Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

«> Kelet-Magyarorsxág 1986. április 12. Egy munkáscsalád házat épít (2.) Eltűnt a régi ház Egy fiatal kétgyermekes munkás házaspár lakásépítésé­nek sorsát próbálja meg végigkísérni sorozatunk, melynek ez a második része. Nyíregyháza egyik kertvárosi részén szándékoznak építkezni, miután lebontják a pár éve vett telken álló kis házat. Az első részben a lakásépítés anyagi hátteréről tájékozódtam Balázsnál és Marikánál. Akkor megbeszéltük, hogy szólnak, ha bontják a kis házat. Elképzelni is nehéz ennél szebb időt a munkára — gon­doltam, amikor végigdöcög- tem Balázsék utcáján. De meg kellett változtatnom a véleményemet, amikor meg­láttam a bontást. Száll a por istentelenül a csákányütések, a lapátból kiröppenő törme­lék nyomán. Elkelt volna egy kis „locsoló eső” éjszaka ... Kezdés — balesettel Ismeretlen arcok fogadnak, sorra kezet rázunk. Forga­tom a fejem, hol r házigaz­da — legnagyobb meglepeté­semre békésen üldögél egy széken. Üdvözlésemre föláil — és bicegve indul felém ... — Mi történt? '— Eltört a lábujjam — le­gyint elkeseredetten. — Itt a sok munka, én meg nézhe­tem __ Üzemi baleset. Az üzemben egy villanymotort emeltünk a csőrlővel, és el­szakadt a kötél. Szerencse a bajban, hogy csak a lábujjam sínylette meg. Táppénzen vagyok. — No, de a kis ház már se­hol sincs ... — Volt segítség, hálisten- nek. Tegnap tizenketten vol­tunk, ma heten. Marika oda­bent főz — mutatott aztán a fából ácsolt volt kamarára, mely most amolyan felvonu­lási épületként szolgál. — Elkél a jó koszt — nevet a felesége odabent. — Kidol­gozzák magukat rendesen. De a nagyja már megvan. Balázs édesapja büszkén mutatja a magasodó rakást: legalább másfél ezer falazó­blokk „jött ki” a házikóból. Jó lesz az újhoz, az alsó ré­szekhez. Az udvaron új fa­lazóanyag is áll már, meg sóder minden mennyiség­ben. — Megvettünk már körül­belül 36 köbmétert, még jön négy forduló, így lesz meg a hatvan. Legalább ennyire lesz szükség. — Balázs ismét keserű arccal fordul a mun­kálkodók felé, akik között ott van édesanyja, apósa, meg más rokonok, és munka­társ is vállalkozott a nem könnyű feladatra. Csuda ke­mény tud lenni a beton — ta­lán nagyobb munka kiszed­ni az alapot, mint a falakat eltüntetni. A fiatalembert láthatóan nagyon bántotta, hogy nem dolgozhat ő is tel­jes erőbedobással — így mégiscsak lassabban tudnak haladni. . . Pénzügyek — A pénzügyek rendeződ­tek már? Vállalati kölcsön, OTP-hitel? — Csak részben — csóvál­ja a fejét Marika. — Nem tudom ép ésszel felfogni, hogy miért kell már hatod­szor bemenni az OTP-hez. Mindig közük, hogy hiány­zik valami. Igazán megmond­hatták volna egyszer, és az ember sorra utánajárt volna. Így meg újra és újra akad valami hiba vagy hiányzó adat... A vállalattól 120 ez­ret kaptunk egyébként. De a számlát nem lehet addig megnyitni, míg minden pa­pírmunka el nem rendeződik Vagyis addig nem látunk pénzt. — No, de mindegy — le­gyint a férj. — Elkezdtük, ez is valami. Ha kiszedtük az alapot, jöhet a mérnök, ki­méri a helyet, aztán kezdheti a munkát a markoló. Egy is­merősöm ajánlott markolost, még nem beszéltem vele. Megcsinálja hamar, remélem. Űjfehértóról hozunk zsalu­zatot, azt is bérben természe­tesen. A kőműves, aki majd a falat rakja, ő ajánlotta. — A gyerekek? — Édesanyáméknál van­nak. Tulajdonképpen mi is oda költöztünk — mondja Marika. — Tulajdonképpen? ... — Hát igen — nevet Ba­lázs. — Az éjjel például itt aludtunk a kamarában. Bú­toraink java részét ide rak­tuk be, a heverőt is. Anyó- soméknál két szoba van, ho­vá tudtuk volna rakni? Igaz, egymás hegyén-hátán van itt minden, de legalább fedél alatt. Csattog a csákány. Balázs édesapja áll a kis kocsi rúd- jánál, melyre a többiek fel­rakják a törmeléket. — Tudja, én úgy tartom: nem is érzi igazán a magáé­nak a lakását az a fiatal pár, amely csak úgy megkapja a kulcsot, és beköltözik. Más az, ha a saját keze munkája is benne van ... Igaz, ke­mény munka ez, de hát mi is ezt csináltuk. Amink van, az a két kezünknek köszönhető. Balázs üldögél, begipszelt lábát előre nyújtja. — Remélem, a jövő héten leszedik a gipszet. Annyi mindent kellene csinál­nom . . . Felesége csirkét bont oda­bent, a gázláng már kéken sziszeg. — Tegnap tyúklevest csi­náltunk, meg nyolc csirkét sütöttem meg — mosolyog. — Ma már kevesebb kell. De lesz még alkalom a nagy fő­zésre. Betonkeverő kölcsönbe — Április végén hozzuk a zsaluzatot, május elsején, ha minden igaz, önthetjük a be­tont. Két betonkeverőt kap­tam kölcsönbe, dolgozhatunk folyamatosan. — Lesz munkáskéz? — Hogyne lenne. Én is voltam már nem egyszer se­gíteni a rokonságnál házépí­tésnél. Most ők jönnek. Hétágra süt az április eleji nap, száll a por. Balázs bi­cegve kísér a kapuhoz. Az alapozásnál találkozunk. Tamavölgyi György Szépen helyreállították a műemlékfelügyelőség és az egy­ház anyagi támogatásával a varsánygyürei református templomot. (Elek Emil felvétele) Kevés reklamáció, sok hátralék Ha borsos a számla... Hónapról hónapra mil­liószámra vesszük fel a telefonkagylót, s terem­tünk kapcsolatot a helyi, a kézi kapcsolású távol­sági illetve a távhívó vo­nalakon. Jelenleg Nyír­egyházán 7100 telefon-elő­fizetőt tartanak nyilván. Számukhoz viszonyítva el­enyészően kevés a rekla­máció. A múlt évben a telefonszámlák miatt ösz- szesen 64 panasz érkezett a postára, melyek közül csupán tíz volt a jogos ki­fogás. Népszerű a bolgár tengerpart Egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy nyári szabadságuk egy részét kül­földön töltsék. Különösen, hogy a legfelkapottabb ma­gyar üdülővidéken jórészt drágább az élet, mint példá­ul a bolgár tengerparton. Nem véletlen, hogy éppen a bolgár tengerpartot említjük, mert olcsó külföldi ajánlatok után nézve, legtöbbször Vár­na, az Aranyhomok, a Na­pospart neve merült fel. Akik tehát szeretnek előre biztosítani maguknak ágyat- asztalt a nyári pihenésre, s nem egyedül, vagy néhány baráttal vágnak útnak, ha­nem az utazási irodák segít­ségét kérik, még mindig ta­lálhatnak elfogadható aján­latot. A COOPTOURIST egyéni turisták szállásfoglalásában is segít. Tallózva a hétnapos üdülési ajánlatok között, amelyek teljes panziót nyúj­tanak, feltűnik, hogy igyek­szik az utazási iroda többfé­le igénynek megfelelni. Egyes szálláshelyeken, például Ne- szebárban, magánháznál fő­idényben is alig megy két­ezer forint fölé az ár, június elején pedig a másfél ezret sem éri el. A gyermekes sz.ü­Olcsó utak nyárra löknek könnyítés, hogy álta­lában pótágyak is elhelyez­hetők, s ezért természetesen kevesebbet kell fizetni. Cseh­szlovákiai hegyvidéki üdülé­seket ajánl még a COOP­TOURIST elérhető áron, Prá­gában pedig három napot, félpanzióval — a Moldván horgonyzó Botel Raceken, vagyis hajószállón. A NYIRTOURIST három- és négynapos lengyel kirán­dulásokat ajánl, autóbusszal. Négy nap, teljes ellátással Rzeszów — Krakkó — Zako­pane útvonalon két és fél ezer forintból kihozható. Népszerűnek ígérkezik az Erdélyen át a román tenger­partra vezető buszkirándulás. A végcél, Mamaiáig többek között Szatmári, Kolozsvárt, Marosvásárhelyet, Segesvárt és Brassót érinti az útvonal, amelyet — oda-vissza — nyolc nap alatt tesznek meg a NYIRTOURIST utasai. A legkedvezőbb ajánlata a me­gyei idegenforgalmi hivatal­nak az, hogy ha időben jel­zik az igényt, lengyel és ro­mániai úticéllal bármilyen időtartamra szerveznek ki­rándulásokat munkahelyi, iskolai csoportok részére. AZ EXPRESSZ utazási iro­da elvileg a fiataloké, de ne­kik elsősorban a magántu­rizmusban segít szállásfog­lalással, egyebekkel. Felnőt­teknek (vagy jobb pénzű fia­taloknak) valók még az ol­csó utaik is. Igaz, már ön­magában élmény, hogy repü­lővel megtett utakról van szó. öt nap Moszkvában jú­nius közepén, nyolc nap a román tengerparton, vagy Bulgáriában (július első fe­lében) ötezer és hat és fél ezer forint közötti áron kel el, teljes ellátást ígérve. Berlinbe már repülővel is olcsóbban mehet az utas, júniusban, illetve augusztus elején háromezernél nem sokkal többe kerül a repülős kirándulás. Két és fél ezer forintért pedig a hegyvidék szerelmesei tehetnek kirán­dulást a Tátrába, teljes el­látással. AZ IBUSZ olcsóbb ajánla­tai sorában is a bolgár ten­gerpart szerepel legtöbbször. Nyolc nap Albenában, vagy az Aranyhomokon elő- és utóidényben már háromezer alatt kapható, igaz a nyár közepén jócskán megugranak az árak. (A gyermekek az IBUSZ-nál is kedvezményes árat fizetnek.) Autóbuszos utakat főleg a csehszlová­kiai hegyekbe szerveznek, il­letve Prágába. A félpanziós — reggelit, vacsorát adó — utazások olcsó áraik mellett, a szép táj ígéretével is vár­ják az utasokat. Májustól szeptemberig a fogarasi ha­vasok vidékére is szervez­nek háromnapos buszkirán­dulást, de Krakkó felé is ve­szik az irányt autóbuszaik. Egy repülős hétvégét is aján­lanak, elérhető áron Varsó­ban. A tárgyalóteremből Furcsa emlékezés Szokatlan módon hálálta meg egykori iskolája gondoskodását, ráadásul az osztálytalálkozó után, egy tizenkilenc éves vajad fiatalember. L. Miklós ugyanis a mulatságról hazafelé tartva nem nosztalgiázni tért be volt iskolá­jába. Az ablakot benyomva mag­nót, erősítőt, hangszalagot és logarlécet vitt el. Ez még 1983 nyarán történt, de azóta sem tétlenkedett a fiatalember. L. Miklós, a huszonkét éves Kántor István, a gyerekkorból alig ki­lépett B. József, Soós István (20 éves) és S. Géza különböző fel­állásban végiglopta a környéket. Hosszadalmas lenne felsorolni, mi mindent vittek el, hova tör­tek be, elégedjünk meg annyi­val, hogy elmondjuk, ki mennyi akcióban vett részt. A csúcstartó L. Miklós szám­láján tizenöt. Kántor Istvánén és B. Józsefén nyolc, Soós Istvánén négy, S. Gézáén pedig két eset szerepel. A legsúlyosabb bünte­tést a másodrendű vádlottra, Kántor Istvánra szabta ki a Má­tészalkai Városi Bíróság. Nem véletlenül, hiszen Kántort az utóbbi hat évben ötször büntet­ték már, általában vagyon elle­ni cselekmények miatt. A mos­tani sorozat után Kántort, mint többszörös visszaesőt, három év fegyházra (!) ítélte a bíróság. L. Miklós büntetése két és fél év, Soós Istváné tíz hónap börtön. B. Józsefet a bíróság egy év — két esztendei próbaidőre felfüg­gesztett — fogházra ítélte. S. Gézát a bíróság próbára bocsá­totta. A 'vádlottákat kötelezték az általuk bizonyíthatóan oko­zott károk megtérítésére is. Az ítélet jogerős. Mindez nem véletlen. A nyíregyházi telefonközpont­ban ugyanis valamennyi elő­fizető vonalán — a fő- és ikervonalakon egyaránt — automata regisztrálja a hí­vásokat. A számlálók állását minden hónapban fotóval rögzítik. Ha valakinek kiug­róan magas a telefonszámlá­ja, még az összeg kivetése előtt kontrollálják a számlá­lón, hogy nem történt-e hi­ba. Elsősorban a körültekin­tő ellenőrzésnek köszönhető, hogy a Debreceni Postaigaz­gatóság területén — vagyis Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyében Nyíregyházán érkezik a leg­kevesebb pandsz a telefon- számlákra. 1984, vagyis a telefonköz­pont bővítése óta rendkívül megnőtt a távbeszélő-forga­lom. Egy hónapban átlago­san 2 millió távhívás, s 1 millió néhány százezer helyi beszélgetés történik a me­gyeszékhelyen. Ráadásul mintegy 50 ezer távolsági hí­vást is jegyeztetnek az 01-es számon. Van olyan előfizető, aki csak az alapdíjat tör­leszti. Mások viszont — s nem kevesen — egy egész fizetés­re való összeget: 3—4 ezer forintot költenek telefonra. A posta minden hónap 15-ig valamennyi ügyfelének kéz­besíti a számlát, melyen fel­tüntetik a befizetés határ­napját is. Aki a jelzett időig nem fizet, annak késedelmi díjat számítanak fel. Mindig akad panaszos, aki azt teszi szóvá, hogy hiába várja a díjbeszedőt. Pedig a telefon- számlát nem díjbeszedőnél, hanem a postán kell rendez­ni. Érdekes módon nem a ma­gas, hanem a kisebb összegű tartozások rendezésével van baj. Gyakori eset, hogy so­kan elfelejtik törleszteni adósságukat. (Tavaly még vállalattal is előfordult, hogy fizetésképtelenné vált.) A magánelőfizetők közül átla­gosan százötven-kétszázán kapnak felszólítást késede­lem miatt. Aki a második felszólításra sem reagál, an­nak kikapcsolják a telefon­ját, végső esetben pedig le­szerelik a készüléket. (házi) Mikor lesz játszótér? „Amióta egy 12 éves kis­fiú a kiálló betonvasira esett játék közben, azóta a szülők nem engedik a terület köze­lébe sem a gyerekeiket — olvasom a levélben, amit egy nyíregyházi olvasónk írt szerkesztőségünknek. — A mozgást igénylő csemeték kénytelenek tehát az autó­parkolót játszásra használ­ni.” Ennek pedig a minap egy gyermekbaleset lett az eredménye, egy négyéves fiúcska fejsérülést szenve­dett, egy gépkocsi elütötte... A helyszín Nyíregyházán az úgynevezett malomkerti rész, a Kert utca és az Ady Endre utca között. Jókora területet zárnak itt közre az épületek, ideális lenne park­nak, játszótérnek, ám erről egyelőre szó sem lehet. Pár évvel ezelőtt éppen én írtam e terület sorsáról lapunkban, és akkor azt a tájékoztatást kaptam a városi tanácson: még nem épült fel itt min­den ház, egyelőre tehát épí­tési terület lesz. Mint mond­ták: bekerítik az egészet, ép­pen azért, mert sok gödör, betontörmelék, egyéb van itt, veszélyt jelenthet a gyere­keknek.'Nos: csak részben kerítették be, a nagyobb ré­sze azóta is elhanyagolt pusz­taság — és valóban veszé­lyes, mint az előbb említett betonvas is jelzi. Most, hogy az április ilyen nyárias napokat hozott, ala­posan megélénkült a gye­reksereg mozgása — jóma­gam is meggyőződtem arról: csakis lépésben lehet itt haj­tani, mert ki tudja, mikor ugrik elő egy gyermek a ko­csik közül... Veress István városi fő­építészt kérdeztem meg: mi lesz a sorsa ennek a terület­nek? — Való igaz: áldatlan álla­potok uralkodnak itt. A mi­nap jártam arra, és legna­gyobb meglepetésemre még legelésző lovat is láttam... A tervek szerint az építkezé­sek befejezése után (a Vö­röshadsereg úti oldalon épül­nek többszintes házak) park és játszótér kialakítása a következő lépés. Hogy erre mikor kerül sor? Pontos dá­tumot nem tudok mondaná. .. Mindenesetre körülbelül egy hónapja beszéltem a körzet néofronttitkárával. aki ugyanazt panaszolta, mint a levélíró. Akkor együtt meg­néztük a területet, megmu­tattam. hová épül még egy garázssor, és hogy hol lehet már idén elkezdeni társadal­mi munkában a tereo ren­dezését. Ha ez megtörtént, akkor jóval nvugodtabbak lehetnek a szülők, kialakít­ható egy kisebb játszótér... A megoldás tehát közeli — és mégsem. Az igazi ugyanis a jókora terület teljes meg­tisztítása, rendbe tétele lesz. Addig is tehetnek azonban valamit az itt élők — össze­fogással, saját erejükből. S ha ez csak az első lépés is, mindenképpen jó úton indul­nak el... (t. gy.) Bíbic a tavaszi mezőn. (MTI fotó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom