Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. április 10. Megnyílt az OKP kongresszusa „Korszerű reformpártot, programot és alternatívát Olaszországért és Európáért” — e jelmondat jegyében kezd­te meg munkáját szerdán délelőtt az Olasz Kommunis­ta Párt XVII. kongresszusa. A küldöttek, meghívottak és külföldi vendégek, újságírók több ezres tömege előtt Paolo Bufalini szenátor, az OKP vezetőségének tagja mondott megnyitó beszédet, amelyben megemlékezett Enrico Ber- linguerről, a párt 1984-ben elhunyt főtitkáráról. „Erede­ti és alkotó eszmeiséggel, magasröptű erkölcsiséggel küzdött egész életében az olasz demokráciáért, a köz­élet tisztaságáért, a társada­lom demokratikus és szocia­lista átalakításáért, miköz­ben különös figyelmet szen­telt korunk új ellentmondá­sainak, követelményeinek” — mondotta Togliatti és Longo örököséről, az elhunyt pártvezetőről. Megemlékezett továbbá a párt sok, időközben elhunyt személyiségéről, így Umberto Terraciniről, Adriana Sero- niról és másokról. Utalt ar­ra, hogy a kongresszus egy­beesik az Olasz Köztársaság születésének 40. évfordulójá­val, valamint arra, hogy a nagy múltú pártnak ezen a kongresszuson meg kell újul­nia, hogy eredményesen dol­gozhasson céljáért, az olasz társadalom megújításáért, az Európában és a világban ki­alakult új körülmények mélyreható elemzésével. Üdvözölte a kongresszust Firenze polgármestere, és — egyetlen külföldi szónokként — Pierre Pfimlin, a Nyugat­európai Közösség parlament­jének elnöke. Javaslatok és reagálások Biztató jel vagy csupán átmeneti halasztás az ere­detileg keddre tervezett amerikai nukleáris kísérlet elmaradása? Ezt a kérdést teszi fel a világsajtó, azt követően, hogy Washington­ban nyilvánosságra hozták: az előzetes bejelentés elle­nére mégsem hajtották vég­re a Nevada-sivatagban az Egyesült Államok bejelen­tett atomrobbantását. A Fe­hér Ház hivatalos megnyi­latkozásai szerint nincs ösz- szefüggés a halasztás és a szovjet—amerikai kapcsola­tok, konkrétabban a Rea­gan—Dobrinyin találkozó között. A találgatások azon­ban tovább tartanak. Az elmúlt hetekben Moszkvából számtalanszor hangzott el a sürgetés, a biztatás: a fegyverkezési hajsza erőltetése az erőpo­litika folytatása helyett a két nagyhatalom az egyenlő biztonság elve alapján igyekezzen a feszültség csökkentésére. Legutóbb például világszerte érdek­lődést keltett Mihail Gor- bacsovnak az a javaslata, hogy — bármelyik európai fővárosban — rendezzenek külön csúcstalálkozót a nukleáris kísérletek leállí­tása ügyében. Nem marad­tak visszhang nélkül azok a kijelentések sem, amelye­ket a főtitkár a napokban Togliatti városában a Szov­jetunió kül- és biztonság­politikai aiapelveiről mon­dott. S bármennyire is a diplomáciai időzítés vélet­lene hozta, szimbolikus je­lentőségű hogy épp a ne- vadai robbantás kijelölt napján terjesztették elő a Varsói Szerződés dokumen­tumát atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról, Európában éppúgy, mint a világ más térségeiben. Az atomrobbantások be­szüntetése egyike azon két témának, amelyekben az előrelépést a Szovjetunió úgy tekinti, mint a követ­kező Reagan—Gorbacsov- csúcs feltételeit megköny- nyítő, légkörjavító ténye­zőt. A másik ilyen terület, mint ismeretes, az európai közép-hatótávolságú atom- rakéták számának csökken­tése lenne. A nagy kérdés tehát, hogy a májusi külügyminiszteri eszmecseréig, illetve az utá­na következő hónapokban hogyan alakul a két állam kapcsolata. Mihail Gorba­csov Togliattiban csakúgy, miftt előző interjúiban, te­levíziós nyilatkozataiban ki­fejtette, hogy Genf szelle­mében lehetséges a csúcsta­lálkozó. Moszkvában cáfol­ták már azokat a nyugati állításokat is, amelyek sze­rint a moratórium ügyében javasolt európai csúcskon­ferenciával a szovjet veze­tés helyettesíteni akarná a másik, a washingtoni talál­kozót. Az időközben nagy vissz­hangot keltett egyéb kezde­ményezések — például a Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslata az euró­pai atomfegyvermentes öve­zetek létrehozására — azt bizonyítják, hogy a Szov­jetunió és szövetségesei haj­landók lépéseket tenni az eddig középpontba nem ke­rült területeken is. ÉPÍTKEZŐK! ÉPÍTTETŐK! PÉNZT TAKARÍTANAK MEG, HA FELKERESIK NYÍREGYHÁZÁN, KISVARDAN, MÁTÉSZALKÁN az ÉPÍTKEZŐK BOLTJÁT! 1986. április 1-től kezdődően megkezdtük lakossági szolgáltatásainkat boltjainkban. Az alábbiakban felsorolt, építkezéshez szükséges fel­szereléseket bérbe adjuk: állóláda, hordóláda, hordósaroglya 1 m-es bak, állványlétra, állítható kőművesállvány, gumikerekű vastalicska, állványpalló 4 m hosszú, 5 cm-es, ' továbbá kedvező áron vásárolhat 10 cm-es válaszfaltéglát. Nagy választékban kaphatók hajdúsági lapradiátorok és boylerek. (609) Líbiai válság az NSZK-baa Az NSZK szerdán kiutasí­tott az országból két libiai diplomatát, arra hivatkozva, hogy tevékenységük össze­egyeztethetetlen volt a dip­lomatákra vonatkozó nemzet­közi jogi normákkal. A bon­ni külügyminisztérium kö­zölte, hogy a nyugat-berlini pokolgépes robbantás kivizs­gálására alakított különbi­zottság megállapította: Lí­bia bonni „népi irodájának” — követségének — két mun­katársa gyanúsítható azzal, hogy köze volt a robbantás­hoz. Részleteket a külügymi­nisztérium nem közölt. A döntésről Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter szerdán tájékoztatta a szö­vetségi kormányt, amely Kohl kancellár elnökletével a húsvéti szünet után első ízben ült össze. A kormány tudomásul vette a döntést. A minisztertanács meghall­gatta Friedrich Zimmermann belügyminiszter beszámoló­ját a nyugat-berlini merény­let kivizsgálásáról és az ed­dig rendelkezésre álló nyo­mozati adatokról. Bonnban mindamellett úgy vélik, hogy az amerikai adatok alapján nem bizonyítható minden kétséget kizáróan Líbia sze­repe az akcióban. A kor­mány nevében Wolfgang Schäuble, a kancellári hiva­tal vezetője előző este úgy nyilatkozott, hogy Bonn vál­tozatlanul értelmetlennek tart mindenfajta gazdasági szankciót Líbia ellen, s ezért nem tesz eleget az Egyesült Államok ilyen értelmű felhí­vásának. A Közös Piac „fertőző” székháza Szerény hirdetés jelent meg március végén néhány belga lapban: a közmunka­ügyi minisztérium pályázatot hirdet „a Brüsszelben, a La Lói utca 200 alatti irodaház tűzvédelmi burkolatának cse­réjére” Hamar kiderült, hogy a megadott cím a Kö­zös Piac központjának épü­letóriása, amelyet képről és a tv-híradőkból szerte a vi­lágon a nyugat-európai kö­zösség szimbólumaként is­mernek. A lapok aztán azt is megírták, hogy a tizenöt évvel ezelőtt elkészült épü­letben tűzbiztonsági céllal sok azbesztet használtak fel, s arról most beigazolódott, hogy a levegőbe kerülő por- ladozó rostjai a tüdőre ve­szélyes azbesztózist, sőt rákot akoznak. 1962 és 1971 között, ami­kor a Közös Piac brüsszeli székháza épült és nagy tö­megben használtak fel hozzá azbesztet, még nem ismerték annak káros hatását Az el­ső megdöbbenést e vonatko­zásban 1982-ben keltette dr. Irving Selikoff amerikai pro­fesszornak egy montreali konferencián beterjesztett jelentése, amely szerint 632 New York-i munkás közül, akik 1943-ban egy épület az­besztszigetelését végezték, 1981-ig 8 százalékuk azbesz- tózisban, 45 százalék pedig rákban halt meg. Azbesztprobléma van, s ez nemcsak belga, hanem nem­zetközi gond. A Közös Piac tagországaiban kezdik szám­ba venni a „fertőző” épüle­teket. Belgiumban hat-hét­ezerre becsülik az ilyen köz­épületek számát, ide sorolva a brüsszeli kormányzati ne­gyedet, amelynek tűzvédel­mére — mivel építésekor más tűzálló anyagot nem is­mertek — csak azbesztet használtak. Áz NDK-ról képekben • | A hónap máso- i dik felében j tartja XI. kong- I resszusát a Né­met Szocialista I Egységpárt. E kiemelkedő j esemény kap­csán ezzel a képösszeállí­tással kívánunk betekintést j nyújtani a ba- J ráti NDK éle- j tébe. Már több mint négyszáz éve a német tudomány egyik fellegvára a jénai Friedricn Schiller Egyetem, amelynek fizikai laboratóriuma lát­ható a képen. A Karl-Marx-Stadthoz közeli Brand-Erbisdorfban 1500 négyzetméteres Svegházat épí­tettek fel a NARVA elektromosizzó gyár hulladék hőenergiájára alapozva. Az eddig ve­szendőbe menő energia most saláta- és uborkapalántákat növeszt. Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az idén a Rossendorfban működő nukleáris ku­tatóintézet. A képen: az intézet szakemberei által felfedezett új, szívizombántalmak ke­zelésére szolgáló, radioaktív gyógyászati anyagot sterilizálják és csomagolják. Az NDK élsportolói szinte valamennyi nem­zetközi viadalról sikerekkel térnek haza. A képen; Marlies Göhr megnyeri a 100 méte­res női síkfutást az athéni XIII. atlétikai EB-n. A „Dresden” nevű, szolgálatát letöltött hajó immár 1970 óta ifjúsági szállodaként mű­ködik Rostockban, a Wamo folyón. A képen: ifjú házasok és hozzátartozóik vidám ün­neplése a hajószálló hangulatos bárjában. (Fotók: ADN — MTI Külföldi Képszerkesztő­ség — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom