Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK Megyénk legnagyobb vállalata, a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, ahol ebben az évben közel hárommilliárd forint értékű termelést irányoztak elő. Amikor kidolgozták az idei elképzeléseket, rendeléshiányt, alapanyag-ellátási gondokat jeleztek, ezért nem vállalkozhattak a múlt évi sikerek megismétlésére, a még nagyobb termelésre. Azonban a mai tervet a vállalati tanács is mint minimális programot fogadta el. Ezért érdeklődtünk Mán- doki István igazgatótól, hogyan indult a termelés, milyenek a kilátások. Ami pozitív; jól kezdett a vállalat, az év első negyedében a terv időarányos részénél többet termeltek, mégha az előzetesen elképzelt ütemhez képest kissé le is maradtak. A múlt év hasonló időszakához képest különösen jelentős az árbevétel 12—13 százalékos emelkedése. A termeléshez a feltételek rendelkezésre álltak, s a termelékenység emelkedését jelzi, hogy a feladatoknak változatlan létszámmal tettek eleget. A termelési program összeállításánál gondok is adódtak. Például a gyógyszergyártásban a hazai, előzetesen jelzett igénytől jóval kevesebb megrendelés futott be, másutt a kapacitásokat maximálisan ki kellett használni, más üzemekből dolgozókat átcsoportosítani, hogy időben eleget tegyenek a rendeléseknek. Ennek köszönhető, hogy különösen a tőkés exportban volt jelentős túlteljesítés, kedvező termékszerkezet és árviszonyok mellett kétharmaddal többet szállítottak. Többek között a maláriáéi* lenes szerek, a különböző fájdalomcsillapítók exportja alakult kedvezően. A vállalatnál most folyik a tervezett 8 százalékos éves keresetszínvonal-növelés szétosztása az egyes egységek, dolgozók között, elsősorban a végzett munka arányában. Mindez azért is szükséges, hogy a következő hónapok termelését megalapozzák. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozzák. így a gyár is részt vesz azon a pályázaton, amely a tőkés export növelését célozza. Azt vállalják, hogy hosszabb távra 3,7 millió dollárral több exportot teljesítenek a tervezettől. Ebből az idén két és fél millió dolláros teljesítést szeretnének elérni, így ismét húszmillió dollár fölé ínálják a karbamidot olcsóbban. Látszatra olyan ez, mint valami jótétemény. Mert azt mondja az írás; aki vesz, az kap 30 százalék árkedvezményt. Igen ám, de a kedvezménynek ára is van. Ezt az árat azzal fizeti meg a vásárló, (esetünkben egy mezőgazdasági üzem), hogy terven felül igényel műtrágyát. Pontosabban: „ ... A kedvezményes értékesítés csak a már megrendelt nitrogénműtrágyák átvételére tett kötelezettségen felüli pótrendelésekre vonatkozhat . . .” Ez egy kissé bonyolult, de azért nem any- nyira, hogy ne értenénk, milyen is ez a nitrogénes mézesmadzag. íme a képlet. Ha az üzem már megrendelt és átvett 100 tonna nitrogént és fizetett, úgy újabb 100 tonna karbamidot jutányos áron kap. Kérdés csupán az, minek az üzemnek újabb 100 tonna nitrogén? Mert ha az az üzem jól tervez, a nitrogént a talajerő és a termesztett növény igénye szerint szórja ki, úgy minden további karbamid felhasználása nem más, mint pocsékolás. Persze az is meglehet, hogy egy adott üzemben pénzhiány vagy más okok miatt eleve kevesebb műtrágya-felhasználást terveztek a szükségestől. Ott bizony jól jönne a hirdetett olcsóság, de ha egyszer nincs pénz, akkor mit ér a kedvezmény. Ilyen esetekben a kínálat nem lelkesítő, hanem bosz- szantó. Van még egy másik észrevétel is a karbamidakció- hoz. Ez ugyanis nem más, mint felhívás a pazarlásra. Költekezzen, aki tud, terven felül, mert minek takarékoskodjon az, aki eléggé tőkeerős, nem szenved pénzhiányban. Persze, mint minden labdát, ezt is vissza lehet dobni azzal, hogy ilyet senki sem mondott, hogy ez csak belema- gyarázás a tényékbe. A tény pedig az: hogy árkedvezménnyel adják a karbamidot, ráférne még a földekre, általában, mert átlagban és általában csökken a műtrágya-felhasználás, az akció tehát nem más, mint segítség. a*rre mondta az egyik ■ érdekelt: „Akkor lett volna igazi a segítség, ha az eredetileg rendelt mennyiséget is olcsóbban adják, akkor mi nem 100, .hanem 130 tonna nitrogént veszünk.” Ezzel a véleménnyel egyetértünk. S. E. emelkedik a Nyugat-Európá- tól Afrikáig, Ázsiáig szállítandó gyógyszeralapanyagok, intermedierek és késztermékek értéke. (Ez adja a megye tőkés exportjának jelentős hányadát is.) A vállalat eleget tesz szocialista szerződött kötelezettségeinek is, eddig a tervezett mennyiségnél valamivel többet szállítottak ki, amiben a legnagyobb tétel a magyar—szovjet agrokémiai egyezményben szereplő növényvédő szer, a glifozát. (1b) JŐ __ AzMTI jelenti Befejezte három napon át sartó találkozóját Kujbisev és a kujbisevi terület lakóival Mihail Gorbacsov Az SZKP KB főtitkára a négyszáz éves város és az egyik legnagyobb szovjet iparvidék lakóival, üzemeivel, dolgozóival ismerkedett. Ellátogatott a volgai autógyárba, ahol részletesen szólt az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Az üzemek, gyárak műhelyeiben, az utcákon őszinte, tárgyszerű, célratörő eszmecserék folytak. Az SZKP XXVII. kongresszusának határozatait minél előbb konkrét tettekké kell formálni, így vélik a terület dolgozói — derült ki a beszélgetésekből. A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Papandreu görög miniszterelnök Pe- kingben tartott szerdai nemzetközi sajtóértekezletén támogatásáról biztosította a Varsói Szerződés tagországainak kedden közzétett nukleáris fegyverektől mentes övezetek létesítésére vonatkozó felhívását. A görög miniszterelnök kijelentette; „Válaszunk a Varsói Szerződés felhívására azonnali és pozitív. Ehhez nem fér kétség. Evőeszközök Szatnárkil Ebben az évben több mint 80 millió forint értékű különböző típusú evőeszközt készítenek a MEKOFÉM fehérgyarmati üzemében. Az import krómacélból gyártott termékek iránt nagy a kereslet a hazai piacon. Képeinken: új termék a pecsenyekés, minősitését Kiss Zita és Kosa Jánosné végzik (felül). — A mokkás készletet ízléses dobozokba csomagolják az asszonyok. (Elek Emil felvétele) Nagykereskedelmi boltok Megismerni a vevők igényét Akár örülhetne is a Meteor Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatónője, Dávida Kornélné a megállapításnak, hogy leértékelt boltnak minősítik a vásárlók a nagy- ker két nyíregyházi boltját. Nem új jelenség, viszont az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a nagykereskedelmi vállalatok saját boltjai iránt. Gondolták először csak a sajat termékeket forgalmazó üzletnek, vagy éppen ugyanolyan kiskereskedelmi egységnek, mint a hasonlók. Milyen szerep jut ezeknek a boltoknak a megye ellátásában? — ezt kérdeztük a Meteor és a Vasvill szakembereitől. — A legfontosabb szerepét abban látjuk, hogy gyorsan és pontosan jelzi a vásárlói igényeket — fogalmaz Dá- vidané. — Hamar eldönthetjük, mit érdemes beszerezni a nagykernek és továbbítani a kiskereskedelmi üzleteknek. Az, hogy leértékeltnek nevezik, növeli az érdeklődést a boltjaink iránt. Megvan persze a magyarázata a ráragadt jelzőnek. Mi csak a hatóságilag megengedett kiskereskedelmi árrést tesz- szük rá, például a lakástextilnél 8,5 százalékot, a konfekcióáruknál 10,5 százalékot. Ezek a termékek szabadárasak, így a hasonló termékeket forgalmazó partnerek gyakran nagyobb árrést tesznek rá. Drágább Lesz, , ,u másik boltban így ugyanaz az áru és ezért nevezik a mienket leértékeltnek. A Meteor egyik boltja Nyíregyháza peremén található, távol minden más üzlettől. Éppen ezért a ruházati alapellátás megteremtésére törekedtek, amikor csecsemőruházattal, kötöttáruval és cipővel egészítették ki a saját profilba tartozó kínálatot. Inkább lemondanak a zsírosabb falatot jelentő bolti haszonról, „cserébe” viszont megismerik a vásárlói igényeket. Ettől hosszabb távon joggal remélik a későbbi hasznot. A Vasvill nagykereskedelmi vállalatnak Nyíregyházán két, Mátészalkán egy kiskereskedelmi üzlete van. Mogyorósi Olivér, a Depó vezetője a sokcsatornás beszerzés híve, hiszen a saját profilba tartozó termékek mellett szoros kapcsolatot építettek ki az Amforával, az Óra-ékszer Kereskedelmi Vállalattal, az Agrokerrel. a MAGÉV-vei. — A választékbővítést jól felfogott üzletpolitikai érdekünkben tettük — hallottuk a boltvezetőtől. — Évről ev- re nagyobb a forgalmunk, a nyitás utáni első évben, 1982- ber. U4 rrúUiqt: ,ta«aly. Adjisüg- az idén 160 milliót árusítunk. Az ország minden részét bejárhatja a nagykereskedelmi vállalat szakembere, hogy beszerezze a kurrens árut, a hiánycikket, az ízlésesebb darabot. így érthető, hogy a Depó — bár mostoha körülmények közepette árusít — konkurrenciát jelent a nagyáruházaknak. Kisebb árrést alkalmaznák saját boltjaikban, ezért ma már törzsvevőik vannak. Több millió forintot jelentő kedvezményes akciókat hirdetnek. Sokszor panaszkodnak a boltvezetők, hogy fogalmuk sincs a nagykereseknek. mit kér a vevő. A nagykereskedelmi vállalatok főként a vásárlói igények megismerését várják a saját boltjaiktól, hogy később a keresett árut tudják továbbadni partnereiknek. Nyer a vásárló is, mert viszonylag olcsóbban jut hozzá a termékekhez. (t. k.) ÚJ ÜZEM A duplájára kívánja növelni a mostani évi 7—8 millió forintos asztalosipari termelést a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet. A Pazonyi úti központi telepen épül fel teljes berendezésével együtt mintegy 21 millió forintos költséggel az új üzem, amely eddig az Epreskert utcán volt, s ahonnan városrendezési okokból is ki kell költözni. VETIK A CUKORRÉPÁT. A porcsalmai Szatmár Termelőszövetkezet egyik ötven- hektáros területén megkezdték a cukorrépa vetését. Képünkön: a talaj előkészítéséhez szerelik a kombinátorokat. (Császár Csaba felvétele) Költészet a gyárban E lvileg megérhette volna, hogy itt le- ' gyen közöttünk, amikor „a gép megállt’’ a Nyíregyházi Konzervgyárban. A kilencedik X-ben járó nagy bajszú, rossz tü- dejű bácsika volna, akin a legfeltűnőbb az élénk, gyémántként csillogó sze- mepárja. Meglepődne, hogy születésnapjára ünnepséget rendeznek, de boldog volna, hogy az a proletariátus, amelyet ő megálmodott, most ott ül az oktatószobában, könyvek között. Kívül szép ruhában, belül tiszta lélekkel. Készen a szép és nemes gondolatok befogadására. Érdemes megállni egy gondolatnyira az ~ ilyen pillanatok mellett. Mert sajnálatosan ritka az olyan alkalom, amikor agy gyár dolgozói körében emlékeznek a költészet napja alkalmából egyik halhatatlanunkra, József Attilára. Elvétve fordul elő, hogy színművészek üzemben mondjanak verset, hogy irodalomtörténésztől a munkahelyükön halljanak értékelő elem- : zést a műszak végeztével a munkások és munkásnők. Ilyen alkalmat teremt meg most a Móricz Zsig- mond megyei és városi , Könyvtár, illetve a Nyíregyházi Konzervgyár a költészet napja tiszteletére rendezendő irodalmi műsor megszervezésével. Április 10-én délután fél háromkor, az első műszak után Bánszki István, a tanárképző főiskola tanára emlékezik a munkás- költőre, majd színházunk művészei, Varjú Olga, Zu- bor Agnes és Schlanger András adnak verses-ze- ; nés irodalmi műsort, (be) XLIII. évfolyam. 84. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. április 10., csütörtök \ mm ■ u r | _______1 _ m. MPrtwP7fl ptflf pyifp-' ■ ü ■ wrnHt gis ssi IBH wP■ ■ R ^p0C .«as
