Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
TEÁK, FŰSZEREK NAGYHALÁSZBÓL. Ételízesítő fűszereket és teákat készítenek, csomagolnak a Herbaria nagyhalászi üzemében. A társüzemektől kapott alapanyagokból 70 féle teakeveréket állítanak össze, emellett 11 féle hagyományos fűszert hoznak konyhakész állapotba. Termékeik több mint 60 százaléka tőkés, illetve szocialista exportra kerül, de ezenkívül ellátják saját szaküzleteiket, illetve a nagykereskedelmi vállalatot. Felvételünk a fűszer kiszereléséről készült. (Elek Emil felvétele) A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az európai államokhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai államokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, A dokumentum — amelyet a VSZ-tagállamok nevében a Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma .juttatott el a címzettekhez, így hangzik: A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor Európa népei, az egész emberiség számára teljes élességgel vetődik fel annak kérdése, hogy békében éljen vagy atomháború áldozatává váljék, a Varsói Szerződés tagállamai mindén korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása, a leszerelésre való áttérés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében. Ezzel összefüggésben támogatják a Szovjetuniónak az ezredfordulóig szóló, a nukleáris és vegyi fegyverek teljes és egyetemes felszámolását célzó programját, amely előirányozza a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését is. Meggyőződésük, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítása Európa és az egész bolygó népei számára biztonságos világ kialakításához vezetne. Rendkívül fontos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése, az európai biztonság erősítése céljából a Szovjetunió és az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétainak teljes felszámolása. A nukleáris fenyegetés elhárítására irányuló erőfeszítések sorába tartoznak az atomfegyvermentes övezeteknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerződés tagállamai következetesen és szilárdan síkra szállnak. Megállapítják, hogy az atomfegyvermentes övezetek a világ néhány térségében már politikai realitássá váltak. Európában atomfegyvermentes övezetek létrehozása napjainkban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes méreteket öltött a 1 fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, magasabb j a nukleáris szembenállásj szintje, nagyobb a nukleáris’ háború véletlenszerű kirobbanásának kockázata, mint máshol. A Varsói Szerződésben Egy nappal több E gy nappal, pontosaDDan egy munxanappai toonei töltöttünk el azzal, hogy április 6-át vasárnap ellenére munkanappá nyilvánították. Befutottak az első gyorsjelentések, megyei összegzések, amelyek azt mutatják, hogy egyértelműen és komolyan fogadták a munkaidőalap védelmére, a termelés fokozására hozott intézkedést.. Tapasztalat, hogy szigorították a szabadságok kiadását, a munkaközi eltávozásokat is. Ennek köszönhető, hogy április 6-án a korábbi napok átlagához képest 3—5 százalékkal többen vették fel a munkát, a termelés 5—12 százalékkal volt magasabb. A vizsgálódás kitért arra is, hogy a húsvéti és az április 4 előtti munkanapok termelése hogyan alakult. Nem véletlenül, meri a gyakorlati tapasztalatok az előzetes sejtéseke igazolták. Ugyanis március 28-án már jóval többen voltak szabadságon, táppénzen, sőt a konzervgyárban. és a rakamazi cipőipari szövetkezetben termelés sem folyt. A két ünnep között — ahogy azt például Nyíregyháza víz- és áramfogyasztási grafikonja is igazolja — folyamatosan emelkedett a termelés, amit az előbb említettek szerint április 6-án meg is haladtak. Ugyanez a tendencia volt tapasztalható az építőiparban is. A munkanap-áthelyezés egy kis zavart is okozott. A kereskedelem és szoTgáltatás 5-én szombati nyitvatartási rend szerint dolgozott, míg a MÁV és a Volán következetesen munkaszüneti napot tartott — ami bizony nem kellő összhangra utal. Ennyit a tényekről, amihez érdemes hozzáfűzni, hogy a többletként elrendelt munkanap elérte a kívánt hatását. Ugyanis az országnak szükség van erre a termelésre. Így a legtöbb munkahelyen nem kényszernek vették a munkát, hanem belátták annak hasznosságát. Vagyis a két áthelyezett vasárnappal — amit szabadnapként mindenki visszakap — nem rövidült az egyén, de gyarapodott az ország. L. B Vetnek, permeteznek Jó ütemben haladnak a mezőgazdasági munkák. Vetik a tavasziakat, készítik elő a talajt a kukorica alá, permetezik a gyümölcsösöket. A cukorrépa vetésével hamarosan végeznek a gazdaságokban. A nagy- cserkeszi Kossuth Termelő- szövetkezetben már a vége felé járnak a cukorrépa- vetéssel, naponta 25—30 hektáron kérül földbe a mag. Nyújtott műszakban dolgoznak, hogy a megkésett tavasz ellenére megközelítőleg időben befejezzék a munkákat. Képünkön: cukorrépát vetnek, almát permeteznek. A megbeszélésen Bacsu József, a megyei pártbizottság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy külön figyelmet- fordítanak az ipar helyzetére, a gyáregységi érdekeltségi viszonyok alakulására. A tárgyaláson ebben a témakörben, valamint a munkahelyteremtő iparfejlesztés szükségességében foglaltak állást, különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott térségekre. Mind a minisztérium, mind a megye vezetése közös erőfeszítéseket tesz a gondok megoldására. képviselt szövetséges államok meggyőződése szerint az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az ilyen övezetekben részt vevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást és a kölcsönös bizalmat. hozzájárulna az enyhüléshez való visszatéréshez, a fegyveres erők és fegyver(Folytatás a 4. oldalon) Értékelték a társadalmi munkát Nyírbátorba! Járdaprogram Fejlődés szélsőségekkel Ipari egyeztető tárgyalás Nyíregyházán Az elmúlt esztendőben végzett társadalmi munkát értékelték többek között Nyírbátorban, a tanács-vb tegnapi ülésén. 1985-ben két százalékkal többet, tizenkétmillió 158 ezer forint értéket teremtettek a város lakói, üzemei. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 881 forint volt. Üj tendencia, hogy az üzemeknél, vállalatoknál szervezett kommunista szombatokat nem elsősorban a város, sokkal inkább saját dolgozóik hasznára fordítják a munkáltatók. Az 1985-ös társadalmi munkatervben első helyen szerepelt a 4. számú általános iskola sportudvarának elkészítése. A szülők és a határőrség segítségével már a feladatok nyolcvan százalékát elvégezték, a további munkálatokat a közeljövőben fejezik be. A száz gyermek befogadására alkalmas óvoda udvara is társadalmi munkában szépült meg, a játékokat még ez évben elhelyezik, az apróságok nem kis örömére. A múzeum melletti tó környékének megszépítése azonban csak terv maradt, melynek megvalósítását több tényező akadályozta. Leglátványosabb eredményt a járdaépítésben értek el a városlakók, ezzel is bizonyítva, hogy közvetlen környezetükért szívesen dolgoznak. Összesen 3200 négyzetméter járdával gyarapodott Nyírbátor az elmúlt évben, a megépített járdák értéke egy millió 400 ezer forint. Az Ipari Minisztérium és a megye közötti éves egyeztető tárgyalásra került sor kedden délelőtt Nyíregyházán Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, illetve Lakatos András megyei tanácselnök-helyettes vezetésével. Az ipar fejlődéséről, terveiről Vargáné Kánási Erika, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője adott számot. Eszerint az utóbbi öt évben folyó áron hétszázalékos termelésnövekedés valósult meg a megye iparában. A 25 milliárd forintos termelést 43 ezer dolgozó éri el, 15 milliárdnyi értékű gépet. berendezést üzemeltetve. Továbbra is meghatározó a könnyűipar. Kedvező tendencia volt, hogy a termelés növekedésének duplája volt az export emelkedése. Kedvezőtlen hatások is érvényesültek, így többek között nem tudták kihasználni a termelő kapacitásokat a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyáránál, az Elektroakusztikai Gyár egységeinél, a mátészalkai finomkötöttárugyárban, a de- mecseri posztógyárban. Bár a megyén belül a foglalkoztatás társadalmi kérdés, mégis az iparban dolgozók száma öt év alatt 3 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszik például a kisvárdai Izzó létszámcsökkentése, a vásárosnaményi Irógépgyár átprofilozása. Az iparban dolgozók keresetszínvonala közelíti a havi ötezer forintot, azonban vannak olyan egységek — főleg szövetkezetek; ahol jóval elmaradnak ettől. Több mutatóban, mint a teljesítménybérben dolgozók aránya, az átlagos műszakszám az országos átlagtól jobb helyzetben vagyunk, kedvezőtlen viszont a termelőberendezések elavultsága, hogy kevés a szellemi dolgozók száma. Üj jelenség, hogy veszteséges üzemek is találhatók, mint a felszámolt IGV, a Magyar Acélárugyár, a Me- kofém szövetkezet. Európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről Magyarország lJ5—ÍSi hep I XLIII. évfolyam, 83. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. április 9., szerda