Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

1986. április 29. Kelet-Magyarország 7 Hasznosításra ajánljuk! Az alma metszési idényének meghosszabbítása Az alrroatermesztés tech­nológiájában a metszés a növekedés és termés szabá­lyozásában, valamint az élő­munka ráfordításában igen jelentős munkafolyamat. Az ültetvények kedvezőbb el­helyezése, jobb tápanyag- és vízgazdálkodása, vala­mint az ápolási munkák ha­tékonyságának fokozódása következtében nagymér­tékben javult a fák kondí­ciója. Ennek eredménye­ként nőtt az ültetvények aktív termőfelülete, de a szakaszos terméshozam fo­kozódásának lehetősége is. A mezőgazdasági munka­erő csökkenésének tenden­ciája hazánkban is érvénye­sül, így a metszés elvégzé­sének feltételei romlanak. A termékenyebb, gyenge növekedésű alany- és fajta­kombinációk elterjedési üte­me lassúbb. így a nagy fe­lülettel rendelkező üzemek­ben évről évre nehezebb be­fejezni a metszést a fák nyugalmi időszakában. Sok helyen előfordul, hogy vi­rágzásig is metszetlenül ma­radnának a termőfák. Olyan gyakorlattal is találkozha­tunk, hogy a rügyfakadás- kor már befejezik a met­szést és így metszetlenül maradnak jelentős felüle­tek. Állomásunk ültetvényei­ben több éven át tanulmá­nyoztuk a rügypattanás utáni metszésnek a kötő­désre és termésre gyakorolt hatását. Meghatároztuk azo­kat a tényezőket, amelyek kizárják, ill. lehetővé teszik a metszési idény 20—25 nappal történő meghosszab­bítását. A metszési idény meg- hosszabbítását kizáró, ill. lehetőségét biztosító ténye­zők : eredményeink szerint a fák kondíciója kritikus tényező a rügyfakadás utá­ni metszés esetén. A gyen­ge kondíciójú termőültet­vényekben minden olyan metszési beavatkozás, amely a nedvkeringés megindulá­sa után történik, a folyó évi termésen kívül a követ­kező termést is veszélyez­teti. Az erős növekedésű vad alanyé termőfák rügyfaka­dás utáni metszés igen nagy gyümölcshulláshoz vezet. A késői metszés szempontjá­ból az M4, vagy ennél gyen­gébb növekedésű alanyon álló termőfák jöhetnek szó­ba, amelyet tovább befo­lyásol a nemes fajta típusa. A legelterjedtebb jonatán a késői metszésre igen ér­zékenyen reagáló starking és a kevésbé érzékeny gol­den delicious között helyez­kedik el. A jonatán metszé­si idejének meghosszabbí­tása igen fontos, mert met­szése a többi fajtáénál mun­kaigényesebb. A rügyfakadás után vég­zett metszés esetén kerül­nünk kell a túl erős ritkí­tást, mivel súlyos termés­veszteséget okozhatunk. Amennyiben nem sike­rült befejezni a nyugalmi időszakban a közepes, vagy jó kondíciójú M4, vagy gyengébb alanyokon álló jonatán és golden delicious termőfák metszését, úgy egy közepes erősségű, vagy mér­sékelt ritkítással meghosz- szabbíthatjuk a metszés idé­nyét. Adataink szerint a kis vi­rágzásé (előző évben nagy termésű) M4 alanyon álló jonatán termőfák kötődés- bizto.iságát, ill. termését az előző év őszén adott nitro­génműtrágya fokozta, így hasonló nagyságú termése­ket produkáltak, mint a nagy virágzású fák. Dr. Gonda István Gyümölcs- és Dísznövény­fejlesztési Vállalat állomása, Üjfehértó TUDOMÁNY TECHNIKAI KÖZGAZDASÁG Nemcsak az elnevezés változott Főkönyvek érti tódéi Sokan úgy gondolták, va­lamiféle rangkórság követ­kezménye volt, amikor a ta­nácsi irányítású iparvállala­toknál a korábban főkönyve­lői beosztás helyett gazdasá­gi igazgatóhelyettes táblát írtak ki ugyanannak az ajta­jára. Pedig ebben annak is tükröződnie kellett, hogy megváltoztak a gazdálkodás felételei, nem elegendő a számok regisztrálása, hanem elemző munka szükséges a jobb eredmények eléréséhez. A gazdasági igazgatóhelyet­tesek helyéről és szerepéről vizsgálódott Fábián Tibor, a megyei tanács ipari osztályá­nak csoportvezetője. Korábban általában kö­zépfokú állami iskolai vég­zettséggel, mérlegképes köny­velői tanfolyammal látták el a főkönyvelői munkakört. Ám a nagyobb szaktudás itt is teret hódított, ma már kétharmaduknak egyetemi­főiskolai végzettsége van. (Ám jellemző a szakma elnő­iesedésére, hogy szinte min­denütt a gyengébb nem kép­viselőiből kerülnek ki a pénz­ügyek legfőbb vezetői.) Ked­vező, hogy átlagosan 12 éves vezetői gyakorlattal látják el feladatukat. Egyre inkább nyilvánva­lóvá válik, hogy a gazdasági igazgatóhelyettes irányítása alatt lévő terület jó munkája is szükséges az eredmények eléréséhez. Jó mutató az is, hogy a Pénzügyminisztérium megyei ellenőrzési igazgató­sága milyen mértékűnek íté­li meg a végzett munkát. így a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vál­lalat, a Nyírségi Nyomda, a Patyolat Vállalat gazdálko­dását teljes mértékben ki­elégítőnek lehet elfogadni, míg a másik végleten a Ti- szalöki Faipari Váltatnál je­lentősebb nagyságrendű bír­ságok mutatják a számviteli, pénzügyi munka fogyatékos­ságait. A növekvő feladatoknak Villanymozdonnyal — országhatárokon át Természetesnek tartjuk, hogy ugyanabban a vasúti kocsiban ülve akár több országon is ke­resztülutazhatunk. Az a körül­mény, hogy a határállomásokon nem kell átszállnunk, sok-sok kényelmetlenségtől megkímél bennünket, s még időt is nye­rünk. Mindez annak köszönhe­tő, hogy az európai vasúti vágá­nyok egységes rendszert alkot­nak. Ha a határállomáson a sze­relvény villanymozdonyát sem kell kicserélni, tovább rövidül az utazási idő, a vasúttársaságok pedig jobban kihasználhatják nagy értékű mozdonyaikat. Eh­hez azonban — noha Európában a villamosított vasútvonalak töb- bé-kevésbé összefüggő hálózatot alkotnak, s a nemzetközi vona­tok nagy része ezeken a vonala­kon közlekednek — többnyire sajátos, több áramrendszerről is táplálható villanymozdonyokra van szükség. A második világháború után szinte minden ország gyors ütem­ben villamosította a nagyobb forgalmú vonalait. A villamosí­tott vonalak a határállomásokon összetalálkoztak — de a vezeté­keket, minthogy bennük másfé­le áram folyik, nem lehetett ösz- szekapcsolni. Az egységesítésre ma már nincs is remény: egy or­szág meglévő villamos vontatási rendszerét más rendszerűre át­alakítani olyan költséges lenne, amelyet ma már senki sem vál­lal. A különböző áramrendszerek között a határállomások teremte­nek hidat, ezeket sok helyen al­kalmassá tették rá, hogy a szomszédos ország más áram­rendszerrel működő villanymoz­donyai bejárhassanak. Így alakí­tották ki például a hegyeshalmi vasútállomást is: oda bejárhat­nak a 16 2/3 herzes, 15 kilovoltos váltóáramosra tervezett osztrák, és az 50 herzes, 25 kilovoltos vil­lamos energiával táplált magyar mozdonyok egyaránt. A megol­dás az, hogy egyes vágányok fel­ső vezetékét a magyar, más vágá­nyokét az osztrák hálózatról táp­lálják. Egyes vágányokon mind­két ország mozdonyai átmehet­nek, mert ezek felső vezetékére mindkét áramrendszer rákapcsol­ható. Ezzel a megoldással azon­ban nem iktatható ki a mozdony­csere. Mivel a nemzeti villanyvonta­tási rendszerek nem egységesít­hetek, csak egyetlen megoldás marad: olyan villanymozdonyo­kat kell építeni, amelyeket több­féle hálózatról is táplálhatnak. Az első ilyen mozdonyok a 70-esv! évek derekán készültek el, azóta • pedig több típust is kifejlesztet­tek. Vannak két, három és négy áramrendszerről is táplálható vil­lanymozdonyok is. Négy áram­rendszerre készült például a Né­met Szövetségi Vasút 184 típusje­lű mozdonya. Ezek a mozdonyok az NSZK-ban és a vele határos országok villamosított vonalain közlekedhetnek. Hazánk arány­lag szerencsés helyzetben van, mert a román és jugoszláv villa­mos vontatási rendszer megegye­zik a miénkkel, és részben a csehszlovák vasutakon is ilyen a rendszer (Csehszlovákiában két­féle áramrendszer van). Auszt­riába csak akkor tudnának a magyar vil'lanymozdonyok át­menni, ha azok két áramrendsze­rű ek lennének. A nyugatnémet vasút négy rendszerű villanymozdonya. megfelelően korszerűsödött a közgazdasági, pénzügyi, számviteli munka és irá- nyitása a vállalatoknál. A gazdasági igazgatóhelyettes elnevezés leginkább ott in­dokolt, ahol az üzletkötések előkészítésében, a partne­rekkel való kapcsolattartás­ban, egyáltalán a közgazda- sági elemző munkában lép­tek előre. Mindez összefügg a vállalatok szervezeti fel­építésével, a gazdasági vona­lon a szakképzettség növe­kedésével. Különösen sokat számít, hogy a gazdasági szabályozók meglehetősen sűrű változásai mennyire tudják figyelemmel kísérni, ezek alapján milyen javas­latokat adtak a termelés, gaz­dálkodás egészére nézve. Vannak persze változtatan­dó dolgok is, hiszen van olyan vállalat, ahol a gazdasági igazgatóhelyettes jog- és ha­tásköre viszonylag szűkre szabott. Másutt csak a pénz­ügyi vonalon tárgyalnak kül­ső partnerekkel, de azt is fel lehet hozni, hogy nem járnak élen a számítástechnika he­lyi alkalmazásában. A gazdasági igazgatóhe­lyettes általában a harma­dik ember' egy-egy vállalat élén. Sok függ attól, hogy a felső vezetés mennyire tá­maszkodik javaslattevő, dön­téselőkészítő tevékenységére. A nyereség- és eredményér­dekelt vállalati gazdálko­dásban mind nagyobb sze­rep jut nekik, csakis a mű­szakiakkal összhangban tud­nak eredményeket elérni, hiszen a jövedelemtermelő képesség fokozása — mint fő feladat — közös ügy. A megyei tapasztalat sze­rint a tanácsi iparban a gaz­dasági igazgatóhelyettesek többsége megfelelő szakmai és politikai felkészültséggel rendelkezik, alkalmas mun­kakörének ellátására. Az új vállalati irányítási formák mellett, a fokozott önálló­sággal még nagyobb szerep vár rájuk, amihez igénybe kell venni a korszerű veze­tési módszereket, az arányo­sabb munkamegosztást. (Lányi) Bemutatjuk az új Ladát A Lada legújabb változatát, a VÁZ—2108 típust a tavaszi BNV-n láthatja a magyar közönség. Találóan a Szputnyik nevet kapta, egyelőre három típusban készül. Különböző motorteljesítményü ki­vitelben, keresztben elhelyezett, felülszelepelt négyhengeres motor­ral, 4 és 5 sebességgel, maximum 73,4 lóerő teljesítménnyel kerül­nek majd forgalomba. Ez a típus egyelőre nyugati exportra nem kerül. (J. L.) Egy kis földtörténet (t.) A Föld és a földi élet Bár a tudósok egyre többet tudnak a Föld kialakulásá­nak körülményeiről, mégis sok részletet még homály fed, és a szakemberek csak sötétben tapogatóznak. Több­féle elképzelés született az idők során a föld keletkezé­séről, gyakran egymásnak teljesen ellentmondók is. Ma a legelfogadottabb az az ál­láspont, hogy a föld mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt hideg kozmikus gázok és po­rok összetömörödésével ke­letkezett. Ezt az időszakot a Föld csillagkorának, vala­mint prekambriumnak neve­zik, mely a Föld születésétől kezdve kb. 4 milliárd évig tartott, vagyis az egész föld­történet közel 90 százalékát magában foglalja. Ismét meghirdették Közgazdasági pályázat Tanulmányok a megye érdekében A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek elnöksége ismét meghir­dette pályázatát, amelynek célja a közgazdasági gondol­kodás elmélyítése, a pályázati témák kidolgozása révén a megyére, valamely tájegysé­gére, vállalatára vagy szö­vetkezetére vonatkozóan hasznosítható javaslatok megtétele. A pályázat három fő té­mában kerül meghirdetésre: 1. Termelési tényezőkkel és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás hatékony­sága, növelésének módjai, le­hetőségei. 2. Vállalati (szövetkezeti) belső érdekeltség továbbfej­lesztésének lehetősége, a továbbfejlesztés hatásai. 3. Vállalkozás — verseny- képesség. Az új vállalkozási formák lehetőségeinek reali­zálása a vállalati gazdálko­dásban. Pályázni egyénileg és kol­lektiven lehet. A pályamun­kákat három példányban (külön borítékban) kell meg­küldeni a Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei Szervezete címére. (Nyíregy­háza, Széchenyi u. 3.) A bo­rítékon a jeligét, valamint a boríték sorszámát fel kell tüntetni. A harmadik borí­tékban kell elhelyezni a pá­lyázó nevét, lakcímét tar­talmazó lezárt külön boríté­kot. A pályaművek lehetőleg a 30 gépelt oldal terjedelmet ne haladják meg. A pályaműveket egymás­tól független szakértők érté­kelik, majd nyilvános bizott­sági besorolás (sorrend­megállapítás) után, a díjazás megállapítását követően bontja fel a megyei elnökség a jeligés borítékokat. A pá­lyamunkák beküldési határ­ideje 1986. október 15. A bizottság egy első, két második és három harma­dik helyezettet díjaz 6000, 4000, illetve 3000 forint ér­tékben. A díjazott pálya­munkákat rövidített formá­ban a Kelet-Magyarország- ban közöljük, a kiemelkedő pályamunkák folyóiratban való közlését szintén bizto­sítja a társaság. A díjak át­adására decemberben kerül kezietti A prekambriumban jele­nik meg az élet a Földön, ez azonban rendkívül hosszú, bonyolult fejlődés eredménye volt. Először létre kellett jönnie azoknak a vegyüle- teknek, amelyek az élet alapjait képezik. Az élet bölcsője minden jel szerint az ősi óceánok és tengerek vize volt, mégpedig a felszín alatti 10—15 méteres réteg, amely megvédte az élet csi­ráit a káros sugárzásoktól. A legelső élőlények kék mo- szatokhoz hasonlító szerve­zetek voltak mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt. Ezek a fejletlen „éppen, hogy élő­lények" nem rendelkeztek sejtmaggal, melynek későbbi megjelenése minőségi válto­zást jelentett. Ezek a lények még oxigén nélkül éltek, és éppen az ő tevékenységük­nek is köszönhető, hogy az oxigén megjelent a Földön, s ezzel megindulhatott az élő­lények robbanásszerű fejlő­dése. Az első állatok 1 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg az óceánokban. Hasonlóak vol­tak a mai medúzákhoz, gyű­rűs férgekhez, de már ízelt­lábúakat is találhatunk köz­tük. A fejlettebb állatok csak kb. fólmilliárd éve je­lenhettek meg, amikor már megfelelő mennyiségben volt jelen az oxigén mind a lég­körben, mind az óceánok ví­zében. Az élet tehát a víz­ben alakult ki, és innen in­dult el hódító útjára a szá­razföldek felé. Petrilla Attila Esztergályos a display mellett Nem a gép, Hanem a display kezelése a feladata az új, szám- jegyvezérlésü gép kezelését elsa­játító esztergályosnak. A moszk­vai Ordzsonikidze szerszámgép- gyár új fejlesztésű berendezésé­nél az esztergályos csak a meg­felelően megválasztott program végrehajtását ellenőrzi. A gép robotmanipulátor segítségével ön­állóan állítja be a félkész termé­ket, választja ki a forgácsoló szerszámot és helyezi a szállító- szalagra a készterméket. Az ‘ új gép a hazai elismerések mellett komoly sikert ért el az európai szerszámgépgyártók hannoveri kiállításán is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom