Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

1986. április 25. Kelet-Magyarország 3 Üj erőkkel frissüljön Felértékelődött vezetők DINAMIKUSAN VÁLTO­ZÓ VILÁGBAN ÉLÜNK. Az elmúlt évtized nagy­mérvű változásai folyama­tosan új követelményeket vetettek és vetnek fel a ve­zetőkkel szemben. Meg kell tanulni a nehezedő kö­rülmények között színvona­lasan, eredményesen ve­zetni, irányítani. Legyen az politikai, tömegszervezeti vagy állami vezető — a társadalom azt várja tőle, hogy nehéz helyzetekben is találjon megoldásokat; a rábízott kollektívát lendü­letes, fegyelmezett terme­lésre, alkotó munkára kész­tesse. Az elmúlt 30 év eredmé­nyei, nagyléptékű fejlődé­sünk is azt bizonyítják, hogy erősödött a káder­munka demokratizmusa, nyitottsága, igényesebbé vált a vezetők kiválasztása. A társadalom előtt ismert­té váltak a káderpolitikai elvek, egyetért azokkal, a gyakorlatban is érvényesít­hető, jogos elvárásoknak tartja. Ebből adódóan a kisebb-nagyobb közössé­gek az elvektől való elté­rést is érzékelik. Az elmúlt években több munkahelyen felvetődött, hogy a párt következetesen szerezzen érvényt, sehöl ne tűrjön csorbulást a helyes káder- politika végrehajtásán, mert annak számos negatív hatása van a társadalmi közhangulatra, az emberek közérzetére, továbbá féke­zően hat a gazdaság érték­teremtő folyamataira. Töb­bekben oly módon is meg­fogalmazódtak a kérdések, hogy káderpolitikai elve­ink elegendő, korszerű el­igazítást adnak-e a megvál­tozott körülmények között; alkalmazhatók-e napjaink bonyolult helyzeteiben? Körültekintő elemzések alapján, ezekre' a kérdések­re is választ adva — már­cius 18-án — a Központi Bizottság a káderpolitikai elveket megerősítette és a lő hangsúlyt a munka gya­korlatának finomítására, a kádermunka eszközeinek, módszereinek fejlesztésére, korszerűbbé tételére he­lyezte. Megállapította, ha­tározottabb lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megfelelő keretet biz­tosítson ehhez a személyi kérdések előkészítésének, eldöntésének és ellenőrzé­sének demokratizmusa. MEGFOGALMAZÓDOTT A KÖZPONTI BIZOTTSÁG VITÁJÁBAN, határozatá­ban, hogy a párt felelőssé­get érez és vállal a vezető káderekért. Mit jelent ez a pártmunka gyakorlatában? Elsősorban azt, hogy a pártszervek karolják fel a tehetséges, különböző szin­tű vezetői pozícióra alkal­mas dolgozókat, és segítsék őket munkahelyükön. Ha­tásköri, véleményezési jog­körükkel élve vegyenek részt a vezetők kiválasztá­sában; adjanak politikai támogatást munkájukhoz, bátorításukkal növeljék biztonságérzetüket. Társadalmunkban job­ban. mint bármikor, felér­tékelődött a vezetők, az emberi tényezők szerepe, különös tekintettel az in­tenzív gazdaságfejlesztés szükségességére. Tartalé­kaink, társadalmi értékeink feltárásának és hasznosítá­sának egyik kulcsfontossá-' gú területe az ember, a ma­ga ismereteivel, képességé­vel. A XIII. kongresszus határozata értelmében fej­lődésünk felgyorsítása fel­tételezi és sürgetően igény­li a veztés, az irányítás színvonalának emelését. Változatlan társadalmi, politikái érdekünk — amelynek a legutóbbi KB- határozat szerint is feltét­len érvényt kell szerez­nünk —, hogy olyan szak­emberek vezessenek, akik munkájukkal, emberséges magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, akik az adott munkakörre alkal­masak, függetlenül attól, hogy párttagok, vagy pár- tonkívüliek. A vezetői be­osztás betöltésének időtar­tamát minden területen, minden vezető ésetében az eredményes, színvonalas munkavégzés határozza meg! Ha egy vezető bár­milyen okból már nem tud megfelélni a követelmé­nyeknek, közösségi érdek, hogy ne maradjon beosz­tásában. Elgondolkodtató viszont az is, hogy ha ugyanazt a funkciót túlzot­tan hosszú ideig tölti be valaki, ugyan mindvégig megmarad-e lendülete, meg­újulási készsége, kreativitá­sa? Tapasztalataink szerint — bár kivételek itt is van­nak — csökken a bizonyí­tási kedv, kialakul a rutin, és az is gyakori, hogy na­gyobb figyelmet fordítanak az egykori eredmények megőrzésére, mint az új utak kitaposására. Termé­szetes, hogy ilyen esetekben az irányított kollektíva megújulási készsége is csök­ken. Mindezeket figyelembe véve tervszerűbben, átgon­doltabban és következete­sebben kell megvalósíta­nunk az időszerűvé vált sze­mélycseréket. MA MÉG KORAI LEN­NE azt Állítani, hogy minden vezetői beosztás betöltéséhez több jelölt kö­zül választhatunk. Ismert gond, hogy egyes termelés- irányító pozíciókba e sze­mélyek kiválasztásában ko­moly nehézségeink vannak. Belátható időn belül ezen a területen is megoldást kell találnunk. A közéleti, politikai munkára történő függetlenítés lehetőségei, út jai sem gond nélküliek. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a vezetői beosztások, funkciók egy részére a ki­választás — magas minő­ségi mércével — több al­kalmas jelölt közül történ­het. Ehhez természetesen tisztességes versenyhely­zetet kell teremteni a te­hetséges, vezetői munkára alkalmas dolgozók részére. PÁRT- ÉS KORMÁNY­ZATI DÖNTÉSEKNEK megfelelően már korábban erőteljesen bővítettük a meghatározott időre — ál­talában 5 évre — történő vezetőfoglalkoztatást. Kez­deti tapasztalataink jók. A meghatározott időszakra szóló kinevezés nagyobb önvizsgálatra, tudásuk, módszereik megújítására készteti a vezetőket. Erősö­dött a vezetői mobilizáció, javult a vezetés összetétele. Elsősorban ott, ahol körül­tekintően szélesítették a vezetői utánpótlás körét, erőt próbáló feladatokat ad­tak és időben felkészítették a vezetői munkára alkal­mas utódként számbajöhető jó képességű dolgozókat. Céltudatos felkészítés, is­meretbővítés, képességfej­lesztés nélkül nem képzel­hető el az, hogy nagyobb számban vonjunk be nőket, fiatalokat és fizikai dolgo­zókat a vezetésbe. Erősíte­ni kell ezeket a folyamato­kat, mert mint ahogy azt a Központi Bizottság határo­zata is leszögezi: „társadal­mi szükséglet, hogy a ve­zetők köre életünk minden területén új erőkkel fris­süljön fel”. Csizmadia János, az MSZMP KB munkatársa A Taurus Gumiipari Vállalat ibrányi üzemében állítják össze az Ikarus csuklós autóbuszok harmonika iának ele­meit. Hetei Pál kivágógéppel harmőnikaelemeket készít, (elek) Áldás és bosszúság a város közelsége Kimondani is sok, hogy már csaknem 120 ezren élnek a megyeszékhelyen. Ám az ország hatodik legnagyobb vá­rosában ennél jóval több emberről kell gondoskodni. Hi­szen a vonzáskörzet lakóival együtt — akik közül ezrek járnak be dolgozni, vásárolni, szórakozni — már 213 ez­res lélekszámról beszélhetünk. Az ide tartozó 39 település mintegy hatalmas, szabály­talan gyűrű fogja körül Nyír­egyházát. Némelyik alig pár perces autózásra van a köz­ponttól. Viszont Nyíribrony- ból, a körzet legkisebb köz­ségéből oda-vissza három órát buszozhatnak naponta az ingázók. Boldogulás — összefogással Mint egy tündérkert, olyan szép ez az eldugott kisköz­ség meggyfavirágzás idején. Az idősek már délelőtt kinn nézelődnek a kispadokon, bár nincs sok látnivaló. Ez kieső település, az utolsó háznál az út is véget ér. Eseményszámba megy, ha betéved egy idegen. — Ugye gyönyörű itt? — kérdezi Kriston Miklósné, aki férjével együtt a presz- szót vezeti. Biztos szíveseb­ben lenne kinn ő is ezen a szép tavaszi napon mint benn, ahol csupán néhány férfi lézeng. Akik jobban rá­érnének: a háztartásbeli asz- szonyok legfeljebb délután térnek be egy tölcsér fagyi­ért. — Hét végén nagy a for­galom. Több községből jár­nak ide zenét hallgatni a fia­talok. Jönnének a levelekiek is, de arra földút vezet, ami nem mindig használható. A nyíribronyiak megtanul­ták, hogy boldogulni csak a maguk erejéből tudnak, ösz- szefogással készült el a múlt évben a vízműrendszer, ami­re évi 1800 forintot fizetnek telkenként. Jórészt zsebből adták össze a pénzt tavaly a ravatalozóra is. — Ekkora leterheltség mellett mégis csaknem egy­hangúlag szavazta meg a la­kosság a településfejlesztési hozzájárulást — újságolja Molnár Sándorné tanácsel­nök. — Orvosi rendelő és szolgálati lakás készül belő­le, megtoldva a tanács pén­zével. Segítség nélkül erőnk­ből már nem futja az út megépítésére is. Nyíregyházától ugyan nem számíthatnak támogatásra a helybeliek, mégis szerencsés­nek tartják magukat, hogy a vonzáskörzetébe tartozhat­nak. A város csaknem két­száz embernek ad kenyeret... Az ifjúság elvágyódik A megyeszékhely közelsé­ge nélkül égető foglalkozta­tási gondokkal küzdenének Napkoron is, ahonnan na­ponta 7—800-an ingáznak. — Egy darabig tsz-tag voltam, aztán Nyíregyházán helyezkedtem el a rendelőin­tézetben. Ez a munka ké­nyelmesebb. könnyebb, job­ban fizet — sorolja Kéninger Józsefné. — Szeptemberben nyugdíjba megyek. De ha fiatal lennék, nem biztos, hogy itt öregednék meg. Marika néni büszkén mu­tat portája két oldalán egy- egy szép új házat. — Egyikben Ilona, másik­ban Marika lányomék lak­nak. Örülök is. meg nem is, hogy itthon maradtak. A tsz- ben dolgoznak, s a család gondjai mellett még egy-egy hold háztájival is vesződ­nek. Szerintem a nehezebb életet választották. Reggeltől estig meg sem állhatnak. Egy doboz bébiételért pedig — amíg kellett — utazhat­tunk a városba.. — Áldás és bosszúság, hogy közel Nyíregyháza — kínál hellyel a községházán Király József vb-titkár. — Hozzánk a kenyér leghama­rabb délben érkezik. Hogy miből mennyi kell, lehetet­len kiszámolni a rengeteg in­gázó miatt. Hiába szeret­nénk. olyan színvonalú ellá­tást nem tudunk nyújtani, mint a megyeszékhely sem a kereskedelemben, sem a szol­gáltatásokban, sem a műve­lődésben. Csoda, hogy az if­júság elvágyódik oda, ahol mindezt megkapja? Sajnos ez a vonzás azokat is érinti, akikre nagy szükség lenne itthon. Az iskolát befejező fiatalok közül alig néhányan helyezkednek el a termelő­szövetkezetben. Iskola és foglalkoztatás — Tény, hogy rengeteg a javítanivaló — veszi át a szót Támba Miklós községi párttitkár. — A művelődési ház roskadófélben van. Az iskolában századeleji körül­mények közt tanítanak, de a többi közintézmény is el­avult. Ebben a tervidőszak­ban legfontosabb egy új, 4 tantermes iskola építése tor­nateremmel. Erre szavazta meg a lakosság a település- fejlesztési hozzájárulást. Ami a körülményeket ille­ti, feltétlen lépni kell. Mert ha lassan is, de csökken a népesség. Ez a folyamat per­sze visszafordítható lehet. Bizonyítja ezt, hogy az ivó- vízhálózat átadása óta érez­hetően csökkent az elvándor­lás. — Legtöbb a foglalkozá­son múlik — hallottuk Nyir- ibronyban Kiss Jánostól, a tsz elnökhelyettesétől. — Különösen az itthon maradt asszonyok igényelnének munkát. Nekik szeretnénk segíteni egy burgonyafeldol­gozó üzem létrehozásával. Az épület rendelkezésre áll. s vant bőven alapanyag is. Évente s/áz-százhúsz hektá­ron termesztünk burgonyát. „Csak " gépekre, vagyis leg­alább 2 millió forintra lenne szükség. Jól járnánk mi is. de különösen az a 30 asz- szony, aki helyet kapna az üzemben. Ez az egyik legfon­tosabb célunk ebben a terv­időszakban. Házi Zsuzsa MIKRONNYI MINŐSÉG. A baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet galvanizálóüze­mében a laboratóriumban folyamatosan ellenőrzik a horganyzott termékek rétegvastag­ságát. Ugyanakkor a különböző savfiirdők hatékonyságát is figyelemmel kísérik. Kiss Sándorné laboráns elektromos műszer segítségével horganymikron vastagságot mér. (Elek Emil felvétele) Ajándék P öttömnyi barátom bal középső körmén ter­jedelmes kék folt. Az idő dönti el, hogy leesik-e a köröm, vagy lenö a seb. A körmön egy parányi gyűrő­dés emléknek mindéképp megmarad. Kérdeztem per­sze a gyereket, hogy mi tör­tént. A fájdalom múltával könnyű már, mesélte ra­gyogva szívesen. Emma az édesanyjuk. Hónapokig gyűjtöttek erre a napra, de ha nem is hónapokig, hete­kig legalább. Tárgyaltak az apjukkal, tárgyalt a két gyerek egymás között, és ebből a sok gyönyörű terv­ből megszületett a határo­zat: vesznek az anyjuknak egy körömkészletet. Történt minden annak a rendje és módja szerint. Napokig nézték a kirakato­kat, számolták a kicsi pén­züket, aztán bemerészked­tek a boltba, és megvették azt a készletet. Nézem a csúnyán kék körmöt, és mert voltam gyerek, a fájdalmat is el­képzelem. Az történt ugyan­is, hogy hazaérvén még a névnap előtt, okvetlen meg kellett nézni azt a készletet. És a két gyerek akkor nagyon szomorúan rádöbbent, hogy a 114 fo­rintjukért becsapták őket. Az egyik kisolló ugyanis egész egyszerűen görbe volt. Nem kicsit. Nagyon görbe. Ezután került elő a húsvágó deszka, és helyre­hozandó a csalárdságot, a kloffolófa. Az ollót ugyan­is ki akarták egyenesíteni. Az olló egyenes lett, a gye­rek körme kék. (Utóirat: lehet, hogy a kisfiú körme megmarad. Az olló sorsáról nem tudok. Egy bizonyos, én az édes­anya helyében a legféltet­tebb kincseim közé sorol­nám. mert hiszek abban, hogy nem mindig csak az eredmény, olykor a szándék is lehet csodálatos.) Bartha Gábor Nyíregyháza vonzáskörzetében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom