Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

Születésének 90. évfordulóján XUII. évfolyam, 96. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. április 24., csütörtök Kitüntetett vállalóiak, szövetkezetek Losonczi Pál vidéki körúton Nigéria 19 szövetségi ál­lamának egyikével, Ogunnal ismerkedett szerdán Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és kísérete. A látogatás fő programja Obasanjo tá­bornok, korábbi nigériai ál­lamfő farmjának meglátoga­tása volt. A 2,7 millió lakosú Ogun az ország nyugati részén fek­szik és Nigéria kapujának is nevezik, mert a nyugat-afri­kai államokból sokáig Ogu- non keresztül áramlottak az olaja révén meggazdagodott országba a munkalehetősé­geket keresők százezrei. Losonczi Pál Ogun székhe­lyén, Abeokutában, színpom­pás, jellegzetesen afrikai fo­gadtatásban részesítették. A modern házak nélküli város apraja-nagyja az utcákon volt, hogy láthassa a vendé­geket. Losonczi Pált az 1976- ban létrehozott szövetségi ál­lam katonai kormányzója, Oladayo Popoola ezredes fo­gadta. Ezután következett Oluse- gun Obasanjo tábornok gaz­daságának meglátogatása. Obasanjo 1976-tól 1979-ig volt Afrika legnépesebb or­szágának elnöke, önként vo­nult vissza vidéki farmjára. Mintagazdaságot teremtett, komoly beruházásokkal, há­romszáz hektáron. A farm fejlesztésének ügyében két­szer is járt már Magyaror­szágon és találkozott Loson­czi Pállal is. Obasanjo maga vezette terepjárón vitte kör­be a mintagazdaság terüle­tén az Elnöki Tanács elnökét. A farmon elsősorban sertés- és baromfitenyésztéssel fog­lalkoznak. A farmon a magyar TRANSELEKTRO közremű­ködésével épül egy elektro­mos szerelvényeket összesze­relő üzemegység. Jelenleg négy magyar szakember dol­gozik itt. Az AGROBER és AGROINVEST hat keltetőt épített itt az elmúlt évek­ben. Obasanjo egyébként nem hagyott fel teljesen a politi­kával. Nemrégiben járt a Dél-afrikai Köztársaságban a brit nemzetközösség egy tényfeltáró csoportjával, amely az apartheid rendszer felszámolását támogatja. A nigériai lapokban megjelent vele kapcsolatban az az ér fésülés, miszerint számos is­mert politikus Obasanjót is esélyesnek tartja az ENSZ főtitkári posztjának betölté­sére. MA Halló, kisasszony... (2. oldal) A kultúra forintjai (3. oldal) Minden évben, a munka ünnepének idején kitünte­tik azokat a vállalatokat, szövetkezeteket, amelyek a legjobban dolgoztak az elő­ző esztendőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára ki­bontakozott munkaverseny­ben legjobbaknak szintén elismeréseket adnak át. Me­gyénkben is több kollektíva kapja meg a különböző szintű elismeréseket, me­lyeknek átadására a napok­ban kerül sor. Az MSZMP Kongresszu­si Zászlaját és a Miniszter- tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa \ vörös zászlaját kapja a Magyar Államvasutak Záhonyi Üzemigazgatósága. A Mi­nisztertanács vörös zászla­ját kapja a máriapócsi Rá­kóczi Termelőszövetkezet. Kiváló Vállalat címet ér­demelt ki a nyíregyházi Di­vat Ruházati Vállalat. Mi­niszteri dicsérő oklevelet kap a KEMÉV Gép kölcsön­ző és Szolgáltató Leányvál­lalata. Elismerő oklevélben részesül a Mátészalkai Ta­nácsi Költségvetési Üzem, valamint a Mátészalkai Sü­tőipari Vállalat. Kiváló Szövetkezet kitüntetést ka­pott a Racita, Rakamazi Ci­pőipari Szövetkezet. OKISZ elnökségi vándorzászlóval tüntették ki a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkeze­tei. Elismerő oklevelet kap a nagykállói Kallux Cipő­ipari Szövetkezet, a nyír­egyházi Elitász Kisszövet­kezet és a nyíregyházi Nyír­fa Kisszövetkezet. Minisz­teri oklevelet kap a MÁV Nyíregyházi Körzeti Üzem­főnöksége. Kiváló Hivatal címet érdemelt ki a nyír­egyházi megyei postahiva­tal. Kiváló Üzem címet nyert a Posta megyei táv­közlési üzeme. Kiváló Üzemigazgatóság lett a Tisza menti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat nyíregyházi üzeme. Kiváló Termelőszövetke­zet címet kap a nyíregyházi Vörös Csillag és a nyírgyu­la ji Petőfi Termelőszövet­kezet. A minisztérium és a TOT elismerő oklevelével tüntetik ki a leveleki Dó­zsa Termelőszövetkezetet és a nyíregyházi Mezőgazda­sági Építőipari Közös Vál­lalatot. Miniszteri dicsérő oklevelet kap a kótaji Egyesült Erő, az ófehértói Búzakalász, a kálmánházi Rákóczi, a ramocsaházi Rá­kóczi, a nyíregyházi Ságvári és a piricsei Egyesült Erő Termelőszövetkezet. Kiváló Szövetkezet lett a nyíregyházi. Váci Mihály Lakásszövetkezet. Dicsérő oklevelet kap a mátészalkai Kr aszna Lakásszövetkezet és a nyírteleki Honvéd La­kásszövetkezet. Köszönő oklevélben részesül a Csen- ger és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet. A kisebb kollektívák kö­zül a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Brigádja címet nyerte el és az MSZMP KB kongresszusi oklevelét kap­ja a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet Ady Endre kertészeti női szocia­lista brigádja. A Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja lett a nyíregyházi vasútállomás Baross Gábor forgalmi szocialista brigád­ja. A Szakma Kiváló Bri­gádja címet nyerte el a Fe­hérgyarmati ÁFÉSZ Gaga­rin szocialista brigádja. Elegendő építőanyag Hőt óv a tégla Hazánkba érkezett Viktor Csebrikov A Magyar Szocialista Mun- Budapestre érkezett Viktor káspárt Központi Bizottsá- Csebrikov, az SZKP KB Po- gának és a Magyar Népköz- ...... BizotteáBanak taBia , tarsasag Minisztertanácsának utlkai bizottságának tagja, a meghívására április 23-án Szovjetunió Államhiztonsági hivatalos, baráti látogatásra Bizottságának elnöke. Az építkezők téglaigényé­nek zömét megyénkben a fe­hérgyarmati és a tiszaberceli téglagyár elégíti ki. Mire számíthatnak ebben az esz­tendőben a fészekrakók? — érdeklődtünk a két üzemben, ahol kiderült, a kívánal­maknak az idén is igyekez­nek megfelelni majd. A fehérgyarmati gyár a múlt évben mintegy nyolc­vanmillió forintos termelési értéket valósított meg, vagy­is több mint ötvenmillió kis méretű egységnek megfelelő téglát adtak el. Az idén ha­sonló mennyiség előállításá­val számolnak, ám a hagyo­mányos B—30-as tégla mel­lett új termékek bevezetésén fáradoznak. Erre ösztönzi őket az új hőtechnikai szabály is, mely a korábbiaknál magasabb követelmények elé állítja mind a gyártót, mind a fel­használót. A gyárban jelen­leg kétirányú kísérletezés fo­lyik. A téglaipari tröszt meg­vásárolt egy licencet, ennek alapján készítik majd az úgynevezett Termopor tég­lát, a sorozatgyártás előtti előkészületek megkezdődtek. Ez a hagyományos termék­nél jobb hőszigetelési ké­pességgel rendelkezik. A tiszaberceli gyár ugyan jóval kisebb a gyarmatinál, de a berceliek az idén is több mint ötmillió téglaegy­séget állítanak elő. Készül itt B—30-as, aztán a hagyomá­nyos kis méretű tégla is, de új termékkel is jelentkez­nek. Az úgynevezett kevés lyukú, kettős méretű téglák már az új hőtechnikai sza­bálynak megfelelően készül­nek. A gyárban tavaly tíz kam­rát építettek át, az idén újabb tizet korszerűsítettek. S mivel ezt saját kivitelezés­ben oldották meg, a költsé­gek is jóval kisebbek vol­tak. (b. g.) Zalka Mátéra emlékeztek Koszorúzás Mátészalkán. (Farkas Zoltán felvétele) A holnapi Nyíregyháza Kiállítás a megyeszékhely fejlődéséről ta a jelenlévőket Nyíregyhá­za Város Tanácsának elnöke. Csabai L ászióné, amikor megnyitó beszédében vázolta az utat, amelyet Nyíregyhá­za 1970 és 1985 között meg­tett. Szólt az ellátás, az ok­tatás, az egészségügy gond­jairól, de részletezte azokat az erőfeszítéseket is, ame­lyeket a megyeszékhely üze­meinek, intézményeinek dol­gozói az iskolák tanulói, a nyugdíjasok, a lokálpatrió­ták a város fejlődéséért ed­dig tettek. A 120 ezer lakosú nagyvárosban nemcsak az itt élőknek akartak kényelmes, esztétikus környezetet terem­teni; az idegenforgalom, a turizmus fejlődésével hoz­zánk érkező külföldieknek és hazai kirándulóknak egy modern város képét akarják bemutatni. Az elmúlt 15 esztendő alatt hatalmasat lépett előre Nyír­egyháza. A felújított szín­ház. az új vonalú színészház, az új művelődési központ, az Október 31-e tér — mind (Folytatás m 4. oldalon) A kiállítás megnyitója. A megyeszékhely fejlődé- lításon a megye és a város sének utóbbi másfél évtize- párt-, állami, társadalmi dét és a holnapi Nyíregyhá- szervezeteinek vezetői is zát bemutató kiállítást nyi- részt vettek, köztük Varga tottak tegnap Nyíregyházán Gyula, a megyei pártbizott- h megyei művelődési köz- ság első titkára és Bánóczi pont Lenin téri bemutató- Gyula, a megyei tanács el- termében. A nagy érdeklő- nőké. des mellett megnyitott kiál- Képzeletbeli utazásra hív­Tanácskozások megyínk művészeti életéről Április 22-én és 23-án Nyíregyházán járt Simon László, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége központi vezetőségének titkára. Több munkahe­lyen találkozott megyénk művészeti életének szak- szervezeti tisztségviselői­vel. Bizalmi testületi ülé­sen vett részt a moziüze­mi vállalatnál, illetve ta­nácskozáson a zeneisko­lában. A Szakszervezetek í Házában múvészetpoliti- j kai aktívaértekezleten az ágazati szakszervezetek i kongresszusi határozatai­ból adódó feladatokat vi­tatták meg. Találkozott Ekler Györggyel, a me­gyei pártbizottság titkárá­val és Bánóczi Gyulával, a megyei tanács elnöké­vel, akikkel időszerű mű- jvészetpolitikai kérdések­ről folytattak megbeszé­lést. Simon László prog­ramja a Kelet-Magyaror­szág szerkesztőségében zá­rult, ahol Kopka János főszerkesztő adott tájé­koztatást a sajtó művé- Iszetpolitikai tevékenysé­géről. Zalka Máté író, a magyar és nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa születésének 90. évfordulója alkalmából szerdán koszorú­zás! ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában lévő sírjánál. Elhelyezték a kegyelet, a megemlékezés koszorúit a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége és a Magyar Írók Szövetsége képviselői. Zalka Mátéra emlékeztek április 23-án, szerdán Máté­szalkán is. A nevét viselő általános iskola udvarán kez­dődött az emlékünnepség. Az internacionalista forradal­már életútját Tinái Gyula, az MSZMP Mátészalkai városi Bizottságának titkára mél­tatta. Megkoszorúzták Zalka Máté mellszobrát, a megyei, a mátészalkai és fehérgyar­mati városi párt-, állami és társadalmi szervek képvise­lői. Elhelyezték a talapzaton a kegyelet virágait Zalka Máté lánya, Natalja Zalka, a Szovjetunió érdemes művé­sze és az ukrajnai beliki kolhoz kéttagú delegációja. A példaadó életút állomá­sait a mátészalkai pártszék­ház nagytermében rendezett emlékülésen idézték fel. A megjelenteket, közöttük Ek­ler Györgyöt, a megyei párt- bizottság titkárát Kövendy Lajos városi tanácselnök kö­szöntötte. Az internaciona­lizmus és a hazaszeretet egy­sége jellemezte Zalka Máté munkásságát. Ragaszkodott Belikihez, ahol a kolhozt szervezte, de egy pillanatra sem feledte el szülőfaluját, Tunyogmatolcsot — mondta többek között megnyitó be­szédében Forgács András, a mátészalkai pártbizottság el­ső titkára, majd jellemezte Mátészalka és vonzáskörzete gazdasági, társadalmi fejlő­dését. Legenda és valóság cím­mel Farkas József múzeum­igazgató tartott előadást. Sal- lai József főiskolai tanár a Zalka Máténak indító él­ményt jelentő szülőfaluról, Tunyogmatolcsról beszélt. Az emlékülés harmadik előadó­ja, Vlasies György százados, a Zalka Máté Katonai Főis­kola képviseletében a mun­kásmozgalom kiemelkedő •harcosának katonai tevé­kenységét foglalta össze. Dél­után az emlékülés résztvevői megtekintették a Szatmári Múzeumban a Zalka-emlék - kiállítást. Délután a tunyog- matoicsi szülőházat keresték fel, ahol megkoszorúzták az emléktáblát, majd ellátogat­tak a fehérgyarmati Zalka Máté Termelőszövetkezetbe. Ma, csütörtökön Natalja Zalka mátészalkai általános iskolásakkal találkozik, fel­idézi emlékeit édesapjáról. A beliki kolhoz küldöttsége — Nyikolaj Zsuk kolhozelnök és munkatársa Tatjana Kav- rizs — a helyi állami gaz­daságot keresi fel, ahol a mezőgazdasági termelésről gyűjt tapasztalatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom