Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

«> Kelet-Magyarország 1986. április 23. am■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■»•«■■■■■■■■a■■■■■■■■■•■aa • ■■■aaiaiaaaaaaaaiaaaaaiaiiaaaaaaaaBiiBaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaiaaaaaaaaaaaanaBaaaaaaaaaaaaBaaaiaaaa ....................................................................................... »■aaaiiaaiii ........................................................................................................................aiaaima....................................................................................................................................aaae MtaMiaaa a • ^ ..........................................................a........................................................................................................................................................................................................................................... Turistaszezon előtt Jó hírrel, Bátorba „Megárulni egy gyékényen...“ Kik vannak a piacon? Színes kirakat, ízléses hol­mik az egyik oldalon, har­sány, hitvány portéka a má­sikon. Minden eladó. Ízlés és pénztárca válogatja a ve­vőket. Hetim százalékban az IFÉSZ Verseny a piacon. Ver­seny, amelynek legnagyobb haszonélvezői a vásárlók le­hetnek. Zsámboki Mihályné- val, a tanács városgazdálko­dási osztályának vezetőjével együtt azt vesszük számba, kik versengenek a nyírbáto­ri vásárlók kegyeiért — pon­tosabban forintjaiért? — összesen huszonegy gaz­dálkodó szerv folytat keres­kedelmi tevékenységet a vá­rosban — mondja az osztály- vezető. — Közülük nyolc ki­fejezetten kereskedelmi vál­lalat. Rajtuk kívül hat ter­melőszövetkezet és hét vál­lalat tart fenn üzletet. Leg­nagyobbrészt, közel hetven százalékot a helyi áfész vál­lal az ellátásból, legfejlet­tebb a bolthálózata is. Első­sorban az élelmiszer-árusí­tásban töltenek be vezető szerepet, de szinte vala­mennyi árucikk forgalmazá­sából kiveszik a részüket. A többi kereskedelmi egység­nek főképp választékbővítő, hézagpótló szerep jut. Célunk az, hogy egyre általánosabb legyen a többszektorúság, et­től is remélhetnénk a vá­lasztékbővítést. ízlések és pénztárcák Az iparcikkárusításban szintén az ÁFÉSZ-nek jut vezető szerep, de szerencsére itt már lényegesen több az „ellenfél”. A budapesti Flamingó Ru­haipari Leányvállalat a női konfekcióban nyújt széles választékot. Divatos, ízléses darabjait főleg az igénye­sebb vásárlók keresik. Az ol­csó áruk forgalmazásában a tsz-ek által működtetett ún. kilós boltok élveznek el­sőbbséget. A helyi cipőgyár boltjában saját termékeit árulja a gyár. Itt is főleg az alacsonyabb árak vonzzák a vevőket. A TÜZÉP és az áfész kö­zös boltjának az építkezők örülhetnek. Közel sincsenek jó helyzetben azok, akik autóalkatrészt keresnek. A A Flamingó Ruhaipari Leányvállalat modellházának évi forgalma a 7 milliót is megközelíti. Nemcsak a vállalat sa­ját termékeivel, hanem NSZK-idiportból származó konfek­cióval állnak a vásárlók rendelkezésére. Képünkön: Papp Györgyné és Balogh Istvánné a tömött pultok előtt. vendéglátásban a közeljövő­ben várható nagymértékű javulás. A rövidesen átadás­ra kerülő vendéglátó komp­lexumban nemcsak olyan konyha épül, ahol egyszerre nyolcszáz embernek főzhet­nek ebédet, hanem presszó, süteményesbolt és gyorsétte­rem is szolgálja majd a ven­dégeket a város központjá­nak új létesítményében. A húsellátásban nagy szerep jut a helyi tsz húsboltjának, ahol közel tizenötmilliós évi forgalmat bonyolítanak. HogYin tovább? — A jelenlegi helyzetben kevesebb pénz jut a bolthá­lózat fejlesztésére. Mi az, amiben mégis lépni kíván­nak? — Elsősorban az idegen- forgalmi fogadóképességün­ket kívánjuk növelni. Még több ABC-rendszerű boltra lenne szükség, főképp a la­kótelepeken. Mindenképpen szeretnénk elérni egy OFO- TÉRT-szaküzlet megnyitá­sát. Terveink szerint a Zrí­nyi Ilona utcán építendő új lakások üzletsorában nyílik erre lehetőség. A bolthálózat fejlesztése mellett azonban legalább ennyire fontos a boltvezetők nagyobb aktivi­tása, a gondosabb, körülte­kintőbb árubeszerzés. Azt szeretnénk, ha minél többen vennének részt a város ellá­tásában. Igazat adhatunk az osz­tályvezetőnek. Előrelépni nemcsak anyagiak árán le­het. Nem pusztán eladni, sokkal inkább kereskedni érdemes. Ha mind többen kínálják a portékát, erre előbb-utóbb úgy is rákény­szerülnek az üzletek. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA A városért Azt hiszem. a városban szinte mJnden>lri ismeri Dr. Szaiontai Barnabáisnét — Ibi nénit —. aki 46 éve él Nyírbá­torban. Györligieti vándortanítóként kezdte a munkát. Nem volt könnyű dolog akkoriban az összevont első-hatodik osztály nebulóinak oktatása sem. Nyírbátori tanítóskodása 1944-ben kezdődött. Az egyko­ri gazdasági iskola növendékei közül bizonyára még ma is sokan Őrzik a fiatal tanítónő emlékét. Később úttörőcsapat- vezetőként, gimnáziumi tanár­ként, általános iskolai igazga­tóként dolgozott, és vala­mennyi beosztása mellett sza­kított időt arra, hogy fontos társadalmi pozíciók birtokosa­ként másokért, a közösségért dolgozzon. 1945-ben részt vett az M'NDSZ megalakításában, s a nőmozgalomhoz azóta sem lett hűtlen. Ma is emlékszik arra, hogy még 1957-ben is 12 nő jelentke­zett egyetlen megüresedett óvodai d aj kai állásra. Vala­mennyien olyan asszonyok, akiknek keresetére igen nagy szükség volt a családban. Ké­sőbb azt kellett elérni, hogy minél több nő tanuljon szak­mát, s hogy a férjek se nézzék ezt a törekvést rossz szem­mel. A hátrányos helyzetű gyer­mekek támogatása nem mai ötlet. Ibi néniék már több év­tizeddel ezelőtt felkarolták a nehéz körülmények között élő apróságokat, de jutott ideijük az idős. beteg, magányos öre­gekre is. Persze nem' cs.a>k munkával teltek a napok akkoriban sem. Az országban elsőként alakí­tották meg a nőtanács kóru­sát, az 1959-ben megrendezett országos találkozó első díjá­val járó oklevelet még ma is szeretettel őrzi. — Fiatal lányként kerültem Nyírbátorba, házasságom ré­vén telepedtem le ebben a vá­rosban. Férjem a báltori. múze­um megalapítását tűzte ki éle­te céljául, s ez mindkettőnk életét meghatározta. Bennünk soha fel sem merült, hogy má­sutt is élhetnénk, pedig az uramat több ízben hívták or­szágosan jelentős állásokba. A nyírbátoriak jól tudják: Ibi néni méltó társa volt férjé­nek a múzeumalapítás munká­jában, s az országos hírnév ki­vívása az ő munkájának is kö­szönhető. Férje halála után sem lett hűtlen a városhoz. Ahhoz a helyhez, ahol őt mindenki is­meri. Hozzá bárki fordulha­tott, s fordulhat ma is gondjá­val, bajával. Életcéljának te­kintette, hogy másokon segít­sen, s ezt a célt immár nyug­díjasként sem változtatta meg, pedig gyakran érték kudarcok is. Mégsem' adta fel. Bizonyá­ra ezért fordul elő, hogy a mai napig felkeresik őt tanácsért egykori és mostani pedagógu­sok. Támogatja őket anélkül, hogy ezért elismerést várna. — Mi a férjemmel nem hétköz­napi életet éltünk — mondja tűnődve. — Természetesnek fogadtuk el egymás munkáját, amely mindig fontosabb volt számunkra, mint az egyéni éle­tünk. Dr Szaiontai Barnabáisné Nyírbátor várossá válásának 13. évfordulója alkalmából' aktív és kimagasló közéleti tevékeny­ségéért. a várospolitikai célok megvalósításában vállalt önzet­len munkájáért, a pedagógus- pályán eltöltött eredményes 40 évért a Pro Űrbe Nyírbátor kitüntetést adományozta. Múzeum­barátok A nyírbátori Báthori 1st- ván Múzeum baráti körének közelmúltban megtartott ülé­sén érdekes, hasznos kezde­ményezések bevezetéséről tárgyaltak. Mindenekelőtt a tagok szá­mának növelését szeretnék elérni, hogy ezáltal is mind szélesebb körben tegyék rendszeressé a múzeumláto­gatásokat, ezáltal megismer­tessék a múlt emlékeinek, a város kialakulásának, fejlő­désének történetét. A jövőben ezért nemcsak magánszemélyek, iskolák je­lentkezését várják. Azt tar­tanák kívánatosnak, hogy brigádok, intézmények kö­zösségei is csatlakozzanak a baráti kör tagjainak sorába. Nagy figyelmet fordítanak ezentúl a városkörnyéki te­lepülésekre, hiszen az ott élő emberek számára is fontos közvetlen környékük törté­nelmének megismerése. A baráti kör tagjai külön­féle kedvezményekben része­sülnek. Ingyenes múzeumi belépőjegy, tárlatvezetés, ki­állításismertetés az, amit tagságuk révén kaphatnak. A baráti kör rendszeres múzeumi kiadványok megje­lentetését tervezi. A tanul­mányok, cikkek összegyűjté­sével választ keres arra, ho­gyan változtatta meg az ipar Nyírbátor életét, milyen ha­tással volt a termelőszövet­kezeti mozgalom elterjesztése a környék lakóira. A múzeum vezetői, a ba­ráti kör tagjai a város fej­lődéséért, jelenéért és jövő­jéért felelősséget érző em­berek Nyírbátor földrajzi fekvé­se, kedvező adottságai, törté­nelmi múltja, valamint kul­turális hagyományai mind alkalmassá teszik arra, hogy a Nyírség idegenforgalmi központjává fejlődjön. A város műemlékei a XV. századi késő gótikus építé­szet kimagasló alkotásai, hosszú évek óta a leglátoga­tottabb turistahelyek. A re­formátus műemlék templom a zenei napok rendezvényso­rozatának állandó helyszíne, s mint ilyen, egyike a legis­mertebb nyírbátori látniva­lóknak. Az egykori minorita kolostor ma múzeum, amely a közeljövőben befejeződő átalakítások után megszé­pülve, új látnivalókkal vár­ja az érdeklődőket. Szép jubileum előtt áll eb­ben az esztendőben a város zenei élete. A zenei napok immár huszadszor, a vonós­zenei tábor pedig tizedik al­kalommal várja a vendége­ket. A képzőművészet sem Idegen a város kulturális éle­tében. E téren a szépművé­szeti stúdió, valamint az al­kotóház jár elől a legszebb példával. Változatos progra­mot kínálnak a múzeum ál­landó és ideiglenes kiállítá­sai, a nyírbátori tűzzomán­cok pedig immár második al­kalommal vitték el a fővá­rosba Nyírbátor hírét. A kulturális látnivalókhoz szorosan hozzátartozik a ki- kapcsolódás, pihenés is. A város egyre szépülő, bővülő strandfürdője meghálálja az építésékor mutatott példás összefogást: kitűnő lehetősé­get nyújt a kikapcsolódásra, pihenésre egyaránt, csakúgy, mint a mellette elterülő park­erdő, ahol nemcsak pihen­ni, hanem sportolni és fő- zőcskézni is ragyogóan lehet. A város vonzáskörzetéhez tartozó települések is sok látványosságot kínálnak. Kö­zöttük talán a leghíresebb a Nyírbátortól délkeletre fek­vő Bátorliget, ahol Fedics Mihály, a nagy mesemondó is élt egyikor, s ahol az Al­föld őskorának egyedülálló természeti emlékei tekinthe­tők meg. Piricse fatornyáról, Nyírbéltek és Ófehértó kö­zépkori freskóiról híres! A turisták, a vendégek méltó fogadásához azonban a körülmények javítására, to­vábblépésre is nagy szükség van. A kereskedelmi és ven­déglátó-hálózat fejlesztésé­ben elsősorban az élelmisze­rek forgalmazását kell erő­síteni. Gyors étkezési lehető­ségek megteremtése szintén komoly feladat. Kívánatos lenne a fiatalok kulturált szórakozásához szükséges feltételek megteremtése is. A város ez idő szerinti leg­nagyobb gondja a megfelelő szálláshelyek hiánya. A meg­valósítás lehetőségeit régóta kutatják az illetékesek, ez ideig eredmény nélkül. Meg­oldás csak később várható, addig is a helyi Nyírtourist iroda fizetővendég-szolgála­tának bővítése hozhat átme­neti könnyebbséget. A pezsgő idegenforgalom egyik alapvető követelménye a jó propaganda. A város ér­tékeit, nevezetességeit bemu­tató képeslapok, prospektu­sok igen nagy szolgálatot te­hetnek ebben. Ezért kívána­tos számuk növelése, minő­ségük további javítása. Ah­hoz, hogy a hozzánk érkező jól tájékozódhasson, minden nevezetességet könnyen meg­találjon. Az eddig elért eredmények mellett bőven van hát ten­nivaló, melyeknek megvaló­sításához azonban nem elég a jó szándék, pénzre — még­hozzá nem -kevésre — is szükség van. Ehhez viszont nem elegendő a város ere­je. A megyei támogatástól, az itt élők munkájától bizonyá­ra joggal várható szép ered­mény, melynek nemcsak a nyírbátoriak, hanem a hoz­zájuk látogató turisták is él­vezői lesznek. Emberibb körülmények között A cigánylakosság helyzetéről Nyírbátor lakóinak száma egyre emelkedik. A létszám- növekedésben a cigánylako­soknak jut a nagyobb szerep. Az általános iskolák tanulói között mind nagyobb szám­ban találhatók, jelenleg e kor­osztály 17,8 százaléka cigány. Ezért sem mindegy, hogyan élnek, hogyan gondolkodnak ezek az emberek. Segítségükre koordinációs bizottság alakult, amely a küzelmúltban 1990-ig szóló feladattervet dolgozott ki. Az utóbbi években több kedvező változásról is számot adhattak a téma felelősei. Legörvendetesebb közöttük az, hogy megszűnt a nagy­arányú vándorlás, egyre töb­ben éltek a lakásépítés lehe­tőségével. Ily módon mos­tanra a cigánytelep egyhar- madát gyakorlatilag felszá­molták. Az elmúlt évben több lakás épült, mint a megelőző négyben. Legtöbb eredmény mégis az iskoláztatásban mutatko­zik. A cigányóvoda megindí­tása ebben jelentősen segí­tett, de jutott feladat bőven az iskola-előkészítő csopor­toknak is. A korrekciós osz­tály és a kisegítő iskola be­indításával megteremtették a differenciált iskolakezdés fel­tételeit. Utóbbiban a tanulók 85 százaléka cigány, örven­detes, .hogy az utóbbi időben emelkedett az általános is­kolát elvégzők száma, és egy­re többen veszik igénybe a napközi és a tanulószoba kí­nálta lehetőségeket. Az egészségügyi dolgozók, orvo­sok, ápolónők munkájának köszönhetően több figyelem jut az egészségnevelési fel­adatokra, javult a szociális gondoskodás. Legfontosabb a továbbiak­ban is a lakáshelyzet javí­tása. A Ságvári, Csokonai és József Attila utca által hatá­rolt cigánytelep felszámolá­sa az egyik legsürgősebb feladat. Ehhez a tanács is jelentős segítséget ad. In­gyentelekkel, lakásépítési tá­mogatással siet az építkezést vállalók megsegítésére. Az igen gyakran hosszadalmas és bonyolult adminisztrációs ügyek intézésében ugyancsak segítenek a tanács szakembe­rei. A cigányság felemelkedésé­nek talán egyik legeredmé­nyesebb útja az iskoláztatás; ha minél több gyermek jár rendszeresen óvodába, isko­lába. Kívánatos lenne, hogy közülük mind többen végez­zék el az általános iskolát, és tanuljanak valamilyen szakmát. Sajnos, ez a folya­mat még csak az általános iskolában kezdődött meg. A szakmunkásképzőben vala­mint a gimnáziumban még csak elvétve találunk cigány- gyermeket. Azok számára, akik megkezdték, de be nem fejezték az általános iskolát, úgyneveztt ifjúsági tagozat nyitotta meg a kapuit, ahol tovább folytathatják tanul­mányaikat. A foglalkoztatásban az ál­landó munkaviszony létesíté­se a cél. Amíg ez nem való­sul meg, addig a bedolgozói rendszer segíthet a munkába állóknak. Elsősorban olyan tevékenységek bevezetése kí­vánatos, amely nem áll tá­vol a cigányság szokásaitól. A kosárfonás, gyékényfel­dolgozás megszervezésével az első lépéseket tehetnék meg a rendszeres munkához. „C”-lakások a Tulipán utcán. Megépítésükben sokat segít a tanács. Karbantartásukban környezetük tisztántartásában és szépítésében azonban a lakóknak kellene többet vállal- nink.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom