Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
KU HÉTVÉGI MELLÉKLET Á fordító házaspár A lakk művészete Ariadna Sesztakova A klasszikus és mai magyar drámairodalom és a hazai színházművészet szovjetunió- beli népszerűsítésében, valamint az orosz- szovjet színműirodalom legjavának magyar- országi megismertetésében vitathatatlanul nagy érdemei vannak egy ismert művészházaspárnak: Benedek Árpádnak, a József Attila Színház rendezőjének és feleségének: Ariadna Sesztakovának, a Madách Színház dramaturgjának. , Mutassuk be őket közelebbről is. — 1958-ban kezdtem el rendezői tanulmányaimat a leningrádi színházművészeti főiskolán — emlékezik Benedek Árpád. — Ott ismerkedtem meg Ariadnával, aki a színész tagozat tehetséges. Ígéretes növendéke volt. Először színpadon láttam: egy vizsgaelőadáson, Csehov A boszorkány című elbeszélésének dramatizált változatában alakította a címszerepet. Az ezt követő diákbálon be is mutatkozhattam, x attól kezdve összekapcsolódott az életünk. Szerettünk volna összeházasodni. de azokban az években ezt a szigorú szovjet, törvények nem tették lehetővé. Egyébként ugyanerről a konfliktusról szól a Varsói melódia című színmű is ... — A főiskola elvégzése után a leningrádi Kis Drámai Színház szerződtetett — veszi át a szót Ariadna. — Itt is nyomban főszerepeket játszottam, többek között az Ármány és szerelemben, és Moriatto az Kló arckép című színművében. Árpád közben visszatért Magyarországra, de kapcsolatunk nem szakadt meg. és 1964-ben végre összeházasodhattunk. Itt, Budapesten természetesen nem folytathattam korábbi hivatásomat, hiszen nem tudtam magyarul. Kemény évekbe tellett, amíg úgy-ahogy megtanultam. De orosz tudásomat hasznosíthattam a rádióban. amelynek ma is állandó külső munkatársa vagyok: én vezetem a Budapest beszél című kéthetenként jelentkező összeállítási, amelyet a moszkvai rádió sugároz a Barátaink hangjai című sorozatában.. 1962 óta a Madách Színház is foglalkoztat, dramaturgként. Miért választotta annak idején a színészi Benedek Árpád jet színművek fordítójaként tevékenykedik, immár évtizedek óta. — Negyven művet fordítottam, ebből harmincat már be is mutattak, színpadon, ítévében és a rádióban — mondja. — Bár a legtöbb az én nevem alatt jelent meg, nem tagadhatom, hogy valamennyinél igen sok segítséget kaptam feleségemtől. Nemcsak a nyelvi problémák megoldásában, hanem elsősorban ötletekben. Ismét Ariadna veszi ál a szót: — Mióta csak Magyarországon élek, szoros baráti kapcsolatban vagyok a vezető szovjet színházakkal, és a legismertebb színpadi szerzőkkel, így elsősorban Rozov- val és Gelmannal. Rozov nemcsak az egyik legnépszerűbb szovjet szerző, de a mai szovjet színműirodalom kiváló ismerője is, aki | rendszeresen hívja fel figyelmemet új szerzőkre, nagy sikert aratott új színdarabokra. ; Ö mutatott be Bulgakov özvegyének is, s . ennek köszönhettem, hogy megkaptam tőle I a Turbin család fordítási jogát. A darabot a József Attila Színház játszotta néhány i évvel ezelőtt, Fehér karácsony címmel, nagy sikerrel. — Most min dolgozik a Benedek házaspár? — A minap fejeztük be Gelman Zinocs- ka és Galin Zsalla című új színművének j magyarítását. Rövidesen elkészülök Rozov | legújabb színpadi alkotásának A vad- I macskának a fordításával, az Európa Ki- ] adónál pedig a közeljövőben jelenik meg I Dudarev. a kiváló belorusz író A küszöb I című színművének magyar változata. Bi- I zunk benne, hogy ezeket a kiváló müveket I rövidesen megismerheti a hazai közönség is. I ... Ha egy orosz vagy szovjet színmű ha- I zai premierjén véget ér az előadás, a szí- I nészek között ott ha jlong a rendező, s oly- I kor maga a szerző is. Ám a fordítók, akik- I nek nem kis részük van a sikerben, soha j nem lépnek a reflektorfénybe. Pedig meg- I érdemelnék. Európa számos múzeumában őriznek Távol-Keletről származó tárgyakat, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy felületük igen ellenálló anyaggal van bevonva és ez jellegzetes lényt, csillogást ad a tárgynak. Ezek a tárgyak készülhetnek agyagból, fémből, de leginkább fából, lehetnek bútorok, edények, dobozok, képek, ivópoharak, sőt kardok. A fényes, konzerváló bevonat a lakk, az így készült tárgyakkal a lakkművészet foglalkozik. A lakkművészet legrégibb emlékei Kínából származnak, ahol már az i. e. 3. században készítettek lakktárgyakat. A Han-dinasztia alatt (i. e. 206. — i. sz. 220.) már dísztárgyakat is készítettek, amelyekre stilizált sárkányokat festettek. A kínaiak tanították meg a lakkművészet mesterségére a japánokat, akik túlszárnyalták mestereiket, és a műfaj legszebb készítményeit állították elő. A kínai—japán lakkA 18. században a bútorok és képek mellett nagyon sok váza és kisebb dísztárgy került Európába a Távol-Keletről. A 104 cm magas faváza egy szolgát ábrázol és karcsú úrnőjét. A vázát a szolga tartja. Színes, fekete alapon tarka- \ mintás teáskanna Kclet- Azsiából. művészetre különösen a Ming- időből (1368—1644) a nagy virágminták, állatképek, tájképek és élő, mozgó emberalakok jellemzők, ezek egyedülálló technikája világhírűvé vált. A japán lakkművészet fénykora a 15—17. századra esik. A lakktárgyak festői díszítése a keleti festészet stíluselemeit vette át, felületűket gyakran arany-, ezüst-, elefántcsont-, gyöngyház- stb. berakásokkal díszítették. A japánok lakkozott tárgyait számos kiváló tulajdonsága páratlanná teszi : könnyedség, tartósság, szép díszítés, keménység, fény, ellenállóképesség. Nagy keménysége ellenére nem törik, nem repedezik, fényét évszázadokon át megőrzi, nem támadja meg sem a forró víz, a hamutartót az égő cigaretta parazsa, de ellenáll a hideg alkoholnak és savaknak is. A japánok nagyon sós és forró levese nem árt meg a lakkozott facsészéknek, amelyből egykor a teát szűrésül lék. A lakk egyébként vagy emulzió, amely ill« tórészeinek az elpárolgó; a tárgyak felületén ossz bevonatot ad. Régen a ban. Japánban nagy g termesztett lakkfa (Rhi nicifera) nedvéből kész lakk illetve a Ficus-íél gallyain élő nőstény tét (Coocus lacca) és ezek« állatokon kérget képező nyi nedvekből. A 18. században E ban divattá vált a la gyak gyűjtése, illetve t sa, különösen Németi ban, Ausztriában és 1 diában. Ezek az utá azonban minőség szemf bői meg sem közelítik í deti kínai és japán dara már csak azért sem, met sokkal gyengébb mi: gyantalakkból készültek Európában Kölnben ti tó a híres Lakktárgyak zeuma, az itteni tárgya zül mutatnak be néhány peink: Lakk táblácska a 18. századból, Bajorországban készült. pályát? — Nem véletlenül! Nagynéném fiatal ko- í rában népszerű leningrádi operaénekesnő ^ voll, édesapám — bár mérnökként dolgo- i zott — kitűnően énekelt, zongorázott és , gitározott. Leningrádi otthonunkban szinte mindennap összejöttek a város ifjú művészei; írók, színészek, énekesek, zeneszerzők. Hatéves koromban voltam először színház- I ban: a Mosoly országa című Lehár-operet- , tét láttam. Még ma is előttem van valamennyi jelenete! Akkoriban, még gyermek- i fejjed, határoztam el, hogy ón is színésznő } leszek! Teljesen nem is kellett lemonda- j nőm erről, hiszen a rádióban gyakran mondok verseket, a Korona Pódium orosz nyel- ; vű irodalmi műsorában ugyancsak fellépek. ; és többször voltam szóvivő a Rádiókabaré- j ban is. — Mikor kezdett fordítani? — Egyidőben szinkrontolmácsi tevékeny- ! ségemmel. Lefordítottam — a többi között — a Magyar Elektrát, az özvegy Karnyó- nét, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című Békeffy—Fényes operettet, és László Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című színművét. A felsoroltakon kívül még jó néhány más színművét azóta is az én fordításomban játszanak a Szovjetunió színpadjain. Első fordításom oroszról magyarra a görög Xenopulosz A kísértés című színműve volt, melyet már orosz fordításban kaptam kézhez. .A darabot annak idején nagy sikerrel mutatta be a József Attila Színház. Jelenleg a Józsefvárosi Színház készül bemutatni — az én fordításomban — Stein, Egy férfi és egy nő című kétszemélyes színművét, Miszlay István rendezésében. Mivel az eredeti orosz cím már „foglalt” — egy nagysikerű francia film címe volt —, ezért Holtomiglan, holtodiglan címmel kerül a közönség edé. Benedek Árpád ugyancsak orosz és szov__________________________________________ Szombati galéria Q SZERGEJ JESZENYIN: A virág így szól: ég veled... A virág így szól: ég veled, s fejecskéjét mélyebbre ejti. Nem látom többé, azt jelenti, arcát és szülőföldemet. Kedvesem, ne búsulj, ne félts! őket, s a világot is láttam, és ezt a síri reszketést mint új becézést, várva vártam. Megértettem az életet, és mosolyogva kikerültem. Ügy éltem minden percemet, tudva, semmi sem ismételhetetlen. Nem mindegy-e? Majd jön az új. Nem hullat könnyet, aki elment. Elhagyott drága, ne búsulj, ki jön, majd szebb dalokat zenget. Tűnődsz majd versem dallamán, kedves, ki leltél új barátra. S lehet, emlékezel reám, ismétedhetetlen virágra. 1925. (Rab Zsuzsa fordítása) Huszár István: Ratka sorsa egyet] zott É alkott akaru Az dzsun szemr alatt, dött - idejár kellet hullat csak : szürkt dúl, I, szinte írtabb jék. Néh tus es lelkipt gozatá lyama ségét. lám k — / párán
