Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

1986. április 19. Q Mócsán János 1936-ban született Nyír­egyházán, itt végezte alsó és középfokú is­koláit. Diplomát a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán kapott. EWö munkahelyéül 1959-ben a Szabolcs-Szat- már megyei főügyészséget választotta, s az­óta is itt dolgozik. A megyében több ügyé­szi szervnél volt beosztott és vezető ügyész, dolgozott Nyíregyházán, Nagykállóban és Fehérgyarmaton is. 1981-től a Szabolcs- Szatmár megyei Főügyészségen büntetőszak­ági főügyészhelyettesi munkakörben dolgo­zik. A Bosszantja az embert, ha arról hall, w hogy az utcán leütöttek valakit, egy szövetkezetnél sikkasztottak, még fel- háborítóbb, ha az ember környezetében történik valamilyen bűncselekmény. Ez okozza azt, hogy a közvéleményt min­dig érdekli: mennyi és milyen bűncse­lekményt követtek el. — Az ismertté vált bűncselekmények szá­ma 1984-hez viszonyítva tavaly nem emel­kedett, s ez pozitív eredmény, mert orszá­gosan tovább nőtt a bűncselekmények szá­mla. Mi azokhoz a kivételes megyékhez tar­tozunk — Veszprémmel, Nógráddal, Bor­sod- Abaúj-Zemplénnel —, ahol valamelyest inkább csökkent a bűncselekmények szá­ma. Továbbra is jellemző, hogy alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények dominál­nak a bűnözés struktúrájában: az összes bűncselekmények 59,2 százaléka ilyen jel­legű volt. Az országos helyzettel ellentétben a mi megyénkben a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények száma 2,6 százalék­kal szaporodott, 3,9 százalékkal viszont csökkent a személyek javai elleni cselek­mények száma. Hasonlóképpen alakult a bűnelkövetők száma is: nálunk a korábbi szinten maradt, az országos számok emel­kedést mutatnak. Figyelemre méltó ezen belül, hogy hosszú idő után először csök­kent, méghozzá 5,5 százalékkal a fiatalkorú elkövetők száma. 4,2 százalékkal emelkedett viszont a visszaesők száma, ami nagyjából megfelel a korábbi tendenciának. Sajnos igaz ez a cigányelkövetőkre is, itt 9,5 szá­zalék az emelkedés. Változott-e a bűncselekmények össze­tétele? — A főbb bűncselekmény-kategóriákat vizsgálva azt állapíthattuk meg, hogy csök­kent a személyek elleni, a közlekedési, az államigazgatás és igazságszolgáltatás elleni, valamint a személyek javai elleni bűncse­lekmények száma, viszont emelkedés ta­pasztalható a házasság, a család, az ifjúság, a nemi erkölcs, a közrend elleni, a gazda­sági és a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményekben. Egy kicsit pontosítva az elmondottakat, például a szándékos súlyos testi sértések 11 százalékkal, a közlekedési bűncselekmények 4,9 százalékkal, az állam- igazgatás és igazságszolgáltatás elleniek 22,5 százalékkal csökkentek. Százalékban kifejezve nagyon nagy arányban — 145 százalékkal — emelkedett a deviza-bűncse­lekmények száma, ami az idegenforgalom fellendülésével és az utóbbi időben egyre gyakoribb háromnapos bécsi utakkal függ össze. Abszolút számokban kifejezve nincs ennek akkora súlya, hiszen 1984-ben 129, tavaly 316 ilyen bűncselekményt követtek el. Az viszont már szinte megdöbbentően hat, hogy a rablások 37,8 százalékkal növe­kedtek. Ez is közrejátszott abban, hogy az összes bűncselekményeken belül az erősza­kos cselekmények 15,4 százalékot tettek ki. Emelkedett a közrend elleni bűncselekmé­nyek száma is, ami többnyire a közveszé­lyes munkakerülők szigorúbb felelősségre vonása miatt vált látványossá a maga 15,8 százalékával. Tavaly vált lehetővé az ítél­kezésben a szigorított javító-nevelő munka kiszabása, ezért a bűnüldöző és igazságszol­gáltató szervek is nagyobb figyelmet szen­teltek arra, hogy minél kevesebben élős- ködhessenek a társadalom nyakán. Hétvégi interjú dr. Mócsán János MEGYEI FŐÜGYÉSZ- HELYETTESSEL a bűnözésről, bűnüldözésről Oh Mi az, amit ezen kívül tettek és tehet- w nek azért, hogy jövőre se legyen rosz- szabb a statisztika? A Sok a szóbeszéd a kiskereskedők gyors és nem mindig szabályos meggazdagodá­sáról is. — Amióta a jelentős emelkedés megin­dult, a bűnüldöző és igazságszolgáltató szer­vek jelentős erőfeszítéseket tettek és tesz­nek a megelőzésre, a bűncselekmények visszaszorítására. Felhasználjuk erre a kü­lönböző fórumokat, például a sajtót, de a jogpropaganda adta lehetőségeket, a külön­böző értekezleteket. Ügy érzem, komoly tu­datformáló, felvilágosító tevékenységet vég­zünk, élünk a jelzés lehetőségével. Minden bizonnyal ezek is Okai lehetnek, hogy így alakult a bűncselekmények száma. Kétség­telen az is, hogy azok a politikai-társadal­mi folyamatok, amelyeket tavaly megél­tünk, eredményesen befolyásolták a bűnö­zés alakulását. Tudom, nem mondok újat, de itt feltétlenül említem kell, hogy a bűn­üldöző igazságszolgáltató szerveken kívül ezen a téren minden munkahelyi vezető­nek, valamennyi társadalmi aktívának, minden állampolgárnak jól körülhatárolt feladatai vannak. Ezek közül a munkahelyi vezetők feladatait szeretném hangsúlyozni, hiszen ők tehetnek legtöbbet a társadalmi tulajdon védelméért, a munkafegyelem szi­lárdításáért, az alkohol káros hatásainak legnagyobb mértékű csökkentéséért. A Ha már a társadalmi folyamatoknál tar- ^ tunk, az utóbbi években egy sor válto­zás történt a gazdaságban. Boltok és italboltok üzemelnek szerződéses for­mában, több lett a magánkereskedők és kisiparosok száma, gazdasági munkakö­zösségek jöttek létre. Meglátszik ez az igazságszolgáltatás statisztikáiban? — Az új gazdálkodási formák hatására a népgazdaság és a társadalmi tulajdon elle­ni cselekmények közül megyénkben a sik­kasztás és a csalás fordult elő leggyakrab­ban. Több büntető eljárás folyt például azért, mert a vállalatok, szövetkezetek által elszámolásra adott árut a szerződéses üzle­tek értékesítették, de a pénzt nem fizették be, s emiatt jelentős hiányok keletkeztek. Gyorsan akartak egyesék jelentős anyagi előnyre szert tenni. Jellemző az is, hogy néhány kisszövetkezetnél nem vezettek könyvelést, emiatt alkalmatlanná váltak az ellenőrzésre, zsebből gazdálkodtak, bevéte­leiket saját céljaikra használták fel, s ezék miatt is nagy értékű hiányok keletkeztek. Szeretném hangsúlyozni, hogy hiába vegyes tulajdon a kisszövetkezetek tulajdona, ez egységesen társadalmi tulajdont képez, s aki hozzányúl, a társadalmi tulajdonhoz nyúl, s ennek megfelelő súlyú a felelősség­re vonás is. — Nem alaptalanok ezek a szóbeszédek. Sokan nem tartják be azt a jogszabályt, hogy az állami kereskedelemből nem vásá­rolhatnak továbbértékesítésre árut. Ezt egyesek sokszor figyelmen kívül hagyják, s például leértékeléskor nagy tételben vásá­rolnak, aztán saját üzleteikben jelentős ha­szonnal adják tovább. Sok szabálysértést tapasztalnak az állami kereskedelmi fel­ügyelőségek ellenőrei például a beszerzések bizonylatolásának hiányairól, ami nagy­mértékben nehezíti az ellenőrzést, de az a gyanúm, épp azért hiányoznak a bizonyla­tok, hogy ellenőrizhetetlenné váljék: meny­nyi árut szereztek be, s mennyit értékesítet­tek, vagy egyáltalán az, honnan került pult­jaikra az eladásra kínált termék. Jellemző példa, hogy egy nyíregyházi autóalkatrész­kereskedő két év alatt 2 és fél millió érté­kű alkatrészt szerzett be a kiskereskedelem­ből, s közel félmillió forint jogtalan ha­szonnal adta tovább. Esetenként sajnos a szövetkezeti kereskedelmi egységek is meg­sértik az árubeszerzésre vonatkozó rendel- kedzéseket. Náluk ez abban mutatkozik meg, hogy az ellátás javításának ürügyén beszereznek valamilyen árut más boltokból, s annak árára még saját hasznukat is ráte­szik, úgy adják tovább. Pedig talán az is elegendő haszon volna számukra, hogy a vevő épp náluk találja meg azt, amit keres. Eddig csak a kereskedelemről volt szó. A kisiparosoknál minden rendben van? — Szaporodnak az olyan jelenségek, hogy néhányan az ipar jogosítvány körét meghaladóan kereskedelmi jellegű tevé­kenységet végeznek. Több személy ellen fo­lyik például eljárás azért, mert fakiterme­lői iparengedéllyel milliós tételekben vásá­roltak fel lábon álló élő fákat, ezdket kiter­melték, majd értékesítették, természetesen nagy anyagi haszonnal. Az iparjogosítvány kereskedelmi tevékenységre nem jogosít. A gyors meggazdagodás egyik fékezóje w az adó volna. Milyen ezekben a körök­ben az adózási fegyelem? — Jelentős társadalompolitikai és gazda­sági érdek, fűződik a szabályszerű adózás­hoz, ezért nem ritkák az ilyen jellegű ellen­őrzések. Azt tapasztaljuk, hogy az adókö­teles iparosok, kereskedők sokszor nem tesz­nek eleget bevallási kötelezettségüknek, vagy hamis adatokat közölnek az adóható­sággal. Ha az adóelvonás összege meghalad­ja a szabálysértési értékhatárt, akkor bünte­tő eljárás lefolytatására kerül sor. Fokozott aktivitás várható ezen a területen a közel­jövőben a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervektől, mert ez lesz összhangban a gaz­dálkodás szigorítására hozott intézkedések­kel. A Az utóbbi időben több olyan bűncse- w leleményről számoltunk be az újságban, amely az állatok kihelyezésével össze­függő visszaélésekről szólt. Milyen kö­vetkeztetéseket vont le ebből az ügyész­ség? — A jogszabály lehetőséget teremtett ar­ra, hogy állami vagy szövetkezeti gazdálko­dó szervezetek részes művelésre adhatnak földet, vagy állatállományt is helyezhetnek ki tagjaik, alkalmazottaik vagy kívülálló magánszemélyek részére is, természeteseti szerződésben meghatározott kikötésekkel. Sok szerződést kötöttek az elmúlt időszak­ban, s mi a bűncselekmények kapcsán olyan általánosítható tapasztalatokat vonhattunk le, hogy a gazdálkodó szervezetek nem jár­tak el kellő körültekintéssel és óvatosság­gal, amikor nagyértékű állatállományt ad­tak büntetett előéletű, vagy a gazdálkodás feltételeivel nem rendelkező személyeknek, akik az állatokat, vagy azok egy részét el­adták, a pénzt elköltötték, de előfordult, hogy olyan mértékben leromlott az állo­mány kondíciója, amikor az okozott kár már százezrekben mérhető. Az igazságszol­gáltatás megtette amit tehetett: az ilyen emberek megkapták szigorú büntetésüket. Ez azonban csak akkor volna igazán hatá­sos, ha nemcsak az ilyen jellegű bűncselek­ményektől tartana vissza másokat, hanem nagyobb óvatosságra intené a gazdálkodó szervezeteket is. A Sokak szerint nagy szükség van a gaz­dasági munkaközösségekre, mások sze­rint ezek szültek sok konjunktúralova­got. Milyen tapasztalatokat szereztek Önök ezek működéséről? — Amit róluk mondok, nem általánosít­ható, hiszen hozzánk csak azoknak a gmk-k ügye kerül, ahol összeütköztek a törvénnyel. Ha tehát csak őket szemléljük, főleg az a jellemző, hogy rendes munkaidőben végzett munkateljesítményt számolnak el bizonyos megfontolásból (bérgazdálkodás miatt) gmk- ban végzett munkateljesítményként, így megrövidítik a szövetkezetei és jogtalanul növelhetik saját bevételüket. Egyes esetek­ben olyan gazdasági társulások jöttek létre, amelyek enyhén szólva komolytalan próbál­kozások voltak, mert semmilyen feltételek­kel nem rendelkeztek. A mátészalkai Krasz- na Ipari Szövetkezet szakcsoportja például azzal kezdte működését, hogy a fölöttük gesztorságot vállaló tsz-től felvettek 200 ezer forintot, de azt nem működésük meg­kezdésére fordították, hanem szétosztották egymás között. A Ha ennyi rossz után valami jó epiló- w gust kellene mondani, akkor mit mon­dana? — összességében azt hiszem elmondhat­juk, hogy országos összehasonlításban szél­sőségektől és kirívó bűncselekményektől mentes a megye. Az összes bűncselekmény­nek 61,9 százalékát az enyhébb megítélésű bűncselekmények, az úgynevezett vétségek tették ki 1985-ben és ez már tendénciajel- leggel folytatódik. A szigorúbb megítélésű bűncselekmények eredményes felderítése és a felelősségre vonás biztosított, további erő­feszítéseket teszünk a megelőzésre és az ál­talános felderítés arányainak javítására, a rendőrség munkájának segítésére. A párt XIII. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat ismerjük, ebből eredően jelen­tős figyelmet fordítunk más irányú felada­taink mellett a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények következetes üldözésére, a társadalmi tulajdonban okozott károk meg- téríttetésére. Reméljük ez nem nyugtatja meg a bűnözőket. Q Köszönöm a válaszait! Balogh József \ ... évről évre súlyos gon­dokat jelent sok-sok fiatal házaspárnak a lakáshoz ju­tás. Tudom: közhelyet ír­tam most le, de attól, hogy sokszor elhangzott, még igaz — sajnos. Egy adat: Nyíregyházán most közel négyezer lakásigénylőt tar­tanak nyilván a városi ta­nácson. Ezek közül több, mint ^zerkétszázan tanácsi lakást kérnek, s közöttük igen magas a fiatalok ará­nya. Mindannyian arra vár­nak: valahogyan alapozzák mg az életüket, legyen ön­álló lakásuk, ne kelljen a szülőknél meghúzódni, ne fizessék az egetverően ma­gas albérleti díjakat. Külö­nösen az utóbbi esetben ke­serű a helyzet, hiszen az al­bérletért kifizetett ezrek elúsznak — míg ha például a szülőknél élnek a fiata­lok, akkor módjuk van né­mi takarékoskodásra is. Takarékoskodás. Nem könnyű dolog. Nagyin meg kell húznia a nadrágszíjat annak a fiatal házaspárnak — különösen,' ha már gye­rek is van —, akik szeret­nék összehozni az önálló lakáshoz szükséges „beug­ró” összegét. Igaz, ez a ta­nácsi bérlakások esetében még viszonylag elviselhető összeg — ám, ha valaki OTP-lakást szeretne venni, vagy netán építkezni szán­dékozik, akkor bizony igen­csak lassan gyűlnek a forin­tok. A bérlakások pedig egy­re nehezebben épülnek — szűkösek az anyagi lehető­ségek mindenhol, nem fut­ja nqgyobb számú állami lakás építésére. Ezért vál­lalkozott például a nyíregy­házi városi tanács arra, hogy alapot létesít a fiata­lok és több gyermekesek la­káshoz jutásának elősegíté­sére. Nem kis összegről van szó: idén több mint negy­venmilliót szánnák e célra. Persze, minden viszonyla­gos — soknak tűnik ez a pénz, pedig, ha arra gondo­lunk, hogy mennyi kellene ahhoz, hogy minden rászo­rulón segítsenek, akkor csak csepp a tengerben .,. Az említett közel négy­ezer lakásigénylő közül igen sokan OTP-lakást kér­nek Aki ilyen lakást kér, az gyorsabban megkaphat, ja, mint a bérlakásra váró — csakhogy jóval több pén­zébe kerül. Itt most nem érdemes azon elmélkedni, hogy miért szökkentek a la­kások négyzetméterenkénti árai az egekbe — tény: ma Nyíregyházán 15 ezer fo­rint körül van ez az ár! Ez annyit jelent, hogy egy-egy lakás 800—.900 ezerbe, egy­millióba kerül, nagyságától függően. Sok, nagyon sok. De éppen itt jöhet a segít­ség. A városi tanács alapjából kérhet és kaphat az a la­kásra váró, aki lemond a bérlakásigényéről, és vál­lalja, hogy OTP-lakást vesz — esetleg építkezik. A segítség két részből áll: ka­matmentes kölcsönt nyújta­nak az igénylőnek — és kaphat „ajándékpénzt” is. Ez utóbbira idén körülbelül 18 milliót szánnak! Hogy rhennyit kaphat a kérelme­ző? Akár 100 ezret is, s mellé a kölcsönt, aminek lényegében csak a pénztár­ca teherbírása szab határt: képes-e majd fizetni a tör­lesztéseket. Ha egy gyors számvetést készítünk, akkor így fest a dolog. Mondjuk, 800 ezerbe kerül az OTP-lakás (ha használt lakást kap a fiatal pár, akkor akár kevesebb is). Ebből lejön a gyerekek utáni kedvezmény — 105 ezer. Kaphatnak 380 ezer forint hosszú lejáratú köl­csönt az OTP-töl. Marad 315 ezer. Munkahelyi köl­csönnel ez csökkenthető 200—220 ezerre. Ekkor kér­nek a tanácstól segítséget. Kapnak. mondjuk 100 ezer forint kamatmentes hitelt, és 50 ezer forintot „aján­dékba”. Nekik tehát mint­egy 50 ezret kell az asztal­ra tenni ahhoz, hogy lakás­hoz jussanak (és persze, utána fizetni a törlesztést, ami ugyancsak kemény fel­adat, de részletekben min­denképp könnyebb a nagy pénzeket előteremteni). Oda jutottunk tehát, hogy nemigen kell többet össze- gyűjteniük, mint amennyit a bérlakásra be kellett vol­na fizetni... S ez a cél: így a bérla­kást kérők száma is csök­ken — és viszonylag elvi­selhető teherrel saját lakást kaphatnak sokan. Nemrégiben szabályozták újra a város tanácsán ezt a segítségnyújtást — és úgy tűnik, most már egységes szemlélettel és gyorsan tud­ják odaítélni a megfelelő támogatást. Nem kis dolog mindez — és ha csodákat nem is várhatunk, minden­képpen előbbre léptünk a nagyon is szorító lakáshely­zet javításában. KM HÉTVÉGI MEUÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom