Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. április 19. Nyíregyháza madártávlatból. (Császár Csaba felvétele) Pornó, horror, katasztrófa Ellenőrök a videodiszkókban Miért sok a beteg a VOR-ban? A házaspár gyanútlanul állított be a húsboltba. A megtermett henteslegény két vállánál fogva felkapta a férfit, felakasztotta a kampóra, s élve trancsírozni kezd­te. Rémült felesége nekirontott az ajtónak, ami termé­szetesen zárva volt. A hentes ezután őt akasztotta a szegTe, s amikor vele is végzett, kinyitotta a boltot és megjelentek a Drakula-fogú vásárlók. Igen, a történet horror, s videomagnón bizonyára töb­ben láttak már ilyen vagy hasonló filmet, esetleg Bruce Lee-t, a karatekirályt, aki nagyon sok történet fősze­replője. Nagy csatái, egyszer­re 20—30 emberrel vívott küzdelmei, a vérfröcskölés, a csonttörés, a halálhörgés sok nézőt vonzanak a vetítések­re, de épp ilyen népszerű a csatornarendszerben hatal­masra nőtt aligátor, amely kiszabadulása után tönkre­tesz egy várost, a cápa, a tenger réme, aztán pornó, és katasztrófa — minden meny- nyiségben. Másolt, csempészett Vajon mennyi ez a minden mennyiség és vajon hol, mi­lyen csatornán jutnak az or­szágba, a szórakozóhelyek­re? Erre kerestek választ a Belügyminisztérium, a vám­hivatal és a kereskedelmi fel­ügyelőség munkatársai egy országos akción, amikor el­indultak szórakozóhelyeket látogatni, s megnézni: az ital- fogyasztás mellett mivel töl­tik az időt a diszkókban, a presszókban a fiatalok? Néhány éve a zenés-táncos összejövetel volt a sláger, ahol népszerűségre tehetett szert egy-egy zenekar, aztán a diszkó következett, ám mostanra a videodiszkó lett az egyedül üdvözítő és von­zó szórakoztató program. Két nap alatt kilenc szóra­kozóhelyen jártak a megyé­ben az ellenőrök, s hét he­lyen lehettek szemtanúi a vi- deodiszkózásnak. Mindösz- sze egy hely volt azonban a hétből, ahol nem találtak szabálytalanságot. Mert ahol filmeket vetítenek, oda enge­dély kell, s csak azokat a fil­meket vetíthetik, amelyeket a Művelődésügyi Minisztéri­um Filmfőigazgatósága enge­délyezett. Talán nem véletlen, hogy a szabálytalan, engedély nél­küli vetítésekkel magántulaj­donban, illetve szerződésben lévő üzletekben találkoztak. Három helyen a tulajdonos vetített, három helyen disz- kós kezelte a masinát. Má­solt, külföldről becsempé­szett filmeket vetítettek, de előfordult nem kívánatos tar- . talmú film is, így aztán az ellenőrök a hat helyről 63 ka­zettával a táskájukban tér­hettek haza, s kezdhettek hozzá az eljárás megindítá­sához. Volt olyan hely, ahol már a készülékkel is baj volt: a vámhivatal a szabálytalanul behozott, de egy időre még a családnál hagyott video­magnóval vetítettek a kék­esei Hangulat presszóban, pe­dig a tulajdonos tudta, hogy nem használhatja. 3ogi következmények A jánkmajtisi presszóból, a fényeslitkei Tisza falatozóból, a nyírteleki ÁFÉSZ-vendég- lőből, a vásárosnaményi Be- reg étterem presszójából, va­lamint Nyitrai Tiborné és Szarvas Tiborné magánven­déglátósoktól hozták el a ka­zettákat és ellenük indult az eljárás is. És nemcsak az il­legális kazetták miatt, hanem — lehet, hogy a szórakozóhe­lyeken nem is tudják: — egy ilyen vetítés után kulturális járulékot, szerzői jogdíjat kellene fizetni, s ez termé­szetesen nem történt meg. A szabályos diszkózáshoz Nyír­egyházán például a Krúdy mozitól, vagy Budapesten a Videotékától lehet kölcsönöz­ni kazettát. A 63 kazetta nem ezekből a kölcsönzőkből szár mázott. Az ellenőrök szemüvegén nézve az első videoellenőrzés eredményes volt, a hat szó­rakozóhely gazdája, üzemel­tetője szempontjából vere­ségnek számít, s nem is csak az elkobzott kazetták miatt. Ma a fiatalokat nemigen le­het már más szórakozást ígé­rő programmal becsalni, ezért lett divat a videodisz­kó. De vajon becsalhatók-e a moziban kölcsönözhető ka­zettákkal is? Mi a megoldás? Szívesen néztük mi, felnőt­tek is annak idején a Vukot, gyermekeknek nagy élményt nyújthatott Gojko Mitic-csel az Indiánkaland Ontarió- ban-t, a mozikban sikeresen vetítették a kosztümös Jókai- filmeket, de vajon beül-e va­laki ezek kedvéért egy kólá­ra, egy üveg sörre? Vajon ha tiltott a kazettát magán- forgalomból megszerezni, nem volna-e hatékonyabb módja a piac letörésének egy gaz­dag kazettakínálat a kölcsön­zőben ? És természetesen olyan filmekkel, amelyekkel becsalható a fiatal. Mert nem feltétlenül csak a pornó, a horror, a katasztrófa lehel vonzó. Balogh József U. i.: Félreértések elkerü­lése végett: nem. azt akartuk sugallni, hogy a fiataloknak a presszókban, falatozókban a helyük, de ha már bemen­nek, ha már néhány helyen csak oda mehetnek, akkor legalább szellemes filmek és ne a szellemüket megzavaró ital szórakoztassa őket. „Ha nem adnak szabadságot, elmegyek táppénzre...” Kiugróan sok a táppénzes napok száma néhány üzem­ben Szabolcs-Szatmárban. Köztük van a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnamé­nyi gyáregysége is. Arra ke­restünk magyarázatot, miért mennek el a szükségesnél is többen betegszabadságra? — Kifogást bőven találni — magyarázza az igazgatóhe­lyettes, Domokos László, aki 11 éve még gyártásvezető volt, ma egyszemélyben termelési osztályvezető is. — Tipikus női üzem a miénk, annak minden nyűgével együtt. Fia­tal lányok jönnek, férjhez mennek, szülnek, megbeteg­szik a kisgyermek. Soroljam még a hasonló üzemek tipi­kus, táppénzduzzasztó té­nyezőit? De igaz a dolog má­sik oldala, mert név szerint tudok olyan dolgozót, aki mindig akkor íratja ki ma­gát, amikor akarja. És tud­ja, mit furcsállok? Mégcsak nem is csinálnak egyesek gondot ebből. Sikk lett extra­vagánynak lenni, megmutat­ni „csak azért is” kinek lesz igaza . .. Sajnos a táppénz körüli indulatokat valós sérelmek táplálják. A szalagon dolgo­zó asszonyok nagyon ponto­san tudják, hogy a kolleganő tényleg beteg-e vagy a kert­ben kapál. De félő az általá­nosítás, mert esetleg arra is rásütik a bélyeget, aki való­ban a betegsége miatt kény­telen táppénzre menni. Ador­ján Béláné SZTK-ügyintéző megdöbbentő statisztikát mu­tat 1986 első hónapjairól. — Idén januárban 1451, februárban 960, márciusban 1806 munkanap esett ki a termelésből. Ez januárban 67, februárban 48, március­ban 86 dolgozó távollétét je­lentette. Csak összehasonlí­tásul: a múlt évben 37, 54, 55 dolgozónk hiányzott az el­ső három hónapban. Tavaly összesen 13 ezer 315 munka­nappal dolgoztunk keveseb­bet a táppénz miatt. Kiszá­mítottuk: tavaly az 563 fős átlaglétszámnak 135 ezer 683 munkanapot kellett volna le­dolgoznia. Átlagosan minden tizedik kiesik ... — Odáig jutottunk, hogy tervezzük a betegnapokat — mondja Domokos László. — A létszám növelésével pró­báljuk elérni, hogy a terme­lés a tervezettnek megfelelő szinten alakuljon. Mivel igen sok a kisgyermekes szü­lő, úgynevezett anyasági na­pot adunk havonta egy al­kalommal, természetesen fi­zetés nélkül. Ez általában 150—160 forint kiesést jelent egy nőnek. Van, aki rendsze­resen igénybe veszi és ek­kor intézi el a gyerekkel kap Á megoldás kapujában Mátészalkán Színház (terem) épül Sokéves jogos panasza a mátészalkaiaknak, hogy nem volt, most sincs a város nagyságához, rangjához mél­tó művelődési központ. Az utóbbi években a város nőtt, az igények differenciálódtak, a művelődés feltételei vi­szont rosszabbodtak. Le kel­lett bontani az életveszélyes­sé vált ifjúsági házat is. A közigazgatási átszerve­zések kapcsán felszabadult ugyan a volt járási tanács, később járási tanácsi hivatal épülete, az egykori megyehá­za, de a városban még min­dig megoldatlan egy-egy ün­nepség szervezése, nincs meg­felelő nagyságú terem a ren­dezvények megtartásához. Jelenleg a város díszletekkel felvonuló színházat sem tud fogadni. Közös program most, hiszen a program része a la­kossági hozzájárulás is, hogy a volt járási hivatalhoz csat­lakozóan megépüljön egy olyan nagy, 350—500 nézőt is befogadni tudó színházterem, amely a megfelelő méretű színpadán bármelyik tájoló színház házigazdája lehet. Természetesen megépülnek a szükséges kiszolgáló helyisé­gek is. A beruházás lényegében már a tervezés időszakában megkezdődött. A beruházás fővállalkozója a SZÁÉV, a tervező vállalat, és természe­tesen a beruházó még egyez­teti az elvárásokat és a ter­veket, de a volt tanácsi hi­vatal mögötti területen az építkezés útjában álló lakást, illetve a volt ebédlőhelyiséget már kisajátította a tanács. Szemmel elérhető valóság, hogy a bontás, tehát a terület szabaddá tétele is elkezdő­dött. Az építő első fázisa ez, és talán nem túlzott a re­ménység sem, hogy ezzel a mintegy 85 millió forintos beruházással, a város nagy­ságrendjéhez képest, a mű­emlék jellegű épülethez kap­csolódó színház- és előadóte­rem elkészültével, a szüksé­ges felújításokkal nagyszerű művelődési központot kap a város. A szerződésekben le­írtak szerint az új színházte­rem 1988 augusztusára ké­szül el. (bartha) csolatos teendőket, vagy akár többet lehet együtt a kicsi­vel ezen a napon. Van, aki anyagi megfontolás miatt nem veszi igénybe. De akad, aki úgy kalkulál, hogy jobb az egy nap táppénz, mint a fizetetlen anyasági nap. Nagyon nehéz igazságosan ítélni. Ki ne hinné el példá­ul Harkai Józsefnénak, hogy a hat gyerek — köztük több a tartósan beteg — mellett nem szórakozásból megy táp­pénzre? Előfordul, hogy egész hónapig odavan. — Nem is tesznek engem fontosabb munkára — mond­ja a betanított szálazó asz- szony — hiszen a többieket hátráltatná, ha én nem va­gyok benn. így a legalacso­nyabban fizetett szálazást végzem. Az SZTK-ügyintéző azt is hozzáteszi, hogy Harkainé minden lehetséges igénybe vehető szabadnapot, gyermek- ápolási táppénzt percízen is­mer és kihasznál. K. L.-né nem szívesen be­szél a táppénzről. Betegsé­gével bármikor mehetne táppénzre, hogy ezt mikor ho­gyan veszi igénybe, nem mondta el. De nincs egyedül ezzel a véleményével. Az igazgató- helyettes még most is mér­ges, mert „átvágta” az egyik dolgozó. Kérték, hogy eskü­vője előtt ne menjen el egy héttel, csak három nappal, ez a két-három munkanap nagyon kellene a szalag ter­meléséhez. Meg is ígérte a menyasszony, de később ul­timátum elé állította a műve­zetőjét: vagy elengedi szabad­ságra, vagy elmegy táppénz­re... Más is megtette már, ha nem kapott szabadságot, kiíratta magát. A jogtalan táppénzek visz- szaszorítása érdekében üze­mi ápolónőt alkalmaznak két éve. Aki valóban csak egy rosszullét miatt marad­na otthon, a gyárban köze­lebb lehet az egészségügyi szolgálathoz. Rendszeresen mennek ellenőrizni a táppén­zeseket. Fegyelmivel és táp­pénzelvonással kétszer bün­tettek. — Szemléletváltozásra len­ne szükség — sóhajt az igaz­gatóhelyettes. — De amíg a dolgozók elnézik egymásnak a lógást, a ma neked, holnap nekem értéktorzítást, addig nehéz fegyelmet követelni. Nehezen bizonyítható dol­gok estében csak a közhan­gulat változtatásával, a mun­kaerkölcsöt károsan befo- jásoló magatartás elítélésé­vel lehetne javítani a hely­zeten. Tény, hogy ma még messze vagyunk attól a helyzettől, amelyet a Heti Világgazda­ság április 19-i számában a közismerten fejlett osztrák betegbiztosítási rendszerről olvashatunk: nyugati szom­szédainknál a közvetlen mun­katársak jelentik a visszatar­tó erőt, nem hajlandók lógós munkatárs helyett dolgozni. Jó lenne ebből a szemléletből házunk táján is meghonosíta­ni egy keveset... Tóth Kornélia Rikkancs B izonyára kevesen tudják, Kisvárdán már 1888-ban havilap jelent meg Kis- várdai Lapok címmel ezer példányban. Innen számít­ják a sajtó helyi krónikáját. 1907- ben a Kisvárdai Munkás került az olvasók kezébe, ez a napilap a Tanácsköztársaság idején is megjelent, szerkesztője Császy László, az 1919-es mártír volt. A század elején élénk lapkia­dási tevékenység bontakozott ki Kisvárdán. A „Kisvárda és Vi­déke” című hetilap 1906-ban Klein GyuLa nyomdájában látott napvilágot, első szerkesztője Bencs Mihály. 1911-ben kiáltotta először a rikkancs a „Kisvárdai Friss Üjság” megjelenésének hí­rét, amely 1912-től „Szabolcsi Üjságra” változtatta a nevét. „Felsőszabolcs” címmel 1920- ban jelentettek meg hetilapot Kisvárdán, 1937-től „Felsősza­bolcsi Gazda” címmel került új lap az olvasókhoz. A II. világhá­ború alatt „Kisvárdai Vidék” címmel adtak ki lapot, majd a felszabadulás után „Szabolcsi Szabad Nép”, majd „Szabad Nép” címmel jelent meg újság — egyben az utolsó — Kisvár­dán. (vincze) FÉNY MOBIL-KIÁLLÍTÁS AZ MVMK-BAN. Esa Laurema kinetikus szobrász, videoműsorral egybekötött fény mobil-kiállítását nyitják meg április 23-án, szer­dán 16 órakor Nyíregyházán, a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ kamaratermében. A ren­dezvény április 23-án 23 óráig tekinthető meg. Képün­kön: Esa Laurema: Kötéltánc című alkotása. Női tizem = sok táppénzes? ♦ Anyasági nap ♦ Ultimátum és fegyelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom