Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-18 / 91. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. április 18, Tavaszi szél A legfiatalabb népművészjelöltek produkcióival találkozhat ezekben a napokban a közönség a körzeti bemutatókon. Április 19-én Ib- rányban több, mint háromszáz gyerek lép színpadra, és méri össze tudását, tehetségét a néptáncegyüttesek és szólisták, népzenei együttesek versenyén. Ugyancsak szombaton lesz a mátészalkai körzet versenye, ahol népzenei együttesek, szólisták, népdalénekesek, szóló és páros táncosok mutatják be műsorukat Tavaszi szél vizet áraszt címmel. VENDÉGEK CSEHSZLOVÁKIÁBÓL. Nagy hírű külföldi együttes járt az elmúlt napokban megyénkben: a csehszlovákiai Blansko CKD gépgyárának több, mint 120 esztendővel ezelőtt alapított Rastislav kórusa. A vendégeket a záhonyi művelődési ház vegyes kórusa fogadta, a testvérkórussal, a Nyíregyházi Konzervgyár énekkarával együtt. A három együttes közös koncerten lépett fel Záhonyban. Megállapodtak, hogy a vendégszereplést a nyíregyházi és a záhonyi kórusok június közepén viszonozzák. Képünkön a vendégkórus. (Papp Miklós felvétele) Színháznaptár Tizenöt előadást tart a Móricz Zsigmond Színház társulata a most péntektől jövő csütörtökig tartó héten át. Ez idő alatt nyolcszor kerül színre a legújabb darab, a Nő a körúton című színjáték, hatszor játsszák a Tüskerózsa című mesejátékot, és egyszer a Nyaralókat. Gáli István: Nő a körúton című művének előadási sorrendje így alakul. Április 18-án Vörösmarty—Bajor-, 19-én este hattól Kiss Manyi-, 20-án vasárnap Móricz—Móra-, 21én fél négykor Széchenyi-, este Bessenyei-, 22-én délután háromkor Juhász- este Zrínyi-, 24-én csütörtökön este Ady-bérletben. Két bér- letszüneti előadás lesz Nyíregyházán a Tüskerózsából, az egyik 18-án délután fél háromkor, a másik 23-án szerdán fél háromkor. Ezt a mesejátékot kétszer adják elő Sárospatakon és kétszer Kisvárdán. A Nyaralók című Gorkij-színmű 23-án szerdán a Jászai—Kós-bérletben következik. Utunk évkönyve '86 A költészet nagy alkotóházába és a költők műhelyébe hívja meg az idén olvasóit a Romániában megjelenő, és Magyarországon is kapható magyar nyelvű irodalmi lap, az Ütünk idei évkönyve. Tizenkilencedik alkalommal jelent meg a romániai magyar irodalom kalendáriumszerű antológiája. Az Ütünk évkönyvének megjelenése mindig is nagy eseménye a romániai magyar irodalmi életnek. Számadás ez az elmúlt év irodalmi terméséről, hisz az olvasó ilyenkor képet kap a romániai magyar irodalom sokszínű gazdagságáról, s újabb és újabb hajtásairól. Külön öröm, hogy a szerkesztők ezúttal a versek kedvelőinek akartak örömet szerezni. „Az egész társadalommal áll munkaviszonyban a költő. Nem átaljuk hangsúlyozni tehát a költészet emberformáló szerepét, tudatalakító feladatát, a jó, a szép, a nemes érdekében.” — olvashatjuk az évkönyv előszavában. De nem csupán a gazdag lírai anyagban gyönyörködhetünk, hanem megismerhetjük a költők műhelytitkait is. Az évkönyv két részre tagolódik. Az első részben a szomszédunkban élő magyar, és néhány román költő vallomásai és versei találhatók. A másodikban külföldi költőké. A szűkebb haza költészete így épül bele az egyetemes irodaloméba. (Az évkönyv a hírlapárusoknál vásárolható meg.) Irodalmi presszó A tallózó irodalmi folyóirat, a Látóhatár szerkesztője lesz az irodalmi presszó vendége április 20-án, vasárnap. A beszélgetés során szó lesz a Látóhatár szerepéről, irodalmi és kulturális életünkben elfoglalt helyéről. Közreműködik Csikós Sándor, a Móricz Zsigmond Színház színművésze. A matiné 10 órakor kezdődik Nyíregyházán, a Korona bárhélyi&pgé- ben. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház program- ajánlata április 18-tól 24-ig: Péntek este héttől tizenegyig szól a zene a nosztalgiadiszkóban. Szombaton lesz a hagyományos „Bolondos április” című klubtalálkozó, amelyre elsősorban az ifjúsági klubok tagjait várják. A szórakoztató műsorok közül a divatbemutatót, a vetélkedőt és a táncházat ajánlják a rendezők. Este ismét fogadják a vendégeket a nosztalgiadiszkóban. Vasárnap délután csereberélhetik el a gyerekek videojátékaikat (csak szülői engedéllyel). Este nyolckor kezdődik az Első Emelet együttes koncertje. Hétfőn a Vojtina bábegyüttes szerepei Nyíregyházán. A Melyik a butább? című bábjátékot fél tizenegykor és délután kettőkor adják elő. A pszichológust fél négy és öt óra között lehet felkeresni. Este hatkor kezdődik a foglalkozás a német nyelvű társalgókörben. Szerdán délután háromkor újabb előadást hallgathatnak meg a fiatalok a vöröskeresztes felvilágosító sorozatban — ezúttal a család- tervezésről. Középiskolásokat várnak elsősorban. A pszichológus öttől fél hétig fogadja pácienseit. Este hattól a kamarateremben kis- filmeket vetítenek a lakberendezésről, illetve a természet csodáiról. Csütörtökön, április 24-én délelőtt tíztől a Holló együttes ad gyermekműsort a kicsinyeknek. Folytatódik a nosztalgiamoziban a Tolnay Klári régebbi filmszerepeit felidéző sorozat. A Tiszavirág című film 1938-ban készült, romantikus történet egy halászfalu életéről. O Örökösföldön, az általános iskolában április 19-én, szombaton délelőtt tíztől délig játszóházat rendeznek a nagyobb óvodásoknak és a kisiskolásoknak. Vita a rajzfilmről Animációs nap a főiskolán A rajzfilmek nem ismernek nemzedékeket, kicsikhez és nagyokhoz egyaránt szólnak. Kevesen tudják azonban, hogyan is készülnek az egész estét betöltő alkotások. A műhelytitkok egy része kiderül a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán április 22-re tervezett animációs nap programjából. A zárt láncú televízión kedden délután egy órától a világ animációs filmtörténetéről szóló összeállítást sugározzák. Három órakor nyílik a főiskola mozaiktermében a Kísérleti Képregérfy Stúdió karikatúra-kiállítása. Azután ismét televízió elé ülhetnek az érdeklődők, hogy a magyar animációs törekvésekkel megismerkedjenek. \ kollégiumban délután 5-től bárki részt vehet a karikatúra- rajzversenyen. Este fél héttől a kollégiumi klubban a rajzfilmezés helyzetéről, szerepéről cserélhetik ki véleményüket a hallgatók. AZ animációs nap végén képmagnóról lejátsszák Walt Disney: Bambi című rajzfilmjét. FÖLD ALATTI GONDOK A félkarú közművesítés Mindig öröm számot adni arról, hogy megyénk egy-egy településén kiépül a vízhálózat. Jókedvre derítő mondjuk az a hír, hogy Tiszakóród és Tiszabecs határában már ott a két hidroglóbusz, a földben a csővezeték, s az idén ősszel már vizet kapnak a környező települések. Valami hiányiilc A vízügyi szakemberek, akik ezt a változást lelkesen közük, rögvest hozzáteszik azonban aggódó véleményüket: mindez csak félkarú megoldás. Mert hol marad a szennyvíz elvezetése? A kérdés ok- és szakszerű. Valóban: mi lesz azzal a sok-sok vízzel, lényegesen többel, mint a mai felhasználás, ami szennyvízként jelentkezik? A szakmérnök papírt, ceruzát vesz elő és rajzol: íme, egy, mondjuk ezertelkes község. Bevezetik a vizet, s a házak tulajdonosai elkezdik készíteni vagy építtetni a ház mögött a derítőt. Szigorú szabályok szerint. A költség telkenként minimálisan ötezer forint, ha a szabályokat meg is tartják. Márpedig ezt ellenőrzik, kibújni alóla nem lehet. Ez lényegében azt jelenti, hogy a falu lakói, bár külön kasszából, ötmilliót fordítanak házi derítők építésére. Önszabályozás A dolog azoi.ban ezzel nem ér véget. A derítőt tisztítani kell, s egy-egy szippantás több száz forintba kerül, akkor kiderül, hogy ez évi relációban megközelíti a 3—4 ezer forint pluszkiadást. A szakemberek gyorsan megjegyzik: sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan egyszerűen maguk tisztítják a derítőt, s annak tartalmát a kert végébe merik ki. Mi több, van aki egyszerűen a régi ásott kútba vezeti a szennyvezetéket, s ezzel egy fél falu kútjait mérgezi meg. Az sem ritka, s ezt számok bizonyítják: a lakosság elkezdi az önszabályozást, vagyis kevés vizet fogyaszt, messze nem annyit, ameny- nyit akart, lényegében a folyóvíz nem tölti be eredeti rendeltetését, se a személyi higiéné, se a gazdálkodás terén. A fejlődés gátja Ha feltételezzük a szakszerű, tisztítóval ellátott lerakótelepet, az is komoly pénzbe kerül, s lényegében korántsem jelenti az optimális megoldást. Vagyis egyre több érv sorakozik amellett, hogy a vízvezetékkel együtt épüljön meg a községek — esetleg társulásos alapon készülő — szennyvíztisztítója. Ha összevetjük a lakosság által kifizetett építési költséget, a tisztítás árát, a lerakott szennyezés tisztítását, kiderül: ezek a pénzek már egy jó, mechanikus tisztító- berendezés megépítését is fedeznék. Miután kiváló a magyar ipar által gyártott, különböző méretű, a szabványt messzemenően kiszolgáló , úgynevezett zsebtelepek, minitisztítók, konténeres megoldások bőségesen rendelkezésre állnak, így arra sem lehet hivatkozni, hogy nincs, hogy import, hogy drága. A vízügyi szakember, Király István mérnök így summáz: — Egy község akkor lesz képes bármilyen ipart befogadni, vagy a falusi turizmusba bekapcsolódni, vagy korszerűen és biztonságosan gazdálkodni, ha infrastruktúrája komplett. Ennek pedig része a vezetékes vízen kívül a szennyvízrendszer is. Nyilván kedvezőbben fogadják a helyet kereső üzemek egy- egy település ajánlkozását, ha e mellé infrastruktúrát is kínálnak. A félmegoldások nem jelenthetik a jövőt. Lehet, hogy több szervező- munka, több meggyőző energia kell hozzá, mint a félkarú megoldás elfogadtatásához. De egy-egy község, település rangját sok más mel- lett csak a teljességre törekvő településfejlesztés adhatja meg. Bürget Lajos KBT, Kisvárda: Sok a baleset Amikor egy évvel ezelőtt a Kisvárdai Közlekedésbiztonsági Tanács elkészítette munkatervét, fő célként azt rögzítették, hogy jó volna megtartani az előző évek eredményeit, hiszen az már javulásnak számítana a járművek számának emelkedése és az utak állapotának romlása miatt is. A célok — mert volt más is — csak részben valósultak meg, Igaz, hogy a területet átszelő 4-es főútvonal jelentős része új szőnyeget kapott, jól szolgálták a közlekedés biztonságát a kiépített autóbuszmegállók, javult a Kisvárda— Dombrád és Kisvárda—Vásá- rosnamény közötti útvonalak állapota is, nem javult viszont a tanácsi kezelésű utak minősége. Ilyen utakon közlekedett a csaknem 90 ezer helyi lakos mellett több tízezer munkába járó tanuló és vásárló, emelkedett az autós turista- forgalom, az őszi mezőgazda- sági csúcs idején pedig az almaút válik mindig telítetté, pláne amióta a szabolcs- bákai almaléüzem is megkezdte működését. Mindezekről a Kisvárdai Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége számolt be a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségének csütörtökön, ahol azt is elmondták: sojnos Kisvárda közlekedés- biztonsága nem megnyugtató. Az utak szűk keresztmetszetük miatt zsúfoltak, rossz a vonalvezetésük, a kereszteződések balesetveszélyesek, kevés a parkolóhely, sok a tilalom és jelentősen emelkedett a járműállomány: jelenleg mintegy 14 ezer gépkocsija van az ott élőknek, a motorok és segédmotorok menyisége pedig már-már felbecsülhetetlen. Mindezek után sem magyarázható csak a járművek számának emelkedésével és az utak zsúfoltságával, hogy az elmúlt évben 157 baleset történt Kisvárda körzetében az utakon, közülük hét halálos eredménnyel végződött, hatvanháromról ötvenkettőre csökkent a súlyos közlekedési balesetek száma, több volt viszont a könnyű sérülés a balesetek során. Sajnos a balesetek okozásában egyre nagyobb a személy- gépkocsik aránya — tavaly meghaladta a 30 százalékot — és az okok közt első helyen áll az ittasság. Az elnökség beszámolt a közlekedésbiztonsági tanács szervezeti tevékenységéről és értékelték a forgalomellenőrző, a propaganda, az ifjúságnevelési, az értékelő és elemző szakbizottság tevékenységét is. A megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége ezt követően az MKBT idei plenáris ülésének előkészítésén dolgozott. Díszkapu harangtoronnyal Tiszadobon. (E.) A tárgyalóteremből Kapatos motoros Alighanem jobban meggondolja a jövőben, hogy kinek a motorkerékpárjára ül fel az a két férfi, akiket I. János, balká- nyi fiatalember tavaly szeptember 30-án Nyíradonyból Abapusz- tára fuvarozott MZ—50-es kétkerekűjével. Megfontoltságra rossz emlékű utazásuk inti majd őket, melynek során ugyan csak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, de köny- nyen előfordulhatott volna, hogy nem ússzák meg ilyen könnyen. Nem a vezetőn múlt, hiszen közepes fokban ittasan vezette járművét — két deci vodkát fogyasztott el az abapusztai italboltban mielőtt felajánlotta szolgálatait későbbi utasainak. Itt beszélték meg ugyanis, hogy gyalogosan együtt mennek Aba- pusztáról Nyíradonyba. ott I. János magához veszi égy ismerősénél lévő motorkerékpárját és valamennyien visszamotoroznak Abapusztára. A háromszemélyes utazás azonban balul ütött ki: a Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye határát jelző táblánál az országút egy kanyarulatánál a 25 éves vezető áttért a menetirány szerinti bal oldalra és miközben elrobogott egy szembejövő autóbusz mellett, utasainak lába nekiütközött a jármű hátsó részének, minek következtében a mögötte ülők könnyebben megsérültek. A felelősségre vonás során I. János elismerte bűnösségét, de szerinte az autóbusz tért át a menetirány másik oldalára, nem pedig ő. Ezenkívül előadta, hogy családi problémák miatt italozott. A bíróság azonban ezt a védekezést nem fogadta el, és súlyosbító körülményként értékelte, hogy ittas járművezetésért korábban már volt büntetve. Enyhítőleg esett viszont latba, őszinte beismerő vallomása, megbánó magatartása, valamint, az, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. A fentiek figyelembevételével a Nyírbátori Városi Bíróság első fokon négy hónapi szabadság- vesztésre ítélte, melynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette, mellékbüntetésként pedig egy év és hat hónapi időtartamra eltiltotta a jármű- vezetéstől. Az ügyben később másodfokú eljárásra is sor került. Ennek során az eljáró bíróság a főbüntetés próbaidejét két évre emelte, valamint három évre módosította az eltiltás idejét és még 6 ezer forint pénz mellékbüntetést is kiszabott.
