Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. április 14 Csehov-dráma számítógépben Korunk minkroelektronikai csodáját a humántudomány, így a nyelvészet is szívesen felhasználja. Több szótárt állítottak már össze például Debrecenben is, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen. Most Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán kezdtek több évig tartó munkába. Az orosz nyelv és irodalom tanszék a Tudományos Akadémia támogatásává? Csehov drámáinak nyelvészeti-stilisztikai és irodalmi vizsgálatára vállalkozott. A főiskola az eddigi kutatások eredményeiről a közelmúltban egy kiadványt is megjelentetett ,,Filológiai tanulmányok A. P. Csehov drámai műveiről” címmel. Az idei tanévben a kutatómunka számítógépes elemzéssel tovább folytatódott. Csehov négy nagy drámájának mintegy GO ezer szövegszavát — természetesen az eredeti orosz nyelvűt — különböző szempontok szerint kódolják, ami így a gépbe kerül. A számítógép aztán elvégzi a különböző rendszerezéseket, feladatokat. Hogy mire jó mindez? Nos, nyelvészeti ismereteket nyújt. A kutatók további adatokat ismernek meg a nagy író nyelvi gazdagságáról, stílusáról. A gép egy olyan lexikai bázist nyújt a nyelvészeknek, ami majd továb- bi tudományos munkák alapjául szolgál. A számítógépes feldolgozás előkészítője, irányítója dr. Laczik Mária adjunktus, a kutatás gyakorlati célját így látja: — Lehet, hogy többet nem tu- dunk meg Csehov nyelvéről, de ismereteink más jellegűek lesznek. Az elkészülő munka jó alapul szolgál majd a szótoldalékok leírásához, másrészt a vonzai- rendszer és a szóképzés kérdésének boncolgatásához. Bizonyos szótárformák kiindulásának anyagaként is felhasználható lesz, amit a gép kiad. Nagy segítséget kapunk a debreceni egyetemtől. Dr. Papp Ferenc akadémikus irányítása nélkülözhetetlen. A főiskolán jelenleg a kódoló munka folyik, amit lelkes főiskolások végeznek. így a hallgatók is megismerkednek a kutatómunka alapjaival. Mellesleg az eredeti orosz nyelven Csehov drámáit is jobban megismerik. A kutatómunka a szakdolgozatba is beleszámít és így a pon- tos és a nagy türelmet igénylő munkának némi tétje is van. A számítógépes feldolgozás nagy részét Debrecenben végzik majd el. (bodnár) IT. HI. rv. V. I SZO- VON- (BP PORj FAJ Z AT ZÉS MAI mz~ro~ 3~." sSsi ___ !~T? ~ ~ TO— ~3~ ~n~ ~ aagHgyni ~75 ~ ~ OP- TT ~D'~ ~ «§ ~43 ~ ~ 7I ~ ~2~ ~0-----KanoB ~ ~ n~ -2- v- - ycnex ~7T PO" ~g 0~ " y _____ ,~~23 — TS~ ~2 0 «emmwi l~73 OCr ~2 0 h3h hso 00- hrí“o- 1 Csehov munkája — kódnyelven Helyik a világ legnagyobb hegye? Általában a Csomolungmát (Mont Everest) tartják a világ legmagasabb hegyének: a homokkőből dolomitból, mészkőből és más kőzetekből felépülő hegycsúcs a tengerszint feletti 8848 méteres magasságba emelkedik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Föld nem pontosan gömbalakú, hanem inkább forgási ellipszoid, s emiatt a földközéppont és a tengerszint közötti távolság az egyenlítőn 22,5 km-rel nagyobb, mint a sarkokon, akikor a Osimborasz- szót kell tartanunk a világ legmagasabb hegycsúcsának. A nyugati Kordillerák kialudt vulkánja ugyan csak 6267 méter magas, de mert az egyenlítő közelében van, csúcsa 3,2 kilométerrel magasabbra szökik, mint az egyenlítőtől 28 fokkal északabbra elhelyezkedő Csomolung- ma. Ha viszont a hegymasszívum magasságát a környezetéhez viszonyítva mérjük akkor a Mauna Loa vulkánt kell a világ legmagasabb hegyének tekintenünk Hawaii szigetén. A sziget öt óriási lávadombból áll. A Csendes-óceán mélyéről, több mint ötezer méteres mélységből indulnak és a Mauna Loa 4170 méteres magasságba emelkedik a tengerszint fölé, tehát több mint 9000 méter magas a mélytenger talajához viszonyítva. 90 kilométeres hosszúságával és 50 kilométeres szélességével mind méreteiben, mind magasságában túlszárnyalja a Csomolungmát. A fecskék általában közkedveltséget élveznek ajz emberek részéről, és jóakaratú védelemben részesülnek. Ennek több oka van: csinos külsejük, kellemes énekük, bizalmas természetük éppúgy, mint közismert hasznosságuk, ügyes rovarvadászatuk. Több országiban, így Németországban iis máig él az ősi babona : a tavaszhírnök fecske szerencsehozó áltat. Az arabok a fecskéket a „paradicsom madarainak” nevezik. Joggal tartjuk őket időjósoknak, ha alacsonyan repülnek, eső ígérkezik. Természetesen ilyenkor csak az apró 18 napos fiókák számára táplálékot hordó füsti fecske. rovarokat követik, amelyek a talaj közelébe húzódva igyekeznek átvészelni a süllyedő légnyomást. Ilyenkor látszik csodálatos repíi- lőmüvészétüik : amikor alacsonyan a föld felett száguldanak, már úgy tártjuk, hogy nekiütköznek valami akadálynak, ám akkor merészen felívelnek a magasba, majd iramló sebességgel fordulnak meg, és egy szempillantás alatt eltűnnek a szemünk előli. E teljesítményeket testük tökéletes felépítésének köszönhetik: karcsú torpedó alakú testük^min- den ellenállás nélkül hasítja a levegőt, míg hosszú, hegyes szárnyuk és villás farkuk biztosítja a nagy sebességet. Röptűkben kapják el a rovarokat, ezért csőrük rövid és lapos, szájnyílásuk viszont széles. A mi fecskénk, az acélkék hátú füsti fecske csak ritkán építi félig nyitott fészkét a házak külső falára. Valami fedélre van szüksége fészke fölé. ereszre vagy kiugró párkányra. A tojó jó két hétig ül magányosan 4—5 ■rőtbarna pettyes tojásain. A fiókáik három hétig maradnak a fészekben. mialatt a hím is eteti őket. Etőségüket — főként szúnyogokat és legyeket — a közeli istállóknál, továbbá legelők vagy vizek felett fogdossák, ott, ahol bőven akad zsákmány. Ismeretes, hogy az északi .féltekén élő fecskék augusztustól kezdve nagy vonuló csapat okba tömörülnek. Egy szép őszi napon fel her ekednek, és hosszú útjuk végcélja Dél-Afrika. India, tJj-Guinea és Argentína. A nálunk fészkelő fecskék általában a Kongó vidékére repülnek, bár találtak már magyar gyűrűs pél- dányt Dél-Afrikában is. Téli szállásukon előszeretettel éjszakáznak a magas elefántfű között. Jelentős veszteségeket okoznak közöttük a forgószelek, a magasabb fekvésű helyeken' a jégesők vagy a heves helyi záporok, amelyek néha a telelő fecskék felét elpusztítják. Már hetekkel azelőtt, hogy útnak indulnának észak felé, néfha óriási csapatokba verődnek össze. Ápri- lisban azután ismét itt vannak költő madaraink. Nyíregyházi repülőnap, 1928 Bikavért is aszút pernettziek Immár híre van a nyíregyházi repülőtérnek, kezdik megismerni a környező szocialista országokban is. Mindez a jól képzett szakembergárdának és a nemrég befejezett nagyarányú felújításnak köszönhető. A szerelőknek a földön, a pilótáknak a levegőben olykor-olykor izgalmas, érdekes a munkájuk. Erről és a repülőtér sokrétű tevékenységéről Széli László műszaki igazgatóhelyettes adott tájékoztatót. Kevesen tudják, hogy hazánkban elsők közt 1928-ban Nyíregyházán avattak polgári repülőteret. Érdekes hogy a postakocsihoz és a fiákerhez szokott Krúdy Gyula mindjárt az első járatra jegyet'váltott, az első utasok között bátran lépett a gép fedélzetére. A repülőtér igazgatójának van egy korabeli fényképe, amelyen egy alacsonyan szálló gép látható, a földön cserkészruhába öltözött fiatalok állnak. A kép hátán a halványodó kézírás: „Repülőnap, 1928”. (Sajnos ez a kép lapzártáig nem került elő.) 1962-ben hazánkban mindenütt, (így Nyíregyházán is) megszűnt a belföldi utasszállítás. Azóta többes célt szolgál a repülőtér. Elsősorban négy megye: Szabolcs, Hajdú. Borsod és Heves mezőgazdasági üzemeinek bázisa. Az itteni pilóták és segítőik csaknem másfél millió hektár mezőgazdasági terület művelésében vesznek részt. Azt is kevesen tudják, hogy a világhírű tokaji és egri szőlőket is a „mieink” permetezik. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán tanuló pilóták itt kapnak gyakorlati kiképzést. A képzés kezdetétől több mint háromszáz pilótái elölt gyakorolt itt. közülük néhány már kapitány, vagy főpilóta a MALÉV-nél. A sportolók mellett az Országos Hmllkoptar kla értő a bikát Az új repülésirányító torony a biztonságosabb légi közlekedést szolgálja. Vízügyi Hivatal és az Országos Mentőszolgálat is igénybe veszi a repteret. (Látogatásunk idején egy mentőhelikopter súlyos beteget szállított valamelyik pesti klinikára.) Az intézmény hivatalos neve: MÉM Repülőgépes Szolgálat Nyíregyházi Területi Központja. A szó igazi értelmében szolgáltatásokat végeznek az itteniek. És nemcsak a mezőgazdaságnak, vagy a vízügyi igazgatóságnak. Megrendelésre se- gítik a filmesek és a tévések munkáját. Volt rá példa, hogy a rendőrségnek adtak nagy segítséget. A tanárképző csillagvizs- gálójának kupoláját egy helikopter tette a helyére 1985 elején a rendkívüli hidegben néhány hajó a Tiszán a jég fogságába került. A hajókon rekedt matrózokat nyíregyházi pilóták vitték biztonságos helyre. Egy elszabadult, felbőszült bikát is helikopter követett nyomon .. . Volt rá. példa, hogy országosan is egyedi javítást végezitek a szerelők. Egy sérült gép keszontairtá- lyát két hónapig javították, ismét működőképessé tették az értékes gépet. Egy alacsonyan szálló repülő rizsgátnak ütközött. s az orra alaposan összetört. A jól képzett műszakiak egy másik sérült gép orrát „áthelyezték”, így ez a gép is használható. A külföldi kapcsolatok kiépítésének kezdetét jelenti, hogy a közelmúltban megérkezett a nyíregyházi hangárba az első külföldi, nevezetesen lengyel mezőgazdasági gép törzse. Itt javítják. A lengyel gép jó ideig Afrikában dolgozott, így érthető, hogy alapos felújításra szorul. Ami a jövőt illeti: tervezik, hogy pár év múlva a repülőteret alkalmassá teszik áruszállításra. így a szabolcsi primőr, vagy a friss hús röpke idő alatt a fővárosba érhet. Krúdy ha élne, bizonyára felszállna az első teherszállító repülőgépre is . .. (nábrádi) Kis boríték — nagy pénz A Nyíregyházán korzózó járókelő napjában többször iis beléjük botllk. Van közöttük öreg, fiatal, férfi, nő. Egyikük-másikuk köré időnként sokadalom gyűlik. Előttük kis asztalka, bennük a szerencse istennőjének kikel éti adománya — a borítékos sorsjegy. A megye „főügynöke” Nemes Gyula, az OTP megyei szervezője. — Március 27-én kezdtük el a sorsjegyek árusításéit — mondja. — Eddig több mint négyszáz- ezer darabot adtunk el. s még több mint kétszer ennyi áll rendelkezésre, hogy próbálgassák szerencséjüket azok, akiket hajt a játékszenvedély. — És mennyit nyerhetnek? — Legmagasabb nyeremény 50 ezer forint. Éppen a napokban került elő itt Nyíregyházán az idei év első főnyereménye. De bizonyosan akad még ilyen a bontatlan borítékok között, hiszen tavaly ősszel is ketten jelentkeztek félszázezer forintért. — Ha azt hallja az ember, borítékos sorsjegy, rögtön az utcai árusok jutnak az eszébe. Csak Fortuna ügynökei náluk váltható belépőjegy a zsákba macskás reményhez? — A bizományosok bonyolítják le a legnagyobb forgalmat, de valamennyi OTP-fiók és totó- ilofcfcó kirendeltség is árusít sors- jegyet. — Hány bizományos működik a megyében? — Összesen huszonhat, ebből tizenkilenc Nyíregyházán, a többiek vidéken. Egyébként (szívesen vennénk, ha a megye nagyobb városaiban többen jelentkeznének erre a munkára. — És mennyit fizetnek? — Minden eladott darab után 30 fillért. Nem kis pénz ez, ha meggondoljuk, hogy van, aki több minit kétezer darabot is elad naponta. — S mire fordítják a sorsjegyek révén befolyt összeget? — Mi az OTSH megbízásából árusítjuk, a sporthivatal pedig sport- és ifjúsági célokra használja fel. Befellegzett a lapos női ideál több éves uralmának — 1986 a keblek, a csípők, a darázsderekak, a hangsúlyozott vonalak esztendeje lesz, legalábbis a női ruhadivatban. Az idei divatparancs követői megint tudatában lesznek annak, hogy van testük., amelyet ugye meg edzett a rendszeres kondicionáló torna. A legújabb divatot kitömött vállak, hangsúlyozott keblek, lé- legzetelállltó darázsderekak és a feszes nadrágokban domborodó csípők jellemzik. A szoknyák 1—2 tenyérhosszal, gyakran még többel a térd fölött végződnek, a térdet csak ritkán takarják. Rafinált kellékek — fűzők, széles övék, vállpántok és redőzé- sek pótolják azt, amit sem a természet, sem a mindennapos testedzés nem adott. Hétköznap a testhez simuló, változatos ki- egészítőkkel díszített holmik járják majd. az estélyi ruhák pedig szexis szabásukkal, csillogásukkal Hollywood legszebb nap- jait idézik. Az új divat azért van olyan változatos, hogy nem kényszeríti egyenruhába a nőket. Tájékozódási pontként szolgálhatnak mindenkinek a 30-as, 40-es évek gengszterfilmjeinek hősnői, a 60-as évek fesztelen, könnyed viselete. További ötletek menthetők a haditengerészet világából és a brit afrikai és indiai gyarmati idők viseletéből. Kívánatos azonban, hogy az összhatás nerc annyira sportos, mint inkább városias legyen ezen a tavaszon és nyáron. Színekben mindenekelőtt a hűvös lenfehér és a fekete lesz az uralkodó, külön vagy együttesen, díszítésként napsárga, narancsszínű és muskátlipiros, trópusi dzsungel- és virágmotívumok rikítanak majd, a zöld legkülönfélébb árnyalatainak kíséretében, sok kékkel, tarkabarka virágágyásokat idézve. Divatos minták az idén: foltok, pettyek, csíkozások, virágok, csúcsukra állított négyzetele, Vasarely-féle ábrák. Ami a férfidivatot illeti, megint. hódítanak a hagyományos kellékek — a nyakkendő és a kalap. A nyakkendőgyártók már tavaly hatszázalékos termelés- növekedést könyveltek el, és jó évre számítanak most is. Az új nyakkendők tarkák, mintázatuk izgalmas és vidám — virágok, filmsztárok arcképei, autók, repülőgépek, sőt akár mikiegerek •is díszítik majd a tarkabarka hátteret. Még a nemes, fénylő anyagból, például selyembőd készült klasszikus nyakkendőknek is erőteljesek lesznek a színeik. Azúrkék, élénkpiros, smaragdzöld, rózsaszín nyakkendők élénkítik majd a szürke, a szürkéskék, a vörösesbarna és a zöld színű öltönyöket. Amióta az ember a testét ruházattal védi, a fejét is óvja vagy az időjárástól, vagy az ellenségtől, vagy éppen csak dísz gyanánt az elegancia fokozására szolgál a fejfedő. Sisak, turbán, sapka, kalap, főkötő, valamint toliakból, szalmából, fémből, virágokból, nemezből vagy bőrből készült egyéb alkalmatosság koronázhatta festőién, vagy éppen hi/.arul a férfiak és nők fejét. Ez így volt évezredeken át, mígnem a második világháború után felnőtt egy nemzedék, amely hajadonfővel dacol az esővel, a hóval, a perzselő nappal. A pszichológusok szerint a változástól való félelem, a vi- selkedéskutatók szerint legénykedés, imponálni akarás is lehet „kalapkomplexus” oka, amely miatt a kalapgyárak termelése az elmúlt húsz évben egyhar- madára esett vissza. összeállította: Bognár Mária Czine Gáspár Kisvárdán is kelendő ... (vincze) KOSSUTH RÁDIÓ 8,20; Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét zeneköltője. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35:. Dallal üzen Ázsia. — 10,52: Mjaszkovszkij-művek. — 11,05: Bioritmus. — 11,25: Kórusok. — 11,40: Molnár Géza: Isten egyetlen igazi pénze. IX/7. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadóművészek. — 14,10: Holnap közvetítjük. — 14,35: Kis kondás — novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Tóth Árpád-évforduló. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Zenéről, gyerekeknek. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Beszélgetés Doráti Antallal. — 17,59: Hubay-csárdajelenet. — 19,15: A liftes — hangjáték. — 20,03: Üj lemezeinkből. —- 20,45: Rádiónapló — a halandóságról. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Sebestyén János műsora. — 0,10: Himnusz. — 0,15 —4,20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalcsokor. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05: Napközben. — 12,10: Operettdalok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Bontovics Kati- felvételek. — 19,05: Felvételeiből válogat: Béres Ferenc. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Minden hangra emlékezem. — 21,05: Aranylemezek. — 22,00: A színész — kishangjáték. — 22,33: Tánczene az NDK-ból. — 23,20: Operettekből. - -0,15— 4,20: Éjfél után. 3, MŰSOR 9,08: Dzsesszarchívum. —9,30: Otto Klemperer vezényel. 10,46: O.peraegyüttesek. — 11,25: Kamarazene. — 12,00: Zenekari muzsika. — 13,03: Műsorismertetés. — 13,04: Kesza és Moritó — elbeszélés. — 13,35: Fúvósok. - 13,55: Operettekből. — 14,35; Saint-Säens: II. szimfónia. — 15,00: Horthy Miklós, a fehérek vezére. VII/ 4. rész. — 15,58: Operaáriák. — 16,30: Az Y and T felvételeiből — 17,00: Iskolarádió, — 17,30: Kórusok. — 18,00: Liszt Ferenc élete és művészete. VII/5. — 19,05: Stílusgyakorlat. — 19,35: A hét zeneműve. — 20,05: Népzene sztereóban. — 20,35: Ki ismer engem? — kishangjáték, — 20,53: Tosca. Opera. — 22,55: Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Telefon: 11-141 (A tartalomból: Hírek —' Ütinform — Programajánlat — Sportösszefoglaló — Fészekrakás ’86. Riporter: Bálint István — Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal válaszol — Kérdezzen a kereskedelemről — Hírek, tudósítások Észiak-Ti- szántúlról) Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) VÁROSI TV 19,30: Faültetők. — Mese. — Horgászok a természetért. — Vendégünk: a Magyar Vörös- kereszt főtitkára. — Bemutatjuk: a Nyíregyházi Autóklubot. — Hírszerviz. — Testvér- városi látogatók Finnországból. — „Kedves emberek! (Bürget Lajos sorozata). — Országos zongoraverseny Nyíregyházán. — Sport. SZOVJET TV 17,00: Maria Biesbu énekel. — 17,35: „Kereső jellem”. — 17,50: Hírek. — 17,55: Dzsint játszunk. Színmű. — 19,00: Híradó. — 19,40: A színmű folytatása. — 20,40: A világ eseményei. — 20,55: A hét sportja. — 21,35: Nem létezik. Film. — 23,13: Ez nem régen történt. — 24,02: A puskini Moszkvában. SZLOVÁK TV 16,40: Hírek. — 16,45: Iskolatévé. — 17,05: Iránytű. — 17,55: Dokumentumműsor. — 18,29: Esti mese. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesporfc. — 18,40: A szocialista demokrácia elmélyítése. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Időjárás- jelentés. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Minden áron. Tévéjáték. — 21,20: Emst Thälmann életéből. — 21,45: A kövéül erdőkben. Szovjet film. — 22,50: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: VISSZASZÁMLÁLÁS. VASKOS TRÉFA. Béke mozi: de.: ZUGtJGYVÉD ZAVARBAN, du.: MEGTORLÁS. Móricz mozi: BOMBAJÖ BOKSZOLD. ■HlipiHH B!,BBBB.BBH.BB!l.BiBiB11B,lilBBBBBHBiBBBBBBBn,,BBBBBBBBBBBBBBBIÍBB HŰI S1 =|i| [ÉlBMillKfElSi Milyen lesz az idei divat? '86 a keblek éve A tavaszhírnök fecske mn HALLGASSUNK CT ii ‘»I^nkmeg " 138b. április 14., hétfő