Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám
4 Kelet-Magyaronzág 1986. március 18. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Svante Lundkvist svéd mezőgazdasági minisztert, a<ki Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására látogatott hazánkba. A baráti légkörű megbeszélésen részt vett Oobóczky István miniszterhelyettes, jelen volt A. Ragnar Dromberg, Svédország budapesti nagykövete. A szocialista országok nőszervezeteinek konzultatív tanácskozása kezdődött Budapesten. A képen: Sebestyén Nándorné beszél, tőle balra a harmadik Valentyina Tyereskova. Új termékek az ipari szövetkezetekből Szafroncsuk a szovjet EHSZ- képviseletekről Az amerikai kormányzatnak az a követelése, hogy a Szovjetunió a Belorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK csökkentse állandó, New York-i ENSZ-képviseletének létszámát, törvénytelen, ellentmond a nemzetközi jogi normáknak — szögezte le Vaszilij Szafroncsuk, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selőjének első helyettese az amerikai ABC televíziónak vasárnap adott nyilatkozatában. Szafroncsuk hangsúlyozta, hogy az amerikai követelés sérti az ENSZ központi intézményeiről szóló 1947-es egyezményt és az 1975-ös bécsi konvenciót, melyek az ENSZ és az ENSZ-képvisele- tek közti kapcsolatok rendjét határozzák meg. Homlok- egyenest ellentétes a Nemzetközi Jogi Bizottság következtetésével, amely szerint kizárólag maguk az ENSZ- képviseletek jogosultak meghatározni alkalmazotti létszámukat, és a képviselet személyi összetételét. A washingtoni kormány március 8-án jelentette be követelését, hogy a szovjet ENSZ-képviseletek október 1-től több mint egyharmadnyival csökkentsék alkalmazotti létszámukat. Követelésének ürügye az, hogy e képviseletek nagy alkalmazotti létszáma „az amerikai nemzetbiztonságot fenyegeti”. Nicaragua tiltakozik Reagan vádjai ellen Nyilatkozatban tiltakozott a nicaraguai kormány Ronald Reagan vádaskodásai ellen, amelyek az amerikai elnök vasárnapi televíziós beszédében hangzottak el. A közép-amerikai ország washingtoni nagykövetsége által közzétett dokumentumban „uszító retorikának” minősítik az amerikai kormányzat vezetőjének rágalmait, amelyek „hamis következtetéseken és a tények kiforgatásán alapulnak”. Az elnök állításai ellenére — mutatnak rá — az ellenforradalmároknak szánt amerikai segítség kiszélesítése szöges ellentétben áll a Contadora- csoport erőfeszítéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy a békés párbeszéd, a tárgyalások útján kerüljék el a háborús konfliktust. Dániel Ortega nicaraguai államfő — aki a svéd íővá- ronban Olof Palme temetésén vett részt — vasárnapi sajtó- nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kész találkozni Ronald Reagan amerikai elnökkel. „Készek vagyunk tárgyalni az ellenforradalmárok vezetőjével, aki nem más, mint Reagan” — jelentette ki Ortega a stockholmi rádiónak. (Folytatás az 1. oldalról) A mándokiak a múlt év végén kötöttek szerződést a budapesti Budagant Kesztyűs Szövetkezettel, melynek eredményeképpen egy 30 fős varróüzemet hozhattak létre. A dolgozókat már kiképezték, s megkezdhették néhány hete a kesztyűk varrását a mándoki asszonyok. A RAKAMAZI FA- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET az idén tovább folytatja exportkutató tevékenységét, erőfeszítéseiknek úgy tűnik, most sem marad el a gyümölcse. A rakamaziak ebben az évben kilencvenmillió forintos termelési érték előállítását tűzték célként maguk elé, s húszmillió forintos exportra van eddig kötésük. A legjelentősebb tétel: mintegy tízmillió forint értékű terméket szállítanak Nigériába, ezek különféle iskolai berendezések, célgépek, melyek az ottani tanulók gyakorlati képzésében játszanak fontos szerepet. A húszmillió forintos export azonban még korántsem végleges, hiszen jó néhány termékük prototípusa most vizsgázik külföldön. Terven felül mintegy 15 millió forint értékű termék exportálására nyílhat lehetőségük, ha a külföldi „vendégszereplésen” részt vevő portékáik eleget tesznek az ottani kívánalmaknak. A szövetkezetnek azonban a külhoni kötelezettségek teljesítése mellett gondolnia kell a hazai igényekre is, egyebek mellett ezért is kezdik el gyártani a speciális háztartási létrákat, melyek egyes típusaiból eddig hiába szerettünk volna vásárolni. B. G. Az 1986-os év, eddig legalábbis, az adóváltozások jegyében telt el. Igaz, már hetekkel a módosítások előtt nyilvánosságra hozták az illetékesek, mennyivel emelkednek az általános jövedelemadó kulcsai, várhatóan ki jár jobban és ki rosszabbul. Még ez év elejére is maradt a változásokból, az Elnöki Tanács 1985. évi utolsó ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról. Az okokat valószínűleg már sokan ismerik, hiszen minden egyes adóváltozáskor elismétlik az illetékesek. Az adózás, mint kötelezettség, alapelve a közteherviselés, vagyis mindenkinek keresete, vagyona alapján kell hozzájárulnia a közösség kiadásaihoz. Ezt nemcsak a közgazdaság szabályai, hanem a társadalmi igazságérzet is megköveteli. Az épületek adózásának megváltoztatása mellett szólt még egy érv: a korábbi rendelet tisztes múltra tekintett vissza, még a hatvanas évek elején született. S magyarázatképp alig szükséges ehhez hozzátenni, hogy mind mértékeiben, mind elveiben egy korábbi vagyoni, ár- és pénzügyi helyzetet tükrözött. S a legutóbbi módosítása is régen, 1974-ben született. ÁRUBEMUTATÓ ÉS VÁSÁR A FŐVÁROSI CIPŐBOLT VÁLLALAT modelljeiből március 17—22-ig A KELET ÄRUHÄZ CIPŐOSZTÁLYÁN! Ajánlatunk. női körömcipő női körömcipő női félcipő férfi félcipő férfiszandál férfi komfortpapucs gyermek komfortpapucs női papucs 710,— Ft-ért, 1020 — Ft ért, 1120.— Ft-ért, . 980.— Ft-ért, 420,— Ft-ért, 230— Ft-ért, 56,50— 73,50 Ft-ig. 227—295,— Ft-ig. Amíg a készlet tart! VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! (465)---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------, Választási karambol A franciaországi déli autóúton szombaton több halottra és csaknem száz sebesültre becsült monstre karambol történt. Az ok: a nagy köd és a vezetők vigyázatlansága. A másfajta áldozatokkal járó karambol vasárnap a választáson, Franciaország eddigi politikai országútján ismétlődött meg. Az ok: a szocialista vezetők figyelmetlenül, erőszakos módszerekkel vezették az átalakulás alatt lévő „bejáratos” országot. Az eredmény: a szavazók visszavonták a „jogosítványt” a kormány vezetésére a szocialistáktól. A francia választópolgárok egy kis többséggel az eddigi ellenzéki jobboldalt segítették hatalomra, méghozzá úgy, hogy az RPR— UDF a töredék jobboldal segítségével, a szélsőjobboldali nemzeti front nélkül törékeny többségre tett szert az új nemzetgyűlésben. Hétfőre virradó éjjel tehát Franciaország jobboldali többségű nemzetgyűléssel ébredt. Az RPR—UDF szinte megkétszerezte mandátumainak számát. A másik meglepetés a jobboldalon: a Le Pen-féle félfasiszta nemzeti front látványos előretörése. A nemzeti front annak a csalódásnak köszönheti a jó eredményét, amely a szociális kérdésekben előbb a • tőkés, majd a szocialista kormány részéről érte a tömegeket. Sokan szavaztak a nemzeti frontra a 3 millió munkanélküli és a több millió bevándorolt munkás kérdésében radikális intézkedéseket váró, nacionalizmusra hajló személyek közül. A nemzeti front most belép az április 2-án először összeülő nemzetgyűlésbe, ahol önálló képviselői csoportot is alakíthat, hiszen csak 30 képviselő szükséges egy parlamenti csoport alakításához. Jelentőségét csak növeli a nemzetgyűlésben, hogy a mérleg nyelvének szerepét is játszhatja egyes, az RPR és az UDF egységét megosztó kérdésben. Az eddigi abszolút többséggel uralkodó szocialista párt — bár vezetői hivatalos optimizmussal nyilatkoznak a „nagyszerű” eredményről, mert a pártra adott ilyen nagyarányú szavazatra még soha nem tettek szert és most is csak a 30 százalék eléréséről álmos _______________' doztak — hatalmi vereséget szenvedett. Elvesztette abszolút többségét, az ország fölötti hatalom gyakorlásának egyedüli birtoklását. Kétségtelen, hogy a francia baloldal 1981-ben egy elöregedő gazdasági struktúrát örökölt a most újra hatalomra került elődeitől. A baloldali kormány vállalta a modernizálást annak minden szociális következményeivel együtt, amit az elődök nem mertek vállalni, öt év kevés idő egy ország gazdaságának és társadalmának átalakításához, de a szocialista vezetőknek megártott a korlátlan hatalom tudata is. A kül-, bel- és szövetségi politikájukban gátlástalanokká váltak, túl sok választási ígéretükről feledkeztek meg a szövetségesük figyelmeztetése ellenére. A politikával tudományosan foglalkozó személyek közül sokan úgy vélik, hogy a szocialista vezetők — az elnök és a kormány tagjai — minden nagyobb lépés előtt tettekkel bizonyítottak, hogy sem a szocialista mivoltuk, sem a 4 kommunista miniszter jelenléte a kormányban nem gátolja őket semmilyen — a konzervatív nyugati szövetségeseknek tetsző — szélsőséges lépésben. Ez a politika vezetett a baloldali kormány felbomlásához és csak szocialistává alakulásához. A szocialisták — nemcsak a hatalomgyakorlás rutinjának hiánya miatt — nem tanultak a történtekből, a pártot, a kormányt a jobboldal irányába vitték el, mind távolabb kerülve a választási ígéreteiktől. A vasárnapi súlyos vereségük után sem hagytak fel ezzel a reménnyel, hiszen ez húzódik meg kimondatlanul abban, hogy „Franciaország legnagyobb pártjaként” ünnepük magukat. Hogy készek e további lépésekre a jobboldal irányába, az rövidesen, egyrészről a szocialista köztársasági elnök, más részről a jobboldali többségű nemzet- gyűlés és kormánya közötti együttműködés alakulásából derül ki. A választás további meglepetése az FKP-ra leadott szavazatok csökkenése, a párt befolyásának évek óta tartó gyengülése. A párt soraiban titokban azt remélték, hogy megnövelik az eddigi 44 mandátum számát. Ehelyett 34-re csökkent. Kétségtelen, hogy a szocialista párt „hasznos szavazatok” kérése és a baloldali szavazók ijesztgetése a „jobboldal visszatérésével”, sok kommunista pártra szavazót hódított el az FKP- tól. De ezzel nem lehet megmagyarázni az évek óta tartó visszaesést és a mostani súlyos vereséget. Ügy tűnik, nem volt mindenben helyes az elmúlt időszak elemzése a bekövetkezett társadalmi átalakulásokról. A párt eróziójához — mint az FKP főtitkára mondta — hozzájárult a régi hibás politikai vonal. De a szocialistákkal való szakítás óta a párton belül vita folyik az új politikai vonal helyességéről, a vezetés összetételéről is. A hagyományos militantizmus ellenére nem sikerült meggyőződésen alapuló egységet teremteni a pártban. Ez természetesen kihatott a párttal hagyományosan szimpatizáló, a voksaikat a kommunistákra adó tömegekre is. A párt ellenségei — és ezek igen sokan vannak — a féktelen kommunistaellenes propagandától az erőszakig mindent megtettek az FKP ellen. De a párt a támadások és a vereség ellenére, mint a hétfői L Humanité első oldalán hirdeti: „Erő marad, amely számít.” A jobboldali kormány és a baloldali és a szocialista elnök új, eddig ismeretlen leckét adott fel a franciáknak, az együttműködés leckéjét. Az urnák titkainak megfejtése után az elnök igen nagy manőverezési lehetőséggel rendelkezik. Választhatja a miniszterelnököt az RPR vagy az UDF soraiból, de választhatja a legtöbb sza- I. vazatot elért, így a legerősebb pártból, a szocialisták soraiból is. Ezért most minden szem a váratlan húzásairól ismert elnökön van. Franciaországban új, bonyolult politikai korszak kezdődött. A szavazóhelyiségek bezárásával megkezdődött az együttműködés ízlelgetése, amely a két év múlva esedékes elnökválasztás előtt — valószínű — új választások kiírásához vezet. Párizs, 1986. március 17. Kovács István Az üdülők, üzletek, meg a többiek Ki, miért fizet adót? Azóta nemcsak az életszínvonal emelkedett jelentősen, hanem a lakosság vagyoni helyzete is megváltozott. Az elmúlt húsz év alatt új üdülőtelepek nőttek ki a földből, jóval több a gépkocsi, s így a garázs, sőt a műhelyekből sem lett kevesebb. A kisvállalkozások életre hívása a penziók, az üzletek építésének is új lendületet adott. Az Elnöki Tanács döntése értelmében az összes építmény adózása meg fog változni, de 1986. január elsejétől, az első fordulóban csak a nem lakás céljára szolgáló építmények adózása módosult. A korábbi rendszertől eltérően a nem lakás célú épületek: tehát üdülők, az azokhoz tartozó garázsok, üzletek, raktárak, műhelyek, orvosi rendelők, penziók, műtermek, csónakházak a lakásokra és családi házakra vonatkozó befizetéstől függetlenül adóznak. A mintegy 183 ezer építménynél — körülbelül ennyit érint az új rendelet — nem veszik számításba, hogy a tulajdonos maga használja-e vagy esetleg bérbe adja valakinek. Az adó alapját egyöntetűen az építmény értéke határozza meg. Vagyis, az adó mértéke differenciáltan alakul attól függően: felkapott üdülőhelyen vagy egy távoli pusztán áll-e például a ví- kendház. Itt is a kisebb „vagyonnal” rendelkezők járnak jobban, mert az adó mértékét az építmények alapterületének arányában állapítják meg, s minél nagyobb az alapterület, annál progresz- szívebben nő az elvonás. Az adó négyzetméterenkénti ősz- szege 20-tól 120 forintig terjedhet, de a konkrét összeget már a helyi tanácsok határozzák meg. Vagyis a helybéliek kezében van a döntés. Egy kiemelt üdülőövezet központi részén fekvő építmény adóját akár a központilag meghatározott mérték 50 százalékával is felemelhetik, de ugyanannyival lehet például rossz környezeti adottságok esetén csökkenteni, a rendeletben meghatározott összeg egytizedéig. (Igaz, az adó akkor sem lehet 500 forintnál kevesebb.) Valószínűleg az új rendelkezés nem örvend majd nagy népszerűségnek, hiszen sokaknak a korábbinál több pénzt kell befizetniük. De azért arról se feledkezzünk meg, hogy például egy üdülőtelep kialakulása nemcsak a víkendház-tulajdonosoknak kerül pénzébe, hiszen meg kell építeni az alapközműveket, garantálni az ellátást valamilyen módon s rendben tartani az egész környéket. Másrészt a költségvetés növekvő terveihez a lakosságnak szintén hozzá kell járulnia. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán, ugyanannyi összeget tesz a „közös kalapba” Elsősorban a magas jövedelmű, illetve vagyonnal rendelkező állampolgárok fognak a korábbinál több adót fizetni a közteherviselés mindenhol elfogadott elvének megfelelően. S a helyi tanácsoknak adott önállóság — amennyiben élnek vele — garantálhatja, hogy a lehető legigazságosabban határozzák meg, figyelembe véve a területfejlesztési szempontokat is, a nem lakás céljára szolgáló épületek adóját.
