Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

1986. március 19. Kelet-Magyarország 7 Lakni kell Na, már megint egy la­kásügy — fanyaloghat most magában az olvasó, aki kényelmes otthoná­ban, kedvenc foteljében, mondjuk a vacsora és a Tv-híradó között böngészi az újságot. Csakhogy amíg sokak számára „ügy” (esetleg életük legnagyobb ügye) a lakáshoz jutás, addig foglalkoznunk kell vele. Ezért adom közre az alábbi, sok szempontból jellemző történetet. A fi­atalasszony, aki (négy sű­rűn teleírt oldalon) mind­ezt elmesélte, természete­sen úgy érzi, az ő kereszt­je a legsúlyosabb. De higyje el, kedves levélíró, sajnos sokan osztoznak sorsában — ha ez vigasz­nak kevés is... Tehát a történtek dió­héjban. A fiatalasszony (akkor még lányként) 6 évvel ez­előtt adta be a tanácsra lakáskérelmét. Egyedül­állóként persze nem re­ménykedhetett abban, hogy egyhamar névjegy­zékre kerül. De egy év múlva férjhez ment, s férjével együtt úgy gon­dolták, fiatal házasként tetemesen megnövekedtek esélyeik. Aztán ők is be­kerültek az ördögi körbe: albérletben nem vállal­hattak, de nem is akartak gyereket vállalni — csak­hogy addig nem kaphat­tak lakást, míg nincs gye­rek ... Végül a gyerek mellett döntöttek, s elköl­töztek a nagymamához. Csöbörből vödörbe kerül­tek. Kiderült, a nagyma­mának az az álláspontja, hogy „az is bolond, aki ilyen drágaságba gyere­ket szül...” A Kicsi világra jötte után el is kellett költöz­niük. Az anyós fogadta be őket — ideiglenesen. Nemsokára visszaköltöz­tek a nagymamához, mi­után az anyós kijelentet­te, a menyének és az uno­kájának kívül tágasabb... A fiatalasszony úgy gon­dolta, nyugalmasabb lesz az élete, ha az anyósának visszaadja a fiát, akivel pedig — ekkor is úgy érezték — összetartoznak. Elváltak. Levélírónk tehát egye­dülálló anyaként került tavaly névjegyzékre. De az ígéretekből csak nem akart lakás lenni. Végül az idén úgy látszott, sike­rül — de csak egyszo­bás ... Mivel a férj a vá­lás után is ragaszkodott a családjához, úgy döntöt­tek, ismét összeházasod­nak — ezért kérték, hogy valamivel nagyobb lakást kaphassanak. A hölgy megértőnek bizonyult, de javasolta, mielőbb lépje­nek az anyakönyvvezető elé, s akkor még március­ban lakáshoz juthatnak. Bejelentkeztek az anya­könyvi hivatalban. De mi­re a fiatalasszony vissza­ment a tanácsra közölni a hírt, már más ügyintéző ült az asztalnál... Március végére van ki­tűzve az esküvőjük. Nem tudom, elmennek-e. Nem tudom, hol van egy há­zasság tűrőképességének határa. Nem tudom, be- szélhetünk-e lelkiismeret- furdalás nélkül a csalá­dok széthullásáról. Gönczi Mária NEM TÄNCKAR Bosszankodva és nevetve olvastam kedvenc lapom, a Népszava hétfői számában: „A riói karnevállal nem vetekedhet, de azért a szerény lehetőségekhez szokott magyar közönségnek kedves színfoltot jelentett a nyír­egyházi tanárképző főiskola női tánckarának be- és felvonulása a Népstadionba.” A hétfői Népszabadság irta: „A rekortánon piros ruhás hölgyek táncoltak, az őket kísérő zenekar muzsikáját azonban „némajáték­ká” változtatta a szurkolók kórusa.” Vasárnap a ma­gyar—brazil meccs tv-riportere ezt mondta: „Közben egy zenekar játszik.” Nincs neve e zenekarnak? De van: nyíregyházi ifjúsági zenekar. „Gazda” a szak- szervezetek megyei tanácsa. Nevezték már a nyíregy­házi muzsikusokat „bányász” zenekarnak, „vegyes” ze­nekarnak és most majoretteinket (noha általános is­kolás is van közöttük) a főiskolához tartozónak nyil­vánította az országos lap. Nem csupán az újságírók pontatlansága bosszant. Az is, hogy nincs kellő menedzsere, propagandistája a zenekarnak, aki legalább egyszer-kétszer bemutatkoz­na a Népstadion műsorközlőjének és a sajtó képvise­lőinek. A bemutatkozás után például ezt is mondhat­ná: „Ezek a nyíregyházi fiatalok hajnalban keltek és négy órát buszoztak, hogy szórakoztassák a szurkolók és a nézők tízezreit.” N. L„ Nyíregyháza vétellel egyidőben a garázsok a LAKSZÖV üzemeltetésébe kerültek. Közel négy év után várható-e végre az ügyben intézkedés? Gyurján János Nyíregyháza, Toldi u. 35. SENKI FÖLDJE Sokan járunk a Tokaji út­ra és környékére dolgozni, így nap mint nap látjuk, amit egyesek a záhonyi vas­útvonal régi és új pályája kö­zött művelnek. A múlt héten is megjelent az FV 60—94 rendszámú szippantókocsi, amely egész tartalmát a ta­valy még gyógynövénnyel belültetett földre zúdította, de már nem is először. Hoz­zák a szemetet, kacatot zsák­kal, autóval. Ajánljuk a köz­területellenőrök figyelmébe. A. Endre Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez for­dultunk Farkas Ferencné ófehértói, Fügedi Imre nyíregyházi, Matolcsy La­jos sóstóhegyi, Mészáros András nyírteleki, Háda Emőné dombrádi, Szilágyi Mihályné nyíregyházi, Bak­ii Sándorné nyíribronyi, Tar Jánosné vásárqsnamé- nyi, Szabó Benjámin nyír- jákói, ifj. Gönczi Lajos pát- rohai, Páll Jánosné vásá- rosnaményi, Kövesdi Sándor tiszavasvári, Berencsi János kisvárdai, Szmollár Miklós napkori és Panyik Jánosné orosi lakos levele nyomán. Varga Istvánná, Tiszaka- nyár: A társadalombiztosí­tási ellátást szóban vagy írásban, egyes ellátásokat pedig csak írásban lehet igényelni. Az igénybejelen­téssel egyidejűleg az igény­lőnek az elbíráláshoz szük­séges adatokat és igazolá­sokat is elő kell terjeszte­ni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra le­het érvényesíteni. Ennek értelmében édesapja kérhe­ti hat hónapra visszamenő­leg a ki nem fizetett táp­pénz folyósítását. magyar L,ászló, Csenger: Mivel levele szerint nyug­díjazása óta több mint há­rom év telt el, így vissza­menőleg nem kérheti a ju­bileumi jutalom kifizetését. Követelése ugyanis elévült. Apagy, Jókai utcai lako­sok: A községben sajnos nagyon sok az olyan út, amely a Jókai utcához ha­sonló állapotban van. Az elmúlt években a kritiku­sabb helyeken — nagyrészt társadalmi munkával — útalapot építettek. A Jókai utcában pénz hiányában belátható időn belül nem tudnak szilárd burkolatot kiépíteni, de a tanács töre­kedni fog arra, hogy la­kossági összefogással jár­hatóvá tegye az utat. VAN MIT JAVÍTANI... Van egy cipőjavító üzlet Nyíregyházán a Vécsey ut­cán. Van, de minek, ha oly­kor fél napra is bezár. Pon­tosabban: a tábla szerint nyitva van, halljuk, hogy odabenn szól a rádió, látjuk hogy ég a villany — csak ép. pen hiába kopogtat az em­ber. Pedig ilyen árak mellett nagy szükség van a cipőjaví­tásra, és érthető a bosszúsá­gunk, amikor többször is visz. sza kell mennünk az üzletbe, hogy végre célt érjünk. A környék lakóinak véle­ménye szerint nem ártana, ha az illetékeseik — a felirat értelmében a cipőgyáré a ja­vítórészleg — ellenőrzés cél­jából be-benéznének ide. N. J. Nyíregyháza (A szerk. megjegyzése: A levél nyomán érdeklődtünk a Szabolcs Cipőgyárban, ahol megtudtuk, hogy az üzlet valóban az övék, de 1983 áp­rilisában bérbeadták egy kis­iparosnak. A továbbiakban tehát a KIOSZ-nak van lehe­tősége arra, hogy figyelemmel kísérje a műhelyben folyó munkát. A cipőgyár is hoz­zájuk juttatta el olvasóink észrevételeit.) A HÍMESBEN LAKÖK GONDJAI Egyre több családot vonz Nyíregyházán a Hímes. Az új tulajdonosoknak is hama­rosan rá kell azonban jön­niük, hogy a szép, nyugodt, egészséges környezetnek ára van. A közel 10 ezer lakost számláló városrész lakói részben ki vannak zárva a közszolgáltatásból. Nyáron még csak hagyján, akkor nem olyan nagy gond a föl­des, homokos járdákon, uta. kon közlekedni. Legfeljebb sötétedés után kell óvatos­nak lenni, hogy a vízleeresz- tőkben, gödrökben bokafi­camot ne kapjon a járókelő. De esős időben?! Érdemes megnézni ilyenkor, hogyan közlekednek az autósok a Ri­gó, a IFürj, a Fecske, a Ga­lamb és a Gém utcákban, lavírozva, hogy a csatomate- tők, a gázvezeték szellőző- nyílásai, egy-egy nagyabb kő le ne kapja a kocsi kipufo­górendszerét, vagy a fenékle­mezt. Akinek pedig nincs autója, innen aztán gyalo­golhat az Északi körúton lé­vő buszmegállóhoz, vagy egyenesen a munkahelyére. A közszolgáltatás hiányos­ságaihoz tartozik, hogy nincs korszerű üzletünk. Az utcák végétől jó kilométert kell gyalogolni az első kis bol­tig és háromszor-négyszer annyit az ABC-ig. Tömegesebb építkezés ese­tén gondjaink csak szaporod­ni fognak. Attól is tartunk,. hogy az „alépítmények” egy­re jobban deformálódnak a laza talajban, és mire szilárd útburkolat kerül föléjük, előbb át kell építeni. Érde­mes lenne mindezen elgon­dolkodni. Varga Gyula Nyíregyháza, Fecske u. 12. sz. (Olvasónk terjedelmes le­velét helyszűke miatt csak ki­vonatosan közölhetjük.) KI A GAZDA? A Toldi utca 35—39. sz. ház udvarában 15 személygép­kocsinak van garázs. De az udvart közlekedés céljából igénybe veszi még a ZÖL­DÉRT, a közterület fenntar­tó vállalat és az IKSZV te­hergépkocsijai is. A baj az, hogy az udvarból a csapadék­víz nem folyik el, és a nagy gépjárműforgalom miatt az udvaron lassan tnár nem le­het közlekedni. Ezért szeret­nénk tudni, hogy ki az udvar gazdája? Kinek a feladata a csapadékvíz elvezetése és az udvar rendbetétele? Arra is választ várunk, hol akadt el az általunk 1982-ben tartós használatba vett terü­letek — amelyeken a gará­zsok is vannak — telekköny- vezése? A tartós használatba Áz illetékes válaszol nEzet-eltErEs Több panaszt is megfogal­maztak levelükben a Nyír­egyháza, Zrínyi Ilona u. 8— 10. sz. ház lakói. Ezekre vá­laszolunk az alábbiakban. Vállalatunk a lakossági szolgáltatás színvonalasabb ellátása érdekében a hibael­hárító építésvezetőséget a lakóépület kihasználatlan pincehelyiségeiben helyezte el. A tevékenységükhöz szük­séges nagyobb teljesítményű gépek a Tokaji úti telephe­lyünkön vannak. A kézi fú­rók és a pillanatforrasztók esetenkénti használata pedig nem zavarja a lakások elekt­romos hálózatát, mivel a pince másik hálózatról műkö­dik. A diszpécserközpontnak a posta által meghatározott üzemeltetési frekvenciája szintén eltérő a televízió és a rádió vételi frekvenciájá­tól. Építésvezetőségünk az ud­var zöld területén valóban létesített egy ideiglenes tá­rolót a városi tanács műsza­ki osztályának engedélye alapján, a lakók mozgásának korlátozása nélkül. A gépjár­műforgalom, az üzletek áru­ellátása, az autókölcsönző és a parkoló kis befogadóképes­sége miatt az udvart e célra használó gépkocsik száma megnövekedett. Ezt az álla­potot a városi tanács tiltó tábla kihelyezésével tudná megszüntetni. Egységünk négy darab gépjárműve meg­ítélésünk szerint nem okozó­ja a panasznak. A szeméttárolókkal kapcso­latban több esetben tettünk észrevételt azoknak a városi tanács köztisztasági rendele­tével ellentétes használata miatt, de megfelelő számú tárolóedény beszerzéséről még mindig nem gondoskod­tak az illetékes közületek. Tájékoztatásul közöljük, hogy a lakossági szemét fogadása az épületen belül 110 literes kukaedényekben történik, el­szállítása pedig a Felszaba­dulás tér felől. Az épület ajtóinak rongá­lását (szándékos károkozás­sal), a dolgozóink hangosko­dó, zavaró magatartására vonatkozó észrevételeket azok megalapozatlansága mi­att visszautasítjuk. Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Nyíregyháza EGYELŐRE NEM... Lesz-e új telefonkönyv? — kérdezte egy nyíregyházi ol­vasó a február 26-i Fórum­ban. A nyíregyházi városi tele­fonkönyv kiadására 1984 jji- liusában került sor. Akkor a távbeszélő előfizetők adatai­ban történt nagyszámú válto­zás tette indokolttá az új te­lefonkönyvet. A postának rendkívül magas többletkölt­séget jelent a telefonkönyv kiadása. Az anyagi források viszont erősen korlátozottak. Ezért a közeljövőben semmi­lyen reális lehetőség nincs arra, hogy ismét kiadjunk nyíregyházi városi telefon­könyvet. Debreceni Postaigazgatóság Élettársként a lakásban Még egyszer a házirendről M. I, nyíregyházi lakos testvérével közösen örökölt egy házrészt. A hagyatéki (vagy bírósági) végzés alapján testvére tulajdonrészét pénzben megváltotta, amit részle­tekben fizet. Véleménye szerint — mivel feleségével kö­zösen fizetik a részleteket — közös tulajdonukat kellene bejegyezni az ingatlannyilvántartásba. Attól tart ugyanis, ha azt szeretné, hogy felesége is tulajdonos legyen, akkor most nagyobb összegű vételi vagy ajándékozási illetéket kell fizetni. A levélből nem tűnik ki, hogy olvasónk milyen for­mában váltotta meg testvére tulajdonrészét. A helyes el­járás az lett volna, ha a hagyatéki végzés után feleségé­vel közösen adásvétellel szerzi meg az ingatlant. Olvasónk testvére ugyanis valószínűleg a hagyatéki tárgyaláson mondott le saját részéről, ott pedig csak a testvér javára lehet lemondani, a testvér házastársáéra nem. özv. D. L.-né Fehérgyarmaton feladott levelében leír­ja, hogy élettársának lakásában él. A férfinak nincs gyer­meke, így halála esetén testvégének fia örököl. Levélírónk az iránt érdeklődik, hogy ő a lakásban maradhatna-e, ha ez bekövetkezne, vagy pedig át kellene adnia a lakást az örökösnek? Mivel levélírónknak — elmondása szerint — nincs sa­ját lakása, ezért érthető, hogy aggasztja, mi történne ve­le, ha élettársa hamarabb halna meg, mint ő. A számára legkedvezőbb és legegyszerűbb megoldás az, ha élettársa írásbeli végrendeletet készít, amelyben rendelkezik arról, hogy levélírónk haláláig használhassa a lakást. Azt ta­nácsoljuk, hogy a végrendelet készítésével forduljanak ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. Többen is érdeklődtek a lakóépületek rendjéről. Nyíregyháza Város Tanácsának 1983. évi I. sz. ren­deleté foglalkozik a lakóházak házirendjével. A lakóházak csendjével kapcsolatban előírja, hogy a nap minden szakában (természetesen este 22 óra és reg­gel 6 óra között különösen!) tartózkodni kell minden olyan, nagyobb zajt okozó tevékenységtől, amely a lakók nyu­galmát háborítja. Ez érvényes az esetenkénti házi rendez­vényekre is. Nyilvánvaló, hogy a szabályozás a korrekt, kölcsönösen jóindulatú lakótársi kapcsolatokra épül, hi­szen elsősorban egymás között kell megbeszélni a vitás dolgokat. A háztartási és takarítási munkákat is úgy kell vé­gezni, hogy az másokat ne zavarjon. Javasolt időpontok a kora délelőtti, valamint a késő délutáni órák. A gyermekek részére játszóhelyet lehet kijelölni (az épületekben vagy az ingatlan területén), ahol erre igény és lehetőség van. A gyermekek itt játszhatnak, míg a töb­bi közös használatú területen tilos olyan játék vagy ma­gatartás, ami a többi lakó nyugalmát sérti. A gyerekek okozta kárért, fegyelmezetlenségükért a szülők felelősek. A házirendről szóló tanácsrendelet előírásait megsér­tők ellen szabálysértési feljelentést lehet tenni, és — amennyiben cselekménye bebizonyosodik — az elkövető 3 ezér forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható, Hetei Lászlóné vámosatyai levélírónk lapunkból úgy értesült, hogy mint egyedülálló anya, tanácsi támogatás­ban részesülhet. A vásárosnaményi tanácson mégis eluta­sították kérelmét. Félreértésről van szó, ugyanis lapunkban a nyíregy­házi lakásigénylők részére adható támogatás feltételeiről volt szó, ami nem vonatkozik a vásárosnaményi igénylők­re. A lakáshoz jutást elősegítő támogatási rendszert min­den tanács a helyi sajátosságok és lehetőségek figyelem- bevételével alakította ki. A vásárosnaményi tanács a támogatásra jogosultak körébe nem vette fel a gyermeküket egyedül nevelőket, csak a fiatal házasokat. Ezért nem adhatnak támogatást olvasónknak. Dr. Kovács Mihály **• %•: * • ••!•*-• vx*x#x#x*x#x%*. m I műm jWH wnl wfmSJK MB* BBk wWBWf. JpPfe" WSSvm sfiBÍ-x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom