Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. március 11. Kelet-Magyarország 7 Tavaszi munkakezdet Halaszthatatlan dolgaink a gyümölcs- és zöldségtermesztésben Ez a gép jó lesz — közli a vásárló — Búza Ferenccel, a bolt /----------------------------------------­Töicsérkoroma Gyümölcsfaerdő nagy terméssel Napjainkban elmond­hatjuk, hogy a Hazafias Népfront által patronált kertbarátmozgalom, a kertbarátklubok országos hálózata lehetővé teszi az információ gyors áramlá­sát. A kertbarátklubok tagsága rendkívül fogé­kony az új iránt, s ha azt látják a kertészkedők, hogy a nagyüzemben egy új technológia bevált, úgy ezt igyekeznek saját ker­tészetükben is meghono­sítani! A nagyüzemekben: a cseresznye, a meggy, a kajszi-, a szilva- és az őszibarack-ültetvényeknél már honos a tölcsérko­rona. Mert kevés a mun­káskéz, olyan eljárásokat kerestek, ahol az ember munkáját a gépek vehet­ték át. így alakult ki a katlankorona továbbfej­lesztéséből a gépesített termésbetakarítást is elő­segítő tölcsérkorona. A tölcsérkorona törzs­magassága 90—110 centi­méter, így minden továb­bi nélkül a rázógép gyűj­tőernyője a korona alá helyezhető. Ha a vázága­kat 55—75 fokos szögben alakítjuk ki, úgy csök­kenthetjük a gyümölcsök vázági sérüléseit, s ami már házikertben sem el­hanyagolható, növelhet­jük az egységnyi felület­re jutó tőszámot! Ameny- nyiben 55 fokos vázszöget alkalmazunk és 3 méteres koronamagasságot alakí­tunk ki, 6,5X4 méteres sor- és tőtávolság esetén 385 fa helyezhető el hek­táronként. 65 fokos váz­szög kialakításával már 5,5X3 méteres lehet a te- nyészterület, ami 606 fát jelent hektáronként. Ha meredekebb: 75 fo­kos vázszöget alkalma­zunk, úgy a házikertek­ben a már említett jobb helykihasználás érdeké­ben 4,0X1,5 méteres lesz a sor- és tőtávolság, és így 1333 (ezerháromszáz­harminchárom) fa helyez­hető el egy hektárra, szin­te egy erdő létesíthető, amit gondos metszéssel lehet — sok kézi munka­erő felhasználásával — karbantartani! A fentiekből tehát egy­értelműen megállapítható, hogy ha minél laposabb szögben ágaztatjuk el a vázágakat, annál széle­sebb lesz a korona, és an­nál nagyobb tenyészterü- let-igénnyel fog fellépni, ami viszont az ültetvény kisebb tőszámát vonja maga után. A tölcsérkoronát három alapvázágból kell elindí­tani a nevelés során. Eze­ket a vázágakat viszont csak egyszer célszerű el­ágaztatni az alaptól mint­egy 80 centiméter távol­ságra. Így a tölcsérkoro­nának mindössze 6—8 vázága lesz! A későbbiek­ben a vázágakon fognak elhelyezkedni a térkitöl­tő, termőrésztartó elága­zások is! Ezzel a korona­formával elérhető, hogy mind a lombozat, mind a gyümölcs megvilágítása jobb lesz, ezáltal színe­sebb és zamatosabb lesz a termés is. Dr. Széles Csaba s, _________________________________y vezetőjével. Megkésve ugyan, de kitava­szodott. A természet, ami a kerti munkákat ületi, bő két hetet késett. Régi igazság vi­szont, az idő kiforrja magát, amit elmulasztott, azt gyors tem­póban pótolja. Az időjárás nem igazodik mihozzánk, ha tehát nem akarunk semmiről sem le­késni, nekünk kell az időjárás­hoz igazodni. Kertjeinkben most felgyülemlett a munka. Egy­szerre kell végezni a gyümölcs­fák ápolását, a talaj-előkészítést és a vetést. Ha jól szervezzük a munkát — segít a család — úgy behozhatjuk azt az elvesztett időt, amit a február végi tél, a márciusi hóesés elvett. A fák ápilása Ma már halaszthatatlan fel­adat — ahol még nem történt meg — a gyümölcsfák metszése. Természetesen ez a munka nem annyira sürgető, hogy elkap­kodjuk, szakszerűtlenül végez­zük. Amire feltétlenül ügyel­nünk kell, a metszés nem csu­pán a termést szabályozza, de egyben mechanikai védekezés is a kártevők ellen. Ezt figyelem­be véve a beteg, száraz vessző­ket az egészséges részekig vág­juk le. Metszés közben, ha a gyapjas pilletojás csomóira ta­lálunk, azt kaparjuk le, a gyű- rüspille tojás csomóit metsszük le és haladéktalanul égessük el. Málnatermesztők jó szemmel figyeljenek arra, milyen a vesz- szők állapota. Ha ezüstös és li- lás foltokat észlelnek, vagy gu- bacsos vesszőket találnak, azo­kat gondolkodás nélkül távolít­sák el. Ribiszkénél, köszméténél főként az elszáradt ágakat vág­juk le és kedvünk szerint vé­gezzünk alakító metszést. Fon­tos, hogy a beteg, fertőzött nye- sedékeket ne használjuk fel komposzt készítésénél, égessük el azokat. Törődjünk gyümölcsfáink ké­regápolásával is. Megéri a fá­radtságot. hiszen minél több áttelelő kártevőt, kórokozót tá­volítunk így el, annál kevesebb permetszerre lesz szükség a ké­sőbbiekben, másrészt a megtisz­togatott fákon, ágakon a tél végi lemosó permetezés is na­gyobb hatásfokkal érvényesül. A lemosó permetezés, rügypattanás •előtt megelőző védekezés, hatá­sos a lisztharmatgombák, a fu- szikládiumos varasodás, a levél- foltosodás kórokozói ellen, de irtja a moníűdát, a pajzstetveket, a takácsatkákat és még nagyon sok kártevőt. Lemosó permetezéshez hasz­nálhatunk : Agrolt (3 százalékos töménységben) — gyümölcsfa­olaj E (5 százalék), Novenda (1,5 százalék), Bárium-poliszulfid 45 (5 százalék) és bordói por (1,5 százalék töménységben). Noven- dávai és Bárium-poliszulfiddal — örökzöldek kivételével — min­den fa permetezhető. Novendá- val szőlőt, fiatal őszibarackfát, rózsát ne permetezzünk. Ne fe­ledjük, a lemosó permetezést rügypattanás előtt végezzük, kü­lönben növénykárosodást, rilgy- pusztulást okozhatunk. Permete­zéskor a szerekre vonatkozó munkaegészségügyi előíráso­kat maradéktalanul tartsuk be, arra is ügyeljünk, hogy ha a fák alatt, a fák környékén zöld­ségfélék vannak, azokat a per- metlétől fóliatakarással védjük. Zildségvetés, hajtatás A szabadföldi zöldség tél végi vetésének idejét már Iekéstük, hiszen február 10—20 között, ha lett volna arra alkalmas időjá­rás, úgy már bevetett ágyása­Március 1-én Nyíregyhá­zán a Váci Mihály művelő­dési központban tartották meg évzáró taggyűlésüket a megyei méhészek. Az egye­sület elnöke Szűcs Mihály a megalakítást követő egy év munkáját jónak értékelte. Javultak az értékesítési fel­tételek, a korábbi évekhez viszonyítva jobb volt a mé­hész-egészségügyi szerekből és göngyölegekből az ellátás. Az egyesületnek jelenleg 250 Nyílhúzással teszik igazsá­gossá a vemheskoca-kihe- lyezést a jármi Alkotmány Termelőszövetkezet őri tele­pén. A kiadás napján az igénylők szeme előtt kap minden kocasüldő a hátára ink lennének. Mivel a vetésre aikalmas idő március 8-cal jött el, megkezdhetjük a hidegtürő növények magvainak duggatását, Illetve elhintését. Ami már most ágyásokba kerülhet, az a sárga­répa, petrezselyem, hónapos re­tek, vöröshagyma, fokhagyma, metélöhiagyma, borsó, feles sa­láta, spenót, kapor, sóska. Mind­ezeket természetesen márciusban mindig vethetjük, de minél előbb van a földben a mag, annál ha­marabb számíthatunk a termés­re. Március vége felé már a meleg- igényesebb növények is a földbe kerülnek, így a nyári retek, a spárgatök, sütőtök, korai bur­gonya, kiiiltethetők a káposzta- félék. A zöldségfélék palánta- neveléséhez a magvetést egyes növényeknél, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, saláta már februárban el keUett kezdeni. Most a paradicsom, a paprika és a zellermag vetésé­nek van itt az Ideje. A dinnye, uborka és a tök magvetésével ráérünk a hónap végéig, hiszen a kiültetésig (május 5—15) szép palántákat nevelhetünk. Több olvasónk is kérdezte, mi­vel a vetőmag nem olcsó és nem akar pazarló lenni, miből, mennyi magot vessen palánta­neveléshez. Dr. Kóródf László táblázata szerint paradicsomból 10 gramm, paprikából, káposzta- félékből 20 gramm vetőmag szük­séges négyzetméterenként. Diny- nyét, uborkát, tököt cserépben hajtassunk (tejfölösflakon is jó), ezekből 2—2 magra van szükség cserepenként. Házikertek, hétvégi telkek pa­lántaszükségletét ládákban a la­kásban nevelhetjük. Ügyeljünk arra, hogy kelés után a fiatal növényeket világos és hűvös he­lyen (ablakok közé zárva, zárt balkonon, verandán) tartsuk két lombleveles állapotukig. Fagy­mentes, napos időben a növé­nyek már kttehetök a szabad levegőre, később, fagymentes éj­szakáikra Is kint hagyhatjuk őket. A ládában előnevelt pa­lántákat, ha már fejlettek, tűz­deljük át nagyobb sor- és tőtá­volságra, ebhez egy másik láda, vagy a vetőmagboltban kapható tőzegcserép az alkalmas. Seres Ernő tagja van — ettől jóval töb­ben méhészkednek a megyé­ben —, így a szervező mun­kában a tagtoborzás a leg­főbb feladat. Szó volt a tag­gyűlésen arról a visszatérő örök problémáról is, hogy gyakoriak a méhmérgezések. Ez mérsékelhető a nagyüze­mekkel, szomszédokkal való jobb együttműködéssel, a gyors és pontos permetezési előrejelzésekkel. krétával egy számot, a sorso­lás pedig egy kalapból törté­nik. Az akció nagyon nép­szerű a község lakói köré­ben, a közelmúltban több al­kalommal is sor került a nyílhúzásra. Ez már a tavasz. Megnőtt a forgalom a vetőmagboltokban, így a Nyíregyházi Afész Bethlen Gábor utcai vetőmagboltjában is, ahol több mint 2 millió forint értékű áru várja a vásárlókat. Méhészek taggyűlése Kocakihelyezés nyílhűzással Fólia alatt Kisvárda külterületén a Domb- rid felé vezető út mentén 1800 négyzetméter alapterületen ker­tészkedik fólia alatt Juhász Gé­za és fia. Főként paradicsomot, uborkát, paprikát termesztenek. A téli hidegben olajtüzelésű kályhákkal fűtötték a sátrakat, ami kissé költséges, de megéri, hiszen uborkát már márciusban szállítottak a piacra. A paprika április közepétől, a paradicsom május elejével fordul termőre. Tavaly apa és fia 100 ezer fo­rint értékű primőr zöldséget ér­tékesített, erre az évre ettől na­gyobb a tervük. Biológiai növényvédelem (3.) A növények hatásai egymásra A növényi kártevők és a be­tegségek főleg ott gyakoriak, ahol egyféle növényt termelnek, ezek a monokultúrák. A szabad természetben mindig növény- társuilásokkail találkozunk, a zöldségtermesztésben te ezt kell utánoznunk. BIZTOS VÉDELEM Minden növénynek van sajá­tos ható- és illatanyaga, amely a rovarokat útba igazítja. Ha egy növény szomszédja eltérő illatot áraszt, az előbbi kártevője célt tévesztve továbbá Lillát. A földben a különböző növényfajok gyö­kérzónájában a fajspecifikus ki- váűasztódás és tápanyagigény következtében, más és más mik­roorganizmusok tenyésznek, amelyek egymás tevékenységét az ásványi anyag felépítésében kiegészítik, segítik. Az allalopathia a különböző növényfajok egymásra gyako- roat hatása, amely lehet serken­tő vagy pozitív és gátló, vagy negatív. Ezeket a kémiai ható- és i'Eatanyagokait kas koncentráció­ban termelik az egyes növények. Ha az egyes zöldségféléket ve­gyes sorokba ülteti ük vagy vet­jük, érvényesül a iserkentő vagy pozitív egymásrahatás. Ez abban nyilvánul meg, hogy megvédi a kombinációban szereplő növényt a kórokozóktól (vírus, baktéri­um, gomba) és a kártevőktől (tetvek, legyek, bolhák, hernyók, rovarok, bogarak). HASZNOS KOMBINÁCIÓK Serkentő vagy pozitív kom­binációk: A sárgarépa és hagy­ma kombinációja véd a sárgaré­palégy és a hagymalégy ellen. A zeller és a káposzta együttese a zellerrozsda és a káposztalepke hernyója ellen véd. A saláta és a retek együtt vetése a földibol­ha ellen, a saláta és a turboliya kombinációja a Mszthairmat, le- véltetvek, meztelen csigák, han­gyák ellen nyújt védelmet. A borsfű és a bab kettőse a bab­rozsdát és a levéltetveket tart­ja távol*. Az uborka és a bazsali­kom együttese az uborka liszt­harmata ellen véd, ezenkívül a bazsalikom odacsalogatja a mé­neket. A borágó és a káposztaféle együttese a különböző kártevő­ket riasztja és távol tartja a mez­telen csigát. A levélzeller és a káposzta együttese távol tartja a káposztalepkét és hernyóját, va­lamint a földibolhát. A szamóca és a fokhagyma együttese elűzi a csigákat és a pocokféléket és véd a szamócapemész ellen. A szamóca és körömvirág együtte­se a fonalférgek ellen ad védel­met. A szamóca és a kiábüdöske együttvetése véd a drótférgek és fonálférgek ellen. A liliom' és a fokhagyma együttese távol tart­ja az egereket. Ugyanezt teszi a rózsa és a fokhagyma. A ribizli és fehérüröm-kombináció véd a riblzlirozsda ellen. A rózsa és levendula együttes távol tartja a levéltetveket és a hangyákat. Paradicsom, paprika, káposz­taféle sorai közé vessünk kisbü- döske .magját. A kisbüdöske (bánsonyká) erős Illatával elűzi a különböző levéltetveket, ká­posztalepkéket és hernyókat. A burgonya és a kapor együtt Igen jó, mert a kaipor elriaszt­ja a fourgonyiabogarakat. A sár­garépa és a kapor szintén pozi­tív hatású, -mert a kapor véd a sárgarépalégy ellen. Ezenkívül a kapor pozitívan hat a sárgarépa növekedésére, fejlődésére (több és nagyobb lesz a gyökér, vö­rösebb lesz a színe és jobb lesz az ize a sárgarépának.) A kis­büdöske a gyümölcsfák alá vetve védelmet nyújt a kártevők (le- véltetvek) ellen. A zsázsa és a cékla, a zsázsa és a káposzta kombinációja szintén bevált, mert a zsázsa elűzi a levéltetve­ket, levéllbolhákaf és hernyó­kat. A szőlő növekedését és fejlő­dését növeli, hogyha a sorok kö­zé sóskát vagy kerti izsópot ve­tünk. NEM TÁRSÍTHATOK Gátló vagy negatív kombiná­ciók: bab és hagyma, káposzta és hagyma, burgonya és hagy­ma, vöröskáposzta és paradi­csom, petrezselyem és paradi­csom kombinációk. Ezek egy­mással nem társíthatok, mert az egyik növény (ez leginkább a vöröshagyma és a paradicsom) gátolja a másik növény (bab, káposzta, burgonya, vöröská­poszta, petrezselyem) fejlődését. Nagyon fontos, hogy a serken­tő vagy pozitív kombinációkat szolgálatunkba állítsuk. Dr. Lengyel Adám Gombatermesztési tanfolyam A Váci Mihály Megyei és Vá­rosi Művelődési Központ 32 órás gombatetmesztési tanfolya­mot indít kistermelők, egyéni érdeklődők részére. A tanfolyam előadásain és gyakorlati bemu­tatóin szó lesz a gombater­mesztésről, a termesztett gom­bákról, a laskagomba fajtáiról és biológiai Igényeiről, a gom­batermesztési módokról, a ter­mesztés feltételeiről, szaporító­anyagról, táptalajról, értékesí­tésről és növényvédelemről. Az előadásokat és bemutatókat a Budapesti Kertészeti Egyetem és az Országos Gombaszakokta­tási Bizottság neves szakemberei tartják. A tanfolyam vizsgával zárul. Az előadásokra április 12—június 7-e között, szombat délelőttönként kerül sor. Jelent­kezni: 1986. március 26-ig lehet Nyíregyházán a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. KISTERMELŐK-KISKERTEK 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom