Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. március 11. Kommentár Spanyol finis A sport szerelmesei isme­rik a finis sajátos hangula­tát. Nos, ez a hangulat jel­lemzi most Spanyolországot. Nyugat-Európa egyik legna­gyobb területű és közismer­ten stratégiai fontosságú or­szága legújabbkori történel­me jelentős napja előtt áll: szerdán, március 12-én nép­szavazás dönt arról, tagja maradjon-e Hispánia az észak-atlanti tömb politikai szervezetének, vagy szakítson mindenfajta NATÓ-tagság- gal. A tét nagysága túlterjed az ország határain, de komolyan befolyásolja az eredmény a belpolitikai porond eljöven­dő küzdelmeit is. Így érthe­tő, hogy a hét vége vala­mennyi spanyol városban, sőt, faluban a kampányfinis izzásának jegyében telt el, és a fővárosban az utóbbi idők egyik legnépesebb nagygyű­lésére került sor. A szerdai szavazásnak megvan a maga érdekes előtörténete. Miköz­ben Salazar portugál diktá­tor országát már az alaku­láskor felvették az atlanti táborba, a Franco-rezsim az ismert okok miatt a nyugati tömegek körében is olyan népszerűtlen volt, hogy még Washington is szalonképes- ségi kockázatnak minősítette Madrid tagságát. Ez a tagság így értelemszerűen csak jó­val a gyűlölt diktátor halála után, pontosan a hetvenes évek végén válhatott aktuá­lissá. A maga szempontjából ügyesen lavírozó centrista kormányfő, Adolfo Suarez ugyan már 1977-ben meg­kezdte a csatlakozási kam­pányt, de nagy ellenállásra talált, és a folyamatot csak egy 1981 februárjában bekö­vetkezett esemény gyorsítot­ta meg. Ekkor a hadsereg né­hány vezetője puccsot kísérelt meg, ami nem utolsósor­ban a király pozitív maga­tartásán hiúsult meg. A kí­sérlet traumáját használták fel az atlantista körök annak hangoztatására, hogy a spa­nyol fegyveres erők mozgási szabadságát éppen a NATO- ba való integrálással kellene megnyirbálni. Jórészt így és ezért kerülhetett sor 1982. május 30-án az észak-atlanti szerződés madridi aláírására. Ez „csak” a politikai szerve­zetre vonatkozott, a katonai­ra nem. Még annak az évnek az őszén a hatalomra került szocialisták ünnepélyesen megígérték, hogy kívül tart­ják az országot a katonai szervezeten és népszavazás­sal döntik el a politikai szer­vezetben való bennmaradást. Az első ígéret megtartatott, a második teljesítésére most került sor — de immár egé­szen más előjellel. Akkor ugyanis González pártvezér és kormányfő a kilépés hí­ve volt, most a maradást szorgalmazza. Harmat Endre fl VSZ külügyminiszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagál- ülését március második felé- lamai külügyminiszteri bi- ben Varsóban tartják, zottságának soron következő Népfrontküldiittségünli látogatása Afganisztánban Március 2. és 9. között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Rilbánszki Ró­bert titkár vezette küldöttsé­ge az Afgán Nemzeti Hazafi­as Front meghívására látoga­tást tett az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságban. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a Nemzeti Ha­zafias Front FITA Dehnesin elnökhelyettes vezette tár­gyalócsoportjával a két moz­galom közötti kapcsolatok erősítéséről és szélesítéséről, valamint az afgán társadal­mi szervezeteknek a front munkájában való részvételé­ről. A Hazafias Népfront kép­viselőit fogadta Szuleman Ali Laik, a nemzetiségi és törzsi ügyek minisztere, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Politikai Bizottságának póttagja, Naed Sankani, a Forradalmi Tanács elnökhe­lyettese, Mohamed Hatif, a Nemzeti Hazafias Front el­nöke, Mahboba Karmai, az Afganisztáni Demokratikus Nőszövetség elnöke és Naed Pajkargar, az ANDP KB osztályvezető-helyettese. A tárgyalásokon a küldött­ség tájékoztatást kapott az ország belső és külső helyze­téről, az afgán társadalom előtt álló feladatokról, a re­akciós erőknek az ország gazdasági és politikai élete aláásására tett kísérleteiről, a párt-, a kormány- és a tár­sadalmi szerveknek a békés építőmunka feltételeinek megteremtéséért vívott küz­delméről. A HNF küldöttsége han­goztatta, hogy .a magyar nép szolidáris az afgán néppel az ország békéjéért és bizton­ságáért vívott állhatatos har­cában, s támogatja az afga­nisztáni helyzet igazságos po­litikai rendezésére tett kez­deményezéseket. A népfrontdelegáció vasár­nap. az éjszakai órákban visszaérkezett Budapestre. Magyar—francia ipari tárgyalások Budapesten, az Ipari Mi­nisztériumban ülést tartott a magyar—francia iparfejlesz­tési albizottság. Megállapították, hogy a két ország iparcikkforgalma az utóbbi években a lehetősé­gekhez képest szerény volt, a két ország gazdasági adott­ságai nagyobb kereskedelmi forgalmat tennének lehetővé: Az albizottság különösen a vasipar, az alumíniumipar, a mezőgép-, az élelmiszeripar, a vegyipar, az automatizálá­si és a robottechnika, vala­mint a közlekedés területén lát lehetőséget az együttmű­ködés fejlődésére. Helyesnek tartanák, ha a forgalom nö­vekedése érdekében az együttműködés új formáit (vegyesvállalatok, kereskedő- házak) is alkalmaznák. Az iparfejlesztési albizott­ság keretén belül, kétoldalú piacfeltáró megbeszéléseket is tartottak: külkereskedel­mi, illetve iparvállalatok be­vonásával. Mintegy ISO módosítás Az SZKP szervezeti szabályzatában Mintegy 150 módosítást hajtott végre az SZKP múlt héten véget ért XXVII. kong­resszusa a párt szervezeti szabályzatában. Ezekről a változásokról számolt be hét­fői moszkvai sajtóértekezle­tén Igor Svec, az SZKP KB pártszervezési osztálya mel­lett működő tanácsadói cso­port vezetője. Emlékeztetett rá: az SZKP- riak már hagyományává vált, hogy mindannyiszor módo­sítja szervezeti szabályzatát, valahányszor változik a párt programja. E két alapvető dokumentumnak mindig tel­jes összhangban kell lennie egymással. Szükségessé tet­te a szervezeti szabályzat módosítását az is, hogy a ko­rábban érvényes dokumentu­mot 1961-ben fogadták el, az­óta pedig sok olyan változás következett be a Szovjetunió életében, amelyet a társada­lom vezető erejeként tevé­kenykedő párt működését megszabó alapvető dokumen­tumnak is tükröznie kell. Módosult, szigorúbbá vált például a kommunisták kö­telességeinek meghatározá­sa. Az új szervezeti szabály­zat egyértelműen kimondja, hogy a párttagnak az állam és a párt előtt külön-külön is felelnie kell tetteiért. A büntetőjogilag felelősségre vont személyt a párt akkor is kizárhatja soraiból, ha a bí­róság félmentő ítéletet hoz ügyében. Megnöveli az új szervezeti szabályzat a kom­munista ifjúsági szövetség szerepét. 25 éves korig kizá­rólag a Komszomol ajánlá­sával lehet valakit felvenni az SZKP-ba. Üj fejezetként került be az SZKP szervezeti szabályzatá­ba a párt, valamint az álla­mi szervek és társadalmi szervezetek közötti viszony meghatározása. Ez hangsú­lyozza, hogy a pártirányítás politikai vezető szerepet je­lent, amely semmiképp sem téveszthető össze az állami szervek, vagy társadalmi szervezetek szerepének, fel­adatainak átvállalásával — mutatott rá az SZKP KB fe­lelős beosztású munkatársa. Ahol az Elba születik EGY HÉT AZ ÓRIÁSHEGYSÉGBEN Itt még minden fehér. Mindig izgalmasabb, több valaminek a kezdetét lát­ni, mint csak a létét tapasz­talni. Különösen így van ez egy nemzetközileg is híres folyó esetében. A közel­múltban szerencsém volt. Ott toporoghattam a cseh Öriáshegység (Krkonose) egyik havas csúcsának ol- odalán — néhány száz mé­terre a lengyel határtól — ahol a Fehér Elba (Bile La­be) még csak csordogál, majd ugyanezen a lejtőn összefolyik a Kis Elbával és a legközelebbi csehszlo­vák községben, Spindleruv Mlynen már csak egy né­ven, mint Labe folyik ke­resztül. Ilyen néven gyűjt még magába több tucat pa­takot, folyót, végül mint­egy 400 kilométeres kanyar­gás után Decinnél magas sziklafalak között áthöm­pölyög a Német Demokra­tikus Köztársaságba, ahol Elbe néven folytatja útját. Többször találkoztam már az Elbával, de teljesebbé most lett ismeretségünk. Negyvenegy év távlatából Miért mondom el ezt az erősen szubjektív benyo­mást? Csupán azért, mert egy jól szervezett kirándu­lás, üdülés ilyen, nem min­dennapos élményt is adhat, ha él vele az ember. Szép Prága, a Hradzsin, a Ká- roly-híd, a Vencel tér és még sok minden, ami a tu­ristáknak csemege. Nekem ezek mellett is a legmé­lyebb gondolatébresztést a gyöngyöző kis erecske adta. Visszavitt gondolatban 41 évet, amikor 1945 február­jában szemtanúja voltam Drezdában, hogyan szag­gatták bombák ezrei a bé­késnek született Elba part­jait, hídjait. Előttem a kép (filmről) ahogyan a harc­ban elcsigázott, előtte egy­mást soha nem ismerő szov­jet és amerikai katonák testvérként ölelkeznek az Elba partján. Itt a forrás tiszta tükrében láttam azt a békés Elbát, amivel jó néhányszor találkoztam az elmúlt négy évtizedben. Láttam a prágai teherhajó­kat Hamburg felé úszni, Bad Schandau kiránduló tarka gőzöseit, Drezda és Magdeburg újjáépült város­negyedeit, a szomszédos né­pek barátságát ebben az arasznyi széles csermely­ben. Februárban a két baráti — a csehszlovák és a ma­gyar — újságírók szövet­sége csereüdültetési meg­egyezése alapján huszad- magammal egy hetet a cseh Óriáshegységben, Spind­leruv Mlynben, a Rudé Právo üdülőjében tölthet­tem. A gondos vendéglátók Prágából busszal menet úgy intézték az utat, az időt, hogy az érintett szép és híres városkák egyiké­ben, Jicinben szétnézhet­tünk. Jicin történelmi hír­nevét a 30 éves háború óta jegyzik. Wallenstein, a há­ború nagy hadvezére tette meg hercegi székhelyévé. Majd olasz mesterekkel máig is álló gyönyörű épü­leteket emeltetett. Ezek a paloták a részletesebb úti­könyvekben mind szerepel­nek. Én egy mai, elsősorban a gyerekeket érdeklő neve­zetességre hívnám fel a fi­gyelmet, Jicinből és kör­nyékéről vették a cseh szerzők a Rumcajsz mese­film történetét. A tv-rajz- filmből ismert stilizált vár és városkapu eredetiben itt áll. Gyerekek! Ha arra jár­tok nézzétek meg! A cseh síparadicsom El- ba-völgyi részébe vezető úton utolsó város Vrchlabi. Innen egyetlen keskeny műút kanyarog Spindleruv Mlyn.be, majd tovább a len­gyel határ félé. Valójában csak felé, odáig már nem. Az autósok Spindleruv Mlynig mehetnek, itt le kell parkolniuk. A követ­kező csehszlovák faluba, Spindlerovkába — a határ előtti utolsó település — már csak külön engedéllyel rendelkező autóbusz mehet. Ugyanis Vrchlabit elhagyva szigorú természetvédelmi területre jutunk, az óriás- hegységi nemzeti parkba. A 124 négyzetkilométer ter­mészetvédelmi terület át­nyúlik Lengyelországba is. Üdülő a Svájci bódéban Gondolom, ha nem is itt, de a Tátrában több sza­bolcsi turista találkozott már a szigorú, jól szerve­zett csehszlovák termé­szetvédelemmel. Nem fdllé- reskednek, akár ötvenezer koronára is megbüntethetik a védelmet megszegőket. Nem hogy élőnövény, vagy állat gyűjtését tiltják, de még folyókavicsot sem le­het onnan elhozni. A felvi­lágosítás, a tiltás mellett tesznek is az előírások meg­valósulásáért. Többek kö­zött az egész területen fo­kozatosan megszüntetik a szénnel, fával való fűtést, főzést. Minden téren vil­lanyenergia váltja fel a füstöt, gázt termelő ener­giákat. A szigorú rendet saját bőrünkön is tapasz­taltuk. A műút melletti au- tóbuszparkolóból járművek a hegyre nem mehetnek, a 300 méteres szintkülönbsé­get a jegesre taposott ha­von gyalog tettük meg. Alföldi embernek furcsa élet az, amit ott láttunk. Azon túl, hogy földműve­lés, termesztés — a termé­szetvédelem miatt — csak virágcserépben lehetséges az ember alkalmazkodása is egészen más. A hegyol­dalakon elszórtan állnak az üdülés célját szolgáló fa­házak, amit bódénak ne­veznek. Ami 35—40 fős üdülőnket Svycarská bouda (Svájci bódé) néven tiszte­lik. Valamikor politikai okokból oda menekült egy jobb módú svájci polgár, akinek hagyatékát 1945 után a Rudé Právo vette meg. Az óránként is változha­tó rendkívüli időjárást jel­zi: minden bódétulajdonost köteleznek, hogy az épület tetejére egy ezerwattos égőt szereljen fel. Vihar esetén égetni köteles a ref­lektort, hogy a netán elté­vedt turisták menedékre leljenek. A mi üdülőnkbe egy 20 fő elszállásolására alkalmas termet is üresen tarttattak. Ezt a hegyi men­tőszolgálat részére rezervál­ják. Különben az is tör­vény, hogy hóvihar esetén, vagy éjjel egyetlen beké­redzkedőtői sem szabad megtagadni a szállást. Szánkózás mínusz 15 fokban Aki most, március 14-én az Óriáshegységben tartóz­kodik, szép látványban ré­szesülhet. Amundsen emlé­kére nemzetközi kutyaszá- nos mentőversenyt rendez­nek. Elsősorban az északi országokból, Finnország, Svédország és Norvégia várnak nagyobb számú csa­patokat. A versenyből egy kicsinyke ízelítőt már lát­hattunk. A vrchlabi men­tőszolgálat egyik kilencku- tyás szánja a versenyútvo­nal bejáráson a bódénk mellett húzott el. Annyit megtudtunk, hogy a Rudé Právo üdülője meleg asz­tallal segíti a verseny részt­vevőit. Az épület előtti asz­talon ott gőzölög majd a forró tea, kávé és egy kis harapnivaló. Hogy a húsz magyar mit csinált a kétméteres havon? A csoport többsége fiatal volt, ők sieltek. Az időseb­bek szánkózgattak, nagyo­kat sétáltak és napoztak a mínusz 10—15 fokon is. Közismert, hogy a magas hegyeken több a téli nap­sütés, mint az alföldön. A csehek és az odasereglő né­metek nagy télisport-ha- gyományokkal rendelkez­nek. Tömegesen művelik, értik a síelést. Nagy türe­lemmel, kulturáltan hasz­nálják az igen sűrűn épí­tett, mégis zsúfolt felvonó­kat. Aki szereti a termé­szetet, a télisportokat és te­heti, ismerkedjen meg a cseh síparadicsommal. Csikós Balázs ha Építkezik, HA LEVÁLASZT ÉS ELVÁLASZT, HA KONNTEN MEGMUNKÁLHATÓ ÉPÍTŐANYAGOT SZERETNE, AKKOR KERESSE FEL A KELET-MAGYARORSZÄGI TÜZÉP VÁLLALAT TELEPHELYEIT! Április 15-ig a művi árból 15 százalékos árengedményt biztosítunk a 600x300x250-es Mátra gázbeton kézi falazó elemre, a 600x100x250-es Mátra gázbeton válaszfallapra. A leszámlázott termékeket 8 napon belül el kell szállítani a gyártóműtől. (456)

Next

/
Oldalképek
Tartalom