Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
1986. március 8. ;* ődőket a rangos kultu- semények nyitányára... ~ P. G. enekarsirató hírlik: 48 éves műkőén, anyagi okok miatt a ír Államvasutak lemond Kházi fúvószenekaráról, az egyetlen munkásze- ól, amely elfeledhetet- nfolt volt a megyeszék- nnep- és hétköznapjain. )k, fiatalok és idősek, »ek a létért. A fennma- tt. A muzsikáért. Gon- om a dolgon: valóban Ikös lenne az anyagi ;? Ennyire könnyen le- atunk egy jól képzett, zenekarról? Egy nagy- an, mint Nyíregyháza, cad egyetlen üzem, gyár, ^szövetkezet, amely fel- á a mecénás szép szépedig presztízsnövelő egy termelőüzem zenemondhat magáénak, oocsá’, még reklámot is et. De mindenképpen i, részvállalás egy város, b, egy megye zenei átsegítéséből. Sajnálnám, lepeinken nem hallhat- öbbé a vasutasokat. II- z ott muzsikálókat. Hi- a zenés ébresztőjük, ;jük, térzenéjük. Itt t—30 muzsikusról van zenéről. Szomorú lenne, ilisi minősítő koncertében a búcsúfellépést tené. (bürget) Harc az értelemért Ötvenéves a Szép Szó, József Attila folyóirata Amikor 1936 márciusában megjelent a Szép Szó, programcikkében a szerkesztők egyike, Ignotus Pál a Huszadik Század című polgári radikális lap eszmevilágát idézte követendő példaként. Nála világosabban és egyértelműbben fogalmazott József Attila: „Célunk az a társadalmi és állami életforma, amelyben a szép szó, a meggyőzés, az emberi értékek 'kölcsönös elismerése és megvitatása, az egymásrautaltság eszmélete .érvényesül.” Az adott politikai helyzetiben, az ország lassú jobbratolódása idején ez a „szép szó” és kivált az „egymásrautaltság” eszméje annyit jelentett, mint harcot indítani az értékeket kikezdő jelennel szemben azokra a liberális hagyományokra támaszkodva, melyek a többi között Ady Endre szemléletét is befolyásolták. Kétségtelen tény, hogy a Szép Szó a nagyváros lapja volt, írói kevesebb figyelmet fordítottak a földkérdésre, nagyobb részük érdektelenül, olykor ellenségesen figyelte a radikális népi mozgalmakat; a népi ideológia egyes homályos kitételei elidegenítették szerkesztőit annak haladó tartalmaitól is. A lap megalapításának ötlete József Attilától származott. A költő nehéz válságának évei voltak ezek: betegsége súlyosbodott, a Társadalmi Szemlében ellene megjelent szektás hangú támadás után elszakadt korábbi Ültetőjétől, a munkásmozgalomtól, s hiába teljesedett ki költészete a Medvetánc című kötetben, korszakos nagysága szinte visszhangtalan volt. A Szép Szó körül összeverődött fiatal írók azonban tudták: a kor egyik legnagyobb magyar költőjének teremtenek otthont, állandó megszólalási lehetőséget, ha kivitelezik szép tervét. Közös volt bennük, hogy kérlelhetetlenül szálltak szembe minden jobboldali törekvéssel és ideológiával, s ebben a vonatkozásiban is méltán tekinthették József Attilát a legkiválóbbnak. Hogy a költő számára mit jelentett a Szép Szóhoz való tartozás: talán a számok is jelezhetik. Az alapítás évében 28, a következő, tragikus halála évében pedig 21 verse jelent meg benne. Másutt alig közölt. A lap első számait Ignotus Pál jegyezte mellette szerkesztőként. József Attila a versrovatot gondozta, s egy ideig a folyóirat technikai szerkesztője is volt. (Ilyen minőségében ugyanis rendszeres fizetést kaphatott kedvvel és nagy gonddal végzett munkájáért.) Feladatának tekintette a tehetséges fiatalok felkarolását, hibáik nyesegetésiét. Félelmetes kritikus volt, elképzeléseihez makacsul ragaszkodott, tagadhatatlan viszont, hogy rendszerint igaza volt. Amíg rendszeresen részt vett a szerkesztés munkájában, a Szép Szó irodalmi rovata igen magas színvonalú volt. 1937-íben, amikor betegsége elhatalmasodott rajta, már kevesebbet járt be a szerkesztő- segbe. Barátai megható gondoskodással igyekeztek enyhíteni szenvedésein. Részben nekik köszönhető, hogy halála után lírája „közügy” lett, hiszen a Szép Szó rendkívül fontos és tartalmas József At- tila-emlékszámot adott ki, s újra meg újra tanulmányokat közölt az elhunyt költőről, szerkesztőről. .---- í »mm A Szép Szó egyik számának címlapja A Szép Szó és köre egyszerre érdeklődött a marxizmus és a freudizmus iránt. A huszadik századi irodalom fejlődésére elhatározó befolyást tett a nagy tudós, Siegmund Freud. Nyolcvanadik születésnapjára írta József Attila az Amit szívedbe rejtesz című versét, s mellette szerepelt a lapban Ignotus Pál tanulmánya, a világhírű Ferenczi Sándor egyik régebbi írása, és Róheim Géza dolgozata. 1937-iben a Szép Szó rendezte azt az estet, amelyen Thomas Mann felolvasta a Lotte Weimarban egyik fejezetét, s a tervek szerint fellépett volna József Attila is Thomas Mann üdvözlése című versével. A Magyarország című lap híradása szerint azonban „József Attila ódáját a főkapitányság engedélyügyi osztálya az államrendészeti osztály véleménye alapján nem tartotta alkalmasnak arra, hogy nyilvánosság előtt, politikamentes ülésen felolvassák. Az állam- rendészeti osztály véleménye szerint ugyanis József Attila ódája nem politikamentes.” A nagysikerű esten József Attila valóban nem olvashatta fel versét, amit azonhan Thomas Mann hevenyészett fordításból megismert. Mann aztán meg- hatottan szorongatta Attila kezét, mondván, mennyire jól esik neki a magyar fiatalságnak ilyen megrendítően kifejezett hódolata. József Attila tragikus halála a Szép Szó első — s jobb — korszakának végét jelentette. Bár a lap továbbra is kitekintett a magyar szellemi élet legfontosabb jelenségeire, s igyekezett ápolni a legfontosabbnak érzett hagyományokat, irányvonalában mégis némi bizonytalanság mutatkozott. A Szép Sző köre a legnagyobb, máig ható tevékenységét József Attila emlékének ápolásával végezte. A lapban rendszeresen közölték a költő kiadatlan írásait, cikkeit és fordításait. Szép Szó-matinékon és -esteken idézték emlékét (a Zeneakadémián rendezett első esten a nyilasok közbotrányt okoztak). A Szép Szóhoz tartozó írók kezdeményezték és szorgalmazták, hogy tetemét hántolják ki a balatonszárszói sírból, s Budapesten temessék el. Ez 1942- ben meg is történt. Ezen a második temetésen mondta el látnoki szavait Gáspár Zoltán József Attila majdani utóéletéről, s arról a megértőbb, tisiztultabb szellemű korról, melynek megvalósulásáért a Szép Szó is küzdött fennállása alatt. „...mindenek tudója, nő...” „övé a szín, övé a napvilág, a vonal és az illat; a forma, mitől megfogan a vágy; s a kifejezés, kútja dalaimnak” (Bécquer: Hallgatag jön) „ ... mindenek tudója, nő, kinek egy a szemfedő s a pólya, titokzatos alvótárs, földi vágyban s a hideg ágyban” (Kosztolányi Dezső: Hitves) „ . . . női kezSk, nyakak, váltak, hátak csodái előtt, míg élek, áhítat rabjaként fogok állni” (Paszternák: Vallomás) „hát dicsértessél s hirdettessél, minden korokon át szeressél s nehogy bárkiben aláhb essél, mindig, mindenütt megméressél!” Flóra (József Attila: Megméressél!) „Ne piruljatok előttem, nők! előjogotok minden mást átölel és minden másnak halála. Ti vagytok a test ajtói és ti vagytok a lélek ajtói” (Walt Whitman: Ez a női alak) „Szerelmed átfog, mint madarat a szárnya, — s ha ökölbe szorít a küzdelem haragja, befelé fordult körmeimet te tűröd” (Váci Mihály: Tenyér) Kótics Ferenc rajza .......ma este boldogabb öröm, mint bármikor, hogy gyöngéden jelen vagy; közel vagy, érzem és — nem látlak bár sehol — hallom: mindig velem vagy” (Emilé Verhaeren: Míg küszöbünkre künn) „Dicsőség két kezednek, melyek között repülve az ének és az étek fehér áldása készül” (Nerudia: 53. szonett) „legyetek láthatatlanul is jelen a világban, s zengjétek, mint a nap, a rejtelmes sugarak, a virágok, a vizek, a szelek, hogy nemcsak lehetne élni. Hogy élni lehet!” (Somlyó György: Ezen a tavaszon) „A nők oly távoliak. Lepedőik jó éjt lehel lnek. A kenyeret az asztalra tették, hogy híjával ne legyünk” (Jannisz Ritszosz: Nők) „Adassák nekik gyönyörűség, szerelmükért örökös hűség, s adassák könny is, hogy kibírják a világ összegyűjtött .kínját” (iRatkó József: Zsoltár) „Alkony harmatozza már a tájat s mily szép ez a tarka dail s .mily szép vagy te is s virágzó nyári kertben születésem értelme, életem ékessége asszony” (Kassák Lajos: Hódolat) „Az vagy nekem, mi testnek a kenyér .s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja ö) meg” (Shakespeare: LXXV szonett) „hogy mi vagy nekem? Mint veréb-rajok szétrebbennek a bajok, ha te intesz. Fák magasáig kék köd kavarog, de szétszakad s a táj tisztáh ragyog, ha biztató mosollyal rámtekintesz” (Képes Géza: Minden nap) „ ... reggel az arcomra rányitod az arcod beágyazol teát főzöl ablakot nyitsz napot gyújtasz kitakarítod a romos világmindenséget” (Zelik Zoltán: Két arc) „ ... a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a térítőn, s magától csendül egy üres vizespohár” (Radnóti Miklós: Tétova óda) „Amint az ajtón benyitok, ■kezemnek otthont adsz a tiédben. Befogadod, mint csavargót a házba, ott vacok várja, tűzhely, vacsora” (Ellen Ni: Otthont adsz) „Melletted megtaláltam nevemet Melyet a távolok sziksava rég befedett Szememet nem lepi láz ma? Nevetésed akar a láng ha au.iz a sötéten ’ (David Diop- Melletted) „Egyenes úton gördül életein Hogy innom adjon, felkel egyszál ingben az asszony, aki örök-egy velem kétségeimben és félelmeimben’ (Jevgenyij Vinokurov: Feleseg/ „Húgom, ha volnál, annyi vagy nekem, kijelölt társa minden bánatomnak, szerelmed, mint a hó a szírieken, de tüze tízezer őszt felnagyogtat” (Luu Trong Lu: Te gyönge lány) ,,Ó, asszony! karok, lábak kulcsolódók, összefogók a férfit, mint abroncsok a hordót!” (Benjámin László: Két évtized) SZEPSZd
