Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-06 / 55. szám
1986. március 6, Kelet-Magyarország 3 Kádár János a moszkvai Ordzsonikidze gépgyárban Gyárlátogatáson az MSZMP főtitkára. magyar küldöttség tagjait, s személyükben a testvéri Magyarország dolgozó népét. Elmondta: az üzem dolgozói nagy figyelemmel kísérik az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, s az ott megszabott célkitűzésekhez igazítják feladataikat, munkájukat. Rámutatott, hogy az itt dolgozók is hozzájárulnak a műszaki-tudományos fejlesztés meggyorsítására kidolgozott program végrehajtásához. Kádár János: Ezt követően Vlagyimir Komarov brigádvezető, a szocialista munka hőse mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt támogatják a kongresszus célkitűzéséit. „A legfelsőbb pártfórum a jövőnket vázolja fel, ezért minden dolgozó, minden brigád figyelemmel és reménykedéssel követi a kongresszus menetét” — jelentette ki. Beszámolt arról, hogy a kongresszusi munkaverseny során a gyár dolgozói közül január—februárban több mint ötszázan 2,5—3 harvi feladatot teljesítettek idei tervükből. Konsztantyin Mescsankin üzemvezető arról szólt, hogy a kongresszus nagy esemény az ország életében, megnyitja a fejlődés széles távlatait. Ezt a dolgozók már az SZKP KB 1985. áprilisi ülése után felismerték, amit jól bizonyított a kongresszusi dokumentumok országos vitája is. Megérezték, hogy le kell győzni a tehetetlenséget, fel kell számolni az elavult beidegződéseket. Nagy feladatok állnak előttünk, új módon, új mércével kell mérnünk magunkat és el vtársainkat. Ez a pártfór T:n áttörést hozó kongresszusként, az újítók kongresszusaként vonul be pártunk történetébe — mondta. Ezt követően Kádár János mondott beszédet. Az SZKP céljai egybeesnek a magyar kommunisták törekvéseivel Bevezetőben megköszönte a szíves fogadtatást, a tartalmas programot, és átadta a gyár dolgozóinak s rajtuk keresztül Moszkva lakosságának, az egész Szovjetunió népének a magyar kommunisták, a magyar munkás- osztály, a szocializmust építő magyar nép jókívánságait. Utalt rá: ez a gyár azért is emlékezetes számára, mert itt találkozott a moszkvai munkásokkal az SZKP KB főtitkáraként Jurij Andropov elvtárs, a magyar nép nagyra becsült barátja, aki nehéz időkben volt harcostársunk. — Küldöttségünket — mondotta ezután Kádár János — az MSZMP Központi Bizottsága megbízta, hogy vegyünk részt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusán. Most már vége felé közeledik a kongresz- szus, és elmondhatom, hogy nemcsak mi követtük nagy figyelemmel az ott folyó munkát, hanem minden politika iránt érdeklődő ember Magyarországon. — Pártunknak a tanácskozáson elhangzott üdvözletében is kifejeztük, hogy a kongresszus tartalmával, törekvéseivel egyetértünk, azokat a legmelegebben, fenntartás nélkül üdvözöljük, mint olyanokat, amelyek egybeesnek a magyar kommunisták törekvéseivel. A történelmi fejlődés adott pillanatából is következik, hogy ez nem egyszerűen az SZKP •oron levő kongresszusa; a ' ■nió fejlődésének mai n meghatározó äzik. Azok a kérek itt napiren- •»gyszersmind a . ország, a ndszer köz- Eltérések !nyeKádár János, az MSZMP főtitkára, az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, a küldöttség tagjai, szerdán látogatást tettek a moszkvai Szergo Ordzsonikidze Szerszámgépgyárban. A mágyar küldöttséget elkísérte Borisz Scserbina, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének helyettese. A gyár kapujában a vállalat komszomolistáinak képviselői virágcsokorral köszöntötték a magyar vendégeket. A vezérigazgatói irodában Jeugenyij Voronyicsev főmérnök adott tájékoztatást az üzem történetéről és tevékenységéről, a következő ötéves tervidőszakra megszabott feladatairól. Nyikolaj Csikirjov, a szerszámgépgyár vezérigazgatója -az SZKP XXVII. kongresszusának küldötte, igy a látogatás időpontjában á kongresszus zárt ülésén vett részt. A főmérnök elmondta, hogy a szovjet szerszámgépipar egyik vezető üzemét, a Szergo Ordzsonikidze nevét viselő moszkvai gyárat 1932- ben alapították. A már korábban is jelentős eredményeket felmutató üzemben az ötvenes évek végién, a 'hatvanas évek elején korszerűsítették a gyártmányszerkezetet. Űj műszaki megoldásokat alkalmazva, a világon elsőként, korszerű félautomata gépcsaládot hoztak létre. A hetvenes években berendezéseket szállítottak a volgai (VÁZ) és a ká- mai (KAMAZ) autógyáraknak, a Nyiva és a Kolosz kombájnokat gyártó taganro- gi és minszki mezőgazdasági gépgyáraknak. A hengerfejek és a motorblokkok gyártásához készítenek fémmegKádár János a Kreml-palota előcsarnokában kongresszusi küldötték gyűrűjében. gyarok, mint elvtársak és barátok szívből mondjuk, ez az érdekünk is. Ügy vagyunk ezzel: ha a szovjet ember egy kicsit könnyebben lélegzik, a Szovjetunióban dinamikusab- ban mennek a dolgok, akkor ez nekünk is jó, mi is köny- nyebben lélegzünk. Beszéde további részében az MSZMP főtitkára pártunk és kormányunk politikájának néhány történelmi tapasztalatáról és mai jellegzetességeiről tájékoztatta a munkásgyűlés résztvevőit. Részletesen szólt országaink együttműködésének erősítéséről, kapcsolataink bővítésének, egymás tapasztalatai tanulmányozásának fontosságáról. — Egy úton járunk — mondotta. — Ezen a kongresszuson éreztem, hogy a szovjet emberek bizakodnak, mert óriási erők vannak ebben az országban: szellemi energiák, szakmai tudás, tudomány, alkotókészség. Mi is bízunk a jövőben, mert ezek az erők hazánkban is jelen vannak, csak meg kell tanulni, hogyan hozzuk mozgásba őket, és akkor valóban dinamikusabb lesz a fejlődésünk. Kádár János végezetül a gyárlátogatás tapasztalataira utalva elismeréssel szólt a látottakról, gratulált a kollektívának az elért eredményekhez. További sikereket, jó eredményeket kívánva búcsúzott a gyár dolgozóitól. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Anatolij Szvja- tyenko a gyár dolgozói nevében az üzemben készülő egyik több rendeltetésű szerszámgép makettjét adta át Kádár Jánosnak. Az MSZMP főtitkára a találkozás emlékére a Parlament látképével díszített herendi porcelán tálat nyújtott át a vendéglátóknak. — Ennek a kongresszusnak minderről van mondanivalója az egész világ számára. A fegyverkezési verseny kérdésében az egész szocialista világ véleményét fejezte ki, amikor az erőfölényről szólva kétszer is nemet mondott. Kijelentette: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai nem törekednek erőfölényre, de nem engedik azt sem, hogy az Egyesült Államok, a NATO államai erőfölényre tegyenek szert. A szovjet javaslatok e tekintetben teljesen világosak: tárgyaljunk, fogadják el a kinyújtott kezet, oldjuk meg együtt a vitás nemzetközi kérdéseket. <Ez megfelel a szovjet, a magyar és minden nép érdekeinek. — A kongresszusi vitában sok szó esett a műszaki fejlesztés, a termelés, a társadalmi fejlődés felgyorsításáról. Ezt a feladatot kellő súllyal és jókor vetette fel. Bizonyos, hogy az imperialista körök respektálják a szovjet rakétákat, de attól talán még jobban tartanak, hogy a Szovjetunióban felgyorsítják a fejlődést. Ez óriási húzóerőt jelent a többi szocialista országnak is. A mi rendszerünk szabad utat nyit a termelőerők fejlődése előtt. A gyakorlatban ez az elv nem mindig érvényesül, s ha nem, »akkor meg kell vizsgálni és meg kell változtatni a gyakorlatot. Ezt teszi az SZKP XXVII. kongresszusa. — Ezt a tanácskozást mi bel- és külpolitikai szempontból egyaránt nagyszerű kongresszusnak tartjuk. Jól érezzük itt magunkat, mi ilyen kongresszusra vártunk. — Teljes sikert kívánunk a kongresszus határozatainak végrehajtásához. Ezt mi mamunkáló gépeket, komplett gyártósorokat. Mint a tájékoztatón elhangzott, korábban a Csepel Autógyárnak is szállítottak két gyártósort. Elsőként a Szovjetunióban a Szergo Ordzsonikidze gyár kezdte el a számjegyvezérlésű szerszámgépek sorozat- gyártását. Ma lényegében ez az üzem látja el a szovjet autó- és traktoripart a szükséges termelőeszközökkel. Korszerű gépeik robotizált gyártóegységekbe és rugalmas termelési rendszerekbe illeszthetők. A gyár ötezer dolgozója, 3500 munkása előtt nagyszabású feladatok állnak a XII. ötéves tervidőszakban. A termékmennyiséget másfél- szeresére, a munka termelékenységét l;6,-szeresére kell növelniük. A gyárat 1957-ben Leniri- renddel, kétszer az Októberi Forradalom Érdemrenddel és egyszer a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki. A magyar küldöttség ezután megnézte azt az üzemet, ahol a számjegyvezérlésű szerszámgépeket szerelik össze, az automatizált és robotizált gyártósorok részeit készítik. A hatalmas üzemcsarnok munkásai tapssal fogadták az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját. Az üzemben Jevgenyij Voronyicsev részletesen ismertette az egyes készülő gépek rendeltetését, műszaki mutatóit. Elmondta, hogy az itt gyártott egyik géptípust 32 országba exportálják, köztük az NSZK-ba, Japánba és Kanadába. Az üzemlátogatás befejeztével a gyár igazgatói tanácstermében a vendégek találkoztak a vállalat dolgozóinak képviselőivel. A találkozót Anatolij Szvjatyenko, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg. A vállalat kommunistái és dolgozói nevében meleg szavakkal köszöntötte a Kádár János beszédét mondja. get illetően feltétlenül igaz ez a megállapítás. A szocialista világrendszer fejlődésének jelenlegi szakaszában hasonló feladatokkal küzd minden szocialista ország, tehát ilyen értelemben is valamennyiünknek fontos az SZKP XXVII. kongresz- szusa. — A világ is egy olyan pillanathoz érkezett, amikor ennek a kongresszusnak, a Szovjetunió szavának különösen nagy súlya van. Békében élünk, de az imperialisták fokozott és rendkívül veszélyes fegyverkezési versenyt szítanak. Világháborút azonban saját pusztulásuk veszélye nélkül nem tudnak kirobbantani. így él most az emberiség egy kritikus időszakban.
