Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. március 5. Jóváhagyta a képző- és iparművészeti lektorátus Tiszavasvári címerének tervét, Tóth Sándor szob­rászművész alkotását. A városi tanács előrelátha­tólag a következő ülésen dönt a címer elfogadásá­ról, a használatával kap­csolatos szabályokról. Fotópályázat Ilyennek látom... Tiszavasvári város KISZ-bizottsága pályá­zatot hirdet a helyi ama­tőr fotósoknak a forra­dalmi ifjúsági napok és a település várossá válá­sa tiszteletére. Március 30-ig mindenki beküldhe­ti Tiszavasvári épületeit, a környező vidéket, a min­dennapok életét, vagy a jeles eseményeket meg­örökítő felvételét. A pá­lyázat témáját nem kö­tötték meg a kiírók, de egy fotós maximálisan hat fényképet küldhet be. További feltétel, hogy a képek mérete legalább 18x24-es legyen, akár szí­nes, akár fekete-fehér po­zitívval pályázik valaki. Kérik, hogy a felvétel hát­oldalára írják a kép címét, és keletkezésének dátu­mát. Zárt borítékban kell mellékelni a pályázó ne­vét, életkorát, lakáscí­mét, foglalkozását. A leg­jobban sikerült felvéte­lekből április 2-án délelőtt tíz órakor kiállítás nyí­lik a művelődési központ­ban. A tárlatot lS-ig néz­hetik meg a látogatók. Függönyök, szobanövények jelzik, hogy az Ifjúság utcai új sorházak legtöbb lakásába már beköltözött az élet. Akadnak még festékpettyes ablakok, a lépcső melletti kapasz­kodók egyik-másikáról még hiányoznak a faragott lécek, de mindenütt ott a nyoma, hogy a leendő lakók szorgos munkával szépítgetik az új otthont. A kertvárosjellegű ut­ca lassan elnyeri végső formáját... (P. D. felvétele) TIZENHETEDSZER || ¥ • ■ <■ ¥ ¥ ■ Vasvari ifjúsági napok Vasvári Pál emlékművé­nek megkoszorúzása jelzi március 14-én, hogy — im­már tizenhetedszerre — meg­kezdődik a vasvári ifjúsági napok rendezvénysorozata. A nagy előd emléke előtti tisztelgés után (este hat­kor) a pártbizottság épüle­te előtti téren emlékeznek meg 1848-ról. A helybeli fia­talok irodalmi színpadának verses, zenés összeállítása után Reshofsky György „mai dalos” énekel, este pedig Tiszavasvári Takarékszövetkezet: Kirendeltség - Nyíregyházán Belét, hitel, rószfegy... Cégtábla még nem jelzi, mégis hamar elterjedt a hí­re, hogy kirendeltséget nyi­tott Nyíregyházán a Tisza­vasvári Takarékszövetkezet. Egy hónapja: február 3-án tárta ki ajtaját az ügyfelek előtt, kőhajításnyira a város szívétől, a Vöröshadsereg ut­cában. S e néhány hét alatt máris jelentős forgalma volt. — Különböző lakossági szolgáltatásokkal: elsősor­ban betétgyűjtéssel és hitel- nyújtással foglalkozunk — sorolja Képíró István kiren­deltségvezető. — Betétet bár­ki elhelyezhet nálunk, köl­csönt viszont csak takarék­szövetkezeti tagoknak fizet­hetünk. Ennek az a feltéte­le, hogy legkevesebb 200 fo­rintért részjegyet kell vásá­rolnia az érdeklődőnek. Je­lenleg 125 tagunk van, ám ügyfeleink száma ettől jóval magasabb. Eddig több mint 1 millió forint értékben helyezett el betétet, s ugyanilyen összeg­ben vett fel kölcsönt a la­kosság a kirendeltségen. Az átutalási, s a csekkszámla be­tét mellett igen népszerű az ifjúsági takarékbetét is, me­lyét márciusig negyvenen váltottak. Nagy az érdeklő­dés a hitelek iránt is. Leg­többet. személyi, illetve me­zőgazdasági kölcsönt kér­nek melyekből egy hónap alatt száz kelt el. Sokan felfedezték a nagy összegű részjegy vásárlásának előnyeit. Az így elhelyezett pénz után egy év elteltével 9 százalékos kamatot fizet­nek. Van olyan ügyfél, aki 200 ezer forintért váltott részjegyet az irodában. — A nyíregyházin kívül Tiszadobon, Tiszadadán, s Nagycserkeszen van kiren­deltsége a takarékszövetke­zetnek — folytatja Képíró István. — A miénk rekord­idő: alig egy hónap alatt készült el. Ez elsősorban Szabó Lajos tiszavasvári kő­műves kisiparosnak köszön­hető. A helyiséget a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalattól béreljük. Az át­alakítás, s a berendezés fél­millió forintba került. Még csak pár hete nyitottunk, de már tervezzük a bővítést. Várhatóan néhány héten be­lül új kiszolgálóhelyiségekkel egészül ki a kirendeltség. Az új kirendeltség tervei között mintegy 5 millió fo­rint betét gyűjtése, 8 millió forint rövid, s 7,5 millió fo­rint hosszú lejáratú hitel nyújtása szerepel az idén. Ám ha az év többi hónapjá­ban a februárihoz hasonló lesz a forgalom, akkor de­cemberre bizonyos, hogy túl­teljesíti terveit az iroda. (tazs) filmvetítés zárja a napi prog­ramot. Március 15-én a Vá­ci Mihály Gimnázium és a 115-ös szakmunkásképző lát­ja vendégül a diákcentrum­ban a tiszalöki gimnazistá­kat és az Ilku Pál Gyermek- város diákjait. A Pethe Fe­renc iskolában a környék legjobb sakkozópalántái gyűl­nek össze az úttörő-olimpia területi döntőjére. A dolgo­zói KISZ-szervezetek csapa­tai pedig a „Forradalomról forradalomra” elnevezésű vetélkedőn mérik össze tu­dásukat. Vasárnap, március 16-án öt korcsoport részére ren­deznek asztalitenisz-ver­senyt, s a felnőtt sakkozók is eldönthetik, ki a legjobb. Japáni útibeszámolót tart hétfőn délután dr. Göőz La­jos a művelődési házban, a pártbizottságon pedig is­mét megrendezik az úttörő­vezetők fórumát. Diaporáma- bemutatóval fűszerezett ter­mészetvédelmi bemutatót tartanak kedden délután. Március 19-én, szerdán kö­zépiskolás és felnőtt vers­mondók versenyeznek, csü­törtökön pedig „Kéz a kéz­ben” címmel úttörőknek rendeznek vetélkedőt a KISZ- fiatalok. A Tanácsköztársaság ün­nepén Tiszalökön megko­szorúzzák Márton Ferenc 19-es mártír emléktáblá­ját, majd az Ifjú Gárda-sza­kaszok menetdalversenyét nézhetik végig az érdeklő­dők. Tiszavasváriban ugyan­ezen a napon rendezik az út­törő sportnapot a Kabay Já­nos iskolában. Szombaton vi- deonapra kerül sor a műve­lődési központban, ahol a legkisebbektől a nagyobba- kig mindenki találhat ked­vére való programot. Vasár­nap Tiszalökön kispályás labdarúgócsapatok területi versenyére, Szorgalmatoson pedig Ifjú Gárda-rajok lö­vészversenyére várják a résztvevőket. Hétfőn dél­után mindenki nevezhet a „Senki többet? Harmadszor!” vetélkedőre a városi könyv­tárban. Március 26-án középis­kolások döntik el, kinek ma­gasabb a politikai művelt­sége. Ugyanekkor kerül sor a KISZ-vezetők fórumára. 27-én a Móricz Zsigmond Színház Ágacska című me­sedarabját nézhetik meg a kicsinyek. Pénteken rende­zik a hagyományos non­stop vetélkedőt. Szombaton délelőtt a Kabay iskolában az MHSZ segítségével ren­dezendő közlekedési vetél­kedőn a tervek szerint se­gédmotor-vezetői engedély megszerzésére is lehetőség nyilik. A művelődési köz­pontban pedig asztalifoci be­mutatóra kerül sor, majd délután az úttörők non­stop vetélkedőjére. Április elsején, kedden ifjú bábosok seregszemlé­jének ad otthont a művelő­dési ház. Másodikén délután öt órakor kezdődik a vas­vári ifjúsági napok és a forradalmi ifjúsági napok záróünnepsége. Ekkor emlé­keznek meg a tiszavasváriak hazánk felszabadulásának negyvenegyedik évfordulójá­ról, színvonalasnak ígérkező kulturális programmal szí­nesítve az estét. Ellitásríl, szolgáltatásról Azt beszélik a városban... ... hogy baj van a húsellá­tással, hiányzik a régebben bezárt Kabay-féle üzlet. Már nem sokáig marad zárva a régi húsbolt. A Haj­dúdorogi Áfész ugyanis jól haliad a felújítással; és min­den remény megvan rá, hogy húsvétira kinyitnak. A hajdú­sági fogyasztási szövetkezet saját üzemének olcsóbb ter­mékeit forgalmazza majd itt. összességében nem mondha­tó, hogy ellátatlan lenne a város, de pénteken délután és szombat délelőtt gyakran előfordul hosszabb-rövidebb sorbanállás. A Kabay-féle üzlet kinyitása mellett talán az is javít majd a helyzeten, hogy az Áfész 3,5—4 milliós beruházással jelentősen bő­víti húsüzemét még az idén. Az eddigi hatezer helyett nyolcezer sertést tudnak majd évente feldolgozni. (A 2-es ABC-ben találomra kiválasztottunk egy napot, február 24-ét, s megnéztük, mennyi hús érkezett. Nagyjá­ból megkapták azt a mennyi­séget Nyíregyházáról, ameny- nyit rendeltek, bár hiányzott a császárszalonna. A marha­hússal is volt gond az utóbbi időben, 21-én pedig az Áfész- gépkocsinak kellett bemenni Nyíregyházára tőkehúsért. A baromfiipar sem szállított, a húsipari vállalat pedig a drá­ga angolszalonnával akarta pótolni a hiányzó füstölt árut. Harmincféle töltelék­árut rendeltek, ehelyett csak nyolcfajta érkezett. Húsügy­ben tehát akad még javítani­való !) ... hogy megszűnik a büdi gyógyszertár, s ezáltal ellá­tatlan marad ez a terület. Az épület állaga valóban nem teszi lehetővé a további üzemeltetést, de a két új gyógyszertár városi szinten oldja meg a gondokat. A ta­nács egyébként kezdeményez­te a büdi részen egy kézipa- titoa kialakítását. Várják a gyógyszertári központ vála­szát. ... hogy kellene a büdi te­rületre is fodrász, szabóság, kisgépjavító műhely. Erre a részre nem tervez­nek egyelőre új szolgáltató egységeket, hiszen a közpon­ti műhelyek viszonylag köny- nyen elérhetők. A szolgálta- tóházban, a Mesterek Házá­ban dolgozó iparosok, vala­mint a Modul-szerviz az egész város színvonalas ellátását megoldhatják. ...hogy a maszek zöldsé­geseknél drágábban árulják a déligyümölcsöt, s kérdezik: történt-e felelősségre vonás ezért? A déligyümölcs ára maxi­mált. Rendszeresen ellen­őrizzük, hogy a szerződéses üzletekben, a magánkereske­dőnél megtartják-e ezt a sza­bályt. Utoljára tavaly, a má­sodik negyedévben tapasztal­tak árdrágítást, s ezért hat és fél ezer forint bírságot sza­bott ki a tanács. A fogyasz­tók érdekvédelmét szolgálva, ezentúl gyakoribbak lesznek az ellenőrzések s a mulasz­tókkal szemben még szigo­rúbban fognak eljárni. ... hogy jó lenne, ha szom­baton is nyitva tartana a vas­bolt. Az Áfész tavaly egyeztette a tanáccsals a vasáruüz­let nyitvatartásának rendjét. Előtte két hónapig vizsgál­ták a forgalom alakulását, s kiderült, szombaton közel ötödére esik vissza. (Ezen a napon a mezőgazdasági bolt­ban beszerezhetők kerti szer­számok, szögek, egyéb apró, de fontos cikkek.) Az Áfész ígéretet tett, hogy újból fel­veszi a kapcsolatot a tanács illetékeseivel, s megvizsgál­ják, megvalósítható-e, hogy szombat helyett hétfő legyen a vasboltban a szabadnap. ...hogy a központi ABC- ben nem cserélik vissza a ki­szakadt zacskós tejet. A szabályok szerint a pénz­tártól való távozás után a ve­vő viseli a kárt. Az egység- vezető szerint azonban elő­fordult, hogy ilyen esetben is kártalanították a vevőt, mert szerencsére nem gyako­ri jelenség. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES Századok tanúja Sokat árul el Tiszavasvári múltjáról legrégibb építmé­nye, a református templom. Igaz, mai alakja kétszáz éves­nek sem mondható, de a ré­gi kőtemplom alapfalainak felhasználásával építették, bővítették. A település első templomáról annyit bizo­nyossággal tudunk, hogy az 1310-es években már állt. Védőszentje Szt. Mihály ark­angyal volt, erről kapta a fa­lu is — Szentmihály, majd Büdszentmihály — a nevét. A Nyírség középső terüle­tének birtokosa, a Balog- Semjén nemzetség Mihály nevű tagja hozott ide lako­sokat, akik a kőtemplom kö­rül építették fel házaikat. A reformáció hatására Szentmihály lakossága az 1600-as évek második felé­ben áttért a kálvinista hitre. Tudunk arról is, hogy ekkor a templomtól különálló ha­ranglábon két harang is füg­gött. Az egyik háromszáz ki­lót nyomott, és 1650-ben egy Georgius Wierd nevű eperje­si harangöntő készítette, a másik 1651-es évszámot vi­selt. A XVIII. század elején a protestánsok vallásgyakor­latát az állami intézkedések korlátozták. Ennek ellenére 1739-ben minden felsőbb ha­tósági engedély nélkül újítot­ták meg a templom zsindely- fedelét. Pár évre rá — szin­tén hozzájárulás nélkül — kijavították a középkori templom omladozó nyugati falát. 1752-ben a község elöl­járósága Pethő Rozália föl­desasszonyhoz fordult, aki a templom keleti falának kija­vítását engedélyezte. A ma látható torony alap­jait 1760 júliusában rakták le, és a következő esztendő­ben végeztek a 7 és fél öl­nyi, azaz több mint 14 méter magas fal felhúzásával. 1771-ben Boros János kassai órásmesterrel órát is készít­tettek. A tiszavasvári refor­mátus templom mai formá­ját az 1788-89-es bővítéssel nyerte. A munkálatókat az­zal indokolták, hogy a 12 öl hosszú és 4 öl széles temp­lomba a nép fele sem fér be. A jelenlegi déli főfal tel­jes egészében a középkori templom alapjain áll. A tor­nyot is magasították, karcsú zsindelytető került rá. Ezt azonban 1828-ban egy szélvi­har leborította. A helyére kerülő kisebb tető pedig 1857-ben tűzvész martaléka lett. Tokaji áccsal fedették újra, majd a zsindelyt 1885-ben bádogra cserélték. A mes­terséges őshalmon álló építmény kö­rül bástyás kőfal maradványait ta­láljuk. Az 1700-as évek végén ké­szült, védelmi sze­repe nem volt. Csupán azért emelték, hogy em­lékeztessék az utó­dokat a szentmi- hdlyiak egykori szabad, hajdúvá­rosi jogaira. Bástyás kőfal emlékezt et a hajdúvárosi múlt­ra. (P. D. felvétele) (reszler) A&3 TISZavaSVÁRIBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom