Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

1986. március 4 Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Vica és Zeusz Új. minősített nyíregyházi zöltiborsáfaiták Fontos feldolgoz -ipari zöld­ségnövényünk. a zöldborsó ter­mesztésében napjainkban még igen magas, 35 százalékos a tőkés importból származó ve­tőmag felhasználása Xépgaz- dasági érdek a vetömagimport lényeges csökkentése. Ehhez hozzájárulni hivatottak az el­múlt év során állam minősí­tést nyert új,' korszerű nyír­egyházi zöldborsófajták, a ko­rai Vica és a középkésői Zeusz fos. Nemesítőjük, a Vetőmag Vál­lalat Kutató Központja immár három minősített zöldborsófaj­ta gazdája. A nemesítőmunka első gyakorlati eredményeként 1984-ben kapott állami minősí­tést a középkorai érésidejű Ro­bi velőborsó A Vica, Robi és Zeusz fajták érésidőben fajta­sort adnak. Ezt a sort bővíti, időben szélesíti barom újabb, már az országos fajtakísérle­tekben is szereplő perspektivi­kus fajtajelölt. Korszerű nemesítési módszer­rel, keresztezéses-kombinációs nemesítéssel folyik a fajta­előállítás a kutatóközpontban. Ennek következménye a faj­ták jó termőképessége és az, hogy fokozott termésbizton­sággal rendelkeznek ellenállók a fuzáriumos hervadás kóroko­zójával szemben. A klimatikus körülményekből következően szárazságtűrésük is jó. A Vica rövid tenyészidejű, így a konzerv- es hűtőipar számára igen fontos szezon­kezdő hazai zöldborsófajták választékát bővíti. Jó termő- képessége és korszerű fajta jel­legei révén alkalmas a korai érésű tőkés import fajták fel­váltására. Tenyészideje vetés­től zöldéréséig 69—74 nap. Kö­zépmagas, 40—60 centiméter száirhosszúságú, rövid izközű, jó állóképességű, kis lomboza- tú velőborsó. Páros virágú és hüvelyű. Hüvelyei a szár fel­ső felében helyezkednek el, 6—7 centiméter hosszúak, egye­nesek vagy kissé hajlottak, he­gyes végűek. Egy hüvelyben átlagosan 5—7 sötétzöld színű, 80 százalékban 10 milliméter átmérő alatti zöld mag talál­ható. Az érett mag ráncos, szabálytalan, zöld színű. A Zeusz középkésői érésű, zöld tenyészideie vetéstől 78— 83 nap. Jól szakaszolható, emellett másodvetésre is alkal­mas. Nappal közömbössége és szárazságtűrés.: következtében vegetatív fejlődése ez esetben is kielégítő és még géppel be­takarítható állományt ad. Sza­kaszos vetéssel, különösen a fuzáriummal fertőzött vagy kedvezőtlen csapadekadottságú termőhelvejcen a Grüne Perle és az import 3r 52. fajta fel­váltására alkalmas. 60—80 cen­timéter magas tömött habitu­sú, jó állóképességű, erőteljes kacsrendszerű velőborsó. Pa­ros hüvelye a szár felső har­madában helyezkednek el, kis­sé hajlottak hegyes végűek, 8—9 centiméter hosszúak. Egy hüvelyben 7—9 zötétzöld színű, 50 százalékban ? milliméternél nagyobb átmérőjű zöld mag található. Az érett mag ráncos, szögletes, sárgászöld. A Vica és a Zeusz növény­magassága és állóképessége a gépi betakarítás igényeinek megfelel A hüvelyek elhelyez­kedése biztosítja a veszteség­mentes betakarítást. Mindkét fajta koncentrált érésű és jói csépelhető hüvelyeket ad. Kü­lönleges termesztési és növény- védelmi igényük nincs. A zöld mag minősege a konzerv- és hűtőipari igényeknek megfele­ld. A feldolgozóipari felhaszná­lás mellett alkalmasak házi­kerti termesztésre is: a Vica koraisága, a Zeusz pedig tet­szetős piacos, hosszú hüvelyei miatt számíthat a kistermelők­nél kedvező fogadtatásra Ki­emelkedően jó termőképessé­gükről a több éves országos kisparcellás kísérletek eredmé­nyein túlmenően az elmúlt évek nagyüzemi kísérleti be­mutatóin is meggyőződhettek a szakemberek A Vica, Rohj és Zeusz faj­tákat ötéves fenologiai adataik alapján a Nyíregyházi Kon­zervgyár beillesztette számító- gépes zöldborsó-termesztési programjába. Jó termőképessé­gük a rentábilis zöldáru'ter­mesztései túl garancia jól jö­vedelmező vetőmagtermeszté­sükre is Deák Veronika tud. munkatárs Vetőmag Vállalat Kutató Központja, Nyíregyháza ——---------------- " -----------------------------------­Személyi számítógépek a gyakorlatban (2.) Nem bútordarab A számítógépes világ egyik kedvenc reklámszövege szerint, ha a repülőgépipar az utóbbi negyed évszázadban olyan mér­tékben fejlődött volna, mint a számítógépipar, akkor ma egy Boeing ,767-es nagygép mindösz- sze 500 dollárba kerülne, és 20 perc alatt kerülné meg a Föl­det, mindössze néhány liternyi üzemanyag felhasználásával. Ma csak a Nyugat-Európában üze­melő személyi számítógépek száma megközelíti a 2 milliót. Kinek van (lehet) rá szüksége A „személyi” jelző ellenére és azzal a közkeletű képpel szem­ben, hogy a család tagjai ösz- szegyűlnök a házi kisszámítógép mellett, hogy megcsinálják a ■házi feladatot, a konyhaköltsé­gek mérlegét, vagy géppel csil­lagháborút látszanak, nyilván­való, hogy a legtöbb személyi számítógépet a vállalkozói és termelő szervezetek vásárolják. Ez azonban még nem teszi a számítógépet kevésbé személyi­vé, és éppen amiatt nevezzük „személyinek”, mert a lényeg valóbafi az, hogy felhasználója egyéni szükségletére akár oda­haza, akár a munkahelyén dol­gozzon vele. Nézzünk rá példá­kat. Kimutatták, hogy a vállalati vezetők munkaidejüket átlagosan 80 százalékban azzal töltik, hogy értekeznek vagy értekezletekre, tárgyalásokra felkészülnek, maid alternatívák elemzéseit tanulmá­nyozva, döntéseket hoznak. A személyi számítógép e tevékeny­séget megkönnyítheti és lerö­vidítheti. Vannak olyan programok is, amelyek lehetővé teszik, hogy a vezető emberek alternatív lépés- sorozatokat értékeljenek, „mi lesz, ha” típusú kérdéseket te­gyenek fel a számítógépnek. A kérdésre nyomban megjelennek a képernyőn vagy nyomtatás­ban a lehetséges következmé­Kev esőbb költséggel, na­gyobb nozamok érthetők el a Számítástechnika Alllkalma- zásá Vállalat új számítás­technikai programrendsze­rének alkalmazásával. A 'Ta­mara fantázianévre hallgató takarman vosszetótel optima­lize rendszer a béltartal­makra vonatkozó alsó és fel­ső korlátok figyelembevételé­vel minimalizálja a költsége­ket és megakadályozza az ál­latállomány alul-, iMetve ,túl- itáplálásóit. A személyi szá­mítógépre építhető rendszer kezelese számítástechnikai is­nyék. Mondjuk, hogy a forgal­mat megzavaró közlekedési bal­eset, útbeszakadás, vízcsőtörés miatt el kell terelni a forgal mat, be -kell állítani a villamos- pótló autóbuszokat. A forga lomelterelésnél feltételként nem­csak a gyors intézkedés lehet egyetlen követelmény, hanem annak optimális megoldása is. Elvben persze egy központi számítógéppel is megoldható fel­adatok ezek, de praktikusabban, az intézkedő személyéhez, kezé­hez közelebb eső módon meg­oldhatók a személyi számítógép­pel jóval kisebb tőkebefektetés­sel, és műszaki képzettséget nem igénylő munkatársak bevonásá­val. Vagyis olcsón és mégis azo­nos eredménnyel Felfedező utakon Egy egri kereskedelmi vállalat bolthálózatában a dolgozók fize­tését abból az eredményből szá­mítják ki, ami személy szerinti eladásokból származik. Aki te­hát ügyesebb, nagyobb bolti for­galmat bonyolít le, az jobban jár. A bevételek könyvelését el­adóként személyi számítógéppel végeztetik, hibátlanul, akár órá­ról órára követhető módon. A Nvállalat vezetője felfedezte magának és a vállalatának a számítógépet. Gyakran nem le­het azonban előre látni, milyen szerepet tölthetne be egy szer­vezetben a gép. Sokszor már ki­érlelt igényt elégít ki, mondjuk a hagyományos adatösszesítés és -feldolgozás számítógépesítésé­vel, máskor addig még fel sem ismert lehetőségeket tár fel. Amit tanulni kell A személyi számítógép egy mikroprocesszorra épülő kis szá­mítógép : mikroszámítógép. De nem minden mikroszámítógép egyben személyi számítógép. A mikrogépek — már utaltunk rá meneteket nem igényel, így működtetése gond1 nélkül megoldható. A gépben tá'rolit adatok azonosítása és módo­sítása igen egysizerű. Minden tennivalóról a számi’'tó gép képernyője ad tájékoztatást, rajta, maxidén információ és eredmény megjelenik és emelteti; az információk nyomtatók lka ás írhatók Az új rendszer aLkailmazá&a ma már minden hatékony állat­tenyésztési ágazatot működ­tető mezőgiaadiasági üzemiben nélkülözhetetlen, — inkább meghatározott felada­tokra való célgépek. A személyi számítógép ennél nagyobb sza­badságot ad különböző természe­tű feladatok számítógépes el­végzésére. A következő tulajdon­ságokkal rendelkezik- viszonylag olcsó, mágneskazettás, vagy le­mezes „háttérrel’’ rendelkezik, vagy azzal kiegészíthető, köz­ponti tára 64 kilobájtos vagy an­nál nagyobb. A 84 kilobájtos gép körülbelül tízezer szavas szöve­get tud tárolni, ami megfelel 65 536 ún. karakternek, a karak­ter azonban jelenthet betűkarak­tert vagy egy és két decimális számot. A számítógép tehát számok és szavak nyelvén, de az ún. magas szintű, nyelven „beszél”, vagyis „kezelni” tudja például a BA­SIC. a FORTRAN vagy a COBOL nyelvet. Elég rugalmas ahhoz, hogy sokféle alkalmazást szolgá­ló programokat elfogadjon, te­hát nem egyetlen felhasználói kategória céljára készül. Űi könyvok Programozás otthon Nálunk is az egyik legnépsze­rűbb személyi számítógép a ZX Spectrum. E gép működésével, használatával ismerteti meg az érdeklődőket Ligeti—Szervánszky A ZX Spectrum programozása című könyve. A másik igen nép­szerű személyi számítógép ha­zánkban a Commodore—64. E mikrogép üzembe állításával, ke­zelésével, Basic programozásával ismertet meg Bodor Tibor és Gerő Péter Commodore—64 I. cí­mű könyve. ♦ Az irodai munka automatizálá­sa nálunk is elodázhatatlan fel­adat. Ehhez segít hozzá a SZAMALK-nál megjelent Do- bay—Poór: Irodai szövegfeldol­gozási rendszerek automatizálása című mű. A könyv a szövegfel­dolgozás szervezési, szervezeti, üzemeltetési szempontjait, vala­mint hardver és szoftver eszkö­zeit (szövegautomaták, mikro­számítógépek, szövegfeldolgozó programok, programcsomagok) és a hazai lehetőségeket ismer­teti. S végül egy érdekes téma. A videotex ma még csak a kutatás­fejlesztés. a kísérletezés stádiu­mában van, azonban széles körű elterjedése, sőt magáncélú szol­gáltatássá válása világszerte és remélhetőleg hazánkban is rö­vid időn belül várható. Brüchner Huba Videotex-rendszerek és al­kalmazásaik című könyve beve­zet a videotex-rendszerek össze­I tett műszáki és alkalmazási kérdéseibe, felvázolja megjele­nésük társadalmi jelentőségét és j hatásait. Takarékos takarmányozás A DELFINEK INTELLIGEN­CIÁJA. A számos félreértés, té­vedés, amely a különlegesen magas intelligenciájú delfinek­ről tudósít, bizonyára azzal függ össze, hogy egy „halhoz hasonló” teremtmény az emlős állatoknál annyira elterjedt tu­lajdonságok birtokosa. Az em­ber iránti barátsága tehát nem olyan szokatlan, mint amilyen­nek látszik. A delfinek idomítása ugyan­olyan állatpszichológiai mód­szerek szerint történik, mint más emlős állatoké, amelyeket a cirkuszok vagy állatbemuta­tók számára készítenek fel. Va­lamely feladat végrehajtásáért rövid időn belül jutalom jár. De a nehezebb feladatok meg­oldására — játék a labdával, valamely tárgynak a megtalá­lása és visszahozataJa — is meg lehet az állatokat taníta­ni. A lehetséges jutalmazások skálája igen széles: táplálék, si- mogatás, kellemes zaj, vagy egy kedves játékszer. A delfi­neket gyakorlatilag mindenre be lehet idomítani, amit gya­korolni tudnak; a léggömbök érintésére, optikai jelek felis­merésére. A delfin kétségkívül jobban hall és lát, mint más állat, de az emberi beszéd szavait ter­mészetesen igen nehezen tudja megkülönböztetni. Ezért az ido- mítók többnyire csak jeleket használnak. Gyorsan megkü­lönböztetik a személyeket, akik velük foglalkoznak, s rokon szenvüket illetve ellenszenvü két valami módon kinyilvánít­ják. Képünk azt a pillanatot mutat­ja, amikor a delfin e különös módon veszi át munkája jutal­mát idomítójától. Az idegrendszer kutatása Az élőlények legbonyolultabb szervrendszere az idegrendszer, ezért a működésébe való legki­sebb kísérletes beavatkozás is igen nagy változásokat okozhat. Megismeréséhez nélkülözhetet­len viszont elsősorban az in­gerületképző és -vezető képes­ségének a feltárása. Az ingerület elektromos jelenségeinek vizs­gálatára kibontakozott az ideg­élettannak egy külön ága, az elektrofiziológia. Ennek fejlődése szorosan összefüggött a fizika fejlődésével, s összefügg nap­jainkban is, elsősorban az elektronika eredményeivel. A viszonylag kezdetleges, de azért pontos méréseket lehető­vé tevő galvanométereket jelen­leg már tranzisztorokból és in­tegrált áramkörökből felépített Igen bonyolult mérő- és erősítő eszközök, egyebek között az Ingerüle­tet látható formá­ban megjelenítő osz­cilloszkópok váltot­ták fel. De az Ilyen műszer Is kevés ön­magában ; a mérés­hez a kutatóknak el kell érniük az ideg- rendszer kisebb- nagyobb részeit, vég­ső soron annak ala­ki és működési egységeit, az ideg­sejteket. Az ezt lehe­tővé tevő „szonda” a mérőműszerhez csat­lakozó elektród lett. Az elektródok so­káig valamilyen jól vezető fémből, több­nyire ezüstből vagy platinából készült vékony szálak vol­tak. Eleinte azon­ban még túlságosan vastagok voltak ah­hoz, hogy velük a sejt belsejébe is be lehessen hatolni, de később megjelen­tek az olyan vékony üvegelektródok, ame­lyekkel már egyes sejteket Is meg lehetett célozni. A nagyagyvelő kéreg alatti részeinek ingerlése és elektro­mos aktivitásnak vizsgálata két fő Igényt támaszt; egyrészt a kívánt agyrész minimális szö- vetroncsolással elérhető legyen, másrészt, hogy pontosan ugyan­azt a pontot ismételten meg tudjuk közelíteni. Mindkét kö­vetelménynek jól megfelel az ún. sztereotaxikus technika. A módszer azon alapul, hogy a kí­sérleti állat, rendszerint macs­ka koponyáján belüli agyterü­leteit millimétemyi pontosság­gal feltérképezték, és a mért adatokat jól meghatározható ko­ponyapontokhoz viszonyítják. Az altatott állatot egy fémrá­mában rögzítik, és steril körül­mények között fogászati fúró­val piciny lyukat fúrnak a cson­ton. Ezen át süllyesztik a mé­lyebb agyi részekbe a fém­elektródot, és így az előzőleg már feltérképezett agy bármely pontja „megcélozható”, a célzott sejtcsoport szükség szerint ron­csolható vagy ingerelhető. Az elektródot foszfátcementtel rög­zítik a koponyacsonthoz, kí­vülre pedig akriláttal egy csatla­kozófejet rögzítenek a fejhez. A műtét után a macska feléb­red az alvásból, és rövid ideig tartó pihenés után teljesen nor­mális életet él. Az elektródok a legkisebb zavar nélkül akár egy éven át az agyban maradhat­nak. Ha a csatlakozófejet a mé­rőműszerrel vezetékkel össze­kötik, az igy előkészített állat bármikor vizsgálható. A vizs­gálatok között szabadon ro­hangálhat, semmi sem külön­bözteti meg a többi állattól. Hála az egyre finomodó elektródoknak, és a nagyon kicsi, millivolt nagyságú fe­szültségkülönbséget is érzékelő műszereknek, így már anélkül is sikerül megfigyelni az ideg- rendszer részeinek tevékeny­ségét, hogy számottevő beavat­kozással megzavartuk volna rendes működését. így sokkal részletesebb és valóságosabb adatokat kapnak a kutatók az idegrendszer működéséről, mint korábban, amikor az idegpályá­kat átmetszették, egyes részeit kiirtották. Képünkön a macska fejébe ültetett csatlakozófej, amely ve­zetékkel összeköttetést teremt a mérőműszerrel. Korszerű sütési módszer A bő olajban való sütést frit- telésnek nevezik, és a korszerű, igényes táplálkozás egyik leg­népszerűbb változata. A vendég­látóiparból kerüűít át a háztar­tásba éppúgy, mint sok más étel- készítési módszer. Készíthető ez­zel az ^járással — a közismert sült burgonyán kívül — hús, baromfi, hal, zöldségek és tészta­félék is. A módszer lényege, hogy a sütés 140 és 180 CeLsius-fok között, bő, forró olajban törté­nik. (A sertészsír nem alkalmas frittelésre, mert túl alacsony a „füstpontja”). A forró zsiradék hatására az ételek pórusai bezá­rulnak, a kilépő vízgőzök meg­akadályozzák a zsiradék behato­lását. a húsok nedvei nem tud­nak eltávozná, a hús puha, lé- dús, gyenge marad. A frlttelt ételek könnyen emészthetők, egészségesek. A szakszerűen készített frittelt étel­re jellemző a puha belső rész, és az aranysárgából az aramybamó- ba átmenő színű ropogósra sült külső réteg. A megfelelő ered­A képen egy gyorsbüfék számá­ra készülő, angol gyártmányú, nagy teljesítményű fritőzt látha­tunk, amelynél termosztát bizto­sítja az optimális zsiradékhőfo­kot, és csengő jelzi a sütési idő lejártát. a ményt adó kéreg osak 170 és 180 CeLsius-fok közötti zsiradékhő- mérséklettel érthető el. Az egyes ételekhez tartozó hőmérsékleti értékeket sütés alatt kezdettől a befejezésig biztosítani kell. Ez annyit jelent, hogy egyszerre csak olyan mennyiségű ételt sza­bad a zsiradékba helyezni, ami nem „húzza le” a hőmérsékletet. Túlzott méretű adagolás miatt csökken a beállított zsiradék- hőmérséklet, megnő a sütési idő és a zisdradékfeűjvétel, az étel pe­dig tönkremegy. Éppen ezért a a frittelésre szolgáló speciális villamos fazék, a friteuse (ejtsd: fritőz) mindig sok zsiradékkal van feltöltve, és erős fűtőelem­mel rendelkezik. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom