Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

Új fajták, nagyobb hozam MA A K-M Vásáros- naményban (2. oldal) Pénzkereset — otthon (3. oldal) Tanácskozik a CSKP kongresszusa HHHMHHMMi Németh Károly felszólalása Prágában Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XVII. kongresszu­sának kedd délelőtti ülésén a testvérpártok küldöttség­vezetői részéről elsőként Mi­hail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő pártellenőrzési bizottság el­nöke tolmácsolta a csehszlo­vák kommunisták legfelsőbb fórumának a szovjet kommu­nisták, valamennyi szovjet dolgozó szívélyes üdvözletét. Majd Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese üdvözölte a kongresszus kül­dötteit és átadta a csehszlo­vák kommunistáknak, Cseh­szlovákia népeinek a magyar nép és személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üd­vözletét. így folytatta: — A kongresszusi doku­mentumokból és Gustáv Hu- sák elvtárs szóbeli beszámo­(Folytatás a 4. oldalon) Korszerűbb oktatás A megyei pedagógiai intézet tervei Mi változik a megye isko­láiban azzal, hogy az elmúlt év végén Nyíregyházán is megalakult a megyei peda­gógiai intézet. Az új intéz­mény a korábbi megyei pe­dagógus továbbképzési kabi­net, a nevelési tanácsadó, a pályaválasztási intézet és az úgynevezett áttelepítési bi­zottság — amely a gyerme­kek speciális elhelyezéséről dönt — egyesítéséből jött létre. Ezek feladatkörét to­vább folytatva a megyei pe­dagógiai intézet azonban az eddigieknél jobban kívánja segíteni az iskolák vezetőit. A megyei intézet terveit Az egészségügy VII. ötéves tervi feladatai Dr. Medve László sajtótájékoztatója a Parlamentben Elmondta, hogy a lakosság egészségi állapotának alaku­lását a következő években is várhatóan a hetvenes évek­ben kialakult tendenciák jel­lemzik majd. Hangsúlyozta: az egészségügyi tárca szá­mos eszközzel elő kívánja és tudja segíteni a tervtörvény gazdasági, illetve társadalmi céljainak megvalósítását. A legfontosabb teendő: a leg­gyakrabban előforduló, ha­lált okozó — szív- és ér­rendszeri, valamint dagana­tos — megbetegedések, to­vábbá a balesetek visszaszo­rítása érdekében folytatják a társadalom minden rétegé­re kiterjedő, a VI. ötéves terv időszakában megkezdett megelőzési programokat. Re­ális cél — mondotta a mi­niszter — a lakosságszám fogyatkozásának lassítása, a munkaképes életkorúak mor­talitásának, halálozási arány­számának visszaszorítása. A tájékoztatón a további­akban dr. Hutás Imre ál­lamtitkár, dr. Juszt Lajos és dr. Horváth Ottó miniszter- helyettes beszélt közegész­ség- és járványügyi, oktatá­si, valamint gazdálkodási kérdésekről, illetve a kiemelt szakmai programokról. Elmondták: a VII. ötéves tervidőszakban folytatódik a legjelentősebb környezeti ár­talomforrások és egészségká­rosító hatások felderítése. A Élménysorok inden változik, csak az idegenkedés örök — hangzott el a közelmúltban egy isme­retterjesztő előadáson. Az oktatási segédeszközök újabb generációjáról be­szélt az előadó, és össze­foglalta az alkalmazásuk, fogadtatásuk tapasztalata­it. Központi intézkedés és helyi segítőkész kezdemé­nyezés révén Szabolcs- Szatmár általános és kö­zépiskoláiban is egyre in­kább teret hódít a számító­gép és a képmagnó. A lel­kes fogadtatás azonban las­san kihűl, a mindennapi hasznosításra, a tanórai al­kalmazásra kevesebb a jó példa. A taglalás összegzéseként szólt az előadó az örök idegenkedésről. Arról a bi­zalmatlanságról, mely min­den újdonságot kezdetben körülvesz. így volt ez Gu­tenberg korában a nyomta­tott könyvvel, hasonló hű­vös légkör fogadta már szá­zadunkban az órákon be­mutatható fényképeket, le­vetíthető diaképeket. Az­után jött a televízió és az úgynevezett audiovizuális szemléltető eszközök csa­ládja, mely egyszerre hang­élményt és látványt adott a diákoknak, meggyorsította a bonyolult dolgok befogadá­sát, feleslegessé tette a hosszadalmas, olykor unal­mas tanári magyarázatot. Az idegenkedés azonban el­hallgattatta a lemezjátszót, a magnetofont, kirekesztet­te az óráról az írásvetítőt, a televíziót. Hogy miért? Ké­nyelemből és félelemből. Mert az előkészületek elle­nére is néha a technika bi­zony megtréfálta kezelőjét. . A fejlődés azonban nem állt meg, és hatékonyabb oktatási eszközök követel­nek helyet maguknak. Meggyőződhettek erről az érdeklődők a közelmúltban Nyíregyházán rendezett taneszköz kiállításon is. A vásárosnaményi II. Rákó­czi Ferenc Gimnáziumbap felső fokon beszéltek a vi­deóról, mely a tananyag szemléltetésére minden ko­rábbinál alkalmasabbnak tűnik. A vajai általános is­járványügyi helyzet stabili­tásának fenntartása érdeké­ben — az ország egész terü­letére kiterjedően — megte­remtik a leggyakoribb vírus okozta fertőző betegségek la­boratóriumi diagnózisának feltételeit. Felkészülnek az új vírusmegbetegedések elleni küzdelemre is. Ennek része­ként a kormányzat jelentős pénzeszközöket fordít az AIDS-betegség megelőzésére. Az egészségügy beruházá­saira 29 milliárd forint for­dítható a következő öt év során. A fő cél továbbra is az intézményhálózat átfogó rekonstrukciója, korszerűsí­(Folytatás a 4. oldalon) kolások pár hete (örülhet­nek a számítógépnek. Ra­jongásuk fokozódhat, ha rá­ébrednek a technikai cso­da sokoldalúságára. A kü­lönböző tartozékok — mint beszédszintetizátor, a gra­fikus adatbeviteli eszközök — a készségtárgyak, az ének-zene és a rajz oktatá­sánál is alkalmazhatók. Nincsenek örökérvényű re­ceptek a számítógép, kép­magnó tanórai szerepelteté­séhez, minden a kísérlete­ző kedven, a találékonysá­gon múlik. számítógépes prog­ramírás közben a ta­nulók ráismerhetnek az alkotó munka ízére, a felfedezés örömére, és ez bizonyára legyűrj az okta­tástechnika iránt érzett kezdeti idegenkedést. Ami­ről eddig szó volt, kezelhe­tő az iskolák „belügyeként”. Hogy mégsem csak ennyi­ről. van szó, arra az isko­lán túli, nagykorúvá érő közvélemény figyelmeztet. A vitát szülő kérdéseknél, a problémák tárgyalásánál egyre kevésbé elegendő a kinyilatkoztatásszerű ma­gyarázat. Jámbor óhajnál máris több az érthetőség, a szemléletesség igénye. Reszler Gábor Kuknyó János igazgató is­mertette. A megyei pedagógiai in­tézet igazában az ősszel kez­dődő tanévtől tud részt ven­ni teljes „kapacitással” a nevelési-oktatási programok, szakmai tapasztalatcserék, elemzések, oktatástechnikai korszerűsítések munkájában. Szeptemberre várhatóan rendelkezik az intézet azok­kal a feltételekkel, amelyek a folyamatos tevékenység­hez szükségesek. Addig is, természetesen hozzálátnak az időszerű tennivalók megvaló­sításához. Az intézet az iskolák tar­talmi munkájának megíté­léséhez igyekszik sok irányú és használható szakmai ér­tékelést, elemzést nyújtani. Üjdonság, hogy ezután az in­tézethez tartoznak a megyé­ben dolgozó szakfelügyelők, szám szerint száznegyvenen. A felügyelők elnevezése — és munkájuk iránya, stílusa is — változik, tanácsadók lesz­nek és elsősorban az iskolák vezetőinek adnak segítséget — egy-egy oktatási-nevelési szakterület elemzésével. Ko­rábban a szakfelügyelet in­kább a járási, illetve városi megyei művelődési osztályok számára végzett különböző vizsgálatokat, ellenőrzéseket. Ez a jövőben áttevődik az iskolákra, ahol a legrövidebb úton „visszacsatolhatok” a helyi tapasztalatok. Az intézet tevékeny részt vállal a megyében a kor­szerű oktatási-nevelési mód­szerek, eljárások népszerű­sítésében, elterjesztésében. Feladatuk a továbbképzések szervezése, a pedagógiai pub­likációk, konzultációk szor­galmazása is. Továbbra is a megyei oktatási-nevelési kér­dések egyik legfontosabb eszközének tekintik az inté­zet kiadásában megjelenő Megyei Pedagógiai Műhely éímű folyóiratot. Az intézetben külön okta­tástechnikai csoport is dol­gozik, amely a számítástech­nika és a videotechnika esz­közeinek meghonosításával és az iskolák szakmai tanács­adószolgálatát is ellátná. A tervek szerint megyei okta­tástechnikai részleget is létrehoznak, amely a megye iskoláinak oktatástechnikai eszközeit javítaná, illetve gondoskodna a ' folyamatos működésükről. A pedagógiai kísérletek, újítások színtere is kíván lenni a megyei pedagógiai intézet, sokrétűen közvetítve a pedagógiai információkat a megye nevelőinek. A kü­lönböző vizsgálatok, elemzé­sek kiinduló pontjául szol­gáló adatbank — statiszti­kai adattár — kialakításához is hozzálátnak. Az intézet könyvtárát is a megnöveke­dett igényekhez igazítják, ahol minden fontos nevelé­si-oktatási mű, dokumen­tum hozzáférhetővé válik a megyében dolgozó nevelők számára. Az új intézet a ne­velési tanácsadó és pályavá­lasztási tevékenységet is igyekszik továbbfejleszteni, segítve a szülőket és az is­kolákat. (p. g.) Számvetés a dohányról Jelentős mértékben fejlő­dött a dohánytermesztés az elmúlt öt évben, elismerésre méltó eredmények születtek 1985-ben — többek között er­ről is szó volt a Nyírségi Do­hánytermelési Rendszer igaz­gatótanácsának március 25-i ülésén. A rendszernek tavaly 38 termelő-, egy vállalat és egy intézmény taggazdasága volt. Dohányt 3000 hektáron termesztettek, az átlagtermés hektáronként meghaladta a másfél tonnát, az értékesítési átlagár 8626 forint volt. Az előző évhez viszonyított ter­mésnövekedés hektáronként 140 kilogramm, az átlagár­növekedés 100 kilogrammon­ként 600 forint. Fiilöp Mihály, a termelési rendszer ügyvezető igazgató­ja a sikerek mellett szólt a gondokról is, melyek közül a legégetőbb a palántanevelés volt. A - palántaneveléssel megkéstek a taggazdaságok, helyenként szakszerűtlen munkát végeztek, talajfertőt­lenítést nem alkalmaztak. Nagy volt a károsodás, ülte­téskor palántahiány keletke­zett. az ország más vidékei­ről kellett a megyébe palán­tát hozni. Akadt probléma a vegyszeres gyomirtással is, de a betakarítás, szárítás sem volt hibamentes. A gon­dok, bajok és hibák meg­szüntetése tartalékai a terme­lés mennyiségi növelésének, a minőség és a jövedelmező­ség javításának. Elhangzott a beszámolók­ban: amit a rendszer célként meghatározott, azok teljesül­tek. A dohánykutató intézet új fajtákkal segítette a ter­melést, így a MÉM által el­várt 1,1 tonnás átlagtermés helyett 1,6 tonna a hektáron­kénti hozam. Megvalósult az energiatakarékos dohányszá­rítás. A rendszer taggazdasá­gainál minden egy tonna do­hány szárításakor 400 kilo­gramm tüzelőolajat takarítot­tak meg. Ezeket felszólalásá­ban Sárközi Ferenc, a MÉM főtanácsosa is nagyra érté­kelte. Az igazgatótanács jóvá­hagyta az 1986. évi termesz­tési, termelési tervet, a VII. ötéves tervben megfogalma­zott feladatokat. Eredményt hirdettek két versenyformá­ban is. A nyíregyházi do­hányfermentáló az exportnö­velő termelési versenyben 6 gazdaságnak adott oklevelet és pénzjutalmat. Ebben a versenyben két szabolcsi gaz­daság ért el helyezést, az apagyi Hunyadi és a nyírma- dai Béke Tsz. A termelési rendszer ha­gyományosan két kategóriá­ban (25—70 hektár közötti területre és 70 hektáron fe­lüli területre) hirdette ver­senyét. Az első kategóriában a győztesek sorrendje: Nyír­bogát Rákóczi, Fábiánháza Kossuth, Nyírbátor Oj Baráz­da, Nyíregyháza Ságvári, Nyírgyulaj Petőfi Tsz. A má­sodik kategóriában: Ófehértó Búzakalász, Apagy-Nyírtét Hunyadi, Máriapócs Rákóczi Tsz, Nyírlugosi Állami Gaz­daság és nyírmadai Béke Tsz. A győztes gazdaságokban a termésátlag helyenként 20 tonnát is meghaladta, az egy hektárra jutó árbevétel 200 ezer forinton felül volt. Huszonnégy fóliasátor alatt megkezdték a dohánypalánta- nevelést a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A közel 12 ezer négyzetméternyi fóliasátor alatt 190 hektár­ra elegendő palántát nevelnek a közös és a háztáji részé­re. (Jávor László felv.) A várhatóan növekvő utas- forgalom miatt a húsvéti ün­nepek alatt összesen 37 men­tesítő vonatot indít a MÁV. A legtöbb kisegítő vonat március 28-án indul, mivel a korábbi tapasztalatok sze­rint néhány irányban külö­nösen megnő a forgalom ilyenkor, ezeken a vonala­kon több kocsival közleked­nek a szerelvények, s a men­tesítő vonatok zömét is itt indítják. A nagyabb forga­lom elsősorban a főváros és Nyíregyháza, illetve Szeged, Szombathely, Mátészalka, Pécs és Fonyód között vár­ható. A húsvéti ünnepeket követően április 3-án és 4-én is a szokásosnál nagyobb utasforgalomra számít a vas­út, ezért ezeken a napokon tíz, illetve nyolc mentesítő vonatot indítanak. A menetrend is változik az ünnepi személyforgalom­ban. Március 28-án a hét utolsó munkanapjára, 29-én a szabadnapra, 30-án a munkaszüneti napra, 31-én a hét első munkanapját meg­előző napra, április 1-én a hét első munkanapjára, 2-án a munkanapokra, 3-án a hét utolsó munkanapjára, 4-én a munkaszünetes napra, 5-én a hét első .munkanapját meg­előző napra, 6-án a hét el­ső munkanapjára, 7-én pedig a munkanapokra meghirde­tett forgalom szerint közle­kedteti szerelvényeit a MÁV. A változásokról az állomáso­kon és a menetjegyirodák­ban adnak tájékoztatást. A Volánbusz Vállalat is felkészült arra, hogy a hús­véti ünnepek miatt megnö­vekedett utazási igényeket kielégítse. Szükség esetén ki­segítő járatokat is közleked­tetnek. A nemzetközi és tá­volsági forgalomban elsősor­ban az elővételben megvásá­rolt menetjegyek alapján in­dítanak kisegítő járatokat. XLII1. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. március 26., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom