Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

1986. március 25. Kelet-Magyarország 7 szükség van. Hogy kedvük legyen a kistermelőknek a tehéntartásra, nemcsak az ál­lam, de a termeltető válla­latok is (jelen esetben a tej­ipar) fokozzák támogatásu­kat, bővítik szolgáltatásukat. Most ennek nyomában jár­tunk a szatmári térségben. Űtban Mátészalka felé dr. Szabó Árpád, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat nyír­egyházi kirendeltségének fő- ágazat-vezetője elmondta: száz háztáji fejőgépet sze­reltek fel és üzemeltek be az elmúlt hetekben. A vállalat, amelyet képvisel, a tejipar­ral kötött szerződés szerint a beszerzett és felszerelt kisgé­pek szervizelését is ellátja a — A dán Strangko Mini­kart típusú háztáji fejőgé­pekből a mi körzetünkben hatvanat kaptak meg a kis­termelők. Ezzel (a korábban kihelyezett fejőgépeket is számítva) 203 kisgépet üze­melnek kistermelők. A fejő­gépeket a vállalatunk meg­állapodás alapján úgy adja át a termelőknek, hogy azok öt évig meghatározott meny- nyiségű tej értékesítésére vállalnak kötelezettséget. Amennyiben a kistermelők teljesítik a feltételeket, úgy öt év múlva a gép minimá­lis e'szmei díj ellenében a saját tulajdonuk lesz. A hallott információk után önkéntelenül is adódik Baba és Himes, a két tehén együtt közel 60 ezer forintot érő, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat közreműködésével került a Simonék portájára. Jó tejelők és a gazda, Simon Balázs szerint megérte, hogy megvásárolták. A cseresznye és a meggy védelme Az elmúlt évben soha nem lá­tott méretű blumerlelLás, vagy ahogy a régi szakemberek is­merik, cilindrospóriumois fertő­zést tapasztalhattak a kertbará­tok cseresznye- és meggyfáikon. Hasonló gondokkal küzdöttek a nagyüzemek is ültetvényeikben. Tudnunk kell, hogy a gomba­betegség a lehullott levelekben összezsugorodott, tömör gomba- fonalak alakjában telel át! Ta­vasszal ebből fejlődnek a spó­Tető az almafák felett Gyümölcstermelés az osztrákoknál Miért van az, hogy az ember úgy gondolja, ha itt sok az al­ma, másutt is rengeteg terem, holott az osztrák „sógoréknál” a gyümölcsös országos méretben is alig több mint 8 ezer hektár, megyénk kertjeinek nem egé­szen egyharmada. Egyszóval mert mi itt élünk, környezetünk­ből és tapasztalatainkból táplál­kozva mérünk és értékelünk, nem győzünk csodálkozni, ha valahol valamit másképpen csi­nálnak. Ausztriában sok minden egé­szen más. Nem csak a télialma- termesztés, de ezen belül a mi­nőség megítélése is eltérő. Erről Nyíregyházán a közelmúltban az egyik legilletékesebb személy, Herbert Oswald igazgató az osztrák Mezőgazdasági Miniszté­rium munkatársa tartott diave­títéssel fűszerezett érdekes elő­adást. áruval. Tobzódik a bőség. Ba­nán. füge, datolya és ezek kö­zött legalább tízféle alma reke­szekben, különböző csomagolás­ban. A látottakhoz fűzött szöveg egyértelmű:. Van miben válogatni, éppen ezért a termelők és a kereske­dők érdeke, hogy külsőre tet­szetős, Ízben különlegesen jő minőséget kínáljanak megvétel­re. Ami a divatot illeti: a jona­tán, a Golden és Red Delicious piaci jelentősége erőteljesen csökkent, helyükbe léptek az Ida Red. a Red Super, a Wel Super, a Gloster és más fajták. A minőséget központilag is szi­gorúan ellenőrzik, de legfőbbkép­pen a háziasszony minősít íze is kifogástalan, máskor is keresi. A vevők tetszésének elnyeré­séért a termelő tehet a legtöb­bet. Mivel az osztrákoknál az almatermesztés üzemnagysága kicsi, átlag 1,7 hektár, a terme­lők nagyobb gonddal végezhetik a tápanyag-utánpótlást, a me­chanikai és kémiai növényvé­delmet. Arra is van erő és idő, hogy a fán lévő gyümölcsöt a jobb és szebb termés érdekében termesztés közben szelektálják, ritkítják. fgy szüretre 80—90 százalékban csakis piacképes al­ma érik a fákon. Volt kép a csomagolásról is. Több változa­tot mutattak a diafelvételek. Egy­kilós csomagolás műanyag tál­cán, zsugorfóliázva, kétkilós té­tel műanyag zacskóban, de al­kalmazzák a füles, papírkarton dobozokat is, amelyekben már 3—5 kilogramm az alma. ömlesz­tett, konténeres almára a vevő a piacon rá se néz. Tobzódó bőség Az osztrákok téli almából ön­ellátók, a 8112 hektár gyümöl­csösükből 60 százalék az alma, 21,3 százalék a bogyós gyü­mölcs, főként szamóca és ribiz­li, 12 százalék a csonthéjas, úgy mint őszibarack és szilva és hét százalék az egyéb ültetvény. Ex­portjuk alig van, annál inkább import, amit már korlátoznak, hogy a belföldi termékeiket el­adhassák. Egyik diaképen lát­ható volt Gráz főterén egy zöld­ség-gyümölcs kereskedés dugig Döntnők a meglátás Korábban — mondja dr. Os­wald — csupán a gyümölcs kül­ső megjelenése volt a fontos, a színeződés, a nagyság és termé­szetesen a csomagolás. Ma már mindezek mellett mérvadó a frisseség, az íz és a zamat is. Az arra illetékesek elvégeztek egy olyan piackutatást, amely többek között a háziasszonyok vásárlási szokásaira is vonat­kozott. Nos, a megkérdezettek 50 százaléka kijelentette: mindig a piacon dönti el, milyen zöld­séget és gyümölcsöt vásárol. Ha szép az alma megveszi, ha az Hát ilyen az almatermesztés és a piaci megítélés nyugati szom­szédunkban. Befejezésként még két érdekesség. A fák törpék, a fák köze füves. A jégvédelem­nek egy új módja terjed, úgy- nevézett jégkárelhárító tetőt építenek a fák fölé. Sűrű szövé­sű szitaszerű anyaggal már öt­száz hektárt fedtek be és ez a védekezési mód állítólag kifize­tődő. Seres Ernő HázlkarU útmutató (2.) Egészség­és környezetvédelem Permetezési napló kötelezd A különböző növényi termé­nyekben a növényvédő szerek egy bizonyos idő (élelmezés­egészségügyi várakozási idő) múlva káros maradványok nél­kül elbomlanak. Ezt a növény- védelmi és agrokémiai állomás felügyelői, valamint az analiti­kai laboratórium segítségével a nagyüzemi gazdaságokban fi­gyelemmel kísérik. A megenge­dettnél magasabb szermarad­vány észlelése esetén a gyü­mölcs vagy zöldség szedését, szállítását az érvényes rendelet alapján megtiltják. A szúrópróbaszerű mintavétel az elmúlt évektől a háztájiból és a kiskertekből piacra került terményeknél is gyakoribb. A kisüzemekben is növekedett a növényvédőszer-felhasználás, így egyre sürgetőbb a valamennyi­ünk egészségét védő ellenőrzés fokozása. A mintavétel elvégzéséhez olyan permetezési napló szüksé­ges, amely a termék növényvé­dő szeres kezeléseit tartalmaz­za. Ennek vezetését a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi, vala­mint az egészségügyi miniszter együttes rendelete írja elő. E szerint azok a termelők, akik forgalomba hozatalra szánt ter­ményt növényvédő szerrel kezel­nek, kötelesek nyilvántartást vezetni. Ennek tartalmazni kell a permetezés befejezésének idő­pontját, a készítmény nevét, a felhasználás töménységét, a gyümölcs-zöldség szedésének időpontját. A nyilvántartást 3 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző hatóságnak be kell mu­tatni. A növényvédő szerek mellett a műtrágyák is veszélyforrást je­lenthetnek az ember és környe­zete számára. A helytelen táro­lás következtében élővizekbe, ■kutakba bejutva azok sótartal­mát megnövelik, ami emberre, állatra mérgező hatású. Óvakod­junk a túlzott műtrágyahaszná­lattól, ami pl. nitrogén tartalmú műtrágya esetében azért jelent veszélyforrást, mert káros mér­tékben növeli a talaj és a növény nitráttartalmát. A házikertekben és kisegítő gazdaságokban aján­latos a műtrágyázást talajvizs­gálat alapján végezni' így nem történik túladagolás. Ezt a vizs­gálatot a növényvédő állomás laboratóriuma végzi. Amennyiben a fentiekben fel­sorolt szabályokat, előírásokat betartjuk, úgy magunkat, vala­mint környezetünket megvéd­hetjük a növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásaitól. Endreffy Zsolt , Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás rák. amelyek az első fertőzések előidézői. A későbbiekben a be­teg levelek fonákán, a bőrszövet alatt új spórák, illetve sPóragye- pek képződnek. Amikor a bőr­szövet felreped, a spórák sárgás- fehér folyadékba ágyazottan öm- lenek a felületre, majd beszárad­nak. Az elsődleges fertőzések lappangási ideje — az időjárást viszonyoktól függően egy-két hét. A fertőzést követőén már a fiatal leveleken láthatóvá vál­nak a tipikus tünetek, 1—3 min­es barna foltok képződnek! A megtámadott levél színén, sö­tétbarna, vagy lilásplros vasta­gabb erek által élesen körülha­tárolt szögletes foltok, többnyi­re főér mellett vagy a levél szé­lének közelében tömörülnek! Erősebb fertőzés esetén e szór­tan mutatkozó faltok össze­olvadnak. és a levél nagy részét beborítják. Ha nem védekezünk kellő idő­ben a levelek megsárgulnak és lehullanak. A természeti környe­zetet kedvelő, és azt felelősség­teljesen védő kertbarátoknak fel­tétlenül tudniuk kell, hogy vegy­szerek felhasználása nélkül is, a lehullott levelek megsemmisíté­sével jelentős mértékben csök­kenthetjük a fertőzés veszélyét. Nagyüzemekben dolgozó kertész­szakemberek szerint lombnullást követően 1,5 százalékos Novendá- val végzett permetezés megaka­dályozza a kórokozó áttelelését, azaz a következő évi fertőzési források ‘ jelentősen csökkenthe­tők. Így a tavaszi és nyári nö­vényvédő szeres védekezések ha­tékonysága maximálisan fokoz­ható! A vegetációs időszakban külö­nösen május közepén, végén, jú­nius hónapban és július elején a fertőzések 14-15 Celsius fokon már bekövetkezhetnek. De a spó­rák inkább 20 Celsius fokos hő- optimumon csíráznak a legjob­ban! Igen hatékony készítmény a kórokozó ellen a 0,2 százalékos Ditháne M—45, vagy az Ortbo- cid 50 WP 0,3 százalékban. A permetezések során a mun­ka- és balesetvédelmi óvó ren­dszabályokat magunk és környe­zetünk védelme érdekében szigo­rúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba Közismert, hogy a szarvas­marha-állomány legnagyobb mértékben a háztájiban csökkent. A jövedelmezősé­gen kívül ebben szerepe volt és van a tartáskörülmények­nek, a fejőssel együtt járó nehéz fizikai munkának is. Tejre, tejtermékre pedig jövőben. Űj területe ez a munkájuknak, ezzel is segí­tik a háztáji termelést. Mátészalkán a tejipar he­lyi üzemének termeltetési, felvásárlási körzetvezetője, Szakács Csaba az új fejőgé- pekkel kapcsolatban már többet mond: Fejőgép a háztájinak a kérdés, van-e értékelhető pozitív hatása a háztájira a fejőgépakciónak, avagy a vemhesüsző-kihelyezésnek, amely szintén jelentős mér­tékű. — A mi körzetünkben 1984-ben 13 százalékkal nőtt a háztáji tejtermelés és -ér­tékesítés. A növekedés 1985- ben sem állt meg, 40 millió liter tejet vásároltunk fel a kisgazdaságokból és ez kö­zel 50 százaléka a körzet tej­termelésének ... Beszéltünk még a vemhes üsző kihelyezéséről: 1985-ben 1245 ellés előtt álló jószágot vettek át háztáji gazdaságok, 1986-ra a kihelyezés terve ezerdarabos. A két akciót, a fejőgép- és vemhesüsző-kihelyezést Pa- nyolán, Simon Balázs portá­ján értékelhettük a maga valóságában. A házigazda fiatalember, 34 éves és most névrokonával és sógorával, Simon Barnával kezdtek egy új családi vállalkozásba. — Eddig nagyobb ará­nyokban bika- és sertéshiz­lalással foglalkoztunk. Most gondoltunk egyet és átáll­tunk a tejtermelésre. Már öt tejelő és négy vemhes jó­szág áll az istállókban. De lesz az még több is, leg­alább húsz tejelő tehenet szeretnénk. Kérdések: megéri-e, — nem hamarkodták-e el a dolgot, — győzik-e a mun­kát, — lesz-e elegendő szá­las takarmány és abrak? A panyolai tehéntartók bizto­sak a dolgukban. Szóba került a község is, vajon egyedi-e Simonék vál­lalkozása, avagy' a települé­sen tovább csökken a háztá­ji jószágtartás. A házigazda tapasztalata: javul a koráb­bi helyzet, egyre több fiatal tart tehenet. Végül a jövőről is elhangzott néhány szó. Terve a társulóknak, hogy az állomány fejlesztése mel­lett a tartási körülményeket is korszerűsítik, az istállók­ba önitatókat szerelnek fel, épül majd tejház és külön borjúnevelő. Amolyan min­tagazdaságot létesítenek Si­monék. Seres Előkészület a fcjéshez. A Strangko Minikart mobil fejő­gép használójuk szerint, tökéletesen teljesíti feladatát. (Farkas Zoltán felvételei) — Alaposan átgondoltuk, mielőtt belevágtunk. Mi úgy látjuk, kifizetődő lesz a tej­termelés, a fejés nehezét pe­dig átveszi a gép. Már ki­próbáltuk, könnyen kezelhe­tő és megbízható. Egy fejő- kehellyel egy óra alatt 8 te­henet is le tudunk fejni, de a gép két fejőkelyhet is el­bír. Ami a takarmányt illeti, szálasból lesz elegendő, a fe­leségem tsz-tag és az ő jogán kapunk kaszálásra alkalmas területet, aztán begyűjtjük még, amit lehet. Hogy tu­dok-e kaszálni? Abban nőt­tem fel... A nagyecsedi kertbarátok gyümölcstermesztésében előkelő helyen áll a szőlő, annak'ell enére, hogy a tájban alig van alkalmas dombos terület arra, hogy jelentősebb ültetvényt kialakíthassanak. Szőlőt így a kertbarátok csak a házi kér. tekben 800—1000 négyszögölen termesztenek. A hozzáértés és a gondos munka eredménye, hogy így is, ennek ellenére is van bor elegendő, de ami még fontosabb, Ecseden jó bo­rok teremnek. A március 22-én megrendezett házi borver­senyen 20 borféléből 12 bor ért el magas pontszámot. Baján Erzsébet felvételein a borverseny két zsűritagja, lenti képen Murguly Sándor borospincéjében látható. Húsz telién Simon Balázs portáján Borverseny volt Nagyecseden KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom