Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. március 19. Művészeti programok A felszabadulás után az országban elsőként Nyíregyházán alakult Képzőművészeti Szabad­iskola, s a hallgatók kö­zött ott volt Soltész Al­bert is, kinek tárlatát a fehérgyarmati művelődési központ jóvoltából a váro­si kiállítóteremben a fe­hérgyarmatiak március 25-től tekinthetik meg. Az előző hét program­jában Bodrogi Gyula és Voith Ági műsora jelen­tett vonzerőt, s március 22-én pedig a város és körzete öntevékeny mű­vészeti csoportjai mutat­koznak be a kulturális seregszemlén. A Népszínház ugyan­csak március 25-én láto­gat a városba, hogy dél­után a gyerekeknek be­mutassa Csukás István— Kocsár Miklós: Gyalog­csillag című zenés mese- játékát. Este Szakonyi Ká­roly: Hongkongi paróka című komédiájára vár­ják a felnőtt nézőket. Más­nap a dabreceni új Déli­báb együttes szórakoztat­ja a fiatalokat. Vasárna­ponként videodisco, míg köznapokon szakkörök várják a vendéget. Fel- szabadulásunk ünnepét az MSZMP székháza nagy­termében, április 3-án kö­szöntik majd. Hajszálér az országos vérkeringéshez Épül az új híd Képűnkön: az új hidat a parton szerelték össze. (B. G. felv.) Nem véletlenül hasonlít­ják a vasúti közlekedés há­lózatát a vérkeringéshez. A sínpárok hajszálerei is behá­lózzák az országot, ahová el­jutnak, ott pezsgő életnek a feltételei. Ezek nyomán ért­hető az a féltés, amely a Fe­hérgyarmat és Zajta közötti vonalat illette, amikor majd húsz éve a megszüntetést is fontolgatták. Az akkori köz­lekedési koncepció mondta ki a halálos ítéletet, amelyet szerencsére nem hajtottak végre. Előbb csak Fehérgyar­matig tartották fontosnak a vasút meglétét, aztán a tel­Baráti körök, marxista diákakadémia Fokozódik a bel- és külpoliti­kával, illetve a természet- és környezetvédelemmel kapcsola­tos ismeretterjesztő tevékeny­ség — hangzott el nemrég a TIT fehérgyarmati elnökségének ülé- Bén. Az ismeretterjesztő társulat a fiatalokra gondolva a baráti és az idegen nyelvi körök mellett marxista diákakadémiai és film- művészeti sorozatot indít hama­rosan a városban. Az idősebb embereket a szokásosnál is több egészségügyi és jogi előadás vár­ja majd. A városi tanács évente 45—50 ezer forinttal támogatja munkájukat, az üzemekkel, ter­melőszövetkezetekkel kötött szerződéses előadásokból viszont további 100—150 ezer forint ke­rült a közös kasszába. Ez a for­ma azért is célravezető, mert a szerződéskötők igényeihez iga­zodva kerülhet így sor az elő­adások témájának megválasztá­sára. lövőre a dobogó a cél jes vonalat fennmaradásra javasolták, bár a végső szót megannyi felmérés után még mindig nem mondták ki. A vasúti szállítás legna­gyobb gondját a tunyogma- tolcsi Szamos-híd adta. Az elavult, közúti és vasúti for­galomra egyaránt igénybe vett szerkezet nem bírta a terhelést, korábban ezért csak kis terhelésű vasúti ko­csikat lehetett rajta átenged­ni. A változást az új híd megépítése hozza. Addig is viszont — mivel megépült a közúti híd — a vasúti mér­nökök gondos vizsgálata alapján már a korábbi 12,5 tonnás tengelynyomás he­lyett 18,5 tonna a megenge­dett, ami lehetővé teszi má­tészalkai átrakás nélkül a küldemények továbbítását. Szép látvány az épülő híd. A 184 méter hosszú acélszer­kezetet a parton szerelték össze. A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat szakemberei már a mederben, a vízszint alatti részen is elkészítették a két pillér betonozását, áll­nak a hullámtéri pillérek is. A következő hónapokban folytatódik a pillérek beto­nozása, hogy annak befejezé­se után — valószínűleg ősz­re — a Ganz-MÁVAG elér­jen a látványos szakaszhoz: a kész pillérekre lassan rá­húzzák az acélszerkezetet. Ezután még az odavezető sí­neket kell megépíteni, hogy meginduljon a forgalom. A város vasútállomásán kéttucatnyi ember teljesít szolgálatot. Hét iparvágányt szolgálnak ki, szervezik a személy- és teherszállítást. Az utóbbi évek tapasztalata szerint kis mértékben csök­kent a feladott áruk mennyi­sége, bár tavaly is a 42 ezer tonnával 11,7 százalékkal túl­teljesítették az előírt tervet. Jóval több áru érkezik (nem­csak a városba, hanem a vonzásához tartozó 12 köz­ségbe), hiszen 125 ezer ton­nát raktak ki. Az utasok száma Fehér- gyarmaton a legtöbb. A Zaj- táig terjedő vonalon az utas­szám felét a városban fel- és leszállók adják, akik között szép számmal találhatók be­járók is. Tiszta környezetben várakozhatnak, indulhatnak tovább, aminek az a záloga, hogy az állomás kollektívája a tisztasági versenyben élen jár, elnyerték az élenjáró szolgálati hely kitüntetést is. Két szocialista brigáddal, többszörösen elismert MÁV —Volán komplex brigáddal tesznek eleget feladataiknak. Életet mentenek Véradók a gyógyításért flz országos töltőig lutott A fehérgyarmati Zalka Má­té Gimnázium harmadikos tanulója Orbán Andrea szép sikert ért el február végén a fővárosban. 1985-ben első alkalommal hirdetett az MTV ifjúsági osztálya, az Országos Peda­gógiai Intézet, a Nemzeti Ga­léria és a KlS% művészettör­téneti országos versenyt. A már általános iskolásként is több megyei pályázaton si­keresen szerepelt gimnazista természetesen e pályázatról sem maradhatott le. Az első fordulóban egy megyénkben lévő műalkotásról kellett ta­nulmányt írnia. O a fehér- gyarmati műemlék reformá­tus templomot választotta. Az elmúlt év végén lebo­nyolított megyei versenyről továbbjutva megérkeztek a feladatok. Vargáné Fábián Mária gimnáziumi tanárnő segítette tanácsaival a felké­szülést. Sok-sok képzőművé­szeti könyv, kiállítás tanul­mányozásán át vezetett az út ■ az egyhetes, nemrég megtar­tott budapesti döntőig, ahol a megyei selejtezők legjobb­jai Egertől Budapestig sok­sok nevezetességet kerestek fel az országban. Végül a lá­tottak, s a megadott szakiro­dalom jelentette a vizsgáló­dás anyagát. A gyarmati gim­nazista lány a lehetséges 150 pontból csaknem 120-at szer­zett meg, s ezzel a Lyka Ká­rolyról elnevezett művészet­történeti verseny élmezőnyé­ben végzett. Eredményének értékét csak növeli, hogy ver­senyzőtársainak többsége idősebb volt nála. Orbán Andrea természetesen jövőre is jelentkezik a pályázatra, ám ott már nemcsak a ta­pasztalatszerzés, de a dobogó a cél. Több mint két évtizedes múltra tekint vissza Fehér- gyarmaton a vérellátó állo­más. Kezdetben 400—500 li­ter vért vettek a városban és a környékén, az utóbbi évek­ben azonban 700—800 literrel járultak hozzá a gyógyító munkához. Tavaly például több mint 800 liter vért gyűjtöttek ösz- sze. Kiemelkedően eredmé­nyes akciókat sikerült szer­vezniük a helyi Mezőgép­gyáregységnél, a Metripond- nál, a Hódiköt-nél, a Szavi- csav-nál és a Volánnál. Itt az első számú vezetők a szer­vezésben, s a bonyolításban is nagy-nagy szerepet játsza­nak. Különösen nyáron je­lentenek spkat az üzemek, amikor a mezőgazdasági munkák miatt a községekre nem számíthatnak az állomás dolgozói. Nincs gond a helyi kórház vérellátásával sem, mert ezen üzemekben min­dig számíthatnak az állandó donorokra. Míg az ipari üzemekben főleg a nyári hónapokban, addig a környező települé­seken elsősorban a téli idő­szakban vendégeskednek az állomás szakemberei, akiket különösen Milotán, Tunyog- matolcson, Csegöldön, Tisza- csécsén, Jánkmajtison fogad­nak nagy létszámmal. Akadnak azonban gondok is, az állomás elhelyezése, felszereltsége például a húsz év alatt szinte semmit sem változott. A kórház-rendelő­intézet emeletén alig száz négyzetméteren, apró helyi­ségekben kell a véradásokat lebonyolítani. Kiszálláskor a rakodás, a rendelőintézet be­tegeinek kerülgetésével tör­ténik. Nagy gondjuk, hogy a levett vért kocsival kell a 80 kilométerre lévő megyei vér­ellátóba küldeniük, ahol kü­lönféle készítményeket állí­tanak elő belőle, s így szál­lítják vissza az intézetbe. Vérkészítményeket ugyanis bármennyire is szeretnék, nem tudnak előállítani a gyarmatiak. A kórház veze­tősége hiába támogatja a pa­lackcentrifuga beszerzését, eddig nem sikerült hozzájut­niuk. Pedig alapanyag lenne, s ha sikerülne a kellő felté­telek megteremtése, akkor más kórházaknak is tudná­nak segíteni a mátészalkaiak mellett is. Áfész az allátásert Olcsóbban, jobb minőséget Huszonhét község harmincötezer lakójának alapellátá­sáért felel a Fehérgyarmati Fogyasztási Szövetkezet, de ha a ruházati vagy az iparcikkeket nézzük, vonzáskörzete en­nél is nagyobb területet fog át. Az általános vélemény sze­rint munkájukat — mint oly hosszú idők óta — tavaly is közmegelégedésre végezték. A múlt esztendőben árbevételűk elérte a 920 millió forintot, mely negyvenmillióval nagyobb a korábbinál. Tavalyi árbevételük több mint a háromnegyedét a bol­ti kiskereskedelem produkál­ta, egyedül az élelmiszer- forgalmuk meghaladta a 350 millió forintot Néhány or­szágos hiánycikket nem szá­mítva bőségesen gondoskod­tak az élelemről. Folyamatos, jó volt a hús- és töltelékáru­ellátás, melyben nagy szere­pet játszott az Áfész sertés- tenyésztő szakcsoportja, de a húsfeldolgozó üzemük is. A korszerű táplálkozás jegyé­ben évről évre több zöldséget adnak el, az alapanyag jó ré­szét a szakcsoportjuk terme­li meg. Fólia alatt A helybéli zöldségtermesz­tők — több mint hetvenen vannak — ma már 12 ezer négyzetméter, fóliával fedett területen dolgoznak, s jelen­tős mértékben hozzájárulnak a folyamatos ellátáshoz. A szövetkezet ruházati for­galmának fejlődése — ha­sonlóan az országos jelenség­hez — viszont lelassult. Ma már a szatmári ember kétszer is meggondolja, hogy megve­gye-e a két-, háromezer fo­rintos nagykabátot, ráadásul a tavalyi kedvezőtlen időjá­rás súlyos ezreseket vett ki az itteni kistermelők zsebé­ből is. Ezért is törekszik az Áfész árukínálatának meg­változtatására, a tervek sze­rint növelik majd az olcsóbb, de jó minőségű ruházati cik­kek választékát, biztató tár­gyalásokat folytatnak jelen­leg a Skála miskolci raktár­házával ez ügyben. Közös raktár A múlt évben csaknem hét százalékkal sikerült növelni­ük a vegyes iparcikk forgal­mát, melyben nem kis szere­pet játszott az a szerződés­sorozat, amit különféle nagy­kereskedelmi vállalatokkal kötöttek. A VASVILL-lel kö­zösen például úgynevezett háttérraktárt alakítottak ki, ahonnan mintegy tizenhárom millió forint értékű árut szál­lítottak a helybéli szaküzle­tek mellett a környék kiste­lepüléseinek vegyesboltjai­ba. Kedvezően hatott a for­galomra a Kelet Szövker.-rel kötött megállapodásuk, mely lehetővé tette a kishatármen- ti áruforgalom keretében be­szerzett termékek árusítását. A kiskereskedelmi forga­lom növekedésével szemben sajnos az Áfész felvásárló ágazata nem tudta teljesíteni éves tervét. Mindössze ötven- milliós árbevételt realizáltak, mely az összforgalomnak alig több mint öt százaléka. Némi vigasz, hogy a csökkenés nem emberi mulasztás következ­ménye. Már szóltunk róla, hogy a mezőgazdaságra nem éppen kedvező időjárás a ház­táji gazdaságokat sem kímél­te. Kevesebb lett az alma, a peronoszpóra pedig szinte tel­jesen megsemmisítette az uborkaültetvényeket. Ez a környék korábban ország­szerte élenjárt a bodzabogyó gyűjtésében, milliókat hozott ez is a szövetkezet konyhá­jára, ám az idén a hűtőipart nem érdekelte a bodza, ter­mészetesen ez is fokozta a felvásárlók gondjait. Felújítások Mint ahogy láthatjuk, az eredmények mellett a prob­lémák sem kerülték el tavaly a szövetkezet háza táját. Szól­tunk már eddig majd mind­egyikről, ám arról, ami a kör­nyéken élőket talán a legjob­ban érdekli, még nem. Itt is jó ütemben halad a kistele­pülések üzlethálózatának re­konstrukciós programja, az elmúlt két évben nyolc tele­pülésen tíz üzletet újítottak fel, megteremtve ezzel a kul­turált ellátás, kiszolgálás fel­tételeit. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA A Fehérgyarmati Építőipari Szövetkezet az elmúlt években is sokat tett a lakossági igények kielégítése érdekében. Már­cius elejétől a városközpontban képkeretező és üvegesrészle­get nyitottak, ahol Házi András személyében gyakorlott szakember fogadja a város és körzetének megrendelőit. Agg FEHÉRGYARMATON

Next

/
Oldalképek
Tartalom