Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

cisiailiaidmcititiiíIcTn Á koraszülésről Beszélgetés dr Gáti István professzorral A csecsemőhalálozásban elért számottevő eredményt (két-há- rom évtizeddel ezelőtt 35 ezre­lék. ma 20 ezrelék) beárnyékol- ja az a tény, hogy még több csecsemő maradhatna életben, ha száz újszülött közül tíz nem érkezne a világra a kívánatos­nál korábban, kisebb súllyal és fejletlenebbül. Az ország cse- csemőhalottainak ugyanis több mint hetven százaléka koraszü­lött, s az életben maradott ko ­rán érkezettek közül :ls igen sok a testileg és szellemileg ká­rosodott. —■ Tulajdonképpen mit tekin­tünk koraszülésnek? - kérdez­tem bevezetőként dr. Gáti István professzortól, az Orvostovább­képző Intézet szülészet-nőgyó­gyászati klinikája igazgatójától. — Ha a terhesség a 28. és a 37. hét között szakad meg, akkor koraszülésről, ha a 28. hét előtt fejeződik be, akkor éretlen szü­lésről beszélünk. Az ilyen éret­len magzatok életben tartására igen szerények a lehetőségek. Az ezer gramm körüli magzatoknak körülbelül nyolcvanöt százaléka a mai modern orvosi ellátás mellett is életképtelen. A tizen­öt százaléknak pedig több mint a fele szellemileg károsodott. — ftli az oka annak, hogy a koraszülöttek aránya lényegé­ben évek óta alig változik? — Ebben nem csupán orvosi, hanem számos társadalmi, illet­ve az egyénektől függő, szubjek­tív tényező is szerepet játszik. Pedig nem lehetünk türelmesek, hiszen a koraszülés gyakorisága nálunk az európai átlagnak csaknem kétszerese. Ez okozza, hogy a perinatális (szülés körüli) ,magzati halálozás sem csökken a kívánt mértékben:) 1984—85-ben ,20 ezrelék volt. Ugyanakkox- a hozzánk hasonlóan fejlett orszá­gokban, mint például az NDK- ban és Csehszlovákiában lé­nyegesen jobbak az eredmények. Hogy miért? Az említett orszá­gokban öt-hat százalék a kora­szülöttek gyakorisága, nálim1' viszont még mindig tíz százalék. A szüléskor történő Halálozás hatvan-hetven százalékát a ko­raszülöttek adják. Mindaddig, N apjainkban szaporodnak a gyermekneveléssel fog­lalkozó tudományos ku­tatások. A különféle kí­sérletek eredményeiről nem csak szakkönyvekben számolnak be, a szülök is egyre több ismerethez juthatnak, például a televízió, a sajtó révén is. A gyermek visel­kedésével foglalkozó kísérletei!: bizonyítani tudják azt a nevelés­lélektan:! elméletet és gyakorla­tot, miszerint a gyerek testi, fe­nyítése, az agresszív büntetési módok soha nem érhetik el cél­jukat tartósan, sőt zavarokat idézhetnek elő a fejlődő gyer­mek személyiségében. Sok szülő úgy véli, őti s keményen bün­tettek. miért ne tehetné ő is? Büntetni, tiltani valóban keli és lehet, de nem mindegy., ho­gyan és mikor, de nem szabad, hogy egyedül áldásos nevelési módszernek tekintsük - még az úgynevezett legrosszabbnak el" könyvelt gyerekek esetében sem, A büntetés célja, hogy gátolja, megakadályozza azokat a nem kívánatos megnyilvánulásokat, amelyeket a szülő nem lát szí­vesen gyermekénél, hiszen azok sértik a család, az óvoda, az is­kola tagjainak harmonikus és sikeres együttélési rendjét, a kö ­zösség írott és íratlan szabályait. Gondos kísérleti munkák fényt vetettek arra, hogy a leghaté­konyabb időzítés; ha vétség el­követése előtt hangzik tfi a fi­gyelmeztetés, a rosszallás kilá­tásba helyezése, azaz ha első­sorban tiltunk. A büntetés az az eszköz, ami már követi a végre­hajtat; tettet: S ti tettnek keli szólnia, azt kell értékelnie, ne a gyermek személyére irányuljon. Ha a szülő rendszeresen, ideje­korán közbelép, megelőz, a Fehér alapon fukszia-piros elegáns gyapjúkosztün Világhírű párizsi divatházak CARVEN és a kortalan módi amíg a koraszülöttek arányát nem sikerül legalább öt-hat szá­zalékra csökkenten1, lényeges javulásra nem számíthatunk sem a szülés körüli magzati, sem ál­talában a csecsemőhalálozás te­rületén. — Megelőzni, illetve orvosolni csak az olyan bajt lehet, amely­nek ismerjük a kiváltó okait. Mennyibei' vonatkozik ez a koraszülésre? — Sokszor elmondtuk már, de még mindig nem elégszer. A dohányzás igen ártalmas a mag­zat fejlődésére. A nikotin ugyan­is Összehúzza a méh és a méh­lepény ereit, a magzat ezért a szükségesnél kevesebb vérhez jut, ami gátolja a súlyának gya ­rapodását. A koraszülést előidéz­heti az alkoholfogyasztás, az or­vosi utasítás nélkül szedett gyógyszerek hatása, a helytelen táplálkozás, általában az egész­ségtelen, felelőtlen életvitel. De hozzájárulhat, ha a várandós környezete konfliktusokkal (.er­deit, ha hiányzik * terhességet megkönnyítő tapincat, megér­tés, — Vannak-e olyan szakmák és munkaterületek, amelyek hátrá­nyosak a terhes asszony számá­ra? — Nem is egy ilyen akad. Az érvényben lévő rendeietek azon­ban módot adnak arra, hogy az ilyen munkából a várandós asz- szonyt idejében kiemeljék. • Az mát- más kérdés, hogy sok he­lyen nem élnek vele. — Az említett okok elsősorban társadalmi jellegiek Illetve a* egyénen múlik, mennyire szív­leli meg. De mit tesz a koraszü­lés ellen a medicina, a gyógyá- szat? — tlgy gondolom, mind a tár­sadalom, mind az egészségügy- közös feladata a koraszül*- megelőzésének elősegítése. Ha az egészségügyiek korszerűen és lelkiismeretesen végzik a házas­ság előtti tanácsadást, a peda­gógusok az iskolából a csa^’ éüetre nevelést, ha a terhesgon­dozáskor a várandós az nél nagyobb figyelmet és törő­dést kap, mindez hozzájárulhat a terhesség harmonikus vállalá­sához és kihordásához. Ezenkí- vül az orvoslásnak természete­sen van külön kiemelt teendője. Bizonyított az összefüggés az előzetes abortuszok és a kora- szülések között. A művi vetélé­sek az utóbbi években a felére csökkentek, elterjedt a fogam­zásgátló tabletták szedése, Vi­szont még sokan kérik — főleg a fiatalok — az első terhességük megszakítását, pedig ennek a későbbiekben nem ritkán kora­szülés a következménye. Ha a terhességmegszakítás elkerülhe­tetlen, akkor azt a korai sza­kaszban kell elvégezni, és nem is a hagyományos műtéti be­avatkozással, hanem annál kí­méletesebb módszerrel. Az idő előtti szülést megelőzi az is, hogy bizonyos veszélyez­tetett helyzetben lévők, például cukorbetegek, vagy akiket a vetélés fenyeget, illetve kór­előzményükben ez szerepei — még fogamzás előtt kikérik a genetikus vagy n terhesgondozó tanácsát. Ma már a cukorbeteg asszonynak nem kell lemonda­nia a szülésről. Viszont az álla­potát még terhesség előtt egyen­súlyba kell hozni, és szakszerű gondozással egyensúlyban tar­tani. Az ország diabéteszes szü­lőnőinek több mint ötven száza­léka a mi klinikánkon hozza vi­lágra gyermekét — tehát széles körű tapasztalatokat szereztünk ezen a területen is. A megelőzést szolgálják a mo­dern műszerek, vizsgáló eljárá­sok. Például ultrahangvizsgá­lattal megállapíthatjuk, ha a magzat a méhen belül nem fej­lődik kellően, és a leendő anyát olyan intézménybe irányítjuk, ahol neonatológus (újszülöttek­kel foglalkozó gyermekgyógyász) is jelen van a szülésnél. A koraszülés megelőzésében — éppen úgy, mint az anya- és csecsemővédelem egészében — kiemelkedő szerepük van a vé­dőnőknek. Szakértelmükkel, gondoskodásukkal megkönnyítik a terhességet, majd később az újszülött ellátását. Nélkülözhe­tetlen munkatársaik az orvosok­nak, és megértő tanácsadóik az anyáknak - - fejezte be szavait dr. Gáti István professzor. A divatház most ünnepli fennállásának 40, évfordulóját. Leg­újabb dekoratív modelljei harmonikusan, jő ízléssel készültek, frissességet és fiatalságot sugalmaznak, csodálatos módón egye­sítik a maxit és a minit. A divatház nosztalgiával emlegeti és őrzi a hagyományokat, összehangolt színekkel, változatos mintákkal a 40-es 50-es, 60-as évek legkülönfélébb nőies vonalai öltenek formát. Az új, pompás és modern öltözeteket selyemből, taftbol, impri- méből, gyapjúból, pamutból és más nemes matériákból szabják. A vibrálóbb élénk tónusok mellett helyet kapnak a lágy pantell színek is. Az eleganciát legjobban kifejező két divatszln a fekete és a fehér, Ízlés és alkat szerint — minden korosztály kedvelt vi­seleté megtalálható a gyönyörű kollekciókban. Rózsaszín-fehér aprókockás taft tanéruh* különleges rakott gal- lérral- Kovács Mari Sok szülő erőfölényére, a gyer­mek feletti hatalmára épít, ami­kor büntet. Bár a szülők több- sége elítéli, sőt elutasítja a sú­lyos ütlegelést, de az „odale- gyintéiseket”, ,, rá csapásokat'’ megengedett, sőt szükséges esz­köznek tekinti. Különösen ártal­mas lehet annak a szülőnek a büntetése, akinek az a meggyő­ződése, hogy a gyermeket csak kemény kézzel, vasszigorral le­het ránevelni a jóra, leszoktatni a rosszról. Náluk általában a verés mellé felzárkózik a ré- misztgetes, az ijesztgetés, a be­zárás. Némelyek kegyetlen rész­letességgel ecsetelik, milyen is lesz, amikor „hátraköti é*. sar­kát’*, vagy „letörik a kezét” gyermeküknek. A veszedelmes büntetési mó­dozatok között tartjuk számon a gyermek megalázását, önérté­kelés : aláásását, súlyos megszé gyenítéséi is. A megszégyenült, elkeseredett gyermek maradék tartását is elveszti, még inkább elbizonytalanodik saját értékei ’megítélésében. Ha csak azt hall­ja, milyen csúnyán beszél — ki­től tanulhatja?! —, milyen rosz- szul tanul, milyen ügyetlen, nem is próbál más elvárásoknak meg­felelni. Az időben sokáig elhú­zódó (prolongált) büntetés ve­szélye, hogy a gyermek szeme ben a túlságosan hosszúra nyúló időszak nem kötődik össze ma­gával a büntetést kiváltó okkal. Végül már azt sem tudja, miért is fosztották meg hetekre az es­ti mesétől, az udvaron való bi­ciklizéstől, nagyszülei megláto­gatásától — így a nevelői mód­szer nem érheti ei célját. A szerető szülő nem akar rémületet kelteni gyer­mekében, sem fájdalmat okozni neki a fizikai fe­nyítésekkel. Gyakori viszont, hogy jóvátételt kíván meg tőle, például az;, hogy törölje fel a szétpancsolt vizet, takarítsa el maga körül, amit szemetelt, ad­jon a saját játékai közül kár­pótlásul egyet annak a társának, akinek egy játékszerét elrontot­ta. így a gyermek megtanulja, hogy szabados, szabályokat át­hágó, rendetlenkedő viselkedé­sének „ára van”: fáradságos munkával kell helyrehoznia, amit hibázott, amit elrontott, így emlékezetébe vési, hogy helytelen tetteinek negatív kö­vetkezményei vannak, s ezek a következmények a rend betartá­sával járnák. gyermek — amikor más, hasonló „tiltott” helyzetbe, kerül már a tett elkövetésének szándékától is eláll. Emlékezetében ugyanis a szülő tiltása, figyelmeztetése összekapcsolódik a cselekvési sor legelső mozzanatával, 3 már a kezdő mozgásformák, elemek felidézik benne a szülő tiltását, rosszallását kísérő negatív érzel­meket. s a mozgás gátlás alá kerül. Az egyik kísérlet eredmé­nye azt bizonyította, hogy aki­ket tettük elkövetése során bün­tettek meg — miután már hoz­zányúltak egy tiltott tárgyhoz —, azok még a súlyosabb büntetést kockáztatva is gyakrabban haj­lottak arra, hogy később újra megszegjék a lila Ima fc, megízlel­jék a „tiltott gyümölcsöt”, mint azok a gyermekek, akiket eleve megakadályoztak cselekedetük megkezdésében és végrehajtásá­ban. H ogyan befolyásolja a ha­tékonyságot a büntetés súlyossága? Van-e olyan büntetési mód, amellyel a szülő többet árt, mint használ, ami károsítja a gyermek szemé­lyiségalakulását, veszedelmesnek tekinthető? Családpszichológia Büntessük? Tiltsuk? r a Ablak alatt, ablak mellett A mai, de különösen a ré­géből építésű lakások abla­kait, ajiajait rendszerint nem sík falfelületbe, hanem mint­egy falkoszorú ha építették - Ez szép megoldás, azonban ily módon jelentős terület marad kihasznalatlanul. Hasz­nosításuk kis befektetéssel megoidnató. • Hí az ablak alatt nem áll fűtőles; — különösen a régi, vastag falú építkezések ese­tén — szabályos kis félszek­rénynek vagy polcsornak szoríthatunk ott helyet. Tég­lafalnál egyszerű a dolog, a kellő magasságban kétoldalt tartólécet keli a falba tipli? ni,, erre jöhetnek a deszka- polcok. fit- tül széles a sav, középen mindenképpen alá kel# támasztani. különösen akkor, ha könyveket, leme­zeket fogunk rárakni. Alá­támasztásul elég a padló és az alsó polc közé szorosan ékelt a polcszélességgel azo­nos nagyságú deszkalap, amit egymás fölött minden ma­gasságban ismételve rögzi tünk. Amennyiben az ablak nyi­tása ezt lehetővé teszi, ide is ügyeskedhetünk egy kis könnyebb otthoni munkahe­lyet, íróasztalnak, varróasz­talkának stb. A falhoz csat- lakozó oldalt tiplizett keret hez rögzítjük, a külső két oldalt vagy lábbal támaszt juk alá, vagy a belső falra merőlegesen erősebb léccel rögzítjük. Jól hasznosíthatók az abla kok melletti keskenyebb- szélesebb üres falszakaszok. Beépítésükre legcélszerűbb megoldás a polcozás, akár készen vett szekrénypolc- elemekkel. Bármilyen bútor­hoz illik az alul-felül falba rögzített szögvasrács, vagy a Dexion-Salgó sin, amire a fapoicoka; rakhatjuk. Széles­ségük általában 30 cm, tehát ehhez kell a faanyagot le­szabni, Miután ezeknek a pol­coknak oivan szintieknek keli lenniük, mint a szoba többi bútorainak, célszerű mego- dás » zárt szekrényekből venni ki néhány polcot, hí- szén azokat bem* más anyag­gá* lehet, helyettesíteni, s ak kor az egységes színhatáson nem esik csorba. De elképzelhető az is, hogy az oldalsó keskeny szakasz rs ügyeskednek írólapot, fö­lötte egy-két polccal. Ugyan ezt a helyet rakodótérnek is hasznosíthatják, ahol sok a holmi és kevés a tér. Ha a ritkábban használt _ edénye két, készleteket tárolják, szép megoldás a szokott textii - szövetfüggöny helyett a háncsroló, A legfelső polc külső szélére szerelhető a la­kásfelszerelést szakboltok ■ ban általában kapható NDK- Import rugós rolórúd, amit helyben méretre vágnak. Er • rf szögezhető a méterben ve­hető nyersszínü háncsszövet. Amennyiben es a polcso«.1 könyvemnek, folyóiratok nak, vagy valamilyen gyűjte­ménynek ad helyet, nem is keli a külön takarás. Elég, ha az ablak fölé kétoldalt hosszabbra mereiezett karnist szerelünk. Nemcsak szebb, gazdagabb lesz a függöny sor, hanem megoldja a kön* • nyű takarást amin mégis át­világít a tárgyak tarka sora. Ha nem szorító a hely hiány, erdemes díszítő meg oldást találni. Rendkívül de koratív egy-egy szép kúszó növény. Akár az oldalfalra, akár a mennyezetre lehet kampót, szemes csavart erősí­tem, amire a díszes kerámia cseréptartot akasztjuk, ben­ne a rendes virágcserepes nö­vényt. Szépen díszítheti a falat valamilyen érdekes fa­ág, gyökér, taplógomba, s ha elég nagyok, az üregükbe akár napfényt nélkülöző ap­ró levelű zöldikéket is ültet­hetünk. S ha kedvelik és időt is szánnak a gondozására, ide kerülher az akvárium-terrá- rium, az egyik legszebb, nyugtató szobadísz. KM HÉTVÉGI melléklet 1986 március 15. NYAKKENDŐ — ■­NŐKNEK IS ■ „Vedd el férjed (testve- red, apád) divatjamúlt, kés- S kény nyakkendőit és esi- H nálj belőle magadnak diva- ■ tot!” — körülbelül ilyesmit ■ tanácsolnak fiatal nők- ■ nek a divatdiktátorok, ami- 1 kor ötletet adnak: hogyan 1 és mihez lebet a legújabb 1 módi szerint nyakba te­kerni a keskeny fazonú kravatlikat. 1. Érdekes hatású kont- I rasztot nyújt a nyakkendő I a nyitott gallérú csipkés I blúz nyakában. *' 2. Így is viselhető a S nyakkendő: a V-kivágású fl pamutpulóverhez lazán, K könnyedén masnira kötve, i 3. A kosztümkabát alatt, a blúz kivágásán túL, mé-H lyen lecsúsztatva lóg a íazaSR csomóra kötött nyakkendő gjg;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom