Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. március 1. O Nádbútor és galériás ház Családi pszichológia Közös födél alatt Akik annak idején hozzá­jutottak Zalatnay Sarolta Nem vagyok én apáca című könyvéhez^ a leírtak alapján némi fogalmat alkothattak Cini otthonáról. Nos, elkép­zeléseiket most szembesíthe­tik a valósággal. A Lakás- kultúra idei első számában ugyanis a népszerű énekesnő „a ház asszonya”. Otthonát leginkább ezzel a jelzővel il­lethetjük: nőies. És egyéni. A nád bútorok, az ezer apró emléktárgy, csecsebecse, a virágok sajátos, meghitt han­gulatot árasztanak. Cini egyébként itthon szerezte be valóban különleges nádbúto­rait. Hja, úgy könnyű, ha va­lakinek — saját bevallása szerint — „az eladók a könyv megjelenése óta az egész rak­tárai kipakolják, ha kell”.. . Kevésbé különleges, de nem kevésbé szép a folyó­iratban bemutatott másik la­kás, amelynek tulajdonosa úgyszintén nő. A mindössze 28 négyzetméternyi alapterü­leten példás gondossággal, gyakorlati érzékkel és ízlés­sel alakították ki az otthont. Jutott hely mindennek, anél­kül, hogy levegőtlennek, zsú­foltnak érezné a teret a ház gazdája, ötleteit érdemes megfontolni. Már csak a látvány miatt is figyelmet érdemel az a ga­lériás ház, amelyben három nemzedék élhet együtt anél­kül, hogy egymást zavarnák, „Ha a szülés után hazame­gyek, mit tegyek, hogyan fog­lalkozzam a kicsivel?" —ez a fiatal édesanyák leggyako­ribb kérdése. Az új körülmé­nyek közé való beilleszkedést nyugalmunk, derűs, bizalom- keltő hangulatunk segíti elő leginkább. A sok felesleges izgalom, a kapkodás, a szo­rongás amiatt, hogy vajon jól látjuk-e el kisbabánkat, meg­keseríthetik az első napokat, mind magunk, mind környe­zetünk számára, s nem ke­vésbé nyugtalanítóan hat új­szülött gyermekünkre. Az etetés, a tisztába tétel egy­másra következő sorrendje az egyenletes hőmérséklet, a csend, a jó levegő mellett p legjobb és legmegnyugtatóbb a gyermeknek, ha édesanyja a közelében van. Unatkozó kismama? Jóllehet az újszülött még nem ismeri fel a szó szoros értelmében édesanyját, még­is szoros’ kapcsolat fűzi őket egymáshoz: az anyaság fel­becsülhetetlen öröme, és a gyermek alapvető biztonság­élménye. Nagyon fontos tud­ni, hogy az anya hangulata, érzelmei, indulatai éppen úgy kihatnak az újszülöttre, mint jóllakottsága, nyugodt alvása, bőséges folyadékfel­vétele. Az anyák gondja, ide­gessége, izgulékonysága meg­nehezíti azokat az első élet­napokat, heteket, amelyekkel kezdetét veszi az embernek a környezettel való összjátéka, egyensúly kialakítása. Nem tudunk tehát egyetér­teni azokkal az édesanyák­kal, akik amiatt panaszkod­nak, hogy nem tudják kitöl­teni óráikat, napjaikat. A kisgyermek születése első percétől kezdődően, a nap minden órájában igényli je­lenlétüket, részvételüket éle­te minden eseményében. Ami pedig azokat az anyukákat illeti, akik számára a nap s hozzá igazán méltó körül­mények között. Haszonnal forgathatják a lapot mindazok, akik panel­lakásban élnek, ahol minden négyzetcentiméternyi hely számít. Közli ugyanis a La­káskultúra a házgyári laká­sok konyhájának felújításá­hoz, bővítéséhez igen jól használható sorozat darab­jainak rajzát, megjelölve a huszonnégy órája is kevés­nek bizonyul, gondoljanak arra, hogy megkönnyíthetik az időbeosztás nehézségeit, ha a gyermek természetes életritmusához igazodnak, és lehetőséget nyújtanak az édesapáknak és más család­tagoknak arra, hogy megosz- szák velük az otthoni felada­tokat. Modellgyerek nincs A másik kérdés, amit a szülők egymásnak és önma­guknak minduntalan feltesz­nek: „Vajon jól fejlődik-e gyermekünk?” „Vajon kinek a gyerekét mérhetném le, hogy mit tud már az enyém?” — töprengenek az elsőgyer­mekes mamák. Pedig itt is igaz a megállapítás: ha két gyermek csinálja ugyanazt, az mégsem ugyanaz... Nincs két gyermek, aki tel­jesen egyformán sokat szo­pik, egyformán gyakran sír, aki egyazon mozdulattal for­dul odahajló anyja felé. Még­is, úgy véljük, lehet és kell útbaigazítást adni az egyes életévek fejlettségi mutatói­ról, az egyes hónapokban mutatkozó adottságokról, várható képességekről. A csecsemő- és gyermek- gondozási szakkönyvek sok adatot tartalmaznak arra vo­natkozóan, hogy az egyes élethónapokban megközelítő­leg hány kiló, hány centimé­ter legyen a baba, mennyit aludjék, egyék, vagy tartóz­kodjon a levegőn. Számos gyermekpszichológus gondos felmérési* munkája alapján az is megtudható, hogy mi­kor kell ülnie, futnia, szoba­tisztának lennie a kisbabá­nak, mikor hány szót kell ismernie, hogyan alakul já­téktevékenysége. Ha ilyen táblázatot tanulmányozunk, hasznos tudni azt is, hogy nem szabad elcsüggednünk, ha gyermekünk nem min­pontos méreteket is. E búto­rok alkalmasak beépített szekrények készítéséhez is. A konyhába a MOT és az MBL, beépített szekrénynek pedig az úgynevezett L-programot. valamint az MBL vázszerke­zetet ajánlja a Lakáskultúra, tájékoztatva az olvasót arról is, hol juthat hozzá mindeh­hez. G. M. denben fejlődik pontosan az előírás szerint. A fejlődési táblázatok ugyanis mindig az egyes életkorok testi-lelki fejlettségi színvonalának át­lagértékeit tartalmazzák, azo­kat az értékeket, amelyeknek a valóságban talán egyetlen gyermek sem felel meg. Hi­szen ezek az adatok sok kü­lönböző gyerek adataiból adódnak össze. Az a súly pél­dául, amit a 6 hónapos gyer­meknél átlagnak tekintünk, a legkisebb súlyú és a legna­gyobb súlyú 6 hónaposok ki­lóit is magában foglalja. Ha azt látjuk, hogy 3 éves kor­ban a gyermek átlagos test­súlya 15 kilogramm, ne ijed­jünk meg, hogy ha vékony- csontú, karcsú kisbabánknál nem mutat ennyit a mérleg. Nem rosszul táplált, nem be­teg, de nem is átlagos: nor­mális, vagyis az élet valósá­gának megfelelően fejlett. Fölösleges óhaj mindemben átlagos gyermekre vágyni — ilyen csak a táblázatokban, a tankönyvekben létezik. Tömésre fogva... Más a helyzet, ha kisba­bánk súlya messze elmarad az átlagtól, és ránézvést is sovány, csenevész, sápadtka. Ilyenkor ne habozzunk or­voshoz fordulni, hogy meg­vizsgálja, nincs-e valami za­var a gyermek testi fejlődé­sében, esetleg az ennivaló összetételének megválasztá­sában. Kár volna ilyenkor türelmes kivárás helyett be­leerőltetni a kicsibe az ételt. Egyébként sincs semmi büsz- kélkednivalója az anyának, ha kövér a gyereke. Sok kli­nikai megfigyelés vall arról, hogy a „tömésre fogott” gyermek később tartósan ét­vágytalanná válhat, s visz- szautasít mindent, amit túl­zott mértékben akarnak rá­tukmálni jó szándékú, ám túl­ságosan törekvő szüleik. (Dr. F. Zs.) Mind gyakrabban emleget­jük: bezzeg, mennyire jól megfér több generáció is egy födél alatt, ma pedig min­denki külön lakást akar, ha pedig együtt élnek, az gyak­ran mindennek nevezhető, csak életnek nem. Ennek a tétednek már aiz első fele sem teljesen igaz: voltak ugyan (és ma is van­nak) családok, amelyek jól megférnek együtt, de a több­ségnél' valamilyen kényszer hozta, rengeteg megalkuvás­sal, vagy ami még rosszabb, rengeteg perpatvarral1, ál­datlan vitákkal, néha a tett- legessógig fajuló veszekedé­sekkel. Érthető minden fiatal há­zaspárnak az a törekvése, hogy külön, saját otthont szeretne magának. Sőt, a szülő, bármennyire is szereti gyermekét, maga is szeretne már a „magáéban” lakni, szeretne egy kis csöndet, nyugalmat. Ez így természe­tes, és nem a rossz családi .kapcsolatot jelenti. A valóság azonban gyakran más, mint .ami ideális lenne. Szülők és gyerekek (felnőtt gyerekek) gyakran kénysze­rülnek egy födél alatt élni. Gyakran fiataloknak is nehéz együtt lakni, nehéz megszokni, elfogadni a má- s*k szokásait. De mennyivel nehezebb ez a szülőnek, aki már úgy élt le egy emberöl­tőt, hogy kialakította a min­dennapok rendjét, s ilyenkor gyakran jogosan — úgy érzi, ő van a magáéban, miért kell neki alkalmazkodni egy „ide­genhez”? És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Gyermekem házas- társa első percben valóban „idegen” nekem, de ha szere­tem a gyerekemet, akkor el­Húzzuk elő a szekrény mé­lyéről rég elfeledett, de ked­ves, jó formájú pulóverün­ket! Ha kopott a könyöke, vagy a több éves pihenés alatt molyrágta foltok kelet­keztek, egy kiadós frissítő mosás, szárítás után terítsük ki a munkaasztalunkra, és tüzetes átvizsgálás után a hi­bás részeket bátran vágjuk ki éles, hegyes manikűrolló­val. A mellékelt szabásmin­ta irányadó. összehasonlítás, méretazo­nosítás után fedőfoltokat készítünk, melyekhez fel­használhatunk anyagdarabo­kat, de színben harmonizáló kötött, horgolt kiegészítő foltdarabokat, sőt a jó ré­szekre akár foltot utánzó hímzést is aplikálhatunk. A számozások szín irányadóul szolgálnak a divatos puló­verhez. Üj pulóver készítésé­nél az alapszín vagy nagyon fogadom azt az „idegent” is, akiit ő elfogad, túszén, az éle­tét vele akarja leélni. Valószínűleg nem készült róla statisztika, de mindenki maga a megmondhatója, köz­vetlen vagy ,távolabbi kör­nyezetében, hány fiatal há­zassága ment már tönkre az együttlakás miatt. A szülők­nek gyakran nagyon nehéz nem beleszólni (nem is lenne szabad!) abba, hagy hogyan élnek a fiatalok. Ez a bajok forrása. A másik: előfordul, hogy fiatal házasoik össze­zördülnek, azután amilyen gyors volt a harag, olyan gyors a kibékülés is. De mennyivel nehezebb még bé- külni is, ha más is tud ar­ról, hogy összevesztünk, esetleg bele is szólt a vitáiba, esetleg rá is tett egy lapát­tal. Ilyenkor az emiatti szé­gyen teszi nehezebbé a kibé­külést. Csak a hátrányokról szól­tam, pedig így nem igaz: sok előnye van még a kény­szerű együtt élésnek is. Mindenekelőtt a lehetősé­gek, .az anyagiak, a kezdet­ben (de csakis a kezdetben) jól adott és jól fogadott jó tanácsok. Ha kisbaba van, akkor a fiatal hatványozot­tan szorul a szülői segítségre, ha pedig a szülő már idős, ■beteges, akkor bizony ő szo­rul a fiatalokra. Mindent egybevetve: talán könnyű írni róla — a papír türelmes —, de nem könnyű megvalósítani a harmonikus együttélést. Pedig meg kell próbálni ott, ahol a szükség így adja, valamennyiünk érdekében. Az egyik mód­szer: a konfliktusok kerülése, megelőzése. sötét: fekete, éj kék, vagy púderszerű halvány: világos­drapp, hamvasfehér, púder­rózsaszín. A foltozás mindig tiszta élénk színekkel ké­szül: 1. kék, 2. sárga, 3. pi­ros, 4. fehér vagy fekete, 5. zöld. A bemutatott pettyes folt­rendszerű modell csupán irányadó, példa a számtalan variálási lehetőségből. Aki először varázsolja újjá a ré­git, annak javasoljuk, hogy munkakezdés előtt kockás papírra eredeti méretben raj­zolja át a készítendő modellt, természetesen az elkészíten­dő méret adatai szerint, majd színes ceruzával, vagy filctollal a papíron rajzolja, tervezze meg a kívánt szín­kompozíciót. A régi pulóve­reknél először természetesen a javítandó felületek foltjait készítsük el, s ezekhez iga­zítsuk színben és formában a többi foltot. 3ogi tanácsok Nyugdíjasok munkavállalása Sokakat érintő kérdés: ad-e lehetőséget a jogsza­bály arra, hogy rokkantsá­gi, illetve baleseti rok­kantsági nyugdíjasok munkát vállaljanak nyugdíjuk megtartása mellett. A válasz kedvező, természetesen bizonyos feltételek betartása mel­lett. A Társadalombiztosí­tási Törvény a rokkant­sági és a baleseti rok­kantsági nyugdíjasoknak is lehetőséget ad arra, hogy nyugdíjukat illetve jövedelmüket kiegészít­sék. Nem jogosult azon­ban a rokkantsági illetve baleseti rokkantsági nyug­díjra az, aki rendszere­sen dolgozik, és keresete négy hónap óta legalább húsz százalékkal nem ke­vesebb annál a kereset­nél, amelyet a rokkantsá­ga előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhet­ne. Aki a törvényes mun­kaidőnél irövidebb mun­kaidőben vagy megszakí­tásokkal dolgozik, ebből a szempontból nem számít rendszeres munkát vég­zőnek. A nyugdíjas köteles a társadalombiztosítási szervnek bejelenteni min­den olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát érinti. Ha1 tehát a rokkantsági, illet­ve baleseti rokkantsági nyugdíjas négy hónapja teljes munkaidőben, egy­folytában dolgozik, ^és ez alatt elért keresete csak húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkereseténél, köteles azt nyolc napon belül be­jelenteni a lakóhelye sze­rint illetékes .társadalom- biztosítási kirendeltség­nek (igazgatóságnak). A bejelentésnek a sze­mélyi adatok (név, a szü­letés éve, hónapja, helye, anyja leánykori neve, a nyugdíjas lakcíme) mel­lett tartalmaznia 'kell a nyugd'íj-megállapító hatá­rozat számát, továbbá az aktuális munkáltató nevét és címét, valamint azt, hogy a nyugdíjast mely naptól, milyen munka­körben és milyen kereset­tel alkalmazzák. Ha a munkáltató már bejelen­tette a Nyugdíjfolyásító Igazgatóságnál azt, hogy a nyugdíjas a rá vonatkozó foglalkoztatási keretet túllépte, ez nem teszi szükségtelenné a nyug­díjas bejelentését, illetve nem pótolja azt. Az előbb elmondottak nem vonatkoznak a kö­vetkezőkre: nem kell be­jelentenie a nyugdíj mel­letti négy hónapos teljes munkaidőben való fog­lalkoztatását, illetve a legalább húsz százalékkal a nyugdíjazás előtti mun­kabérnél. nem kevesebb bérét annak, aki az öreg­ségi nyugdíjra jogosító korhatárt (nőknél 55, fér­fiaknál 60 életév) már be­töltötte, vagy azt két éven belül betölti; továbbá an­nak, aki rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdí­jának összegére tekintet­tel nyugdíját korlátozás nélkül megkaphatja (ez az összeg 1985-tben 2550 Ft volt). Nem kall a fent előadott bejelentést tennie annak sem, aki nyugdíja mellett vakoknak járó személyi járadékban ré­szesül. Dr. K. É. v __________________________/ Kérdések és válaszok kisnamáknak Kis pötty, nagy pötty, avagy folt hátán folt cisiAiLi aidmcititIüIcin b

Next

/
Oldalképek
Tartalom