Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

1986. március 13. Kelet-Magyarorazág 3 „AZ EGYRE KORSZERŰBB TERMELÖBERENDEZÉSEK ÜZEMBEN TARTASA, ILLETVE IGÉNYBEVÉTELE MEGKÖVETELI AZ ALTALA­NOS ÉS SZAKMAI MŰVELTSÉG SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT.” (A XIII. KONGRESSZUS MEGÁLLAPÍTÁSA.) Milliós gépek, s akik mögöttük állnak Hogyan lépjük át a jövő küszöbét? A kedvezőtlen gazdasági viszonyok ellenére, megyénk­ben is mind több helyen tűn­nek fel a korszerű, eseten­ként a csúcstechnológiát jel­ző gépek, berendezések. A magasabb teljesítményű, il­letve termelékenységű tech­nika mind kevesebb klasz- szikus értelemben vett fizi­kai munkát követel meg. Egy-egy modern munkahely költsége napjainkban már 3—7 millió forintba kerül. A mai, 3—5 éven belül meg­újuló és magasabb szinten jelentkező gépeket, berende­zéseket súllyal a ma 14—16 évesek kezelik majd 2000- bei). Aki erre nem készül fel, s már ma lemarad, az visz- szafordíthatatlan hátrányt termel. Meríteni a meglévőből A világon hullámpapírt gyártó ezer gyár között a nyíregyházi az első 12 között van. Ez döntően annak kö­szönhető, hogy a 720 milliós világbanki beruházás után a legmodernebb gyártósorral és rendszerrel rendelkezik — tudom meg Sárdi Sándortól, a gyár igazgatójától. Az idén kompletté váló előkészítő, gyártó, bálázó, raktározó technológiát 70 ember mű­ködteti. A gyár 200 dolgozó­ja közül választották ki őket. Szakmai tudás, tapasz­talat, egy sor ergonómiai és pszichológiai teszt, az egy­máshoz való viszonyt tuda­koló felmérés alkották a megítélés alapját — mondja Czimbula József né szervező. A húsipari vállalatnál most folyik a világszintű be­rendezésekre való áttérés, a szintén világbanki hitel ke­retében zajló rekonstrukció. Itt Pékár Lajos termelési igazgatóhelyettes tájékoztat arról, hogy a megközelítően 100 főt, aki ezt a technoló­giát kezeli, az üzem meglévő, fiatal szakembereiből válo­gatták. Helyi oktatás, nem­zetközi tapasztalatcsere, az ország hasonló, már meglé­vő magas technológiával dolgozó gyárainak megisme­rése — mindez szerves ré­sze annak, hogy a legjobbak a legjobban felkészülten áll­hassanak munkába. Sitku János, a megyei ta­nács művelődési osztályának főmunkatársa, aki a szak­munkásképzéssel foglalkozik, a mezőgazdaság helyzetébe enged bepillantást. Mint mondja: a baktai és a tisza- vasvári iskolák 270—270 ta­nulója közül, akik általában közepes tanulmányi eredmé- nyűek, mintegy a harmada a tapasztalat szerint kiválóan alkalmas arra, hogy bármi­lyen magas technika keze­lését elsajátítsa, illetve olyan igényű, hogy azt meg is te­szi, ott, ahol az üzem igénye is hasonló. A rutin kevés kiválóan képzett emberének tevékenysége. Az elektroni­ka, a számítástechnika, az automatizálás, a feszes üzemszervezési rend, a mun­kaidő maradéktalan ki­használása a korábbi lét­számmal azonos munkás­gárdával 25 százalékkal termel többet, s ami ennél is fontosabb: egészen más, min­den eddigit felülmúló minő­séggel, optimális nyersanyag­felhasználással. A húsiparnál sem csökken a létszám, de a minőségi kö­vetelmény annál inkább nő. A belépő gép egyszerűen le­áll, ha megsértik a techno­lógiai fegyelmet. Más háttér is kell hozzá, hiszen a ter­meltetéstől a felvásárlásig, az üzleti tevékenységig csak akkor várható átütő siker, ha mindezt a számítástech­nikára alapozott szervezés fedezi le. A bővülő válasz­ték, a szigorú receptúrák tar­tása más figyelmet, szemlé­letet kíván meg az egy-egy 3,5 milliós munkahelyen dol­gozótól. Közgazdasági érvekkel bi­zonyít a TESZÖV-néd Báné Bajos, a közgazdasági osz­tály vezetője. Az igaz, hogy a megye erőgépeinek 50 szá­zaléka ma nullára leírt. A 3500 traktor, a 900 kombájn, az 1400 tehergépkocsi, a 800 önjáró berendezés hatvan százaléka nem jelent csúcs- \szimtet. Sőt. A meglévő 40 százalék lényegesen jobb, de az Igazi technika akkor jele­nik meg, amikor a rendszer- gazdák lízingbe küldött gé­peivel dolgoznak a közös gazdaságokban. Itt is 2—3,5 milliós berendezésekről van szó, jelen van a mikroelekt­ronika, a számítógépes mun­ka, de itt kopogtat a lézeres öntözés is. Már ma sem mindegy, ki kezeli ezeket, de még inkább kulcskérdéssé válik a működtetés és a sze­relés akkor, ha — s erre sür­gető a szükség! — mód nyí­lik a modernizációra, annak gyorsabb ütemére. Eltolódások A papírgyárban is meg­győztek, s a gép mellett ma­gam is meggyőződtem: a késztermékben több a szel­lemi befektetés, mint a fizi­kai. A kezelőitől a mérnöki szinten képzett javítóig, a számítógépközpont fiatal programozójától a vezénylő szakmunkásig mind magas észbeli többlettel járulnak hozzá a sikerhez. A húsipar­nál is kiderült: az üzemmér­nöki és technikusi szintű karbantartás, a magasan kvalifikált hiesterszakmun- kás sokkal inkább tudását, semmint erejét kölcsönzi a termeléshez. A mjezőgazda­ságban lehet, hogy a gépet üzemeltető még egy darabig sima szakmunkás-bizonyít­vánnyal is boldogul, de az elektronika, a lézer már rrfi- nimálisan szakközépiskolai, de inkább technikusi isme­reteket, gondolkodásmódot, általános intelligenciát téte­lez fel. De még ennél is töb­bet a bonyolult technikát karbantartó, szerelő, javító, a más néven szolgáltató hát­tér. A papírgyár igazgatója so­rolja: jelenleg 10 fő egyete­men és főiskolán tanul, 27- en nyelvtanfolyamokat vé­geznek, 10-en egyetemi elő­készítősök, 20 dolgozó pedig a középiskolákban tanul. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a gyárnak 60 felső fokon kép­zett szakembere van, az összlétszámból 340 érettségi­zett, 344 pedig szakmunkás, akkor látható: készülnek a jövőre. Nemcsak a gyár ve­zetőd, de jövőre tudatosan felkészített dolgozpk is. Magas szintű oktatói gárda A húsipar termelési igaz­gatóhelyettese nem tagadja: preferálják azoknak a fiata­loknak a beiskolázását, akik­nek szülei a vállalatnál dol­goznak. Üzemmérnököket ál­lítanak be a csúcstechnológia tmk szakszerű elvégzéséhez; szakközépiskolákban, speci­ális élelmiszeripari gépészeti szakokon végzetteket támo­gatnak, ösztöndíjakat bizto­sítanak a magasabb képzett­séget megszerzőknek. Az oktatási szakember hangsúlyozza: kiváltképpen azokat az üzemeket, tsz-eket tekintik gyakorlati bázisnak, ahol már jelen van a mo­dern technika. Magas szintű oktatói gárdát találunk ma is a szakmunkásképzőkben, s a lehetőség szerint a ma ha­zánkban található gépeken kívül a világszínvonal csú­csát jelentőkből is adnak íze­lítőt a tanítás, gyakorlat so­rán. A biotechnika követelte fegyelem, az új gépek diktál­ta rend, a mezőgazdaság stratégiai feladatai — így a TESZÖV közgazdásza — olyan közel vannak, hogy a tsz-ek szemléletét, gyakorla­tát ennek kell meghatározni. Szabolcs-Szatngárban meg­van, itt él az a szellemi erő, tartalék, mely nemcsak be­fogadni, de működtetni is képes a csúcsot jelentő tech­nológiát. Felfedezni, mene­dzselni, képezni, érdekeltté tenni, a távlatokat ismertet­ni immár elodázhatatlan kö­telesség. A példák bizonyít­ják: ahol már léptek, siker­rel jutottak túl a jövő küszö­bén. Bürget Lajos KALLUX: Félmillió pár lábbeli lesz A papírgyári gépsor mun­káját nézve valóban a jövő sejlik fel. A vezérlőpult mellől, ahol a számítógép termelési programja fut mesterszakmunkás irányítja a munkát. Nyolc kulcsember vállán nyugszik a folyama­tos és optimális termelés gondja, s hozzájuk kapcso­lódik a nonstop műszakok 60 Eredményesen zárta 1985- öt a nagykállói Kallux Cipő­ipari Szövetkezet. Tavaly 492 ezer pár lábbelit készítettek el, amiből 234 millió forintos árbevételük származott, s ez 57 millióval több az előző évinél. A mátészalkai és nagykállói cipőjavító részle­gük 100 ezer forinttal növel­te a bevételt, s így összesen a szövetkezet 43 millió forintos nyereséggel zárhatta az évet. Ennek eredményeként 1 mil­lió 250 ezer forintot oszthat­tak ki a tagoknak, ami több mint három heti fizetésnek felel meg. Év közben juta­lom és prémium címén 4 millió forintot fizettek ki. Jól indították 1986-ot is, hi­szen tavaly december végén már 10 ezer pár cipőt előre 11 ítnf folr o DIABETIKUS CUKOR TISZATELEKRÖL. A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet tí- szateleki édesipari üzemében ebben az évben 35 vagon diabetikus cukorkát készítenek. A hazánkban még nem nagy érdeklődést kiváltó termék jelentős részét csehszlovák ex­portra szállítják. A négy ízesítéssel készült cukorkát három műszakban gyártják. Ké­pünkön csomagolás (jávor) Megtakarítják Paládi tálka # Bútortartozékok Csőkéről # Kelendő sóder Kóródról Két ládamosó bérét ta­karítja meg a Dobó István ifjúsági szocia­lista brigád azzal, hogy el­vállalta a süteményesreke­szek mosását, tisztán tartá­sát. Csak a laikus gondolhat­ja, nem jelentős. Bizonyára megváltozik a véleménye, ha megtudja: a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat Martinovics téri 1-es számú kenyérgyára naponta százezer süteményt készít, s ezt kétezer ládában szállítják az üzletekbe. A re­keszek állandóan forgalom­ban vannak, így jelentős ré­szük tisztón tartása csak a szabad szombatokon és olyankor lehetséges, amikor nem szállítanak süteményt. Így szabad idejét áldozza a süteményesdobozok gondo­zására a brigád. Ez vállalá­sukban szerepel. Benkő Já­nos, az ifibrigád művezetője mondta: a süteményesreke­szek végleges biztosítása még mindig megoldatlan problé­ma. Talán az elegendő, cserél­hető, a korszerű süteményes­rekesz segíthet e gondon. Ad­dig azonban marad ez a módszer. És ezt elismerésre méltóan látja el a Dobó Ist­ván szocialista brigád. Nem mellékes, hogy két ládamosó bérét is megtakarítják. (f. k.) Nyereségesen zártak Botpalád és Kispalád szö­vetkezeti tagsága a napok­ban értékelte az 1985-ös év gazdasági tevékenységét. A 2870 hektáron tevékenykedő közös gazdaság a hetvenes években 80 milliós vesztesé­get gyűjtött össze. Az utolsó három évben viszont egyre eredményesebben gazdálkod­tak, 1985 zárásával 17 milliós árbevétel, illetve 3,6 millió forint nyereség jelzi munká­jukat. Pedig a belvízkár meg­haladta a 11 millió forintot. (A búza, kukorica, takar­mánynövények mellett jelen­tős szerepet játszott az ered­ményekben a melléküzemág.) A vajai tsz-szel kialakított jó együttműködés révén 550 ezer gyümölcsöstálkát készí­tettek; a Budapesti Ruhaipa­ri Szövetkezet részére férfi­nadrágokat gyártanak. Eredményes gazdálkodás­ról számolhatott be a szat- márcsekei „Haladás” Mgtsz, vezetősége is. Az alaptevé­kenység adja az árbevétel 48 százalékát, de jelentős a fa­ipari ágazat munkája is. A tsz erdeje (és a vásárolt fa) jó lehetőséget kínál bútoripa­ri alkatrészek, tartozékok, részegységek gyártására. Szinte az egész országba el­jutnak a csekeiek termékei. Jelentős a tsz-üzemeltette 12 ruházati bolt bevétele. A tiszakóródi Béke kuko­ricából a 7,78 tonnás hektá­ronkénti (májusi morzsolt) terméssel, a búza 3,05 tonnás átlagával a szatmári közös gazdaságok legjobbjai kö­zött szerepelt. A kukorica ve­tésterületét 150 hektárral nö­velik ez évben. Új növény­ként szeretnének vetni 60 hektár lóbabot. E gazdag fe­hérjetartalmú tápláléknak jó ára van. A kiegészítést itt a sódenbánya jelenti. A múlt évi 25 ezer köbméterrel szemben 28 ezer köbméter sódert termelnek ki ez évben. A félezernyi «zarvasmarha- állomány javítását szolgálja az a 100 jószág, mely az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalat segítségével kerül a kö­zösbe. Nyereséges volt a 450 anyajuh, illetve a jó áron ér­tékesített pecsenyebárány is. (m. k.) j egenda lesz a múlt, £j ha az emlék vissza­tér abba az időbe, amikor a ma már meglett férfi kezdő szakember volt. Láttat a beszéd egy nya­kas, tisztességes, kemény földművelőt, akit a sorsa tsz-elnökséggel is terhelt. Ez az ember hetvenen felül is, ha nem is bírja, de tart­ja magát. Meséli az egykori tanítvány — most ő az _ el­nök — miként kapta rajta némi tettetésen: — Jött haza az öreg a szőlőjéből. Láttam, ha más is járt az úton, megállt az én volt elnököm, kezét hát­ra tette, törzsével előredőlt és merően nézett valamit. Így tett velem is, amikor közelébe értem. Megkérdez­tem hát, mit néz annyira, Péter bátyám? — Semmit — válaszolta indulatosan. — Fáj a lá­bam és ha állok, senki sem veszi észre, hogy már csak csoszogok. — Ilyen volt, kemény volt mindig. Amíg elnök volt, mindenütt ott volt, mindenről tudott. Nem volt sok iskolája, de jól gazdál­kodott, kitűnően irányított.------------------------------------------------------^ Egyszer egy alkalommal magához intett az utcán és azt mondja: estére elme­gyünk a guggolóba. Nem értettem, de ha az elnök akarja .. .• Szóval, ahogy az öreg kívánta, sötétedés után jelentkeztem a lakásán. Út­közben megtudtam, valaki vagy valakik műtrágyát loptak. Hat zsák pétisót el­dugtak az egyik fasorban. Megtaláltuk és akkor azt mondta az elnök: most az­tán guggoljunk. — Nem kellett sokáig várni. Mielőtt még meg- macskásodott volna a lá­bunk, jött a kocsi és szállt ki belőle a mi emberünk. Az elnök eléje ment a szó­val, mert megismerte az illetőt. „Gyere csak, Feri — kiáltotta — jöttünk segíte­ni, mert nehéz ez a zsák és tán’ megszakadsz” ... Hát ilyen volt az én elnököm, mondom, nem volt annak sok iskolája, de mindent tudott. Az emberekkel is tudott bánni... Hogy miért is jött szóba a guggoló? Talán, mert előbb a szakképzettségről, a fejlett nagyüzemről, avagy a munkamorálról beszél­gettünk. Ki tudja már, mi hozta közénk az egykori el­nök alakját. De ha már elő­jött, nem ártott vele. Seres Ernő | KÉMÉ V Új alkatrész- raktár A KEMÉV gépkölcsönző és szolgáltató leányválla­lata a nyíregyházi Tünde ut-* cán egy épületet alkatrész­raktárrá alakított át. A szo­cialista országokban gyártott építőipari gépek alkatrészeit árusítják itt március 12-től. Ebből a raktárból látják el alkatrészekkel a szabolcs- szatmári és a hajdú-bihari építőipari vállalatokat. Divat Ruházati Vállalat Segítenek A Divat Ruházati Vállalat Csályi Ferehc szocialista bri­gádja egy kommunista mű­szak ledolgozását vállalta a szemsérült gyerekek gyógyí­tásához szükséges berendezés megvásárlásához. A 22 tagú brigád felhívással fordult a vállalat valamennyi szocialis­ta brigádjához, hogy egy kommunista műszakiban vég­zett munkájuk értékét ajánl­ják fel a gyógyításra szoruló szemsérült Vver-ek-oV airöaxri­Guggoló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom