Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

1986. február 11. Kelet-Magyarország 7 Biológiai növényvédelem (1.) Méreg nélkül kertészkedni? Belépés gombával Terepgyakorlat az Alacsony-Tátrában Laikusoknak nemcsak rejtélyes, de veszélyes is a gombák világa. A tu­datlanság itt a megyében sok áldozatot követelt -már. A szezonban, 1985- ben is havonta érkezett hír gombamérgezésekről. Sajnos, nemegyszer a gombák ismeretének hiá­nya, avagy a/feltételezett, hangoztatott, de megala­pozatlan szakértelem tra­gédiákba torkollott. A gomba — ha szelíd változatokról van szó — étrendünk hasznos ki­egészítője, jó táplálék, ugyanakkor, ha erdőn, mezőn szedjük, olcsó, másrészt a gombaszedés sport, egészséges testmoz­gás. A gomba tehát hasz­nunkra van, hasznunkra lehet, ha ki-ki biztos a dolgában, de ezen felül is körültekintő és óvatos. Gombaszedéssel sokan foglalkoznak és ehhez vi­szonyítva töredék azok­nak a száma, akik a gom­bás zklub tagjaként már széles körű ismeretekkel rendelkeznek. Megyénkben a gombász- klub a nyíregyházi Váci Mihály művelődési köz­pontban működik és rend­szeresek a klubfoglalko­zások. A -klub vezetői 1986-ra figyelemre méltó programot készítettek. A téli rendezvények él­ménybeszámolók, szak­könyvismertetők voltak. A márciusi összejövetele­ken viszont (művelődési központ, természettudo­mányi stúdió) már a gya­korlatban is jól haszno­sítható témákról, a tava­szi gombákról lesz szó (az első foglalkozást március 3-án, a másodikat márci­us 17-én, mindkettőt 18 órától tartják). Április 14-én és 28-án a mérges gombákról, gombamér­gezésekről hallhatnak elő­adásokat, láthatnak dia­vetítést az érdeklődők. Májusban már javában itart a gombaszezon, ezért is lehetséges, hogy ettől kezdve minden foglalko­zásra a belépőjegy egy gomba legyen. A klubve­zetők kérése és szándéka egyértelmű. Május 12-én a „belépés egy gombá­val” a klubtagok gyűjté­sének közös értékelését teszi majd szemléletessé, így lesz érdekes a május 26-i foglalkozás is, ami­kor a téma gombavizs­gálat mikroszkóppal, pre- parátumkészítés és spóra­nézés. Májusban a gom­bászok már közös terep­gyakorlatot is tartanak, Salgótarján (Karancs) környékére utaznak két napra. A nyári foglalkozások helye a természet. Június 9-re tervezik a barango­lást a sóstói erdőben. Jú­nius második felében a (terepgyakorlat a hortobá­gyi Ohaiti erdőben lesz. A kirándulások, terepgya­korlatok célja a gomba­felismerés gyakorlása, a gombaismeret alapozása. Szerepel a gombászklub programjában egy há­romnapos terepgyakorlat is — az Alacsony-Tátrá- ba. Ezt az utat a gombá­szok a kertbarátokkal szeptember elején kíván­ják megvalósítani. Gomba sokféle van, fel­ismerésükhöz, értékelé­sükhöz, biztonságos fo­gyasztásukhoz a klubfog­lalkozások hasznosan hoz­zájárulhatnak. A -meghir­detett program ennek ér­dekében változatos és szé­les körű. V ___________________^ Világszerte nagy az érdeklő­dés a biológiai növényvédelem iránt. A környezetkímélő mód­szereknek se szeri, se száma, sok a kísérletezés és vannak biztató eredmények. Hogy a biológiai növényvédelemről az érdeklődők átfogó képet alkothassanak, ro­vatunk cikksorozatot indít. Re­méljük, a közölt információk, tanácsok felkeltik a kertészke- dők érdeklődését, meghozza kí­sérletező kedvüket. A biológiai kertművelés, a vegyszerek, a mérgek nélküli kertészkedést jelenti. Lehet-e mérgek nélkül kertészkedni? Le­het, de úgy, hogy kezdetben fo­kozatosan, majd erőteljesen csök­kentjük a vegyszerek mennyisé- gét, később pedig teljesen abba­hagyjuk használatukat. A mér- ggk nélküli kertészkedéshez a természet mély ismerete, a ve­gyi anyagokat kiváltó természe­tes biológiai anyagok, gyógynö­vények, komposztok, komposz- toltók, speciális szerszámok szükségesek. Ha mindez meg­lesz, akkor hazánkban is lehet­ségessé válik a méreg nélküli kertészkedés. HASZNOS MADARAK, ROVAROK Milyen hasznunk származik a méreg nélküli kertészkedésből. A gyümölcs, a szőlő, a zöldség méregmentes, egészségünket nem veszélyezteti. Ráadásul pénzt ta­karítunk meg azáltal, hogy vegy­szereket nem vásárolunk. Kör­nyezetünket is védjük, mert visszaáll a természetes vegetá­ció. Kertünk újra benépesül hasznos rovarokkal, színes lep­kékkel és csicsergő madarakkal. Ez a biológiai növényvédelem. Hazánkban több mint egymil­lió embernek van valamilyen kertje (háziszőlős, gyümölcsös, zöldséges, ’hobbi-, zárt-, háztáji, hétvégi kert). Ez a szám négy­gyei szorozva 4 millió embert érint. Ennek népgazdasági hasz­na felbecsülhetetlen. A kert hasznos állatai a hasz­nos rovarok. Az élősködők köz tartoznak: a fémfürkészek, a vértetüfürkészek, a petefürké­szek, a gyilkosfürkészek, a kö­zönséges fürkészek és a fürkész- legyek. A ragadozók: katicabogarak — pusztítják a levéltetveket, levél- bolhábat, atkákat. Egy-egy kati­cabogár-lárva napi 20—25 kárte­vőt is elfogyaszt. A fátyolé (aranyszemű fátyolka) lárva- levéltetveket, atkákat pusztítják A lebegőlegyek lárvái naponta 100 levéltetűt is elfogyasztanak. A futrinkák lárvái és a kifej­lett rovarok hernyókat, pajoro­kat, drótférgeket fogyasztanak. Az imádkozósáskák pusztítiá a szöcskéket, sáskákat, legyeket, egyéb káros rovarokat. A szita­kötők apróbb rovarokkal táp­lálkoznak. A ragadozó poloskák tápláléka a levéltetű, atka, her­nyó. A lágybogarak tápláléka kü­lönböző kártékony rovar. A há- ziméh, poszméh a virágok be­porzásával felbecsülhetetlen hasznot hajtanak, ezenkívül a méz is fontos exportcikk. KÉTÉLTŰEK, EMLŐSÖK Hasznos kétéltűek a gyíkok, kígyók, békák (összes faja hasznos), mert rovarokkal, le­gyekkel, szúnyogokkal, hernyók­kal táplálkoznak. Hasznos ma­darak: a cinege (szén- és kék­cinke) nagyon hasznos, mert a cinkepár naponta ezer rovart is elpusztít. A kerti rozsdafarkú, a vörösbegy, a csíz, a zöldike, az aranymálinkó, mind-mind hasz­nos, mert táplálékuk kártékou rovar, lárva, álca. A fecske a szárnyas rovarok (légy, szú­nyog) nagy tömegének pusztító­ja. Az ökörszem apró rovarok­kal táplálkozik. A kakukk nagy szőrös hernyókkal táplálkozik. Hasznos emlősök: a sün, amely pusztítja az egeret, hernyót, csi­gát, rovart. Meghálálja a hígí­tott tejet. A vakond is nagyon hasznos, mert a talajban élő pa­jorral, csimasszal, lótetűvel táp­lálkozik. Azokkal a kártevőkkel él, amelyek elrágják a hasznos növények gyökereit. A denevér tápláléka egér, pocok, lárva, hernyó, lepke. A mérgező növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák a kert hasznos állatai (hasznos róva­Itt, a megyében a háztáji és kisáru termelésnek erős ága az állattenyészfés. Az or­szágoshoz viszonyítva ma itt él a legtöbb tehéntartó, tíz­ezrek foglalkoznak szarvas- marha- és sertéshizlalással. Népes tábora van a 'kisállat- tenyésztésnek, és nem kevés­bé a méhészkedésnek. Ez­rok, kétéltűek, madarak, emlő- sök) életét károsan befolyásol­hatják, sőt ki is pusztíthatják őket. A NÖVÉNYEK HATÄSA EGYMÁSRA Amikor tízéves biológiai kert- művelési tapasztalatom közre­adom, azért teszem, hogy szol­gálatot tegyek a kertbarátok- nak. Szeretném, ha környeze­tünk szép, tiszta és egészséges maradna. Ehhez egész társadal­munk összefogására van szük­ség. Nagy öröm és gyönyörűség, hogyha énekes madaraink tril- lázását hallgathatjuk, hogyha unokáink gondtalanul kergethet­nek egy-egy tarka lepkét, vagy egy csokor mezei virággal ked- veskednek nekünk. A biológiai kertművelés során kiskertünk benépesül hasznos rovarokkal, kétéltűekkel, mada­rakkal, emlősökkel. A növények egymásra gyakorolt pozitív ha­tásai, a különböző biológiai ere­detű permetlevek és porozósze- rek, a komposztgazdálkodás megvalósítása sok-sok lehetősé­get nyújt. A biológiai növényi kivona­tokkal végzett permetezések ná­lam biztató eredményeket hoz­tak. A gyümölcsfák megőrizték egészségüket, túlnyomórészt jó minőségű, ízletes gyümölcsöt teremnek, zöldséges és szőlősker­temben is jó eredménnyel jár­tak kísérleteim. Jó néhány per- metszer, növényi kivonat saját ötletem alapján készült, így vé­delmet élvez. Dr. Lengyel Adám úttal számukra ajánlunk né­hány hasznos szakkönyvet, amelyek a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából je­lentek meg. A háztáji és kisegítő gaz­daságok állatállományának megóvásában lehet nélkü­lözhetetlen „A kisgazdaságok állatállományának egészség- védelme” című könyv. A szerző Dr. Böő István felké­szíti az olvasót a fertőző betegségek korai felismerésére, ismerteti a tennivalókat és a meg­szüntetés feltételeit. Állatfajonként is részlete­zi az egészséges állat jel­lemtóit, a tartás egészségvé­delmi tudnivalóit, a szaporí­tás, a nevelés, a hizlalás he­lyes módját. A „méhbetegségek megelő­zése és gyógyítása” címmel dr. Koltay László szerkesz­tett könyvet. Az ilyen jelle­gű munka már régóta hiány­zik a méhészkedők könyves­polcáról. A mű 244 oldalon tárgyalja a méhbetegsé- geket, azok szakszerű megelőzését, illetve keze­lését. Sokan foglalkoznak a ház­táji gazdaságok, szakcso­portok keretén belül a pe- Csenyecsirke, illetve az áru­tojás termelésével. A'kiadó (háromkötetes 'kiadványt tervez „Baromfi a kisgazda­ságokban” gyűjtőnévvel. En­nek első része „A pecsenye- csirke- és árutojás-termelés” Miklóssiné dr. Horváth Er­zsébet szerkesztésében. A so­rozat szerzői az árutermelő kisüzemek munkáját szeretnék se­gíteni úgy, hogy szakta­nácsot adnak a korszerű fajtákkal, hib­ridekkel, takarmányozással (kapcsolataiban. REKORDER HÁZTÁJI TEJELŐK. Vállal és Mérk környékén Jó te­jelő teheneiről ismert Rácz Lajos vállaji gazda és Aradi Ferenc- né mérki lakos. Rácz Lajos istállóiban öt fejőstehén és hat üsző van bekötve. A gazda 10 ezer liter tej leadására kötött szerződést a tejiparral 1985-re, ezt 25 ezer 5M literrel teljesítette. Rekorder a Kati nevű tehén, (felvételünkön) amely már kiérdemelte a megyei tejtermelési verseny első diját. Mérken a legjobb tejtermelő Ara­di Ferencné két tehenet tart, és 1985-bcn a tejiparnak 13 ezer li­ter tejet értékesített. A tejtermelési versenyben teheneivel már Aradi Ferencné Is ért el helyezést. (Baján Erzsébet felvételei) ^Folytatjuk) Állattartóknak Könyvhónapi ajánlás Egészségvédelem és gyógyítás Primőr saláta Fehérgyarmatról A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFfiSZ zöldségtermeld szakcsoportja tíz taggal 1975-ben alakult, ma már hatvanötén vannak. Többsé­gük (mint Földvári Imre, a szakcsoport társadalmi elnöke) fólia alatt foglalkozik korai zöldségfélék, retek és saláta termesztésével. Földvári Imre viszonylag nagy területen, 400 négyzetméteren fó­liázik. A téli hónapokban 40 négyzetmétert hasznosít, vegyes tü­zelésű kazánnal fűti a talajt. Salátái már piacra érettek, de jól ha­lad a különböző zöldségfélék palántáinak hajtatásával is. A pri­mőr saláta jól jövedelmez, megéri a hajnali kelést, hideg napokon az éjszakai fűtést. (Molnár Károly felvétele) Az almafák védelme Tél végi lemosé permetezés Sajnos, minden évben, a pá­rás, nedves időjárási periódu­sokban, az almáskertekben szá­mítani leshet az almafa-varaso- dás fellépésére. Az intenzív ter­mesztési formák: a sövénygyü­mölcsösök és a sűrű állományú karcsúorsó, zárt „felülete” csak fokozza a fertőzési veszélyt, de hajlamosító tényező a túlzott nitrogénellátás (különösen szak- ■ szerűtlen műtrágyázás esetén) és a bőséges öntözés is! Gyümölcsöseinkben telepített fajtáink közül különösen fogé­kony: a golden delicious, a starking és a jonatán! A kór­okozó gomba biológiájának is­meretében, a növényvédelmi és agrokémiai állomások megbíz- ható előrejelzései alapján cél­szerű végrehajtani a védekezé­seket. Tudnunk kell azt is, hogy az almafa-varasodás elle­ni küzdelmünkben több lehető- ségünk is van. Az egyik ilyen lehetőség, hogy növényvédő sze­rek felhasználása nélkül, a fer­tőzött levelek talajba forgatásá­val, vagy összegyűjtésével és elégetésével — környezetkímélő módon — megakadályozhatjuk a gomba „termőtestjeinek” kép­ződését, a fertőzőkápes spórák kialakulását. A másik lehetőség, hogy a vegetációs időszakban gördítünk akadályokat a spórák elé, nehogy a levelekre vagy a gyümölcsre kerüljenek, A varasodás elleni védekezés­ben fontos szerepe van a rügy- pattanás előtti tél végi, illetve kora tavaszi lemosó kezelések­nek. Ilyenkor hasznos fegyver lehet a kezünkben a Novenda 1,5—2%-os töménységben. Ez a kemikália kiválóan alkalmas a lehullott lomb permetezésére, sőt a pajzstetvek, az atkák, de még az áttelelő rovarok és tojásaik elpusztítására is felhasználható. Az egérfüles stádiumban a „blokkoló” kezelésekkel az al- mafa-lisztharmat ellen az elsőd­leges fertőzések terjedését kell megakadályozni. A nedvesíthe­tő kénkészítmények (0,5%-os Thiovit, Kumulus vagy Pol Sulcol) mellett elsősorban az alacsony hőmérsékleti érté­keken is hatékony: 0,1%-os Ka- rathane FN—57-.tel vagy a 0,05%- os Karathane BC-vel, melyek egyúttal jó atkagyérítő hatású­ak. A varasodás ellen réztartalmú szerekkel: 0,3%-os Rézoxiklorid 50 WP-vel vagy kombinált (réz + szerves hatóanyagú) készít­ményekkel, pl. 0,3%-os Miltox Speciállal lehet védekezni. Amennyiben szükségessé válik a rovarkártevők, így a sodrórao- lyok elleni védekezés, úgy jól gázosító idegméreggel, 0,1%-oS Unifosz 50 BC-vel permetezhe­tünk. A kombinált kezelést a zöld bimbós állapotig meg lehet ismételni: piros bimbó állapottól érzékeny fejlődési szakaszok kö- vetkeznek, ezért ettől az idő­ponttól kezdve elsősorban nö-* < vénykímélő készítrr\ény§k hasz- * nálhatók, mint a tj,t%-ös‘ Töpgin . Metil 70 WP, vagy a 0,15%-ós - Sápról. A Sápról esetében az eredményes védekezés feltétele, hogy egy hektárra vetítve 1,5—2 liter szert juttassunk ki a va- nasodás és lisztharmat ellen. Az említett szereken kívül eb­ben az időszakban olyan szerek is használhatók az almafa-vara­sodás ellen, mint: a 0,2%-os Dithane M—45 vagy a 0,2%-os Polyram Combi. Réztartalmú ké­szítményeket ekkor már nem szabad használni! Járványveszé­lyes időszakban egy-két kezelés­re alkalmazhatunk olyan szere­ket is, mint pl. a 0,05—0,07%-os Efuzim vagy a 0,03—0,07%-os Syl- lit. E kemikáliák nem szisztema­tikusak, de mély hatásuk jól érvényesül a varasodás ellen. A lisztharmat ellen felhasz­nálható készítmények közül a Karathane megnevezésű szere­ket használhatjuk. Az alma vi­rágzása előtt vagy .sziromhullás után megkezdődhet a gyümölcs- fa-takácsatkák lárváinak töme­ges kelése. Ilyenkor speciális atkaölő szerek, például a 0,3%- os Mitac vagy a 0,2%-os Rospin használata válthat szükségessé. Szlromhullás után a poloska- szagú almadarázs ellen nem kell védekezni, és ha előző évben erős levélaknázómody-fertőzés volt, csak gombaölő szerrel vé­dekezzünk, hogy a hasznos pa­razita szervezeteket megkímél- ' Jük! Az alma-dió nagyságú termés- * állapot után, az intenzív hajtás­növekedés befejeztével, az al­ma növényvédőszer-érzékenysé- ge csökken, ezért nagyobb le­hetőség van a perzselésmentes vegyszeres beavatkozásokra. Ma­gunk és környezetünk védelme érdekében a munka-, balesetvé­delmi óvó rendszabályokat szi­gorúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba Mintha marhavásár lenne, olyan a nagyecsedi állomás környéke, bízott bika leadásakor és elszállításakor. Legutóbb közel félszáz nagyecsedi gazda vitte leadásra készre hizlalt jószágát. Nagy- ecsed környékén a bikahizlalásnak nagy a múltja, jelene, de van jövője Is. (Baján Erzsébet (elvétele) KISTERMELŐK-KISKERTEK 1 /»M1V -- s. . . . _ _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom