Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. február 10. Vállalatok a bíróság előtt Előfordul, hogy egyes gazdálkodó szervek komoly összegeket hagynak veszni, mondván: nem éri meg az a pár száz ezer forint, hogy megromoljon a partneri viszony. Ennél talán csak érthetetlenebb, amikor a vál­lalatok, szövetkezetek apró-cseprő összegek miatt pe­reskednek. Szépülő környezet Strandolni, gyógyulni—itthon Kép a nyíregyházi kór­házból: ez a víz már régen a reumások Mekkája. — Ugyanolyan az összetétele, mint a Sóstóé ... táskor. A bejáratnál lévő ré­gi faépületet csinosítják, modernizálják, hogy a für- dőzők igényeinek jobban megfeleljenek. A faépületek stílusát, s jellegét meghagy­ják, a régi kor hangulatát kár lenne megbolygatni, hi­szen ez hozzátartozik Sóstó képéhez. Átalakítják az öl­tözőket, mivel több vendég­re számítanak. A melegstrandon egy új termálmedence építését kez­dik el, ami jövőre lesz kész. Csökkentik a termálvíz hő­fokának a hőveszteségét, job­ban burkolják a hideg-me­legvíz hálózatot, és a víz út­ját is lerövidítik. Nyírbátorban ez évben ké­szül el a strand új termál- medencéje, s így minden bi­zonnyal az idősebbek is szí­vesebben látogatják majd a strandot. Megszépül a nagy- kállói fürdő is. Lebontják a rossz állapotban lévő kabi­nokat, öltözőket és új épül helyettük. Régi vágya teljesül a má­tészalkaiaknak, amikor a düledező falú strandépületet szinte teljesen átépítik. Cse­rére szorul a tetőszerkezet, átépítik a termálmedencét és a kádfürdőket is. Remélik, hogy a megszé­pült strandok jobban esalo- ' gatj ák majd a fürdőzni, na­pozni vágyókat. S ha valaki hosszabb időt kíván eltölteni a szabolcsi strandokon, an­nak sincs akadálya. A sós­tól fürdőt leszámítva min­den strandon lehetővé teszik a kempingezést, kisebb cso­portok számára engedélyezik a táborozást. Nemcsak a fürdők bevétele növekszik ezzel, hanem a távolabbról idelátogató vendég is jól jár, hiszen a gondtalan nyaralás­hoz a strandokon szinte minden megvan. És még egy jó hír. Jó úton halad Sóstófürdő vizé­nek gyógyvízzé nyilvánítása. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet véleménye is megfelelő, és remélhetőleg az Egészségügyi Minisztéri­um is hamarosan megadja a jóváhagyását. (bi) A tárgyalóteremből Elítélték Janika gyilkosát Tudja-e, hogy • •• I ... a közelmúltban jelent meg Magyarország leg­újabb helységnévtára, amely tartalmazza az or­szág valamennyi települé­sének adatait. Érdemes henne böngészni, néhány következtetést levonni a számokból, amelyek álta­lában az 1984. január el­sejei állapotot tükrözik. A megyék közötti ösz-_ .szesítésből kitűnik, hogy a maga 603 ezer hektárjá­val Szabolcs-Szatmár az ötödik a sorban Bács-Kis- kun, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Pest és Hajdú-Bihar után, a népességben vi­szont a Pest megyei 983 ezer, a borsodi 800 ezer után mi következünk, 585 ezerrel. Az országban csak Pest megyében ta­lálható több nagyközségi tanács, a szabolcsi 28 után mások csak hússzal következnek. Megyénk­ben 225 település van, négy megyében található ennél több. Hazánkban kilenc vá­ros van, amelyik lélek- száma meghaladja a százezret. Köztük Nyíregy­háza a hetedik a sorban a maga 114 ezer lakosá­val. A tízezer lakos alatti nyolc városból viszont kettő található a megyé­ben. Nagyság szerint Fe­hérgyarmat hátulról az ötödik a sorban. Az aprófalvakban to­vábbra is fogy a népes­ség. Ezt mutatja, hogy a közel háromezer település közül 41 olyan van, amelynek a lakossága a százat sem éri el, míg a 186 száz és kétszáz közöt­ti lakosú faluból 4 me­gyénkben található. A legkisebb közülük a gá­ton kívülrekedt Kishódos 117 lakossal, Nemesborzo- ván 149-en, Darnón 164- en, Garbolcon 180-an él­tek két évvel ezelőtt. Az ötszáz lelkesnél kisebb falvak száma 27 a megyé­ben. A másik póluson a tízezer lakosnál többet számláló községek állnak, 27 található közülük az országban. A megyében Üjfehértó vezet 13 148 la­kossal, Nagykállón-ak 10 513 lakosa van. A területi adatok közül kiderül, hogy a megyében a legkisebb határa 213 hektárral Győröcskének van, utána következik Nemesborzova 220 hek­tárral. A legnagyobbak között Nyíregyháza vezeti a sort 27 466, utána Ti- szavasóári következik 13 705, majd Balkány 8 999 és Tiszadob 8 260 hektár­ral. Hogy négy év alatt mi­lyen változások történtek, arra két riasztó példa: Beregdaróc lakossága 1016-ról 790-re csökkent, Nyírpilisen az 1980-as 700 helyett csak 503-an él­nek ... ^ J A megyei bíróság tavalyi gazdasági ügyeiből elsőként felidézett esetben ez utóbbi­ról aligha lehet szó (hiszen négymillió forintot emlege­tett a felperes). Vagy mégis? NYOLC NAP KÉSES... Fővárosi textilértékesítő vállalat kérte a bíróságot, bocsásson ki fizetési megha­gyást négymillió forintra a Szatmár Bútorgyárral szem­ben. A kereskedelmi válla­lat indoka, hogy a bútorgyár a hónap 15. napján esedékes tartozását még 22-én sem fi­zette meg. A válasz: nincsen semmiféle adósságuk. A bank már 23-án intézkedett, s ezen a napon meg is érke­zett a vállalat számlájára a szövetek ára. Az „adós” bátorkodott megjegyezni, hogy ekkora ké­sést még vadonatúj partne­rek is elnéznek egymásnak, nemhogy azok, akik már év­tizede állnak üzleti kapcso­latban egymással. Aki azt hiszi, hogy ezzel aztán szé­pen le is zárult az ügy, az nagyot téved. Ha négymillió forinton már nem is, de húsz­ezren továbbra is vitatkoztak a felek. Az eljárási illetéket ugyanis valakinek viselnie kell. Általában ez a per­vesztes kötelessége, most vi­szont ilyen nincsen. A bíró­ság végül megállapította, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására a bútorgyár késedelmes fizetése okot adott, ezért ők lesznek sze­gényebbek a húszezer forint­tal. A határozat jogszerű, mégis felvetődik a gondolat: nem lehetett volna Buda­pesten felemelni a telefon- kagylót, s felhívni a három­száz kilométerre lévő üzlet­felet? Vagy úgy gondolták, hadd dolgozzon a bíróság is, elvégre azért van!... PER 567 FORINTÉRT Két haragos szomszédnál is furcsállja az ember, ha bíróság elé citálják egymást egy-két kiló almán, vagy az átrándult csirkék által kika- pirgált néhány palántán ösz- szeveszve. Mit gondoljunk akkor a következő esetről? A per pontosan 567 forinton és 72 filléren folyt. Ha jóhisze- műek vagyunk, azt mond­juk, unta már a Kúnsági Áfész, hogy mindig kevesebb szén érkezik, mint amennyi a vagon fuvarlevelén szere­pel, s végre példát akart statu áltatni. Pert indított hát az áfész a Tüzép ellen és — biztos ami biztos — a szénbánya ellen is. Illetve előtte leve­leztek is egy sort, mert a fel­peres nem jól számolta ki a kárát. A kár összegében meg­egyeztek, de fizetni nem akart egyik alperes sem. A tárgyaláson meg sem jelent a bánya képviselője, hiszen vele kapcsolatban egyértel­mű volt a helyzet. A szerző­dés szerint a berakodással, illetve a hivatalos mérlege­léssel ő letudta kötelességét, innentől kezdve semmi köze a dologhoz. A tárgyaláson nem szüle­tett ítélet, igaz nem minden eredmény nélkül találkoztak a felek. (Az áfésznek is biz­tosan megérte képviselője útiköltségét és napidíját ki­fizetni.) A felperes elállt a bányával szembeni követe­léstől, ezért ez a perrész megszűnt. A Tüzéppel való vitája pedig akként zárult, hogy szünetelteti a bíróság a pert (az eljárási illetéket, 300 forintot közösen fizetik). Néhány újabb egyeztető megbeszélés után csak meg­oldódik, immár bírói közre­működés nélkül, annak a kö­zel hatszáz forintnak a sor­sa. — KI FIZESSE A KAMATOT? Harmadik ügyünkben va­lóban súlyos volt a tét. Két téesz pereskedését annak idején jogerős bírói ítélet zár­ta le. A vajai szövetkezet a szerződés késedelmes teljesí­tése miatt megfizetett fél­millió forint kötbért, és kár­térítésként hárommilliót is átutalt a balkányi téesznek. Később aztán új dolgok de­rültek ki, amelyek egészen más megvilágításba helyez­ték az ügyet. Perújítás után új ítélet született: a kötbér marad, de a kártérítésre nem tarthat igényt a balkányi szövetkezet. Mit volt mit tenni, a hárommillió forintot visszautalták. Ezzel megint csak vége le­hetne az ügynek, de Vaján észnél voltak. Több mint egy évig használták a hárommil­liójukat, fizessenek hát ka­matot is érte! Balkányban arra hivatkoztak, hogy ők ítélet alapján használták ezt a pénzt, miért terhelné még A tervrajzon egész kis föl­di paradicsom: ligetek, ta­vacska, szebbnél szebb sport­pályáik, a tájiba illő, de mo­dem vonalú épületek. A régi Bujtos helyén egy igazi vá­rosliget, ideális pihenőpark képe bontakozik ki. Valóság - Lucifer még ármán ykodik, nem tudni meddig húzza- halasztja az új Bujtos kiala­kítását. Az össznépi pénztár­ca lapossága miatt évtizedek­be telhet, mire a terv teljes egészében megvalósul. Az el­ső ütem munkálatainak a megkezdését azonban már az . ördög sem foghatja vissza ... A bujtosi tervek valóra vál­tásában nagy szerepet ját­szik a megyei beruházási vál­lalat, a NYÍRBER. Deák László főmérnök konkrét el­képzeléseket Ismertet. A Szegfű utca—Soltész Mihály utca—Hunyadi utca—Géza utca négyszögben' még az idén megkezdik a több céM művelődési és szabadidőköz­pont épületének alapozását. Versenytárgyaláson dől el ha­marosan, melyik építővál­lalat kapja a megbízást. (Nem egyszerű munkáról van szó, hiszen a Bujtos jó­val alacsonyabban fekszik, mint Nyíregyháza többi ré­sze, s ezért magasabb a víz- szint.) Ha minden a tervek szerint halad', akkor három év múlva már otthont adhat a fedett csarnok művelődési kamat is őket? A megyei bí­róság a vajaiaknak adott igazat, s megítélte a nyolc- százezer forintot. Fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. A tárgya­láson aztán megegyeztek a felek. Balkányban is alapo­san átrágták magukat a jog­szabályokon, s látták, nem sok esélyük maradt, így az­tán vállalták a kamatok meg­fizetését. Az eljárási illeté­ken, negyvenezer forinton pedig megosztoztak. A vajai szövetkezetnek megérte az a húszezer, hogy a jó partneri kapcsolat megmaradjon ... MEG KELL GONDOLNI! Csak három gazdasági ügyet idéztünk a tavalyiak­ból, akadtak ezeknél sokkal cifrábbak is. Mégis levonha­tó egy általánosabb követ­keztetés : átgondoltabban kellene perbe bocsátkozniuk a gazdálkodó szerveknek. Ha jogos az igényük, akkor igen­is be kell hajtani a másik félen, hiszen a kollektíva ér­deke is ez. Piti összegeken hetekig vitázni, ez viszont nemcsak pénzbe kerül (eset­leg többe, mint a megnyer­hető), hanem az amúgy is jócskán túlterhelt bíróságok munkáját is feleslegesen szaporítja tovább. rendezvényeiknek, sportese­ményeknek. Nem sok város dicseked­het ilyen adottságokkal! Az erdő szinte bejön az épületek közé, ráadásul az uralkodó széljárás pontosan behozza onnan az oxigéndús levegőt. A Bujtost dicsérő megállapí­tás nem az újságírótól, hanem nála avatottabb szakembertől származik: Nyíregyháza város főépíté­szének, Veres Istvánnak a szavait idéztük. Nagy terv­rajzon mutogatja, mi hová kerül a nyíregyházi Városli­get ötven—hatvan hektáros bujtosi részén. A kis tavon esónakázási lehetőséget terveznek, ter­mészetesen ehhez különféle munkálatok szükségesek: kotrás, medertisztítás. Ren­geteg zöldterület, ligetek, er­dőrészek, díszterek kötnék össze a Váci Mihály művelő­dési központot, a tervbe vett szabadtéri sportpályákat, az új létesítményeket. Nem csupán egy általános elgondolásról1 van szó. A nagy terv ütemezésére is megszületett már a javas­lat. Elsőként, ahogyan azt említettük, a hosszú nevű többcélú szabadidőközpont csarnoka készül el. A máso­dik ütemben kerülne sor a A januári lazítás után Tél tábornok összeszedte mara­dék erejét, és foggal-köröm­mel védi birodalmát, de a víz- és csatornamű vállalat­nál ezzel mit sem törődnek. Január, február, itt a nyár, mondogatják. Komolyra for­dítva a szót, szorgalmasan készülnek a strandidényre. A megye legtöbb fürdője megújult környezetben vár­ja majd nyáron a strandoló- kat. A VII. ötéves tervben 50 millió forintot fordítanak a fürdők fejlesztésére, rekonst­rukciójára. Sok minden már az idén teljesül. Nyíregyhá­zán a sóstói hidegstrandon a fedetlen keblű szép hölgye­ket a tavalyinál is szebb környezet várja majd, ha nem is rögtön, szezonnyi­jégpályára, aztán az uszoda következne. A negyedik ütem sportszálló és állandó cir- kusztér kialakítását tartal­mazza — többek közt. — Hogy ebből mikor lesz való­ság, ama a legkonkrétabb válasz is így hangzik: foko­zatosan épülnek ki az új Buj­tos különböző részei, a pénz­ügyi lehetőségek függvényé­ben. Még az első ,létesítmény leendő helyének környékén sem fejeződött be teljesen a szanálási eljárás, folynak a kisajátítási tárgyalások, de már most gondolni kell a ■későbbiekre. A tervpályázat kiírásában már szerepelt az a fontos szempont, hogy kap­csolja be a város vérkerin­gésébe a Bujtost, azon belül pedig kapcsolódjék egymás­hoz a Váci Mihály művelő­dési központ és a többi léte­sítmény, különösein az új csarnok. Az autóparkolókait már így tervezték meg, de szükséges volna a Hunyadi utca alkalmassá tétele a na­gyobb forgalomra, valamint a kisikönút újabb szakaszának a megépítésére. Ezekkel a vál­tozásokkal nemcsak a város­központból lenne ideális a Bujtos megközelítése, hanem közvetlen összeköttetés len­ne Örökösfölddel és az északi lakótelepekkel is. (pd) Annak idején beszámoltunk a nagy port felvert ügyről: a nem teljesen tiszta elméjű, de Nyír­egyházán igen népszerű Pazár Jánost, vagy ahogyan inkább ismerték, Janikát halva találták a városközpontban. Időközben ítélet is született gyilkosára, de talán nem árt, ha előbb röviden felidézzük, ml is történt. A hatvankét éves Szakos Ist­ván és Janika között nem volt felhőtlen a viszony. Szakosnak, bár volt lakása, mégis inkább a Csemege Áruház alatti pincé­ben töltötte az éjszakákat. Pa­pírt gyűjtött napközben, s a zsákmányt itt halmozta fel. Jú­nius 12-én este Szakos és Jani­ka összevesztek valamin, egy lakó rájuk is szólt, de a két férfi nem hallgatott rá. A pin­cében folytatódott a szóváltás, s eközben Janika felkapott egy asztallábat, és megütötte ellen­felét. Szakos kicsavarta kezéből a fadarabot, majd ő támadott. Szó szerint agyba-főbe verte a gyengeelméjű Janikét. Amikor rájött, hogy már nincsen élet benne, holttestét becsomagolta egy nylonzsákba, áthurcolta az udvaron, majd az utcán is, és letámasztotta a trafik mellett. Érettségi bankettről hazafelé tartó diákok találtak végül rá, s ők értesítették a rendőrséget. Szakosról az orvosi szakvéle­mény megállapította, „agyi ér­elmeszesedés és alkoholizmus ta­laján kialakult agyvelőbánta- lomban és súlyos fokú szemé­lyiséghanyatlásban szenved. A vádlott súlyos mértékben kor­látozott volt cselekménye tár­sadalomra veszélyességének a felismerésében, magyarán ő sem egészen tiszta elméjű. A koráb­ban lopásokért többször is bün­tetett Szakos Istvánt emberölés miatt hat és fél év börtönre ítélte — jogerős határozatával — a Szabolcs-Szatmár Megyei Bí­róság. Papp Dénes Ha minden jól megy, három év múlva... Megújul az öreg Bujtos A Bujtos «: őrs házak, kiskertek, sár a Géza utca és Mák utca sarkán. (Jávor L. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom