Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. február 6. Az uni6 helyzete „Üzenet az unió helyzetéről” — ez a címe az általában január végére időzített áttekintésnek, amely gyakorlatilag az amerikai kormány idei programját, hazai és nemzetközi célkitűzéseit tartalmazza, s amelyet most Reagan — a Challenger katasztrófája miatt — egy héttel az eredetileg tervezett időpont után terjesztett televíziós adásban az Egyesült Államok elé. Az üzenet témáinak sokasága nem jelent új elemeket a washingtoni adminisztráció irányvonalában. Legyen szó akár a Moszkvához fűződő viszonyról, akár az erő- egyensúly ügyét behatóan érintő űrvédelmi elképzelésekről, Reagan keddi beszéde a megszokott kitételeket tartalmazza. Ugyanez vonatkozik (az összefüggés nyilvánvaló) az amerikai katonai kiadások sok vihart kavaró kérdésére: az elnök ismét azok ütemes növelését szorgalmazta, s ugyanakkor a költségvetés számos más, igen érzékeny tételét tovább akarja csökkenteni. Ez vonatkozik mindenekelőtt a különböző szociális és népjóléti programokra: kurtítás fenyegeti az oktatási, kulturális, tudományos és egészségügyi kiadások egész sorát. A demokrata párti honatyák elsősorban emiatt bírálták elsősorban az elnököt. Az ellenzéki padsorokból azt követelik, hogy a Fehér Ház ne a szükséges társadalmi támogatás megvonásával akarja elérni célját a költségvetés egyensúlyát illetően. Nem kis viták várhatók olyan, szintén tradicionálisnak számító elvek- körül is, mint például az abortusz kérdése. összességében tehát az unió helyzetéről most felvázolt kép a korábbi vonalvezetés folytatását helyezi kilátásba.. A bel- és gazdaság- politikai kérdésekben ez nem is okozott meglepetést, azt viszont számos megfigyelő hiányolta, hogy Reagan nem használta fel az alkalmat az új szovjet nukleáris leszerelési javaslatokra való reagálásra, sőt, több szempontból inkább igyekezett lehűteni a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásához fűzött reményeket. A Kubai Kommunista Párt kongresszusán felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, aki szerdán lépett a szónoki emelvényre, hogy tolmácsolja a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép, valamint az MSZMP KB főtitkárának, Kádár Jánosnak üdvözletét és jókívánságait. Sarlós István hangoztatta: „A magyar kommunisták, a maFidel Castro, a Kubai KP első titkára beszél a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. gyár dolgozó nép elismeréssel tekintenek azokra az eredményekre és vívmányokra, amelyeket a forradalom győzelme óta a kubai nép, a kommunista párt és központi bizottságának első titkára, Fidel Castro vezetésével elért. Az egészségügyi miniszter a SZOT-ban Dr. Medve László egészségügyi miniszter szerdán a SZOT-ba látogatott. Az egészségügy VII. ötéves tervi fejlesztéséről, a betegségek megelőzését szolgáló társadalmi program kialakításáról, megvalósításáról és más kérdésekről tárgyalt az iparági ágazati szakszervezetek, valamint a szakszervezetek megyei, budapesti tanácsainak vezető tisztségviselőivel. Sertéstenyésztés kaposvári mádra (Folytatás az 1. oldalról) összhangban — a sertés minőségének folyamatos javítása. Ennek záloga lehet Európa legnagyobb sertésteszt- telepe Kislángon, a kaposvári főiskola meglévő, és fejlesztés alatt álló kutatóállomása, az a lehetőség, hogy a KA- HYB-nak módja van Európa és részben Észak-Amerika kiemelkedő tenyészeteinek tudatos feldolgozására és ezen tenyészetek néhány kiváló egyedeinek importjára, ezáltal a kanvonalak képességének folyamatos javítására. A MÉM a takarmányozás terén a minőségre, a sertés igényeinek .kielégítésére tette a hangsúlyt. Ezen elvárás leghatásosabb megvalósítását a HAGE-Purina—KAHYB tápsorban látják, mely tápsor teljes értékű fehérje- bázisra épül, és a ma ismert táipök közül legmagasabb energiaszínfctel rendelkezik. A megye sertéstelepein halaszthatatlanná vált a rekonstrukció. Különösen nehéz helyzetben van Nagyecsed, Tiszabercel, Nagykálló. Var- sánygyüre, Űjíeihéntó .sertéstelepe. Ezek az üzemek gondjaik megoldására megyei segítségre szorulnak. Kiemelkedő feladata a ■rendszernek megfelelő számú és minőségű vemhes koca- süldő-előállítás a kistermelői igények kielégítése. Ennek érdekében mintegy 4000 darab vemhes ikooasüldő előállítására kötöttek szerződést a megye KA-HYB üzemei az ÁHV-vaL (ésik) Kínai lap Kun Béláról A Sicsie Csisi (Világesemények) című kínai lap cikkben emlékezik meg Kun Béláról, születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából. A cikk ismerteti Kun Béla életrajzát, majd rámutat: Kun Béla a harcos forradalmár életműve és neve nem ismeretlen a kínai emberek számára. Forradalmi tevékenységéről és a Magyar Tanácsköztársaságban játszott kiemelkedő szerepéről elismerő cikk jelent meg 1919 áprilisában abban a kínai lapban, amelyet a Kínai Kommunista Párt egyik, alapítója, 14 Ta-csao szerkesztett. Közölte a lap annak a kiáltványnak a teL- jes szövegét is, amelyet az első magyar munkás-paraszt kormány intézett az ország ilakoss ágához. A Sicsie Csisi hangsúlyozza, hogy az 1919-es magyar forradalom jelentős hatással volt a kínai Május 4. mozgalomra. Újabb merénylet Párizsban Huszonnégy óra alatt két pokolgép robbant a francia fővárosban. Egy harmadikat még fel robbanás a ©lőtt s iskerült hatástalanítani. Kedden este nagy erejű robbanás történt Párizs diák- negyedének egyik könyvüzletében. A boltban legalább hetvenen tartózkodtak. A detonáció következtében a földszinten tűz ütött 'ki. A tűzoltók csak kétórás 'küzdelemmel tudták megfékezni. Négy ember megsebesült. Az egész épület leégett. A hatóságok attól tartanak, hogy a romok alatt áldozatok vannak. Hétfőn késő este, a robbanás előtt másfél órával hatástalanítottak egy pokolgépet az Eiffel-torony egyik mosdójában. Néhány órával azelőtt a Champs-Élysées-n egy áruház előtt robbant pokolgép. Újra repülhet a tajvani pilóta HuanR Csi-osenfí tajvani pilóta, aki négy évvel ezelőtt gépével együtt Kínába repült, és magas pénzjutalomban, valamint előléptetésben részesült, a kinai légierő parancsnokságának engedélyével ismét gépre szállhat. Az engedély megadásával egyidejűleg megkapta a „Különleges osztályú pilóta” kitüntető címet is. Q „Az történt ugyanis — írja Krucsay említett latin nyelvű libellusában , — hogy a most elfogyó 1727. év múlt novemberének 21. napjának az éjjelén, midőn ágyamban a tassi házamban a pihenésnek átadtam magam, amint gyakran nevezett feleségem észrevette, hogy az éjszakának körülbelül 7. órájában édes álomba szenderültem, egy szál alsóruhában abba a hálókamrába ment, hol az íródeákom, Krasznay Imre töltötte az éjt és nevezett íródeákommal szemérmetlenül több, mint két órára ösz- szeíeküdt, és mint kétségen kívül hihető, a megvetendő test ösztöneinek engedve ugyanazon ember által magán házasságtörést követtetett el. Én felébredve álmomból, említett feleségemhez' többször szólva nem kaphattam semmi választ, majd világot gyújtva a fent nevezett íródeákom említett hálókamrájába mentem. A közelítő fénynél fent említett feleségem meglátva engem, le- ugorva tüstént* a nevezett íródeák ágyáról, alig tudott két lépést tenni, megfogtam, s míg fekhelyére elvittem, azalatt a megnevezett íródeák majdnem mesztelenül tanácsosnak vélte elmenekülni s ezáltal is elég bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a házasságtörés szörnyű vétkét elkövették.” Krucsay János szerint az asszony bűnösségét még azzal is súlyosbította, hogy három nap múlva a rá- di minorita atyák kolostorába szökött és ott menedéket kért. (Ez a Rád nem azonos Ti- szaráddal. Rád Zemplén déli részén fekvő falucska a Latorca bal partján, nem mesz- sze attól a helytől, hol a Latorca és az Ondava vize ösz- szefolyva Bodrog néven folytatja útját. Melith György emelt itt a minoritáknak kolostort a XVI. században, mely a XVIII. században szűnt meg. Lakói átmentek Imregre, a régi épület egy része pedig ma plébánia.) Krucsay négy emberét küldte az asszony után, kik 11 napon éjjel-nappal őrizték a kolostort, nem hagyja-e el az asszony. Az említett beadványában a következőkben Krucsay nem mond igazat. Azt állítja ugyanis, hogy mikor az asszony látta, hogy odarendelt emberei miatt „semmiképp sem tud megszökni, önként Kisvárda mezővárosba (ahol valójában lakott) visszatért." Majd a hazugságot folytatólag pateti- kus felkiáltásokkal ködösíti: „Mekkora lelki szorongásom támadt emiatt! Szívemnek mily óriási fájdalma szaggatja belsőmet?” Valójában Krucsay nem járt el tisztességesen. Beszélt a kisvárdai plébánossal, Jós- vay Ferenccel, s megkérte, bírja rá az asszonyt a hazatérésre; ugyanis közöttük csak valami kisebb szóváltás volt, valami csekély gyanúsítás; az asszony nem követett el semmi főbenjáró dolgot, s ő nem is akar semmi eljárást indítani ellene; ha magától hazatér békésen, meg fognak egyezni. Majd hivatkozva a rever- zális szövegére, továbbá a visszaeső bűnösökre vonatkozó 1655. évi törvény 26. törvénycikk (3. §) alkalmazását kéri feleségére, megke- gyelmezés lehetősége és az ítélet szavazatra bocsátása nélkül, „hogy hóhér keze fossza meg a becsületes emberek életétől”. Erre a beadványra a vármegye elrendelte a kiegészítő nyomozást, melyet Eördögh György h. szolgabíróra bízott egy esküdttel, s a tárgyalást 1728. január 22-re tűzte ki. A kiegészítő nyomozás hátrányos helyzetbe hozta Borbála asszonyt, mert kiderült, legalábbis részben, mit csinált azalatt a 16 év alatt, mely a két botránya közt eltelt. Észre lehet venni, kezdetben óvatosabban, körültekintőbben jártak el, de a vallomások egyértelműek. így Jósa Mihállyal Kisvárdán akkor találkozott, mikor a férje távol volt. „Mikor még Kisvárdán lakott és Krucsay János uram Bécsben s Pozsonyban járt volna sokat, azon időben néhai Jósa Mihály eleget járt Krucsay Jánosné asszonyhoz és ott is eleget hált.” És kitudódott az asszonynak egy másik, ez alkalommal egy újabb kapcsolata is. Kovács Ferenc először Krucsay íródeákja volt — hogy akkor történt volna valami, nem szólnak a tanúk —. amikorrói beszélnek, a 3—4 év előtti időről. Kovács Ferenc már Pexa Imre íródeákja volt, a kis Krisztinát még bölcsőben tartották, s már Tasson laktak. (Folytatjuk) Az SZKP XXVII. kongresszusa előtt (2.) Vita a gazdaságirányításról MIELŐTT MEGKÍSÉRELNÉNK, hogy felvillantsunk néhány részletet a Szovjetunióban a gazdaságirányításról folyó beható vitáról, s a megoldások alternatíváiról, le kell szögezni: az irányítás központi láncszeme a jövőben is a népgazdasági terv lesz. Egy rövid lélegzetű írás nem vállalkozhat valamennyi kérdőjel megválaszolására, csupán jelzéseket adhat. Az egyik ilyen jelzés az a szovjet vezetés állásfoglalásaiból ki csendülő felismerés: véglegesen lezárult az extenzív gazdálkodás korszaka. Nem csupán azért, mert óvatosabban kell gazdálkodni a nyersanyagokkal, s a kitermelést szolgáló beruházások sem növelhetők a végtelenségig. Aganbegjan akadémikusnak az EKO című folyóiratban megjelent írása azt is jelezte, hogy a XII. ötéves tervben törvényszerűen csökkenni fog a beruházások aránya. A gazdasági növekedésnek a termelékenység növekedéséből kell származnia, amely az új technológiák révén évi 6,5 százalékkal haladja meg az eddigi ütemet. E folyamat törvényszerű következménye viszont a foglalkoztatottak számának csökkenése lesz. Egy másik tanulmány, amelyet Popov közgazdász készített, emlékeztet rá, hogy 1931-ben törvény intézkedett a munkanélküliség megszüntetéséről, 1936- ban pedig „alkotmányban rögzítették a munkához — de nem h munkahelyhez való jogot”. A szocializmus egyik nagy vívmányának tekinti a teljes foglalkoztatottságot. Ennek ellenére úgy véli, helyes lenne felhatalmazni az üzemeket a technológiai váltás során felszabaduló munkaerő elbocsátására. Szerinte ezeknek az embereknek havi 80 rubeles juttatást kellene adni addig, amíg az újonnan létrehozandó munka- közvetítő hivatal el nem helyezi őket. A másik jelzés: az iparban, a mezőgazdaságban, de még a tudományos kutatásban is érdekes kísérletezések folynak, amelyek új tapasztalatokkal szolgálhatnak mindazok számára, akik a tervezés és az irányítás megújításán fáradoznak. íme néhány figyelemre méltó példa. A TUDOMÁNYOS kutatók tíz százalékát foglalkoztató Leningrádban In- tenzifikálás—90 elnevezéssel olyan programot dolgoznak ki, amely a műszaki fejlesztés meggyorsítását hivatott szolgálni, az értelmiség érdekeltségének erősítésével. Az iparban öt nagy gépipari egyesülés szakembereit sorolták át új anyagi ösztönzési rendszerbe, a belorusz vasutaknál pedig átfogó racionalizálás kezdődött ugyancsak az érdekeltségi rendszer bevezetésével. A kormány mellett működő népgazdasági akadémia professzora, Bunyics szerint a legátfogóbb kísérletek az iparban a vállalati önállóság növelésére, az önelszámolás erősítésére irányulnak. A kísérletekbe bevont üzemek kevesebb kötelező tervmutatót kapnak és gazdálkodásukat a szerződéses kötelezettségek teljesítése alapján értékelik. 1984-ben ebben a szisztémában még csak öt, 1985- ben már húsz minisztéríu/m vállalatai dolgoztak. Ebből is kitetszik, hogy mind nagyobb szerepet nyernek a gazdaságirányításban az olyan tényezők, mint a vállalati önállóság, az anyagi ösztönzés, továbbá az áru- és pénzvíszonyok. Figyelemre méltóak a mezőgazdaság állami irányításában tapasztalható változások. Létrejött az agráripari komplexum irányításának a központja, az agráripari állami bizottság, amely több minisztérium munkáját fogja össze és — a várakozások szerint — megszünteti az átfedéseket. Ez azonban csupán az egyik fontos lépés. A másik azoknak az intézkedéseknek a rendszere, amelyek a terméseredményekben közvetlenül is érdekeltté teszik a dolgozókat. Szó van a háztáji gazdasági jelentőségéről is. Erről csupán annyit, hogy e kérdés a Szovjetunióban évtizedeken át vita tárgya volt, működéséről ma is eltérő vélemények vannak, s a fogalom alatt nem ugyanazt értik, mint a magyarok. Szovjet statisztikai adatok szerint a háztá-. jiból kerül ki a burgonya* 38, a zöldség 14 és a hús 11 százaléka. KÍSÉRLETEZÉSBEN TEHAT NINCS HIÁNY. Ezért is hangsúlyozta a műszaki haladás meggyorsításáról folytatott tanácskozáson Mihail Gorbacsov: „Ha egy évig, kettőig vagy háromig azt fogjuk ismételgetni, hogy kísérlet folyik, hogy még kiterjesztjük két-három ágazatra, ugyanakkor nem dolgozzuk ki a gazdaságirányítás egységes rendszerét, akkor az ügy nem halad előre.” Az SZKP főtitkára szerint a rendszer kidolgozását rövid időn belül be kell fejezni, hogy a XII. ötéves tervben a népgazdaság valamennyi ágazatát az új gazdasági és irányítási módszerekre állíthassák át. (Következik: Békeprogram az ezredfordulóig) Kanyó András AZ ÉRDÉRT V. MÁTÉSZALKAI GYÁREGYSÉGE PÁLYÁZATOT HIRDET munkaügyi előadói munkakör betöltésére. . Pályázati feltételek: . legalább középfokú munkaügyi szakképesítés, 3 év szakmai gyakorlat. A munkaügyi kérdésekben tájékozott, munkájára igényes, elsősorban férfi szakemberek jelentkezését várjuk. Bérezés megegyezés szerint. A pályázathoz önéletrajzot kérünk csatolni, az eddigi tevékenységi kör részletes leírásával. Bővebb felvilágosítást a gyáregység személyzeti vezetője ad. Telefon: 284 108. Pályázati határidő: 1986. február 10. (78) KOROKNAY GYULA: SZABOLCSI in Krucsay Jánosné élete és halála
