Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
1986. február 5. Kelet-Magyarország Eltartók és eltartottak Aki eltartásra vállalkozik, alaposan fontolja meg, képes lesz-e hordozni egy másik ember ellátásának, ápolásának esetleg nagyon súlyos terhét. Hozzátartozóknál könnyítheti ezt a terhet a szere- | let, elviselhetőbbé teheti a családi kötelék. De tud-e önmagában szeretetet csiholni egy „idegen” iránt? S ha nem, akkor birja-e legalább türelemmel, együttérzéssel vagy pusztán önfegyelemmel? Aki eltartásra szorul, jól gondolja meg, képes-e még az alkalmazkodásra, fel tudja-e mérni az önzés és az önzetlenség határait, megérti, megérzi-e a különbségei a rossz kedv és a rosszindulat, a mézes-mázas kepmutatás és az őszinte jóakarat között? És Jia mindezt megfon- tolva-meggondolva mondanak igent az eltartási szerződésre, még akkor sem biztos, hogy a döntés az élet próbáját is kiállja. A bíróság persze felbontja az életképtelennek bizonyult egyezségeket, de mennyi keserűséget, méltatlan bánásmódot, megaláztatást kell addig elviselniük az öregeknek vagy (ritkábban) eltartóiknak! Helyzetüknél fogva — rendszerint — az eltartottak a kiszolgáltatottabbak. I.-éknek fordított szerepet osztott (bal)sorsuk. Már maguk sem voltak éppen fiatalok, amikor eltartási szerződést kötöttek egy idős asszonnyal, aki azonban ragaszkodott hozzá, hogy továbbra is egyedül éljen lakásában, I.-ék a közelben laktak, nem volt gond naponta többször is átmenni a nénihez. Sokáig rendben mem minden. Hanem egyszer | azzal állt elő a néni, hogy , befogadja a hazöa azt a | fiatalasszonyt, akinek { (hogy-hogv nem/ sikerült őt meggyőznie saját meleg szívérő) ... A néni ek- i kor már ágyban fekvő bejt »eg volt, pár hónap után I meg is halt Ekkor kezdődött I.-ék / kálváriája. A íiatalasz- í szony kijelentette hogy l már pedig itt minden az övé, a ház is, meg a telj lek is. Az érvényes tartáji si szerződés, no meg a • mellettük szóló tények í birtokában I.-éknek nem I volt mit tartaniuk a peril töl (mert idáig fajult a dolog). Javukra >s döntött j a bíróság. Ennek mar több * hónapja. Igazukat mégsem tudták érvényre juttatni azóta sem: a fiatal- asszony zsebre vágta a laI : askulcsot. s noha aero is lakik a hazbau, megfenye- \ gette a házaspárt, „meg- \ .ezhetik maguka*”, ha , odamerészkednek. I.-ék azóta kosar anként lopják vissza az uo varról saját tüzelőjüket. A törvény mellettük szól. Csak talán mm elég hangosan. Gönczi Mária CSAK GUMICSIZMÁBAN? Homokbányát nyitott a nyírteleki Dózsa Tsz Felső- sóskúton 1984-iben. Ennek az lett a következmenye, hogy földutunk járhatatlanná vált. A falugyűléseiken kértük az út javítását vagy karbantartását. Erre azonban nem kenült sor. Ügy gondoljuk, ha a tanács erre nem tud pénzt adni, akkor a tsz, amely a homokbányából hasznot húz, úgy kösse meg a szerződést, hogy az, aki a hcv mokot innen hordja, köteles legyen karbantartani a földutat. Ezen -a részen húsz család lakik, s természetesen van közöttük olyan, akinek Van gépkocsija, csakhogy ezzel a fentiek miatt még az udvaráról sem tud kijönni Hét háznál 70—80 éves emberek laknak, akikhez — ha szükség lenne rá — mentőt sem lehetne hívni. Ha óhajtják megtekintem ezeket az állapotokat, gumicsizmában jöjjenek ki, mert másképp nem lehet közlekedni. (36 aláírás) előtt csekken szerettem volna befizetni nem egészen háromszáz forintot. Nem sikerült, mert nekem ezresem volt, és nem tudtak visszaadni. Mindkét esetet nagyon furcsának találom. Lehet, hogy rehdelet írja elő a napi nulláról indulást, de azt már nemigen írták elő. hogy erről nem szabad tájékoztatni az ügyfeleket, megkímélve őket a bosszúságtól. Magam is nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem, hogy nem juthattam hozzá betett pénzemhez, azt pedig egyenesen nevetségesnek tartom, hogy egy postahivatalban nem tudnak pénzt visszaadni Dr. Filep László Nyíregyháza, Ungvár s. 14. Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez fordultunk Bíró Sándor mátészalkai, Kovács László orosi, Károly Ferenc kis- várdai Kállai Mihályné ófehértói, Beck Antal mátészalkai, Varga Sándor porcsalmai, Török Lajos nyirkátai, Iski Józsefné kisvárdaí, Pólyák György nagykállói, Nagy Ferenc aranyosapáti, Jászát Istvánná nyíregyházi, Csed- reki Mihályné nyírbátori, Zsukk Andrásné nyírbogát^ Szabó Gyula deme- cseri, Márton Józsefné kisvárdaí, Török Janosné, Karsai Józsefné és Kovács Mihályné nyíregyházi, valamint Foddr Ká- rolyné mátészalkai lakos ügyében. Levélben válaszoltunk Papp Rozália csengeri, Fekete Józsefné kisvárdaí, ifi. Végéra Jánosné berkeszi, Tóth Zoltánná tivadari, Petró József ti- szaeszlári, Horváth Andrásné kékesei, Nagy Margit besenyődi, Kovács Istvánná gyulaházi és Gergely Árpád szamossze- gi olvasónknak. Sz. Józsefné nagyhalászi levélírónkat kérjük, közölje nevét és címét, mert adatok hiányában nem tudunk ügyében eljárni, hiszen a gyed ösz- szege a keresettől függ. Az Ny. J. aláírással érkezett levél feladójának sem tudunk segítségére lenni, mert konkrét esetet nem említ. Az általa közölteket tájékoztatásképpen eljuttattuk az illetékesekhez. REJTETT HIBA... Községünkben a Vasvári Pál, a Bem és az Esze Tamás utcában lévő lámpák Immár 14 napja nem világítanak (a levelet január 29- én írták — a szerk.). Ez á jelenség már régóta bosszantja a lakosságot. Tapasztalataink szerint a meghibásodás akkor kezdődik, amikor erős szél fúj. Ilyenkor persze bejelentések sora következik, hol a tanácsnál, hol pedig a TITÁSZ-nál. Mi úgy gondoljuk, hogy a hiba forrása nem egyszerűen a szakaszbiztosító kiolvadása — ez csak következmény. Azt javasoljuk, hogy az egyre gyakoribb meghibásodás valódi okát a szakemberek derítsék fel, és hárítsák el. Ezzel nagyon sok kocsifordulót és a szakemberek munkaidejét is meg lehet .takarítani 150 család nevében kérünk segítséget Hudák Mihály Nyírtelek, Vasvári Pál u. 11. HIÁNYZÓ KÉPESLAPOK Csatlakozom a lapjuk január 27-i számában megjelent, a szabolcsi képeslapokról szóló cikkhez, amelyben hiányolja a szerző, hogy nincs a megye műemlékeiről elegendő képeslap. A községünkben lévő Bessenyei emlékházról sem kapható képeslap, holott á látogatók mindig keresik. Ezt többször is szóvá tettük már, hiszen a gondnok is árusíthatná a lapokat. Ha a Képzőművészeti Alap ezt nem tudja magára vállalni akkor egy fényképesz- szövetkezetet is megbízhatna azzal, hogy jóváhagyásával neszítsene^ kepeket a műemlékekről. Munkácsi Mihály Tiszabereel HÉTKÖZNAPI GONDOK Űj lakónegyed épül Nyíregyházán, a Korányi Frigyes út jobb oldalán. A családok egy része már be is költözött új lakásába. Erről sajnos gyakran megfeledkeznek a szemétszállítók — az itt élők már azzal is beérnék, ha hetenként legalább egyszer összegyűjtenék a hulladékot ezen a még csak alakuló lakótelepen is. Ugyancsak a környéken élők kérik, hogy a Korányi Frigyes u. 23. sz. háztömb mellett, a zebrát megvilágító lámpában pótolják a közelmúltban kiégett égőt, hiszen forgalmas helyről van szó, buszmegálló van a közelben. Fügedi Imre Nyíregyháza, Korányi F. u. FIZET,. NEM FIZET A jósavárosi postahivatalban váltottam már régebben egy takarékbetétkönyvet, amelyből a kifüggesztett tájékoztató szerint bármikor teljesítenek visszafizetést. A napokban délelőtt fél 10 körül ki akartam vermi háromezer forintot. Meglepetésemre közölték, hogy sajnos nem állhatnak rendelkezésemre, mert aznap még nem volt befizetésük. A pénzre sürgősen szükségem volt, ezért megkérdeztem, hogy máshol vehetek-e fel pénzt a betétkönyvre. Azt mondták, nem! Végül 1 óra körül volt any- nyi pénzük, hogy fizetni tudtak. Az elmúlt pénteken délAz illetékes válaszol NEM INDOKOLT Azt javasolta a január 8-i Fórumban egy olvasó, hogy fessenek fel gyalogátkelőhelyet Kisvárdán a Dózsa György út—Rákóczi utca— Gyár utca kereszteződésében. A javaslat alapján megvizsgáltuk az útkereszteződést, forgalomszámlálást is tartottunk. Megállapítottuk, hogy a térségben reggel 7 és 7,45 között egyértelmű gyalogosáramlási irány nincs. Azt is megállapítottuk, hogy a környéken 1978 óta nem volt olyan személyi sérüléses baleset, amelyben gyalogos szerepelt volna. Mindezek alapján az útkereszteződésben továbbra sem tartjuk szükségesnek gyalog- átkelőhely kijelölését. Közúti Igazgatóság Nyíregyháza SZABVÁNY SZERINT „Nehezen olvasható” címmel kifogásolta az egyik olvasó a nyíregyházi autóbuszok feliratait. Tájékoztatásul közöljük, hogy a tömegközlekedési járművek utastájékoztató feliratait szabvány határozza meg. Az autóbuszainkon alkalmazott felíratok e szabványnak felelnek meg. Eszerint a betűk nagysága 4 cm, a számoké pedig 12 cm. A szabvány adta lehetőségeken belül természetesen folyamatosan javítani kívánjuk a feliratok olvashatóságát, és fokozottabban ellenőrizzük a megvilágítást. A 6-os járat indulási helyével kapcsolatos bejelentésre közöljük, hogy azt az épülő autóbuszállomás kivitelezője az építkezés miatt december elején helyezte át a Széchenyi utcára, a régi járási hivatallal szemközti oldalra. Áthelyezték a megállóhelyet jelölő oszlopot és táblát is, jelezve ezzel, hogy a korábbi megállóhely megszűnt. A bejelentést követően a volt indulóhelyen egy fára (mivel más a közelben nem maradt) tájékoztatót helyeztünk el, hogy hol van az új megálló. A másik javaslatra, hogy a Kert utca környékére több járatot közlekedtessünk, elmondjuk, hogy a 6-os járatot sűrítettük, üzemidejét meghosszabbítottuk. Január 2-től 24-es jelzéssel új járatot indítottunk az Örökösföldről a Déli ipartelepre. Az új járat a fent említett lakókörzetet is ellátja. A városközpontba közvetlenül a 2-es és az 5-ös járattal is el lehet innen jutni. Szabolcs Volán Vállalat, Nyíregyháza ElévOi-e a jubileumi jutalem? Háztáji a rokkantsági nyugdíjasnak Szabó Zsigmond mándi lakos 1932 óta dolgozik. 1978- ban elérte a nyugdíjkorhatárt, de azt követően is vállalta a munkát a közeli termelőszövetkezetben. Meg nyugdíjazása előtt jogot szerzett a 25 illetve a 40 éves jubileumi jutalomra, amit azonban akkor nem fizettek ki részére, később pedig elévülésre hivatkozva tagadta meg a jutalmat a tsz. Jogos-e vajon a gazdaság vezetőségének eljárása? — kérdi levélírónk A nyugdíjkorhatárt elért, illetve azon már túl is levő dolgozó az általános elévülési időn, azaz 3 éven belül kérheti a jubileumi jutalmat az őt utoljára alkalmazó munkáltatótól, amennyiben a jutalom a munkaviszony fennállása ide jen esedékes volt- De nerr évül él az igényé annak a nyugdíjasnak, aki a nyugdíjazását követő 3 even belül ismét munkába áll, és folyamatosan dolgozik. Ez történt a levélíró esetében is, aki, tehát kérheti a termelőszövetkezettől a jubileumi jutalmat, igaz, csak a részmunkaidőnek megfelelő havi munfcadi.iat (azaz amit nyugdíjasként kap a jubileumi jutalom kifizetésének időpontjában). Ha a vezetőség nem teljesíti kérelmét, forduljon jogorvoslatért a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Gazi Andrásné méhteleki olvasónk 1985. október 31-én kilépett a termelőszövetkezetből. Mivel az előző évben teljesítette a számára előírt munkamennyiséget, méltánytalannak érzi, hogy csak időarányos háztáji juttatásban részesült. A tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség engedélyezheti a tenményjuttatás időarányos részének kiadását. A vezetőség tehát mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy az év köziben kilépő tagnak — a végzett munka figyelembevételével — biztosítja-e a háztáji juttatást. De nem lehet, a juttatásból kizárni azt a tagot, aki a kilépés évében az alapszabályban meghatározott egész évi munkamennyiséget teljesítette. Nyilas Andomé milotai levélíró 1970-től termelőszövetkezeti tagként dolgozott. 1978-ig teljesítette a kötelezően előírt munkamennyiséget. Ezt követően — betegsége miatt — egyre ritkábban vett részt a közös munkában. 1979-iben, mivel betegségi segélye kimerült, orvosi javaslatra könnyebb munkát kért, amit viszont a termelőszövetkezet nem tudott biztosítani. így 1983-ban levélírónk rokkantsági nyugdíjas lett, háztáji juttatásban azonban nem részesült, amit 'kifogásol. A levélben leírtakból kiderül, hogy míg egészségi állapota engedte, a levélíró rendszeresen részt vett a közös munkában, és a meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Márpedig a háztáji igény elbírálásánál éppen azt kell megvizsgálni, hogy a munkából kiesett idő alatt, illetve a rokkantság megállapításáig a tag munkaképes volt-e vagy sem Ha a munkaképtelenség bebizonyosodik, akkor a tag jogosul a naííajira. Ennek mértéke ugyanis nem csökkenhet amiatt, mert a tag kisebb teljesítményre képes betegsége rokkantsága következtében. Bori Lajos ilki lakos édesanyja nyugdíjas termelőszövetkezeti tagként kérte a tsz vezetőségét, hogy ő is kapjon háztáji földet. Kérését a vezetőség, majd a szövetkezeti döntőbizottság azzal az indokkal utasította el, hogy annak, aki haszonélvezeti jogáról lemondott, nem jár háztáji (olvasónk édesanyja tudniillik sem nyugdíjazása előtt, sem azt követően nem kapott háztájit, mivel ilyen címen használta a haszonélvezetében lévő földet). A háztáji föld területébe valóban be kell számítani azt a földet is, amit a tag haszonélvezeti joga folytán használ. Ha a terület nagysága eléri az alapszabályban a háztájira meghatározott mértéket, akkor a termelőszövetkezeti tag nem jogosult ezen felül is háztájira. Ugyancsak elveszíti jogosultságát az a tsz-tag is, aki a korábban fennálló haszonélvezeti jogról önként lemondott. A tsz tehát nem követett el jogsértést. Dr. Nyitrai Zoltán _7
