Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

4 Kelet-Magyarország 1986.február 28. Tanácskozik a szovjet pártkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) szervek munkájában. Mind­ez a szovjet nép jóváhagyá­sára és támogatására talál. Szolomencev után Pjatrasz Griskjavicsusz, a Litván Kommunista Párt KB első titkára emelkedett szólásra. A köztársasági pártszervezet nevében támogatásáról biz­tosította a társadalom- és gazdaságfejlesztés meggyor­sításának programját. Kahar Mahkamov, a Tad- zsik Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára önkritikusan állapí­totta meg, hogy a köztársa­ságban súlyosan megsértet­ték a káderek kiválasztásá­nak és elosztásának lenini el­veit. Megjegyezte, hogy a fo­gyatékosságok elvszerű elem­zése, kiküszöbölésük útjai­nak szabatos megjelölése erő­síti a bizalmat a párt iránt, emeli tekintélyét. A szovjet gépkocsiipar korszerűsítésének problé­máit tárgyalta felszólalásá­ban a Volgái Autógyár igaz­gatója, Valentyin Iszakov. Elmondta egyebek között, hogy bizonyos tudományos és műszaki eljárások bevezeté­sével mintegy felére sikerült lerövidíteni az új típusok gyártására való áttérés ide­jét. Valentyin Meszjac, a moszkvai területi pártbizott­ság első titkára beszámolt ar­ról, hogy a hat és fél millió lakost számláló közigazgatá­si egységben már tavaly je­lentkeztek az első kedvező változások, de ez csak a be­vezetője egy sokrétű kedve­ző folyamatnak. A vezetési' stílus és módszerek átalakí­tása nem megy olyan gyor­san, mint kellene. A délutáni ülés szovjet fel­szólalóinak sorát Georgij Markov, a Szovjet írószövet­ség vezetőségének első titká­ra és Ivan Polozkov, a krasznodari határterületi pártbizottság első titkára zárta. A külföldi pártküldöttsé­gek vezetői közül a csütör­tök délutáni ülésen Alvaro Cunhal, a Portugál KP fő­titkára, Kang Szong Szán, a Koreai Munkapárt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KNDK Közigazgatási Taná­csának elnöke és Dimcse Be- lovszki, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB elnök­ségének titkára kapott szót. A pártkongresszus pénte­ken folytatja munkáját. Sajtóértekezlet Moszkvában fitfogi program az életkörülmények javítására A párt és a szovjet állam történelmében, a szovjet nép életében egyaránt kiemelke­dő jelentőségűnek, hosszú távra iránymutatónak nevez­te az SZKP XXVII. kong­resszusát Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese csütörtöki nemzetközi sajtóértekezletén. A nagyrészt szociálpoliti­kai kérdéseknek szentelt saj­tótájékoztatón Gejdar Alijev rámutatott, hogy a központi bizottság a szovjet társada­lom dinamikus fejlesztésének programját terjesztette meg­vitatásra a küldöttek elé. Az SZKP az eddigi fejlődés eredményeit sokoldalúan ele­mezve világos, átgondolt és pontosan kidolgozott straté­giát vázolt fel, amely átfogja a szovjet társadalom életé­nek minden területét. A következő másfél évti­zedben megkétszerezik a szovjet emberek életkörülmé­nyeinek javítására szolgáló anyagi eszközöket. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,6— 1,8-szeresére növekszik. To­vábbi 2 milliárd négyzetmé­terrel bővül az évszázad vé­géig a lakásállomány alapte­rülete. Az ezredfordulóra minden szovjet családnak ön­álló lakást biztosítanak. A szociálpolitikai teendők nem korlátozódnak az anyagi jó­lét emelésére, komplex intéz­kedéseket tesznek a növekvő szociális és kulturális igé­nyek kielégítésére. További intézkedéseket terveznek a nők munka- és életkörülmé­nyeinek javítására, az anya- és gyermekvédelemre. Az SZKP KB véleménye szerint a központi és a helyi szervek az utóbbi években nem kellőképpen értékelték a megoldásra érett szociális kérdéseket, több tekintetben jelentős az elmaradás. A párt szociálpolitikájának lényege, hogy a lehető leg­Az MSZMP küldöttsége a magyar nagykövetségen Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége élén részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, csü­törtök este látogatást tett ha­zánk moszkvai nagykövetsé­gén, és találkozott a nagykö­vetség, a kereskedelmi kép­viselet, a KGST-képviselet vezető munkatársaival. A ta­lálkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A vendégek meghallgatták Raj­nai Sándor nagykövet beszá­molóját a moszkvai magyar külképviseletek munkájáról. Kádár János a baráti beszél­getésen tájékoztatta a jelen­lévőket hazánk életéről, az SZKP kongresszusának mun­kájáról. jobb feltételeket teremtsék meg a személyiség harmoni­kus fejlődéséhez, minden dol­gozó alkotó képességeinek érvényesüléséhez. A követke­ző 15 évben megkétszerezik a társadalmi fogyasztási alapok nagyságát. 25—30 százalék­kal tervezik növelni a mun­kabéreket, ezen belül a mos­tani aránytalanságok felszá­molása érdekében 30—35 szá­zalékkal a mérnökök és a technikusok fizetését. Emelik a pedagógusok és hatmillió egészségügyi dolgozó fizeté­sét. A Szovjetunióban ma 10 ezer főre 42 orvos és 110—112 egészségügyi középkáder jut Három millió 600 ezer a kórházi ágyak száma, s ezt 15 év alatt további 350 ezer­rel akarják bővíteni. A poli- klinikákon egyidejűleg 5 millió beteget tudnak kezel­ni; az ezredfordulóra ez a szám további 900 ezerrel nő. A szovjet állam évente 27,5 milliárd rubelt fordít a min­denki számára hozzáférhető, ingyenes oktatásra, képzésre. Kérdésekre válaszolva Gej­dar Alijev elmondta, hogy a fogyasztói árak stabilitását szociálpolitikai megfontolá­sokból a jövőben is igyekez­nek megőrizni. Vonatkozik ez mindenekelőtt a közszük­ségleti cikkekre. Kiemelte, hogy a munka nélkül szer­zett jövedelmek anyagi és er­kölcsi károkat okoznak a szovjet társadalomnak, ép­pen ezért a jövőben a tör­vény teljes szigorával fognak fellépni a különböző vissza­élések, a korrupció, a meg­vesztegetés, a sikkasztás, a lopás, a társadalmi tulajdon mindennemű megkárosítása ellen. Rámutatott, hogy az alko­holizmus elleni küzdelem nem kampányfeladat a Szov­jetunióban, s ezt a jövőben is következetesen folytatni fogják. Megemlítette, hogy az állam jelentős bevételek­től esik ugyan el, az alkoho­lizmus anyagi, társadalmi kö­vetkezményei azonban még súlyosabbak. A mértéktelen alkoholfogyasztás elleni ha­tározott fellépés egyik ered­ményeként tavaly május óta csökkent a közlekedési bal­esetekben elhunytak száma. Egy további kérdésre vála­szolva leszögezte, hogy bizo­nyos híresztelések ellenére pénzügyi reformot nem ter­veznek a Szovjetunióban. Gejdar Alijev végezetül rá­mutatott, hogy az SZKP so­raiban „tisztogatás” nem lesz, erre nincs szükség, semmi sem indokolja. Az egyes konkrét negatív jelenségek­kel szemben harcolunk, azok elleTi viszont következetesen — jelentette ki Alijev. Csúcstalálkozó „Az elnök engedett azok­nak, akik nemet monda­nak” — állapítja meg csütörtökön vezércikkében a The New York Times azzal kapcsolatban, hogy Reagan Mihail Gorba- csovhoz intézett válaszá­ban lényegében elfogad­hatatlan feltételekhez kö­tötte a középtávú atom­eszközök felszámolását. A lap megállapítja, Reagan ezzel komolyan veszélyez­teti a csúcstalálkozó és a leszerelési megállapodá­sok esélyeit. „Érthető, ha Gorbacsov elégedetlen. Lehet, hogy egyesek ép­pen ezt akarták Washing­tonban” — szögezi le a lap. A cikk úgy véli, hogy egyes körök továbbra is a fegyverkezési verseny folytatásával akarják „megcsapolni” a Szovjet­unió gazdaságát, s a jelek szerint ezeknek álláspont­ja győzedelmeskedett a szovjet javaslatokra adott amerikai válasz elkészíté­sénél. „Az, hogy a fegyverke­zési verseny kizsigereli az amerikai erőforrásokat is, anélkül, hogy katonai elő­nyökkel járna, olyan né­zet, amelyet nem túl gyakran hallani a kor­mányzattól” — írja a be­folyásos lap, leszögezve: az európai középtávú atomeszközök csökkenté­sére vonatkozó szovjet ja­vaslat „számos bátorító elemet tartalmaz”. Rea­gan ellenjavaslata viszont „bonyolult tervezet, amely csak az eurorakóták sza­kaszos csökkentésére vo­natkozik és félresöpri a fegyverzetkorlátozás na­gyobb kérdéseit, amikor azzal áll elő, hogy a tár­gyalást megelőzően előbb­re kell jutni a helyi konfliktusok megoldásá­ban, így például Afga­nisztánban”. A lap úgy látja: a kor­mányzat számára ilyen politika mellett a csúcsta­lálkozó esetleges elmara­dása „kevésbé fenyegető, mint inkább szerencsés körülmény”. A cikk sür­geti, hogy kerüljék el a zsákutcát a leszerelés és a csúcstalálkozó kérdésé­ben. Az amerikai képviselő­ház igen nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy felszólítja a kormányzatot: kezdjen tárgyalásokat a Szovjet­unióval az atomfegyver- kísérletek teljes eltiltásá­ról. Korábban már a sze­nátus is hozott ilyen ha­tározatot, még a múlt év nyarán. Bár a két határo­zat nem kötelező érvényű a kormányra, politikai vereséget jelent számára, mert Reagan megbízásá­ból maga Shultz külügy­miniszter próbálta meg­akadályozni annak elfo­gadását. Shultz azt mondta, hogy a kísérletek eltiltása „táv­lati cél”, de a kormány­zat jelenleg folytatni akarja nukleáris fegyve­rei kipróbálását, mert ez­zel tudja biztosítani, hogy azok „hatékonyak és meg­bízhatók” legyenek. A ja­vaslat mellett 268 képvi­selő szavazott, köztük 49 republikánus párti is, el­lene 148 szavazatot adtak le. A képviselőház egy­ben felkérte az elnököt, hogy terjessze jóváha­gyásra a szenátus elé azt a két, korábban megkö­tött szovjet—amerikai szerződést, amely korlá­tozná a föld alatti nukleá­ris kísérleteket. Ezeket az amerikai kormány soha­sem terjesztette a törvény- hozás elé. A moszkvai népgazdasági kiállításon mutatták be a láto­gatóknak a MÁZ—64221 elnevezésű, 34,5 tonnás konténer- szállítót. Teljesítménye 360 lóerő, sebessége 93 kilométer/ óra. Moszkvában, a népgazdasági kiállításon bemutatták a mo­dern vonalvezetésű, nagy csomagterű, kis fogyasztású (6,2 liter 100 kilométeren) és nagy sebességű (óránként 150 kilo­méteres végsebességű) IZS—2106-os személygépkocsit. Leningrádban befejeződött egy új típusú, légpárnás, kétél­tű motoroshajó prototípusának próbaüzemelése. Az új két­éltű neve: Gepard. A szakemberek véleménye szerint a geológusok, a fúrómunkások, a vízügyiek nélkülözhetetlen közlekedési eszköze lesz nemcsak a folyókon, tavakon, a ne­hezen megközelíthető terepeken, hanem a tengerek parti vizein is. Képünkön: a Gepard. Map/ külpolitikai kommentár Zendülés a piramisoknál Feldúlt üzletek, golyó lyug- gatta gépkocsik százai, ki­égett szállodák — ijesztő, vi­gasztalan képet mutat az egyiptomi fővárosból a világ­hírű piramisokhoz vezető út. Páncélkocsik állnak a ke­reszteződéseknél, katonai egységek ellenőriznek sebté­ben felállított barikádoknál, s helikopterek köröznek a levegőben. A hét közepén váratlanul kirobbant rendőr­zendülés után a helyzet né­mileg nyugodtabb Kairóban — igaz, ez részben az idő­közben bevezetett írendkívüli állapotnak köszönhető. Az események viharos for­gataga még az egyiptomi politikával foglalkozó szak­értőket is meglepte. Hivata­los vélemények szerint a lá­zongást a biztonsági őrök so­raiban elterjedt rémhírek okozták a szolgálati idő meg­hosszabbításáról, ám a nyug­talanság gyors terjedése ar­ra utal, hogy mélyebb, tár­sadalmi okok is állnak az erőszakos cselekmények mö­gött. A lázadó egységek mellé felsorakoztak iszlám jelsza­vakat hangoztató szélsőséges fiatalok, politikai elítélteket szabadítottak ki egy börtön­ből, s zavargások törtek ki Aszjutban, abban a város­ban, ahol korábban is volt már kormányellenes felkelés. Nehéz lenne tehát a mosta­ni fejleményeket másként értékelni, mint tünetet, a több szempontból nehezedő gazdasági helyzetre való rea­gálást. Meglehet, a mostani inci­densek elszigeteltek marad­nak, jelentőségüket figyel­men kívül hagyni azonban hiba lenne a kairói kor­mányzat részéről. Mubarak, akinek lépéseit mindeddig a megfontolt taktika, az óva­tosság, a kiegyensúlyozott kompromisszumok jellemez­ték, nem felejtheti, hogy elődjét, Szadatot a terjedő iszlám eszmék radikális kép­viselői gyilkolták meg, s hogy a gazdasági gondok to­vábbra is gyúlékony táptalajt képeznek. Járműújdonságok a Szovjetunióból

Next

/
Oldalképek
Tartalom