Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

lYeiei-iuagyarurszag 7 Nyúl tenyésztők számadása Nőtt a tenyésztői kedv Február 18-án tartotta évzáró tag értekezletét a Nyíregyháza és Vidéke Afész - nyúltenyésztő szakcsoportja. Elhangzott, hogy 1985-ben növekedett a tenyésztői kedv, a szakcsoport 46 tagja ta­valy 80 ezer kilogramm nyúl- húsra kötött termékértékesítési szerződést. Ezt 81 800 kilogramm­ra teljesítették. Már megkezdték az 1986-ra szóló szerződéskötéseket, már­cius 15-ig tart, várható, hogy az elmúlt évitől is nagyobb meny- nyiségű lesz a nyúlhústermelés. ösztönző, hogy a szakcsoport­tagok, amennyiben szerződést kötnek, számos előnyben része­sülnek. A tenyésznyulat 50 szá­zalékos kedvezménnyel vásárol­hatják, megilleti őket minden le­adott kilogramm nyúlhús után a 60 filléres árkiegészítés. Szerve­zetten történik a. nyulak védő­oltása, így jelentősen csökken a költség. Elhangzott a szakcsoport-tag- értekezleten, hogy rendszeresek és hasznosaik voltak az összejö­vetelek. A tagok jól hasznosí­tották munkájukban a szakelő­adásokon hallottakat, a tenyész­tési tapasztalatcseréket. Szó volt arról is, hogy jelentős mértékű a fajtaváltás, a tenyésztők mind többen törekednek arra, hogy Kövér Sándor nyírpazonyi nyugdíjas tavaly 450 nyulat ér­tékesített, idén húsz anyától 500 nyúl leadásával számol. fehér nyúllal foglalkozzanak, hi­szen ennek az ára jóval maga­sabb, mint a színes nyulaké. A szakcsoporttagok közül so­kan mondták el tapasztalatai­kat, valamint azt, hogy mennyi­re érdemes nyúltenyésztéssel foglalkozni. Fekete l>ajos nyírpazonyi la­kos 1985-ben 657 nyulat adott le és ennek ellenértékeként 82 ezer forintot kapott. Kövér Sándor szintén nyírpazonyi nyugdíjas 450 nyulat, 1000 kilogramm nyúl- húst értékesített, a kapott 43 ezer forint 25 százaléka nyere­ség volt. Kövér Sándor 1986-ban 20 anya után 500 nyúl értékesí­tésével számol. Buda Károly a szakcsoport el­nöke arról is szólt, hogy idén nemcsak a termelés növekedésé­vel, de a taglétszám gyarapodá­sával is számolnak. Ennek ér­dekében megszervezik a környe­ző községekben a tenyésznyulak kihelyezését. Ennek sikerét pél­dázza, hogy Kótajban már több mint 100 tenyésznyúlra jelentet­tek be igényt. Czagány István Házikerti útmutató (1.) Egészség és környezetvédelem A növénytermelés a kemi­káliák használatával érte el jelenlegi szintjét. A nagyará­nyú fejlődésre szerte a vilá­gon szükség van, ugyanis több országban az élelmiszer­ellátottság minimális. A ke- mizálás hátrányaival együtt szükségszerű, életünkből ki­iktatni belátható időn belül nem tudjuk. Ez nem azt je­lenti, hogy ne kellene (ne le­hetne) a kemizálásnak az emberre és a környezetére kiható veszélyeit mérsékelni. A házikertekben és a ki­segítő gazdaságokban a ter­mesztés biztonságának növe­lése és a túlzott peszticid- felhasználás csökkenése nincs ellentétben egymással. A ká­rosítok legérzékenyebb feno- lógiai stádiumában a leg­megfelelőbb növényvédő szer­rel az egészség- és környe­zetvédelmi óvó rendszabályok maradéktalan betartásával végzett növényvédelmi tevé­kenység képes megóvni a ter­ményeket a károsítóktól. Így a környezetszennyezés is minimális lesz. Ehhez azon­ban megbízható növényvé­delmi előrejelzés szükséges. A fontosabb kártevők, be­tegségek megjelenésének, fertőzésének időpontjáról, az ellenük való védekezésről a megyei lapon, valamint a megyében mintegy száz nö­vényvédelmi híradótáblán elhelyezett tájékoztatón ke­resztül szerezhet tudomást a termelő. Ennek ellenére még mindig gyakran lehet olyan véleményeket hallani kister­melők részéről, hogy „meg­permeteztem a fákat, mert már egy hete nem kaptak szert”. E program szerinti védekezés amellett, hogy fe­lesleges költséget jelent, a környezetszennyezés mérté­két növeli. A növényvédő szerek engedélyezettől na­gyobb töménységben történő felhasználása szintén az előb­biek miatt felesleges, illetve káros. A vegyszerek mellett ve­szélyt jelenthet a göngyöleg is. A vegyszeres kezelés után a göngyöleget úgy kell kiürí­teni, hogy abban ne marad­jon, vissza növényvédő szer! Ezután az üveg-, fém- és mű­anyag edényeket alaposan ki kell mosni. Az így megtisztí­tott szermentes göngyöleget kommunális hulladékként le­het kezelni, más célra hasz­nálni nem szabad. A papír- hulladékot el kell égetni, majd a hamut el kell ásni. A maradék szert álló- vagy folyóvízbe önteni, elásni ti­los! Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Egyre több híve van Nyír­egyházán és a megyében a kaktuszgyűjtésnek, -tenyész­tésnek, s ebben az érdem a kaktuszgyűjtők klubjáé. Év­ről évre visszatérő siker és tagtoborzó a „Környezetünk élő díszei” című kiállítás, ahol a gyűjtők különleges kollekciójukkal bizonyítják, hogy a kaktusz valóban dí­sze a lakásnak. A klub rend­szeresen rendez kiállításokat, szervez gyűjteménylátogatá­sokat és tartalmasak, érde­kesek az előadások. Kaktusz­gyűjtők Program 1986-ra Az 1986-ra tervezett prog­ramban hét előadás, több gyűjteménylátogatás és ki­állítás szerepel. Címszavak­ban az előadások: Virágzó kaktuszok — Gymnocalycium nemzetség — A sziklakért — Biológiai növényvédelem (2.) Biofőzet és erjedt cickafark Állati dolgok Tarka bari az akolban Sorozatunk első részében a „méreg nélküli kertészkedés” lehetőségeiről és jelentőségé­ről szóltunk. Ebbeni mun­kánkban segítőink a mada­rak, rovarok, de hasznosít­hatók a növények egymásra gyakorolt pbzitív hatásai, a jól megválasztott társítással. Most különböző növényekből készíthető főzetek (permet- lék) technológiájáról és azok hatásáról lesz szó. A környezetünkben megta­lálható növényekből (főleg gyógynövényekből) igen ha­tásos — általam kipróbált — permetező- és porozószereket készíthetünk. Receptjük a következő: ZSURLÓFÖZET (mezei zsurló). Permedé, amivel jól védekezhetünk varasodás (al­ma-, körtevarasodás) és liszt- harmat (almafa-, szőlőliszt- harmat) ellen. Elkészítési módja: 1 kiló zöld (vagy 200 gramm szárított) mezei zsur­lót 10 liter lágy vízben (eső­víz, tóvíz) 3-5 óráig áztatjuk, majd 20 percig lassú tűzön főzzük. így kapjuk a törzs­oldatot, amiből 1 litert 5 li­ter lágy vízzel hígítunk, majd kipermetezzük. csalAnlé erjesztve (nagy csalán). Az erjesztett csalánlevet permedé formá­jában jó eredménnyel hasz­nálhatjuk levéltetű, takács­atka, káposztalepke hernyója ellen. Elkészítési módja: 5 kiló zöld (vagy 1 kg szárí­tott) nagy csalán föld feletti leveles szárát felaprítjuk 5-6 centiméteres darabokra és 50 liter lágy vízben, fahordóban 5—15 napig állni hagyjuk, míg a lé erjedni kezd. Ez lesz az alap- vagy törzsoldat. A törzsoldatból kiveszünk 1 li­ternyit, amit 5—10 liter lágy vízzel felhígítunk, majd ki­permetezzük. A permetezést egy hét múlva megismétel­jük. PÁFRAnYKIVONAT (er­dei pajzsika) -f- erjesztett csalánlé. Mindenféle levélte­tű ellen jó hatású az erdei pajzsika levél- vagy gyökér- törzséből készült kivonat, amit összekeverünk erjesz­tett csalánlével és ezzel per­metezünk. Elkészítési módja: 100 gramm erdei pajzsika le­velét vagy 50 gramm pajzsi­ka gyökértörzset összevag­dalva, 3 liter lágy vízben 4-5 óráig áztatjuk, majd 20—30 percig lassú tűzön főzzük. Egy liter páfránykivonat törzsoldatot összekeverünk 1 liter erjesztett csalánlével, ezt 10-12 liter lágy vízzel fel­hígítjuk, és máris permetez­hetünk. ERJESZTETT GILISZTA­ÜZÖ varádics. Ezzel a per­medével igen jó eredményt érhetünk el borsó- és bab­rozsda, lisztharmat (uborka-, almafa- és szőlőlisztharmat), valamint burgonya és para­dicsom baktériumos betegsé­gei ellen. Elkészítési módja: 1 kiló száraz gilisztaűző va­Az egyéb pozsgások — A kaktuszvilág érdekességei — Afrika növényvilága. A klub májusban kaktuszkiállítást tervez. Gyűjteménylátogatás (Dunaújváros — Izsák — Bu­dapest) júniusban és július­ban lesz. Augusztusban a klubtagok megtekintik a deb­receni kaktuszkiállítást és szeptemberben a gyűjtők kaktuszaikkal ismét ott lesz­nek a „Környezetünk élő díszei” nyíregyházi rendez­vényen. rádics virágot összemorzso­lunk, majd 5-8 liter lágy víz­ben 3-5 napig áztatjuk. Ezt a törzsoldatot 12-15 liter lágy vízzel feleresztjük és máris permetezhetünk vele. Ezután a növényeket 1 százalékos konyhasós permedével leper­metezzük (10 deka konyhasót 10 liter lágy vízben felol­dunk és az oldatot felkever­jük, ez lesz a konyhasós per­medé.) PARADICSOMHAJTÄS­BÖL készült permedé. Per- metlevünk távol tartja a ká­posztalegyeket rajzás, illetve a káposztalepkéket peterakás idején. Elkészítési módja: 2 maréknyi (400 grammnyi) zöld paradicsomhajtást apró­ra vágunk (tanácsos előtte gumikesztyűt húzni), s azt 5 liter lágy vízben 2-3 óráig áztatjuk, majd megszűrjük. Ezzel a törzsoldattal perme­tezzük meg a káposztanövé­nyeket a káposztalégy rajzá­sa vagy a káposztalepke pe­terakása idején. Kétnapon­ként a permetezést megismé­teljük. BODZAHAJTÄSFÖZET (feketebodza, földi bodza). A bodzahajtásból készült fő­zet elpusztítja a káposzta­lepke hernyóit. Elkészítési módja: 2 maréknyi (400 gramm) bodzahajtást (feke­te-, vagy gyalogbodza) apró­ra vágunk és 10 liter lágy vízben, vasüstben 20—30 per­cig forraljuk. Addig forral­juk, amíg a főzet fekete szí­nű nem lesz. A kihűlt főzetet 10 liter lágy vízzel hígítjuk és rózsás öntözőkannával a hernyóktól ellepett növénye­ket megöntözzük vele. KUTYATEJFÖZET (farkas kutyatej). A kutyatejfőzet jó eredménnyel használható kü­lönböző gombabetegségek, mint a levélrozsda, levélfol­tosság, lisztharmat gyógyítá­sára. Elkészítési módjai (két módszert is ismertetek): az egyikhez 400 gramm friss ku- tyatejhajtást (föld feletti vi­rágos szár) 3-5 centis dara­bokra vágjuk, majd vasüst­be téve 5 liter lágy vízzel felöntve, 1-2 óráig főzzük. Lehűlés után leszűrjük és a főzetet 10 literre kiegészít­jük. — A másik módszer ugyanúgy 400 gramm friss kutyatejhajtást feldarabo­lunk és 3 liter lágy vízben addig áztatjuk, amíg a tej­szerű nedv ki nem ázik be­lőle. A kapott tej szerű ázalé- kot egészítsük ki 5 literre és máris kezdhetjük vele a per­metezést. A permetezést 2-3 alkalommal megismételjük. C1CKAFARKVIRÄG er­jesztett leve vagy cickafark- virág tea (közönséges cicka­fark). A cickafarkvirág er­jesztett leve és a cickafark- virágból készült tea alkalmas rovarok riasztására és palán­tadőlés gyógyítására. Elké­szítési módja: 400 gramm nyers cickafarkvirágot (vagy 100 gramm száraz cickafark­virágot) 10 liter esővízben 3-5 napig áztatjuk, majd le­szűrjük, ez lesz a törzsoldat. Két púpozott evőkanálnyi száraz cickafarkvirágot más­fél liter esővízben 30 percig főzzük, majd leszűrve kap­juk a törzsoldatot. A törzsol­dat minden literjéhez 3-5 li­ter lágy vizet adunk és ezzel permetezünk. A kiültetendő palántákat (káposztafélék, saláta, csucsorfélék) elültetés előtt bemártjuk az erjesztett cickafarkvirág levébe. Mindezen főzetek, erjesz­tett levek, teák ártalmatlan természetes anyagok, s a bio­kertészetet nagyszerűen szol­gálják. Dr. Lengyel Adam Júttartással egészíti ki jövedelmét Tar Tibor, aki a Túr gát- őrházában él Sonkád mellett'. A töltések szénáját nagyszerűen hasznosító kis nyáj anyajuhai nem rég kezdtek eUeni. Jelenleg tizenhét tejesbárány béget az akolban. közülük többen Ikerként látták meg a napvilágot. A képen látható kis fekete-tarka ba­rinak, amely Matyi névre hallgat, is van egy ikertestvére, így az anya teje kevésnek bizonyul. Tar Tiboraé ezért cucllsüvegböl ad pótlást, hogy ne maradjanak el a fejlődésben a többitől. Zsuzsi a szelíd őzike Pátzai Istvánné állatszeretete Nagyecseden közismert. Jól jöve­delmez a marhahizlalás, jelenleg is öt jószág hízik az istállóban. Az udvart kecske, bárány, fácán és baromfiak népesítik be. A gaz­daasszony kedvence azonban az őzike, amit sérülten találtak a ha­tárban. A gondoskodás eredménye szemmel látható, Zsuzsi, az őz felgyógyult, kezessé szelídült. (Baján Erzsébet felvétele) Szupertojás A tyúk olyan „madár”, ha to­jó típus, kis testű, úgy évi ter­melése 200 tojás. A kisgazdasá­gokban általában a nagy testű hústípusú tyúkokat kedvelik. Ott a tojás és hús egyaránt hasz­nos és fontos, így a háziasz- szony már akkor is elégedett, ha a kendermagosa száz tojás­nál többet rak évente. Szeren­csés az, aki gyakran talál a to­jófészekben úgynevezett két­szikű tojást. Ez a rendellenes­ség nem ritka, de a kétszikű tojások között is van némi kü­lönbség. Akad, amelyik túl nagyra sikerül, mint a felvéte­len látható is. A tojást begyűj­tötte Papp József apagyi olva­sónk. lefényképezte Jávor Lász­ló fotóriporterünk. Méhésztaggyűlés A méhészegyesület megyei kapnak a szervezeti életről, szervezete március 1-én 9 a végzett munkáról, majd dr. órakor Nyíregyházán, a me- Bodnár András szakállator- gyei • rosi művelődési köz- vos előadást tart a mézelő pont-,tí taggyűlést tart. Az méhek nyúlós költésrothadá- egyesulet tagjai tájékoztatót sáról. KISTERMELŐK- KISKERTEK 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom