Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

2 1986.február 3. Kelet-Magyarország Kellemes kirándulóhely a Sóstó télen is. i hús víz és a tölgyek templomívei helyett a be­havazott jég szemet gyönyörködtető látványában van része az idelátogatónak. (Bodnár István felvételei) V_______________________________________________/ j Felújítsanak-e vagy sem? | Egy beázás anatómiája Kivitelezők, karbantartók, beruházók, bíróságok, s végül, ám korántsem utolsósorban maguk a lakók a megmondhatói, mekkora hólabdává tud dagadni (példá­nak okáért) egy mégoly szimplának látszó beázás is. Tízemeletes paneltorony Nyíregyházán a Toldi ut- cán. Agócs Jánosék 1981. júliusában költöztek be első emeleti lakásukba. Tavaly nyárig nem volt semmi baj. Részlet a családfő 1985 no­vemberének végén a LAK- SZÖV-nek címzett, de szer­kesztőségünknek is megkül­dött leveléből: ’ „Augusztustól rendszere­sen beázik lakásunk fürdő­szobája, közlekedője és kis- szobája. Többször tettem be­jelentést a lakásszövetkezet­nél ... a szerelők többször kijöttek, de a hibát megálla­pítani és kijavítani nem tud­ták ...” Életkép, pár nappal később, Agócsék otthonában: a f ürdő­szobában lévő polcon befőt- ites üveg fogja fel a mennye­zetről csöpögő vizet, már per­sze ami épp arra keres utat magának, s nem a falon raj­zol vízrajzi térképet; a szom­szédos kisszobában elhúzzuk a fal mellől a heverőt — mö­götte vizes, penészes a tapé­ta, amely a közlekedő folyo­són már rongyokban válik Le a falról; reggelenként a csa­lád azzal kezdi a napot, hogy feltörli a padlóról a rejtélyes forrásokból táplálkozó ta­vacskákat. November 29-<én helyszíni szemlét tartottak a LAK­SZÖV munkatársai. Ezúttal sikerült elérni, hogy minden lakásba bejuthassanak, ami nem egyszerű egy ilyen tíz­emeletes háznál — epéikül viszont lehetetlen megálla­pítani, honnan származik a baj. A LAKSZÖV-ösök arra a következtetésre jutottak, hogy nem valami könnyein elhá­rítható apróságról' van szó. Makara Zoltán részlegvezető minden részletre kiterjedő tájékoztatása szerint az egyes szintek úgynevezett . .szerelő- strang”-jának kibontása után azt tapasztalták, hogy a „hosszmenetek több szinten folytak, áteresztettek.. a vezetékrendszer egyes helye­ken varatos csővezetékkel lett kiépítve, valamint a menet­vágás során a csővezeték fala teljesen elvékonyodott, a me­net szinte átvágta a csőveze­ték teljes vastagságát. Fenti megállapítások után egyér­telművé vált, hogy kivitelezői mulasztás történt — varatos csővezeték beépítése szigo­rúan tilos, továbbá a menet­vágás nem az előírásoknak megfelelően lett elvégezve — ezért azonnal intézkedtünk... a kivitelező vállalat szava­tossági kötelezettségének tel­jesítése iránt. A hiba végle­ges megszüntetése csak a tel­jes vezetékhálózat felújítása során lehetséges. Némi képzavarral élve a „tűzoltómunkát” elvégezték, vagyis a beázást akkor meg­szüntették. A lakók azonban aligha feledhetik azt a bal­jós mondatot, hogy „a hibás kivitelezés miatt bármikor további vezetéktörés lehetsé­ges” . . Azóta több kanyart is pro­dukáltak a fejlemények. A SZÁÉV első reakciója az volt, hogy kivitelező mulasz­tásról nincs szó, a beázás miatt fájjon csak a LAK- SZÖV feje ... A szövetkezet mér-már beletörődött, hogy „ha per, úgymond, hddd le­gyen per” amikor szerencsés fordulat következett: a SZÁ­ÉV — maga is belátva, hogy kissé elhamarkodottan foglalt állást — úgy döntött, alapo­sabban utánanéz a dolognak. December 19.; a LAKSZÖV és a vállalat képviselői együt­tesen mennek ki a helyszín­re, s veszik szemügyre a ve­zetékrendszert. A látottakkal kapcsolatban azonban meg­oszlanak a vélemények: LAKSZÖV, Makara Zoltán: — Fenntartjuk korábbi ál­láspontunkat. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a hosszme­netek lazák, javításkor elsza­kadnak, a menetek kifogásol­hatók. Javasoljuk, hogy a fü rd őszobá k at összeszerelő Tavaly szeptemberben megje­lent a tiszabezdédi tanácson egy tizenhárom éves kisfiú, s kérte a gyámhatóságot, hogy vitessék növelőotthonba, mert nevelőszü­lei és családtagjai rosszul bánnak vele. Az előadó kérte, hogy menjen haza, s nevelőszülőjével közösen jöjjön vissza a tanács­ra. Ugyanezen a napon, vagy egy órával az előbbi eset után az ötvennyolc esztendős Káté Dezsőné kíséretében a gyám­ügyi előadót felkereste egy asz- szony, aki az általa nevelt kis­fiú után segélyt akar kérni. A dolog pikantériája, hogy ugyan­arról a gyerekről volt szó, aki korábban bepanaszolta nevelő­szülőjét. A tanácsi előadó ter­mészetesen elmondta nekik, hogy mi történt egy órával ezelőtt. Káténé erre kiabálni kezdett, a távozni készülő előadó elé állt. ,,Addig innen ki nem mész, amig végig nem naUgatsz!” — közölte, majd ellökte a kifelé igyekvő gyámügyest. A Kisvárdai Városi Bíróság vonta felelősségre a magáról megfeledkezett asszonyt, s hi­házgyár bevonásával ismé­telten minőségi felülvizsgála­tot tartsunk. Itt ugyanis mi­nőségi gondok vannak.. SZÁÉV, Szőlőst Ferenc osz­tályvezető-helyettes — Három lakásnál tapasz­taltuk, hogy valóban folyt a víz, de ez egyszerű tömítés­sel megakadályozható. Nem találkoztunk olyan csővel, ami a javítás során elreped­ne. SZÁÉV, Tölgyesi Gábor osztályvezető: . — Ezeknek a lakásoknak valóban ml vagyunk a -kivi­telezői, a fürdőszobák -eseté­ben azonban vétlennék .érez­zük magunkat. Ezeket ugyan­is összeszerelve 'kapjuk a szomszéd megyéből, a HÁÉV- től. De hát ők is csak olyan anyagokat használhatnak fel, amilyet kapnak — márpedig sajnos valóban előfordult, hogy az általuk beépített csö­vek rossz minőségűek voltak, a felhasználás során defor­málódtak, s ez okozhatja a hibát. .. ★ Befejezés nincs. A közel­jövőben a lakóközösségnek kell majd eldöntenie, végül is felújítsák-e a vezetékháló­zatot. vagy sem. Ha igennel szavaznak, akkor megelőle­gezik a költségeket, és a LAKSZÖV elvégzi a munkát. Hogy aztán végül kikkel vagy kivel kell (lehet...) megosztani ezeket a költsége­ket, arra egyelőre senki nem tudja a választ. A holabda pedig gurul-gu- rul, s hízik egyre kövérebbre, egyre kerekebbre , . . Gönczi Mária vatalos személy elleni erőszak bűntettében marasztalta el. Ká­té Dezsőné büntetése nyolc hó­nap börtön, amelynek végre­hajtását két év próbaidőre fel­függesztették. Az ítélet jog­erős. O Egy megjegyzés idekívánko­zik az újságírótól, az előbbi úgy ismeretében. Azt írtuk, pikanté­riája a dolognak, Hogy az után akarnak 'segélyt kérni, aki nem sokkal korábban maga panasz­kodott, , hogy rosszul bánnak vele, s szívesebben menne inté- zetbe. Nos, fogalmazhattunk volna úgy is, nogy tragédia egy- egy ilyen eset a gyerek szem­pontjából. Arra is rávilágít ez az ügy, hogy -jócskán van még tennivalónk az elhagyott gyere­kek megfelelő nevelésének biz­tosításában, a nevelőszülők ki­választásában. A túlnyomó több­ség szerencsére nem ilyen, de ez az a terület, ahol a kedvező­nek minősíthető statisztikai adat is kevés. Fenyegetéssel kért segélyt Frontok és emberek I Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időjá­rás szűnni nem akaró sze­szélyessége korunk beteg­sége. Sokan tudni vélik, azért változékony az idő, mert a rakéták, az űrha­jók, az űrben folytatott kísérletek megbontották a természetes egyensúlyt. Valóban így volna? Bártfai Erzsébet orvosme­teorológus feljegyzésekre, ré­gi írásokra hivatkozik, ame­lyek bizonyítják: amióta a világ világ, bolond az időjá­rás. A legszélsőségesebb pél­da erre az 1800-as évek vé­ge, amikor is januárban ki­virágzott a cseresznye, jú­niusban viszont esett a hó. Aztán 1741-ben tél nem is volt. Az 1782-es 'hideg, ke­mény télen pedig több em­ber megfagyott. Idén január 24-én haj­nalban Budapesten 6,4 C-fo- kos hőmérsékletet regisztrál­tak, száz esztendeje nem mértek ilyen meleget. Már az ókorban megfigyel­ték, hogy a gyakori időjárás­változásra rendkívül érzéke­nyen reagálnak az emberek. Csökken az ellenállóképessé­gük, gyakrabban kapnak fer­tőzést, bizonyos betegségek az átlagosnál sűrűbben lépnek fel. Ma azt mondjuk: front­érzékenyek vagyunk. Külö­nösen az enyhébb, a mele­gebb időt szenvedjük meg, a szervezetet túlságosan meg­terheli a hirtelen átállás, fel­használja az összes energia- tartalékát. Vannak, akik ne­hezebben viselik a gyakori és szélsőséges változásokat, különösen a nagyobb váro­sokban élők. Rosszullétekre, görcsös fejfájásra, fáradtság­ra panaszkodnak az embe­rek. Megfigyelték: ilyen na­pokon gyakoribbak és súlyo­sabbak a balesetek. A kevésbé teherbírók azon­nal gyógyszerhez nyúlnak, holott betegségről szó sincs. Arra viszont nem gondolnak az enyhülést remélők, hogy senki sem tudja pontosan, mi játszódik le a szervezetben az időjárásváltozáskor, te­hát lehet, hogy éppen a gyógyszerrel árt magának az ember. Tapasztalatok szerint a le­vegő egyéb eredetű szennye­zése döntőbb, mint az űrkí­sérletek szennyező hatása. Két elmélet alakult ki. Az egyik szerint, ha a levegő szennyezése így folytatódik, megszaporodik a felhőzet és nem engedi át a nap sugár­zását, követkézéképpen le­hűlés várható. A másik fel­fogás szerint: az „üvegházha­tás” érvényesül; azaz a meg­növekedett felhőzet a magá­ba szívott hőt nem sugároz­za vissza a légkörbe, emiatt felmelegedés várható, s a sarkokon olvadásnak indul a jég. Mielőtt bárki pánikba es­ne eme jóslatoktól; leszögez­hetjük: mindkét elmélet tá­mogatói nagyon távoli jövőre teszik az esetleges feímelege- dést, avagy a lehűlést. Mindenesetre annyi bizo­nyos. hogy az időjárásválto­zások kellemetlen következ­ményei kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal jelen­tősen enyhíthetek. Kisütötték Az állatvédők közreműködésével Macskapanzió Nyíregyházán? Üj és szép esztendő kö­szöntött megyénkben a kó­bor macskákra, kőbőr ku­tyákra és. más állatokra? A Herman Ottó Országos Ál­lat- és Természetvédő Egye­sület Szabolcs-Szatmár me­gyei szervezete ugyanis ál­latmenhelyet szeretne létre­hozni Nyíregyházán. Ott az elveszett, vagy bármilyen ok miatt gazdátlanná vált, vagy sérült állatoknak me­nedéket adnának. — Lényegében ezzel ed­dig is foglalkoztunk — mond­ja Szekeres Pál, az állatvédő egyesület megyei elnöke. — Otthon a portámon már tar­tottam, gyógyítottam átalam talált, vagy mások által ho­zott beteg hollót, vadmacs­kát, papagájt és más álla­tokat. Miután felépültek, a debreceni vadasparknak ajándékoztam őket. A jövő­ben a humánus tevékenysé­get szervezetebbé kívánjuk tenni. Az állatokat egy ideig mi tartanánk, majd olyan embereknél helyeznénk el, akik a továbbiakban gondos­kodnának róluk. Nyíregyházán, a Városma­jor utcai művelődési ház segítségével „telefondoktor” szolgálatot szerveznek. Az érdeklődők a telefonhívásra automatikusan bekapcsoló magnetofonról az állatok tar­tásával, betegségeikről, il­letve azok gyógyításának le­hetőségeiről hallhatnak hasz­nos állatorvosi tanácsokat. Amíg e szolgálatot létrehoz­zák, naponta 17 óra után a 16-146-os telefonszámon kaphatók tanácsok. Az állattartással kapcso­latban gyakran számos vita keletkezik. A Herman Ottó állatvédő egyesület jogásza a teendőkre szívesen ad fel­világosítást. — A közeljövőben létre­hozzuk a macskatenyésztő szakosztályt — folytatja Sze­keres Pál. — Az ugyanúgy működik majd, mint az eb­tenyésztők egyesülete. Tag­jainak többek között segít­séget kíván nyújtani a sziá­mi és a prezsa macskák te­nyésztéséhez, valamint az állatok számára szükséges eledel beszerzéséhez. Tervezik a kutya- és a macskapanziót. Ott majdan térítésért azok helyezhetik el a kutyájukat, macskáju­kat, akik szabadságra, vagy kórházba mennek és addig az állatukat nem tudják ki­re hagyni. Cselényi György \ S zombaton reggel meg­leptek. Igaz nem ez volt az. első az idén, ..»mikor. ■ a pénztárnál többét, fizettenf, mint áz elő­ző nap.' Most például* a ki­lós kerek kenyér lepett meg: míg pénteken 12 forintért lett az enyém, addig szombaton 13-ért adták. Gondolkodtam, mitől változott az ára, de sehogysem jöttem rá, mert a búza ára. nem emelkedett, az élesztő is a régi maradt, az energia sem mozdult nálunk, (külföldön meg az is csak lefelé), így aztán nem ma­radt más hátra, mint arra gondolni: valamelyik irodá­ban kisütötték. Addig volt jó, amíg a kemencében sü­tötték ki. (b. j.) Emíierség­wizsga A halálról csak ritkán szoktunk írni. Külö­nösen akkor, ha an­nak megdöbbentő kí­sérőjelenségeiről van szó, A jelenség: egyre többször fordul elő: háznál, kórház­ban elhalt embert közkölt­ségen kell eltemetni. Most ki­zárólag azokra az esetekre szeretném felhívni a figyel­met, amikor hozzátartozók, nem egy esetben -jómódú ro­konok utasítják ei a temet- tetést, nem vállalván hozzá­tartozójuk végtisztességének megadását. Sajnos, országo­san több ezer ilyen esetet tartanaid nyilván. Bármelyik kórházunk tud sorolni pél­dákat, amikor a hozzátarto­zók nem is reagáltak, s ha igen, elutasítóan. Legtöbb­ször kiderül: az elhunytnak nincs vagyona;, nincs semmi je, így hát a közöny mögött ott a világos ok: se örökség, se hagyaték. Gondoskodjék a temetésről az állam. Saj­nálom és szánom „temetet- len” hajlottatokat. &s azokat is, akik sírjaiknál emberség bői elégtelenre vizsgáznak, (b. í.) Családi esemény I zgalommal vártam, va­jon milyen lesz a meg­újulás után egyik kedvenc lapom, a Ma­gyarország, s mindjárt a Forró drót feleimmel jelzett hírek olvasásához kezdtem. Kíváncsiságomat fokozta, vajon milyen híreket kapok egy hetilapból; mert ugye a hír attól hír, hogy ijdonsá- got, friss információt közöl velem Kár volt idegesked­nem, csupa újat kaptam, s volt közöttük egy, »melyik teljesen I"vett e ,’ábamról. így hangzott: „Családi ese­mény p, nabsburg-házban. Krisztiánnak, aki 'Zita csá­szárné és királyné mókája, és Mária Aszúidnak, aki vi­szont néha, Saroltának, Lu­xemburg Eagyhercegnőjé- nek az unokája, megszületett második gyermeke. Az első lány volt. Mária Krisztina, ez a második gyerek fiú. Im­rének keresztelték59. Már éppen kérdezni akar­tam: nem tudja-e valaki, hogy mikor születik máso­dik gyermeke Krisztiánnak, aki majd dédunokája lesz Zi­tának? alattvalói hűséggel B. J. Kebel-show a Sóstón A századfordulón állítólag kandi női szemek lesték a sóstói erdőben a meztelenül futkározó férfiakat. A daliás urak ugyanis megfogadták a „csodadoktor” Kneipp taná­csait — amihez ez is hozzá­tartozott. (A kúrának egyéb­ként Krúdy szerint is csodá­latos hatása volt.) Alig telt el száz év, és most a férfiak tarthatnak majd hasonló mustrát. Persze csak a szemtelenebbje. A hideg- strandon júniustól, vagyis a szezon kezdetétől, engedélye­zett a hölgyek számára is a fedetlen keblű napozás. Jeszenszky István, a me­gyei vízmű vállalat igazgató­ja tájékoztatott: a hír, amit tavaly óta rebesgetnek a vá­rosban — igaz. Az engedé­lyek megvannak, s a hatósá­gok hozzájárultak, helyeseb­ben, nem gördítettek aka­dályt. Budapesten a fővárosi fürdők igazgatósága néhány strandjában már tavaly le­hetővé tették a hölgyek szá­mára a fürdőruha-felsőrész nélküli strandolási. Ha a höl­gyek lelke rajta, ám ne le­gyen felül semmi. A hasonló döntést tavaly Pesten a köz­vélemény vegyes érzelmek­kel fogadta, a szenzáció ta­gadhatatlan nagy volt. Aztán minden csoda három napig tart. Nyár végén már általá­ban természetes volt a fürdő­helyeken — akárcsak külföl­dön — a fedetlen kebel. Nyíregyházán is bizonyára megosztja majd a közvéle­ményt az új módi. Gyanítha­tó, a fiatalok körében lesz inkább népszerű. Hangsú­lyozzuk, nem a teljesen mez­telen fürdőzésről van szó, ámbár később erre is sor ke­rülhet. Természetesen kije­lölt helyen. Egyébként a me­legstrandon is levehető a fürdőruha felső része, nem szól majd érte senki. De aki a hidegstrandon ez­után is teljes fürdőruhában kíván majd napozni, úszni, őt sem éri 'csalódás. A kedve szerint választhat mindenki. (bodnár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom