Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

1986. február 21.

Kelet-Magyarország

3

N

incs könnyű dolga manapság annak, aki következetesen meg szeretné valósítani a kisvárosi modellt. A keretek adottak, a feladat világos: a kisváros nem törekedhet a nagy testvérnek sem a szerepére, sem babérjaira, mégis városnak kell lennie. Hasonlít-e a régi értelemben vett városhoz? A kérdés több mint jogos, ha tudjuk, hogy az illető helység már régen annak érzi tulajdonképpen magát. De hát a címet nem osztogatják könnyen, ha pedig végül megkapja a település, hamar számon kérik, méltó-e rá?

Kisvárda tanácselnöke, Tóth László a városháza vadonatúj nagytermében tucatnyi szempár kereszttüzében válaszolt egy hosszú sor kérdésre. A város és vonzáskörzetének polgársága nem is igen tudja, hogy választott első embere — legalábbis amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága beszámoltatja a tanácsot — mekkora helytállásra kényszerül. A jelenlévő krónikásnak olyan érzése volt, mintha annak a diáknak a vizsgáját látná, akinek a jó jegye tulajdonképpen már be is van írva, de azért a vizsgabizottság még megmutatja, nem ingyen adják azt a bizonyos kedvező osztályzatot.

Leginkább a város arculatára voltak kényesek a kérdezők. A már említett modell nem kimondottan a külsőségekre vonatkozik, sőt inkább a formán belüli tartalomra, mégis... Nemigen lehetett szó nélkül hagyni a város főutcájának számító rész portáljainak elhanyagoltságát, különösen ha az a bizonyos utca olyan szép épülettel kezdődik, mint az új városháza,

Tapasztalatok Kisváráéról

Kisvárosi modell

amely a beszámolási időnek számító öt év egyikében készült el. Erősíti a kontrasztot a gyönyörűen helyrehozott (ma már múzeum) volt zsinagóga, amelyre szintén pusztán néhány éve nézhetnek büszkén a várdaiak. Sorolhatnánk még az újdonságokhoz a vadonatúj húsáruházát, amely tovább növeli a szép épületek sorát, de mind együtt sem feledteti a már említett rendetlen fog- híjakat. Remélhetőleg csak utolsó állomásai ezek annak az útnak, amely során fokozatosan átadják a helyüket a szépnek, az üdének, a modernnek.

Dicséretet kapott a rengeteg új családi ház is, mármint a szépek. Nagyon sok épült belőlük, öt év alatt jóval túlszárnyalták a tervezett mennyiséget. Rontja azonban a képet, hogy egész utcák épültek fel majdnem azonos típusterv alapján. Ha már van kedv is és pénz is a polgároknál, mindenkinek kedvére lenne, ha gondolna valaki a város arculatára is.

Kedvről esett szó, és nem véletlenül. Kedves, vendég- szerető város benyomását kelti az odaérkezőben Kisvárda. Minden bizonnyal így vélekednek erről azok is, akik nyaranta több mint százszázalékos nézőtéri kihasználtságot „okoznak” a várszínházban. Ez az intézmény immár országos jelentőségű, és tegyük hozzá ennek megfelelő gondokkal.

Az enyhítésre született is egy javaslat, jobban ki lehetne használni az elhelyezési feszültségek enyhítésére a város vonzáskörzetébe tartozó Nyírtassi Állami Gazdaság lehetőségeit.

Feszít persze sok minden a helybelieknek is. Nincs autóbusz-pályaudvar, pedig ez a kisvárosi modellhez elengedhetetlen lenne. Az erőket persze meghaladja. Meghaladja, mert kellene egy felüljáró is, és kellene még sok minden. A kérések sorolnak, annak ellenére, hogy senkinek nem lehet panasza, mert az elmúlt öt esztendő alatt jóval többet költhettek, mint azt tervezték. Hiába épült azonban például új iskola, ha nem sikerült ezzel szükségtantermeket felszámolni. Bővült ugyan 200 ággyal a kórház, de még mindig van mit fejleszteni az egészség- ügyi ellátáson.

K

isvárda mindazonáltal város. Jelenlegi állapotában egy szép kisváros előképe, és nem is távoli előképe. Polgárai tették azzá, akik igazolták a kisvárosi modell létjogosultságát. Vezetői jól vizsgáztak a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt. Utóbbinak tagjai megelégedéssel járták végig a város üzemeit és szép helyeit.

Esik Sándor

Mátészalkán a Kraszna menti Mgtsz Vas vili-áruházában egy év alat 80 millió forint értékű árut forgalmaztak. A több ezer cikkből 13—14 milliós árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére. (elek)

Gazdaságosabban

Ecet,

keményítő

A múlt évben rekordmeny- nyiségű ecetet gyártott a Budapesti Szeszipari Vállalat nyíregyházi üzemegysége: 1,5 millió liternyit adott át a kelet-magyarországi konzerv- és tartósító üzemeknek. A technológiai fegyelem javítása révén csökkent a fajlagos anyagfelhasználás, a gépek és eszközök kihasználtsága 3,5 százalékkal emelkedett.

A nyíregyházi ecetüzemben 0,25 kilogrammos kiszerelésben havonta 150 ezer tasak háztartási keményítőt is csomagolnak, s juttatnak a kereskedelembe.

Együttműködés - három tételben

Üzem született Mózsitcmyán

A Raikaimazi Cipőipari Szövetkezet kezdeményezéséire pontosan erre vállalkoztak a a ramocsaházi termelőszövetkezet- _______

ben. Székely-iMó- zsitelepen egy hónap alatt alakították ki az új üzemet, ahol hamarosan megkezdik a foglaló talpbélések gyártását. E fontos cipőalkatrész egy részét eddig tőkés importból vásárolta a RACITA. Az új üzem termékei nemcsak az importot teszik feleslegessé, hanem a rakamazi mellett más cipőipari vállalatoknak, szövetkezeteknek is jut belőlük.

■ ■

Üzem — egy hét alatt

■— Több éves jó kapcsolat fűz minket a ramocsaházi termelőszövetkezethez. Ismeretségiünk akkor kezdődött, mikor meg akartak venni egy olasz cipőgyárat — idézi a kezdeteket Stomp László, .a RACITA elnöke.

A ramocsaháziak nem szívesen .beszélnek erről, mert ma már gyerekesnek tartják az ötletet. Pedig nem volt az, hiszen ez az ötlet vitte el — eredetileg tanácsért — a tsz vezetőit Ralkamazra, akik üzemlátogatás közben figyeltek fel a foglaló talpbélés ragasztására.

— Nekünk kapóra jött, hogy a szövetkezet vállalta ezt a munkát — folytatja Stomp László. — De arra nem számítottunk, hogy alig egy héttel később már meg is kezdik a próbagyártást.

Egy meglévő dohónyszárí- tót alakítottak át a tsz központi telepén, melyben „csak”

Manapság nem ritka dolog, hogy ruhát, szoknyát varrnak egy-egy nagyvállalat, vagy ipari szövetkezet megbízásából termelőszövetkezeti asszonyok. Van ahol cipőfelsőrészeket, vagy fém- illetve faipari termékeket gyártanak a tsz-melléküzemágakban. De arra alig-alig van példa, hogy olyan cipőalkatrészeket készítsenek, melyek ráadásul importot váltanak ki.

a fűtést, a világítást és az elszívásit kellett megoldani. Sürgetett az idő, hiszen az asszonyok már évek óta kérték — joggal! —, hogy gondoskodjanak a téli foglalkoztatásukról is.

— Nagy szerencsénk van., hogy télen gyártják a szandálokat Rakamazon. Ezek talpára ragasztjuk fel a foglaló béléseket — futtatja végig mezőgazdasági munkában edizett ujjait egy munkadarab szélén Zsíros Jánosné. — Januártól márciusig ad munkát az üzem, így a hideg hónapok alatt sem kell tétlenül ülnünk otthon, mint ezelőtt. Amint kitavaszodik, mind a harmincán megyünk vissza a földekre: palájntázni, kapálni, dohányt termeszteni...

Tüzöde

kooperációban

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a rakamaziak elsőként a ramocsaházi tsz-t keresték meg, mikor tervibe vették egy kooperációs tüzöde létrehozását. A szokásos gyorsasággal, fél év alatt épült fel az üzem öt és fél millió forintért.

— Kezdetben a RACITA gépeivel dolgoztunk. Egy év múlva aztán kicseréltük a masinákat — kalauzol végig a ragyogóan tiszta, virágdíszes tüzödében Gál Ákos, a tsz elnöke. — Tízmillió forintba került, de megérte. Először is, mert folyamatos

elfoglaltságot kaptak azok a •tagok, akik a technológia fejlődése miatt kiszorultak a mezőgaizdiasági munkákból, ősszel ez a száz-százhúsz lány és asszony egy hónapig részt vesz a betakarításban: az almaszedésben. Ráadásul nyereséget is hoznak!

— Nem tudnám elképzelni, hogy újra csak a földeken dolgozzam — mosolyog Na- ményi Miklósné, aki 11 éve szövetkezeti tag és a kertészetből került a tüzödébe. — Nagyon jól megtaláltuk itt a számításunkat. Magam rendszerint 4 ezer forintot keresek, de nemrég 5500 forintot vittem haza.

Nem voltak mindig elégedettek a tüzöde dolgozói. Sokuknak nehezen ment az átadás megszokott életritmusról az ipari munkásság életformájára. Sokáig keresgélték a megfelelő szakembereket is az üzem élére. Mióta Poór Lászlóné az üzemvezető, s Farkas Tibomé a főtechnológus, felvirágzott a tüzöde. Éves szinten 18—20 millió forint értékben végeznek itt bérmunkát — elsősorban a RACITA megrendelésére, de dolgoznak például a Szabolcs Cipőgyár részére is.

Próbagyártás:

áprilisban

Mivel a termelőszövetkezetnek még mindig gond Székelyben a téli foglalkoztatás, ezért örömmel vállalkoztak

— szintén a rakamaziak kezdeményezésére — a foglaló talpbéléseket gyártó üzem létrehozására. Egy üres műhelyépületet alakítottak át erre egy hónap alatt, 1 millió forintért. Már megrendelték a szükséges nyugatnémet, osztrák és olasz gépeket is, 10 millióért.

— Várhatóan március közepére megérkeznek a masinák, így áprilistól szeretnénk megkezdeni a próbagyártást

— magyarázza Gál Ákos. — A gépeket külföldi szakemberek szerelik be. ök ismertetik meg a szakmai fortélyokkal is aizt a félszáz embert, akik két műszákban dolgoznak majd az üzemben.

— Mi ehhez a vállalkozáshoz szakmai együttműködést ígérünk. S amíg el nem készül a tsz önálló szerszámüzeme, segítünk a szerszámok szakszerű elkészítésében is. Emellett többlet tőkés exportot is vállaltunk a siker érdekében — sorolja Stomp László. — S hogy mi a hasznunk? Az új üzem közelsége miatt mód lesz rá, hogy jobban alkalmazkodjunk a vásárlói igényekhez. Ha véletlenül felborul a gyártási sorrend. akár naponta egyeztethetjük a tennivalókat a ra- mocsaháziakkál. Ezzel minimálisra csökkenthető az időkiesés. ök eddig mindig gyorsan és rugalmasan vettek részt az együttműködésben, s ez biztosan. így lesz ezután is.

Terv szerint évi 2 millió pár talpbélés készül majd az üzemben Mózsitelepen. Ennek felét a RACITA vásárolja meg. Már most megkötötték az első szerződéseket a készlet másik felére. Egyelőre a Szabolcs Cipőgyár s a Victoria Cipőipari Szövetkezet kért a oipőalkatrészbőL

Házi Zsuzsa

Válogatás a KSH jelentéséből (3. Tudja-e hogy...

... a kiskereskedelmi forgalom volumene a korábbi évek stagnálása után 2,5 százalékkal bővült. Jelentősen nőtt a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása, bár kielégítetlen kereslet az időszakos hiánycikkek következtében előforult.

... az idényáras cikkek árai 3 százalékkal voltak magasabbak mint az előző évben. A hosszú tél késleltette a primőrök felhozatalát és a szántóföldi zöldségek is későn jelentek meg. Ez tükröződött a magas árakban. A gyümölcsárak az utolsó negyedévben emelkedtek rohamosan.

... a lakosság takarékosságra való törekvése a vendéglátóhelyek forgalmában, illetve a ruházati cikkek értékesítésében éreztette hatását, ahol a forgalom volumene az előző évit sem érte el.

... a vegyes iparcikkek eladása — az előző évek tendenciájának megfelelően — tovább emelkedett, bár egyes termékekből a kereslet meghaladta a kínálatot.

... a hitelleveles eladások népszerűsége tovább tart, döntő részét a vegyes iparcikkek forgalma tette ki.

... 1985-ben a kiárusítási i forgalomban a vásárlók 193 i millió forint értékű árut vásároltak meg átlagosan 31 százalékkal olcsóbban, ] amely 60 millió forint meg- ] takarítást eredményezett. ] A forgalom mintegy felét : a ruházati cikkek, közel 48 < százalékát pedig a vegyes ] iparcikkek adták. Legnagyobb mértékű engedmény (54 százalék) az élelmisze- i rek és élvezeti cikkek kö- ] rében volt, ez azonban a i többi árufőcsoporthoz vi- j szonyítva csekély megtaka- ] rítást eredményezett. i

működik ebben a ban.

forrná

... a megyében 1985-ben 4384 új lakást vettek használatba. A megszűnések (1256) az előző évi szinten maradtak, így a lakásállomány tovább gyarapodott és korszerűsödött. Az építések 45 százaléka a városokban, a megszűnések 87 százaléka községekben történt.

... állami erőforrásból 473 lakás valósult meg, több mint az előző években. Ezekből 301 a tanácsi bér- és 111 a tanácsi értékesíté- sű, az előbbi felét a megye- székhelyen adták át.

... a lakások kilenc tizedét magánerőből építették, ezen belül OTP-beruházás- ban 625-öt. Az építési kedv fokozódására utal az, hogy a tanácsok 4648 lakásra adták ki az építési engedélyt, ami több az előző évinél. Az év végén 5567 lakás építése volt folyamatban, ami kevesebb az egy évvel korábbinál.

... az egészségügyi ellátás területén jelentős fejlesztések valósultak meg 1985-ben. A megyei kórház rekonstrukciójának fontos szakaszához érkezett, átadták 445 ágyas épületét és elkészült néhány kiegészítő létesítmény. Bővült a kisvárdai kórház is. így ma közel 4500 kórházi ágy szolgálja a gyógyítást.

... az alapellátásban jelentős változás nem következett be, a felnőtt orvosi körzetek száma nem változott, a gyermekek részére szervezetteké viszont hárommal több.

... a megye kereskedelmi ellátását — az elmúlt évben — 2082 bolt és 870 vendéglátóhely biztosította, melynek közel háromnegyedét a szövetkezeti szektor üzemeltette. A korszerűsítések következtében a boltok száma és alapterülete az előző évinél szerényebb mértékben bővült, a vendéglátóhelyeknél azonban csökkenés következett be.

... a boltoknál a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzemeltetés nem meghatározó, a vendéglátóhelyeknél azonban jelentős, az összesnek közel fele

... az év folyamán a megfigyelt népgazdasági ágakban dolgozók közül több mint 10 ezren voltak táppénzen, átlagosan mintegy 17 napot. Az összes táppénzes nap közel 7 százalékát gyermekápolásra vették igénybe.

... a megyében élő idős korúak igénybe vehetik az öregek napközi otthonait, ahol egyre több (év végére 1880) férőhely áll rendelkezésre.

... 1985-ben Nyíregyháza új városrészében — az Örökösföldön — 80 gyermeket befogadó bölcsődét adtak át. Az -élveszületések mérséklődése és a gyermek- vállalást segítő intézkedések (pl. gyed.) következtében a bölcsődék kihasználtsága csökken. Hasonló a helyzet a megye 336 óvodájában is.