Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
2 Kelet-Magyarország 1986.február 20. Tágitószűke E z a mostani nagy csizmaleértékelés aztán igazán sikeres volt. Megállapításunkat ezúttal nem számokkal fogjuk illusztrálni, melyek szerint ennyi és ennyi lábbeli fogyott, amin ennyi és ennyi forintot takarított meg a lakosság. Való igaz, hogy a beszédes számok nagyon tárgyilagosak, de sokkal többet mond ha az ember végigmegy a városon és csak nézi- nézi, mennyi hölgynek támadt kedve éppen most kifelé a télből csizmát venni. Node elő a bizonyítékkal! Amiként disznóöléskor a bors fogy el a boltból, csizmaleértékeléskor a csizmatágító. Tudják mi az ... ? Ami esztendővel ezelőtt még tubusból tekeredett elő és csak kilenc forintba került. Manapság, haladva a korral, már szpré formájában le- het(ne) hozzájutni, így természetesen negyven forintba kerül (ne). De hát tágító nincs. Hogy is lenne? Amikor az ember meglát egy gyönyörű csizmát, ami ezerhétszáz helyett most csak ezerbe kerül. Igaz, hogy a láb nyakánál szorít egy cseppet, de hát az kitágul. Tágul a nyavalyát! Éppenhogy inkább szorít mint az elején. Az ember tehát elindul és keresi a tágítót. Bejárja az ösz- szes létező háztartási boltot, majd a nagyobb ábécéket, végül a kisebbeket. Mindenütt mosolyognak. „Persze hogy szokott lenni, de hát most az árleszállítással mind egy szálig elfogyott, nézzen be talán két hét múlva. Vagy március közepe táján. Dehogy is vár addig akinek szorít az új csizmája. Hallgat a halkan mondott jó tanácsra: ennél meg ennél a maszeknál próbálja meg, biztosan lesz neki. Volt. így aztán szert tesz az ember egy flakon tágítószerre, amiből bőségesen elegendő két sugár lé: a csizma engedelmesen méretre tágul. Miként a szem, amely nézi eme flakont, amelyből két spriccre volt szükség, mégis elment rá negyven forint. És tágulnak az agy erei a megfeszített gondolkodástól. Ha éppen sok pénzre lenne szüksége valakinek és feltámadna az üzleti érzéke, akkor venne egy jó csomót ebből a szpréből, megállna az áruház kapujában és kiírná maga mellé egy táblára „Alkalmi csizmatágítás!”, melléírná, hogy „most, és csak most egy spriccelés (mondjuk) négy forint.” Egy ilyen árleszállításnál vagyont lehetne keresni ... Ilyen csizmák, ilyen vásárlók, ilyen „tágítási helyzet” mellett. Vinné el az ördög ezt a sok szűík keresztmetszetet. (ésik) Megtartotta szokásos év eleji árubemutatóját a Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalat. Ezúttal a megyékben lévő áruházak és kiskereskedelmi vállalatok szakembereit hívták meg, s mintegy 250 tavaszi-nyári modellt mutattak be. Köztük olyan termékeket is, amelyeket szabolcsi üzemek, szövetkezetek készítettek. A bemutatót szakmai vita és előrendelések megkötése követte, (elek) MŰVÉSZPÓDIUM Fim a zongoránál Kizárólag „hazai anyagból dolgozott", mégis — vagy éppen ezér.t — talán az eddigi legjobb műsort hozta létre a nyíregyházi Művészpó- dium szervező-műsorvezetője, Glück György. Lemez- és könyvajánlatok, programjavaslatok mellett élő telefon- interjú hívta fél a figyelmet Huszár István festőművész művelődési központbeli tár- latára, aztán egy fiatal díszletező és statiszta, Török Imre lépett a pódiumra. Énekes- gitáros produkcióját ezúttal ne minősítsük, megteszik majd helyettünk a televízióban „Az óv felfedezettje” című, hamarosan induló sorozatban, ahol megvásárolta magának az első három perc műsoridőit. Fábián Gergely mimes nyelvtana, majd fergeteges humorú etűdje, a Zongoraművész csalta ki az első vastapsot. A kisegítő iskoláiban stanító fiatalember, aki a nyíregyházi pantomiimélet egyik 'megteremtője, s határainkon túl is ismert (jobban mint lakóhelyén), igazán ráAz orvos tájékoztatása A tetanusz védőoltásról A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy az idős embereket tetanusz védőoltásban részesítik. Erről kértünk részletesebb tájékoztatást a megyei KOJAL-ban dr. Réthy Mária járványügyi osztályvezető főorvostól. — Az 1940. december 31. után születettek — azaz a mai 45 évesnél fiatalabb korosztály — csecsemő- és gyermekkorban szinte kivétel nélkül részesültek tetanusz elleni védőoltásban. Az oltás hatékonyságát mutatja, hogy a megbetegedések majdnem kizárólag az 1941. január 1. előtt születettek körében fordulnak elő, vagyis a tetanusz jelenleg az idős korúak betegségévé vált — kaptuk a tájékoztatót. — Míg 1955—1964 között Magyarországon az ösz- szes tetanuszos beteg csupán 25 százaléka volt hatvan évesnél idősebb és nem egészen 50 százalékuk halt meg, az utolsó tíz évben már 65 százalék volt a hatvan éven felüliek aránya, elhalálozásuk pedig 80 százalékot tett ki. Szabolcs-Szatmár megyében 1976 és 1985 között a tetanuszban megbetegedett 60 éven felüliek aránya 80 százalék, elhalálozási arányuk 90 százalék volt. — A tetanusz megbetegedés ma már nem elsősorban a mezőgazdasági munka közben elszenvedett sérülésekre, hanem jelentéktelennek látszó apró, nem utolsósorban a ház körüli tevékenység során elszenvedett sérülésekre, továbbá közlekedési eredetű- ekre vezethető vissza. Az idős korúak számára az egyetlen megbízható egyéni védelmet a védőoltás jelenti a tetanusz megbetegedéssel szemben. A védettség úgyszólván kockázat nélkül érhető el, mert — mint ezt az idős korúak körében végzett korábbi területi oltások bizonyították — az oltásnak szövődménye nincs. Ritkán az oltás helyén duzzanat, mérsékelt fájdalom jelentkezhet, mely borogatással csökkenthető. — Ajánljuk tehát a hatvan éven felüliek számára a védőoltást, mint egyetlen lehetőséget a rendkívül sok szenvedést okozó megbetegedés megelőzésére. Az oltás megtörténtéről tanúskodó igazolást a személyi igazolványban kell tartani, mert esetleges sérülések alkalmával a beteget ellátó orvos számára fontos információt jelent és befolyásolja az orvos tennivalóit. szolgált a sikerre. Ugyanezt mondhatjuk a tradicionális dzsesszt játszó dr. Varga Józsefről, a megyei kórház főorvosáról is. Rövid ismertetőivel kezdte >a műfajról, aztán pedig a billentyűkön mutatta meg, hogy nemcsak elméletiben ismeri magas szinten ezt a zenét. Dzsessz örökzöldjeivel igazán kitűnő hangulatot teremtett. (Sikere ismét felveti a kérdést: miért ennyire háttérbe szorított ez a műfaj megyénkben?) Igazi meglepetés volt az es t utolsó része. Hosszú évek óta lakik Nyíregyházán, de a legszűkebb baráti körén kívül senki nem tudta, milyen kitűnő énekesnő él1 itt. 1971- ben megnyerte a salgótarjáni amatőr fesztivált, lemezfelvételek is készülitek vele, de aztán a gyermeknevelést választotta. Három fia már nagyocska, így alkalomadtán Újból vállalhat fellépéseket. Dr. Bánhidiné Maróti Magda képzett hangja, mély érzelmeket keltő éneke, kulturált előadásmódja nagyszerűen érvényesült az általa összeállított műsorban. (Méltó társaikra lelt a színház zenekarának tagjaiban: Kazár Pál, Roskó Béla és Tóth Kálmán kísérte.) A harmincas évek örökzöldjeitől Gershwinen, Janis Joplinon át napjaink sztárjának, J ennifer Rush- nak a slágeréig terjedt válogatása, s mégis mindegyikben saját magát adta — kitűnően. Lám csák, azért vannak nekünk értékeink! Csupán meg kell találni őket... (—PP) Épületes lakásügyünk (1.) Számok nagyító alatt Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Körülbelül ilyen megválaszolhatatlan, hogy az hozott látványos fordulatot életkörülményeinkben, amikor önálló lakáshoz jutottunk, vagy attól jutottunk lakáshoz, hogy emelkedett életszínvonalunk, javultak életkörülményeink? Tény, hogy Szabolcs- Szatmár megyében az utóbbi 15 évben 60 ezernél több lakás épült fel. De az is tény, hogy míg az országban 15 év alatt 100 lakásra 343 lakó jutott, addig nálunk 356, s a sok felépüli lakás ellenére még tavaly is 307, miiközben >az országos átlag 281-re csökkent. Pedig milyen áldozatot kellett vállalni ezért a megyének, s azoknak, akik lakáshoz jutottak! Ha csak a VI. ötéves terv időszakát nézzük, akkor is jól látható ez az áldozat. Amikor a terv készült, azt javasolták a megyének, hogy 20 ezer lakást építsünk fel, aztán mégiscsak 21 500 lett belőle. Nem elsősorban azért, hogy a megyék közüli elkerüljünk az utolsó helyről, vagy megközelítsük az országos átlagot, sokkal inkább az vol t az oka, hogy kevesebben várjanak lakásra, hogy minél több fiaital, minél nagyobb számú többgyermekes család költözzön önálló lakásba. Kevesebb pénz Ezt jelezte, hogy ha kevesebbet is, mint korábban, de 2870 állami lakás építését írták be az ötéves tervbe, ám ahogy ebben a ciklusban sok minden nem. sikerült — vagy nem úgy sikerült, mint a tervkészítés idején volt — a lakásépítés összetétele is megváltozott. Ahogy romlott a népgazdaság helyzete, ahogy csökkent a teherbíró képessége, úgy lett kevesebb a tanácsok pénze, s nemcsak a szövetkezeti (tanácsi értékesíté- sű) lakások építésié szűnt meg, hanem az állami bérlakások száma is kevesebb lett. Ez azt jelentette, hogy Szabó lcs-Szatmárban közel ötszázzal kevesebb állami lakás épülhetett, mint amennyit 'terveztek. Szerencsére a végeredmény más és kedvezőbb lett, s ha nem is épült fel mind a 21 500 lakás, mindössze 133 maradt el, mert magánerőiből 19 039 lakás épült, s köztük a társas és családi házak száma is majdnem négyszázzal lett több a tervezettnél. Jelentős határállomás volt ebben, a változásban 1983 januárja, amikor nemcsak az vált ismertté, hogy ismét csökkent az állami lakások száma, hanem egy sor kedvezményt heA tárgyalóteremből Repül a nehéz kő... Családon belül maradt a dolog, de talán így még sokkal elgondolkodtatóbb. Egy hevesebb szóváltás volt az egész, csak aztán egyikük nem bírta már érvekkel, s felkapta ez első keze ügyébe eső tárgyat... A harminckét esztendős K. Ferenc tavaly júniusban egy este átment a szomszédban élő testvéréhez. A családi látogatásnak előzménye volt. A két asszony összekapott valamin délelőtt, s ebben K. a sógornőjét látta hibásnak. Kissé részegen előadta a baját fivérének, aki — szintén ittasan — nem hagyta annyiba, szó szót követett, végül kitessékelte K. Ferencet az udvarra. Utóbbi megbotlott, elesett. Ezen any- nyira felhergelte magát, hogy felkapott egy mozaiklapot, s azt fivére felé hajította. Amaz még el tudott húzódni, de mögötte álló gyereke nem számíthatott ilyesmire, s fejen vágta a lap. Olyan szerencsétlenül érte az ütés, hogy nemcsak megrepedt a feje, hanem még agyzúzódást is szenvedett. A testvérek, illetve a sógornők veszekedésének így egy teljesen ártatlan kisfiú látta kárát. A Mátészalkai Városi Bíróság dr. Fázsi László tanácsa K. Ferencet súlyos testi sértés kísérlete és gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre. Büntetése hét hónap szabadságvesztés, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Az ítélet jogerős. lyeztek kilátásba azoknak, akik lakásépítésre vállalkoznak. A lakásépítési és -vásárlási kölcsönök mértékét a család létszáma alapján szabályozták, s ettől az időtől' nemcsak a városokban, hanem mindenütt megkapták a kedvezményeket; a szociálpolitikai kedvezményt azok is zsebükben érezhették, akik falujukban családi ház építésére vállalkoztak. Könnyebb lett? Erre az időre tehető az a kedvező változás is, hogy a tanácsok egy olyan program kidolgozásához láthattak, amelytől joggal remélték: meggyorsíitlhátják a fiatal házasok, a két-, vagy többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők lakáshoz jutását. Csakhogy közben alaposan emelkedtek a lakásépítés költségei: drágáb- Ibak lettek a telkek, többet kellett fizetni az építőanyagokért, a kivitelezők sem dolgoztak annyiért, mint az előző esztendőkben. Magyarul ódáiig jutottunk, hogy az oly sóikat emlegetett kedvezmények ellenére is nyilvánvalóvá vált: soha nem volt ilyen nehéz lakáshoz jutni egy fiatalnak, egy többgyermekes családnak, mint ebben az időszakiban. Pedig a tanácsok sok mindent tettek, sok mindenben segítettek. A legtöbbet azért, hogy legyen elegendő telek. A megyei tanács például 1982-ben hozott egy határozatot. amelyben többek között arra ösztönözte a helyi tanácsokat, működjenek együtt az OTP-vel, hogy állandóan legyen telek, ne engedjék meg, hogy a települések központjaiban, vagy főbb utcáiban üresen álljanak a telkek, mert néhány csalódnak az igényénél kétazer-há romszor szélesebb és nagyobb portája van, mert az új utcák nyitása és a falu területének növelése nagyon sokba kerül, hiszen oda kell vinni a közműveket. Differenciált igények És felhívták a figyelmet a differenciált igények kielégí- 'tésére. Arra, hogy az is tudjon vásárolni, akinek sok pénze van, de az is telekhez juthasson, akinek vékonyabb a bukszája. Talán ennél is fontosabb volt, amikor kimondták: vizsgálják felül a település rendezési tervét és gondoskodjanak róla, hogy indokolatlanul ne terheljenek területeket építési tilalommal. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy ilyen helyeken népszerűek a 'telkek, s legalább az ott lakóknak nem kell cseretelket adni, amit egyébként sem fogadtak addig sem szívesen. Érthető módon nem lelkesedtek azért, hogy a falu másik végére költözzenek, vagy új városrésszel ismerkedjenek, elhagyják azt a helyet, ahol gyökeret eresztettek. Következik: ...és voltak telkek száz forintért is Balogh József KITEKINTÉS MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK GARÁZDA MACSKABAGOLY Két éve, védett ragadozó madár, egy macskabagoly ütött tanyát a szolnoki művésztelep parkjának egyik odvas fájában. Hosszabb ideig békességben élt a környékbeliekkel, az utóbbi néhány hónapban azonban agresszívvá vált. Szokásához híven, az esti órákban, a sötétség leple alatt előjött odújából és a parkban járók fejéről mélyrepülésben lekapta a sapkát, kalapot. Több ízben csőrével, illetve éles karmaival véres sebeket is ejtett. A művésztelep lakói végül is megelégelték a dolgot, elcsípték a madarat és a várostól több mint 20 kilométerre, egy ártéri erdőbe szállították és szabadon engedték. (Szolnok Megyei Néplap) MAGNÉZIUMTÉRKÉP IVÓVÍZRŐL Egy országosan eddig egyedülálló térkép bemutatásával lépett hallgatósága elé egy nemrég Szombathelyen megrendezett konferencián dr. Szabó Lászlóné, a Vas megyei KÖJÁL vegyész- mérnöke: a vasi ivóvíz magnéziumtartalmának területenkénti változásait mutatta be egy térképen. Az elmúlt években egyre konkrétabb kutatási eredményeket hoztak nyilvánosságra arról, hogy a magnéziumhiány több szervi károsodás és más megbetegedés előidézője lehet. A magnéziumot gyógyszerként lehet adagolni, de ennél sokkal fontosabb a szervezetbe történő természetes bevitele. Ehhez viszont azt kell tudni, hogy általában mennyi magnéziumhoz jut természetes körülmények között a szervezet. Ebben lesz nagy segítség az orvosok számára Vas megye magnéziumtérképe. (Vas Népe) A CSIPERKEGOMBA ÜJ TERMESZTÉSE A csiperkegomba termesztésének új módszerét fedezte fel a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet kutatócsoportja. Az eddigi gyakorlat szerint szintetikus komposzton, de főként lótrágyán termesztették a népszerű gombát. Az előkészületek- hez 21—25 nap kellett, és csak azután oltották be gombacslra- val a táptalajt, majd 35—40 nap múlva szedték a termést. Az uj eljárás szerint a gabonaszalmat használják a termesztéshez, es ami a legfontosabb, egynapos hőkezelés után beolthatják csirával a táptalajt, vagyis több mint három héttel előbb kezd fejlődni a 60—70 százalékos nedvességtartalmú táptalajon a gomba. Kecskeméten 50, egyenként 100 kilogrammos foliazsa- kokban termesztik az uj eliaras szerint a csiperkét. Egy ?s^k az eddigi tapasztalatok szerint átlagosan 15 kilogramm termést ad. (Petőfi Népe) BÜZAKORPÄS diakrüd A termékbővitéshez a Gyulai Sütőipari Vállalat Kalocsáról szerzett receptet. Uj termékükből a bűzakorpás diakrudbol hetente három alkalommal 1000- 1500-at készítenek. Ugyanúgy állítják elő. mint a hétköznapi kiflit, csak az alapanyag összetétele más. A termékek jelentős részét a gyulai kórházban fogyasztják a betegek. Ara 1 forint. A megyei kórház diabetikus szakfőorvosának véleménye szerint a diákrúd gazdag rostanyag- tartalmú. Fehérjetartalma több, a szénhidrátja pedig kevesebb, mint a vizes zsemléé. Az epe bántalmakban, cukorbetegségben, székrekedésben, érelmeszesedésben szenvedőknek ugyanúgy ajánlják, mint az egészségeseknek. (Békés Megyei Népújság) páncélszekrények SOPRONBÓL Páncélszekrények gyártási li- cencét vásárolta meg az NSZK- beli Pikkel-cégtől a Soproni Vas- és Járműipari Szövetkezet. Az első százdarabos kísérleti szériát már tavaly legyártották, s erre az évre eddig csaknem ezer páncélszekrény szállítására van megrendelésük. Különféle méretű, egyéni és közületi használatra szánt páncélszekrényeket készítenek. A nagy szekrények kétajtósak, a kisebbek akár egy polcon is elférnek. (Kisalföld)
