Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

1986. február 18 Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG (-----------------------------------------------------------------------\ Nyírlugosi tapasztalatok (2.) Az alma lelhasziálása, jövedelmezősége Személyi számítógépek a gyakorlatban Békés ágyúk „Nehéz fegyver” a rák ellen érje. Az ólomtokon csupán szűk nyílást hagynak, amelyen át a gammasugarak a beteg testéb“ juttathatók: amikor a készülé­ket nem használják, a tok nyílá­sát lezárják. Az egész berende­zést kobaltágyúnak nevezték el. A besugárzást igénylő betegét fekvő helyzetben betolják egy nagy dobba. Ennek belsejében a kobaltágyút hatékonyan árnyé­kolják. Kezelés közben a sugár­forrás állandóan körbe mozog a besugározni kívánt zóna körül, így érik el, hogy ez a zóna na­gyobb sugárdózist kap, mint környezete. Más, radioaktív ko­baltot használó berendezés óriá­si harapófogóra emlékeztet. A fogó egyik karjának végén he­lyezkedik el a kobaltágyú, a másik karon pedig eUensúlyként ólomtömbök. Ez a ,,harapófogó” is egyenletes forgó mozgást vé­gez a beteg körül. Ojabban meg­jelent a gyógyászatban a cézium —137 és a radioaktív irídium is. Az almaáigazatban is egyre inkább előtérbe kerül a vég­termék-kibocsátásra való tö­rekvés. A feldolgozás nem min­dig és nem minden termék ese­tében hoz nyereséget, a veszte­ség esök'k'enú.sé'tiez azonban mindig hozzájárul. A feldolgo­zás kockázatot jelent, mégdis biztonságot ad a gazdaságnak •a gyümölcs elhelyezését ille­tően. Ezért a Nyírlugosi Álla­mi Gazdaság a meglévő hűtő­tároló mellé 1978-ban lé- és sűrítőüzemet épített a Balká- nyi Állami Gazdasággal közö­sen. A feldolgozás technológiá­ját azóta Is állandóan korsze­rűsítjük. Az elmúlt 5 éviben kö­zel 6000 tonna sűrítményt érté­kesítettünk tőkés exportra 5 millió dollár értékben. A léüzem minden évben nye- reséggel zárt. melynek nagy­ságrendjét az export átlagár és a szubvenció mértéke határoz­ta meg. Az atmatermesztés biz­tonságának növelése és a fel- dolgozás bővítésének érdeké­ben 1904-hen 7000 tonna kapa­citású konzervüzemet létesítet­tünk. Az üzem elsősorban pu- dingaimát. almabefőttet, ve­gyes befőttet állít elő. 5000 ton­na almát dolgoz fel. Így a már meglévő és to- váöbfejlesztendő feldolgozóbá- zas az egysíkú termelési szer­kezet mellett is növeli a gazda­ság eredményességét, stabilitá­sát. Az almátenmesztés gazdasá­gossága attól függ, hogy: a termelői, felvásárlási árak mennyire nyújtanak fedezetet a költségnövekedésekre (jelen­leg nem nyújtanak), a gazda­ság mennyire képes a maga­sabb jövedelmet jelentő tőkés és demokratikus relációjú ex­portszállítások arányának nö­velésére. Az elmúlt évtizedben, az alma termésátlaga gazdaságunkban 14 tjAha-ról 20 t/(ha-ra nőtt, ugyanezen időszakban a ter­melési költségek 70 ezer forint­ról 120 ezer forintra emelked­tek hektáronként. Tehát a ter­mésátlag 45 százalékkal nőtt, ugyanakkor a termelési költsé­gek 70 százalékkal emelkedtek. A költségszerkezetet vizsgáld va. 4 tényező: az anyag-, a bér-, a segédüzem ági költség, és a biztosítási díj az összes költség 30 százalékát teszik ki. Az elmúlt három éviben az anyagköltséget sikerült mérsé­kelni, mintegy 15 százalékkal. A bérköltség az éves termés­mennyiségtől és a feldolgozott­ságtól függően változik. A se- gédiüziemágl költségek emelke­dését — ami az energiaköltsé­gekkel függ össze — gazdasá­gunk nem tudta csökkenteni. A biztosítás vitán felül biztonsá­got jelent, de az igen magas biztosítási díj — az összes költség 20 százaléka — jelentő­V __________________________ A megye szolgáltatásokkal való ellátottsága az V. és VI. ötéves tervidőszakban jelentős mérték­ben fejlődött, de a kedvező fej­lődés ellenére is az ország me­gyéi között — sereghajtóként — szerepelünk. Ennek alapvető oka, hogy amíg az ország megyéinek többségében az V. ötéves terv­időszak végére — döntően állami támogatással — kialakult egy átfogó szocialista szolgáltató há­lózat, az megyénkben — alap­vetően anyagi eszközök hiányá­ban — nem jött létre. Gazdaságpolitikai célkitűzé­sünk a lakossági szolgáltatások növekedésének mértékét évi 6—7 százalékos arányban irányozta elő a tervidőszakban. Szolgáltatásunk helyzete né­hány számadat tükrében je­lenleg a következő: a lakosság részére végzett szolgáltatások teljesítményértéke 1984-ben el­érte az 1,2 milliárd forintot, évente átlagosan 11,3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó szolgál­tatási teljesítményérték 2100 forint, a megyék rangsorában a 17. helyen állunk. A szolgáltatások fejlesztése a VII. ötéves tervidőszakban to­vábbra is kiemelt feladatunk. Ugyanakkor a fejlesztés megkö­veteli a tanácsi munka haté­konyságának növelését, hang­súlyozottabban előtérbe kerül a tanácsok ellátási felelőssége és konkrét szervező feladata. Az új tanácsi gazdálkodási rendszerben a szolgáltatások támogatására továbbra is szükség lesz, mert enélkül nem képzelhető el elő­relépés. A megye 56 tanácsánál előze­tes felmérést végeztünk. Közülük konkrét fejlesztéssel 26 esetben találkoztunk, a pénzügyi feltéte­lek biztosítása azonban ezek döntő részénél nem tisztázott. A fejleszteni kívánt szolgáltatói te­vékenységek viszonylag szűk kört érintenek: alapvetően a ci­pőjavítás, a textiltisztítás, az elektroakusztikai és háztartási- gép-javítás kerül előtérbe. A VI. ötéves tervidőszakhoz hasonlóan továbbra is — különösen közsé­gekben — az egyik leggyakoribb útja a fejlesztésnek a kisipari sen növeli az almatermelés költségeit, ugyanakkor megté­rülése teljesen bizonytalan. A termelési költségek növe­kedése egy kg almára vetítve azt jelenti, hogy a teljes költ­ség 4 kg-onként egy forinttal emelkedett, mely tárolás ese­tén további 2—3 forinttal nö­vekszik. Az árak változása eddig a bevételek csökkenését eredmé- ny-ezte, ugyanis — az országos átlaghoz hasonlóan — gazdasá­gunkban is az átlagos felvásár­lási árak csökkenő tendenciát mutatnak, némi javulás 1984- ben tapasztalható. Gazdaságunk 1984-ben 5,40 fo­ri nt/kig átlagárat ért el, ez 5 százalékkal magasabb a koráb­bi évekénél, de még mindig 40 százalékkal alacsonyabb a fej­lett a Ima termő országok faivá- sértést árainál. Tény, hogy azon az árszintűn — a meglévő költségek mellett is — az al­ma a korábbi jövedelmezősé- get adná. A magasabb árak elérésében komoly gondot okoz a jelenle­gi exportkiszállítási, -értékesí­tési. -lebonyolítási rendszer. Ebből következik, hogy az alma jövedelmezősége fokozatosan romlott. A hetvenes évek kö­zepén még 20—25 százalékos (1 Ft/kg) nyereségrátát biztosí­tó ágazat 1978-ra már csak 5 százalékos (0,2-5 Ft/kg). 1982— 83-ra pedig 15—20 százalékos (—1 Ft/kg) veszteséget hozott. A bevezetett és -szigorúan el­lenőrzött anyagtakarékos ter­melési technológiák alkalmazá­sának és a felvásárlási árak némi emelkedésének hatására 1984-ben gazdaságunkban az al- maágazat 6 százalékos (0,30 Ft/kg) eredményt hozott. A Szabolcs m-egyei gazdasá- gokban továbbra is jelentős szemléletváltoztatásra van szük­ség. Ez a kultúra teszi lehető­vé legjobban a természeti adott­ságok kihasználását. Az aimatermesztés 1982—1933. évi rekordveszteségét okozó té­nyezők részben ökológiai, de főleg ökonómiai tényezők okoz­ták, melyek elsősorban az ala­csony felvásárlási árakban és az exporttámogatás mértékében nyilvánulnak meg. A gyümölcs- t e nmei és versenyké p ess é g én ek helyreállítása a bel- és külke­reskedelmi tevékenység re­formját igényli. Indokolt a fel­dolgozott termékek skálájának szélesítése a meglévő feldolgo­zó üzemekben. Végezetül véleményem sze­rint az „almahelyzet” az ága­zatban és a megyében dolgozó szakemberek — oktatók, kuta­tók, termelők, kereskedők — összefogásával megoldható. Igaz, ehhez mindegyik fél je­lentős szemléletváltozása szük­séges. Dr. Moldvay István igazgató _______ J szolgáltatóházak építése. A tervezési, pénzügyi nehézsé­geken túl több tényező negatí­van befolyásolja a témakör he­lyi kezelését. Így a tanácsok nem rendelkeznek információval a szolgáltatást végző vállalatok, szövetkezetek gazdasági helyze­tét, fejlesztési elképzeléseit ille­tően. Ezek további bevonását nem tervezik. Ugyancsak nem jellemző a helyi gazdálkodó szervek (tsz, áfész) bevonására irányuló törekvés. Továbbra is érvényesül az a korábbi szemlélet, amely szerint a tanácsok szolgáltatásfejlesztési feladataikat helyiségek rendetke- zésre bocsátásával tekintik meg­oldottnak, ugyanakkor szabad helyiséggel csak kevés tanács rendelkezik. A tanácsi elképzelé­sekben nem szerepel olyan meg­oldás, amely szerint több tanács közös beruházással teremtené meg valamely szolgáltatás felté­teleit. Ilyen lehetne pl.: a gép­járműjavító szervizek létesítése. Az anyagi támogatást tovább­ra is fontosnak tartjuk. A me­gyében 50—75 millió forint elkü­lönített pénzösszeggel olyan há­lózatbővítés és színvonalemelés oldható meg, amely mérsékelné elmaradásunkat. Van néhány olyan munka- módszer, illetve kezdeményezés, amellyel szolgáltatásfejlesztési célkitűzéseinket megvalósítani kívánjuk. Ennek alapján a taná­csi szakigazgatási szervek ré­szére tervezési ajánlást adtunk ki. Szorgalmazzuk a helyi gaz­dálkodó szervek — termelőszö­vetkezetek, áfészek — bevonását a szolgáltatások végzésébe, oly módon, hogy a szolgáltatásokat a település minden lakója igény­be vehesse. Célunk az, hogy az alapszolgáltatásokban biztosít­suk a megye minden településén az elérhetőséget. Jelenleg két szolgáltató tevékenység: a textil­tisztítás és a lábbelijavitás ho- zom-Viszem formában történő be­vezetése augusztusban történt, eddigi tapasztalatunk kedvező. Száraz József főelőadó megyei tanács ipari osztály A sugárzást a gyógyászatban képletesen a beteg szövetek el­leni fegyverként lehet felfogni. A Curie házaspár és a munka­társai már kísérleteik kezdeti szakaszában megismerték a ra­dioaktív sugárzás kellemetlen tu­lajdonságát, a „hideg tüzet”. Pierre Curie egy kis ampullába zárt rádiumot hordott a mellény­zsebében: bizonyos idő után tes­tének azon a részén „égési" se­beket fedezett fel. A sugaraknak a különféle élő sejtekre gyako­rolt hatását tanulmányozva rá­jöttek, hogy a rákos daganat sejtjeinek sugárérzékenysége sokkal nagyobb, mint az egész- séges sejteké. Üj fegyver szüle­tett tehát a félelmetes betegség ellen. A daganatok rádiummal való gyógyításával foglalkozó el­ső központ 1906-ban létesült. A rákos daganatokat nagy mé­retű berendezések segítségével sugározzák be, amelyekben a gainmasugárforrást nagy súlyú árnyékolással látják el. Az ár­nyékolás csupán szűk sugárnya­lábot enged át, úgyhogy a be­sugárzást a szükséges helyre le­het összpontosítani. A rádiumot használó berendezések — az elem nehéz hozzáférhetősége mi­att — csak ritkán tartalmaztak tíz grammnál több rádiumot. A sugárdózis tehát a berendezés­től bizonyos távolságban már gyenge volt, eltekintve attól, hogy a rendkívül drága rádium csak kevés kórházban állt ren­delkezésre a szükséges mennyi­ségben. Világviszonylatban a rá­diumból — gyakorlati alkalmazá­sának kezdetétől egészen az öt­venes évekig, amikor a koncent­rált alakban való előállítását megszüntették — összesen csu­pán kb. három kilogrammot ter­meltek. A rosszindulatú daganatok ke­zeléséhez a rádiumot a kobalt— 60 pótolta. Ezt uránreaktorban közönséges kobalt besugárzásá­val állítják elő, amelynek gam­masugárzása néhány kilogramm rádiuméval egyenértékű. Kis hengeralakú ólomtokban tartják, nehogy a környezetet sugárzás Hazánkban — hasonlóan a töb­bi szocialista országhoz — a hat­vanas évtized végén ismerték fel, hogy a számítástechnika al­kalmazása az intenzív gazdaság- fejlesztés része és fontos eszkö­ze. Ezért alapvető a számítás- technikai eszközök, köztük a kisszámítógépek gyártásának megszervezése, fejlesztése, elter­jesztése és szakszerű támogatása megfelelő alkalmazástechnikai szervezetek szolgáltatási útján, szervezett oktatás, képzés segít­ségével. A munkahelyeken, ahol megje­lent a számítógép, fokozott a szervezettség, a vezetés és a gaz­dálkodás hatékonysága, vagyis a számítógép az alaptevékenysé­gek szükséges eszközévé nőtte ki magát. Az országban 1983-as adatok szerint valamivel több mint 1700 számítógép üzemelt. A kis­számítógépek — más néven a mikroszámítógépek — állománya pedig elérte a 3300 egységet. To­vább gyarapodva a kisvállalko­zásokban, illetve a személyi tu­lajdonban lévő gépek száma el­érte az 5000—8000 darabot.-Az ál­lomány növekedésében kiemel­kedő jelentőségű, hogy az isko­la-számítógépesítési program ke­retében ugyancsak több ezerre rúgott a használatba került egy­ségek száma 1985-ben. FELKÉSZÜLÉS AZ ELETRE Hazánkban az új, fiatal gene­ráció úgy készül fel az életre, hogy közben elsajátítja a számí­tástechnikai szemlélet és gondol­kodás alapjait, megismerkedik a kisgépekkel, megtanulja nevén nevezni azt a technológiát, amellyel nemcsak a későbbi pro­fesszionális tevékenységekben, de a privát életben is jobban boldogulhat, és egyben szórakoz­hat is. A honi számítástechnikai esz­közök bruttó értéke több mint 25 milliárd forint. A számítás- technika alkalmazásának jelen­tőségére, szüntelen bővülésére utal, hogy a beruházások vissza­fogása ellenére a gazdálkodó szervezetek érdemesnek ítélik mozgósítani rá a pénzeszközei­ket. Ma már mind több vállalati vezető irodájában a televízió és rádiókészülék mellett megtalál­ható a személyi kisszámítógép. Csábító munkahelyek várnak még az iskolapadban ülő tanuló- ifjúságra, amely az iskolai fel­adatokon túl egyelőre számító- gépes játékokkal szórakozik. A KOMPUTERIZAL.T GAZDASAG Még távolról sem tudjuk a fejlett ipari társadalmakkal fel­venni a számítástechnikai ver­senyt, de azért nagy léptekkel halad előre a viszonylag fejlett, harmadik generációs, számítóge­peket gyártó szocialista ipar. Az együttműködés elősegíti az egységes alkalmazási és progra­mozási eljárások elterjedését, a szakemberek, a szerviz és egyéb szolgáltatások célszerű igénybe­vételét. A „komputervilágban” is ügyelni kell arra, nehogy „ba­biloni nyelvzavar” keletkezzék, ezért szükség van e téren Is szabványosításra, egységesítésre. Mit ír róla a Központi Statisz­tikai Hivatal egyik kiadványa: „A számítástechnikai módszerek széles körű terjesztésének egyik eszköze a számítástechnikai módszertani kiadványsorozat, amely a hazai tapasztalatok alapján vagy a külföldi példák átültetésével Ismerteti az egyes számítóközpontokban, kutató­fejlesztő intézetekben, számítás- technikai vállalatoknál már jól bevált módszereket. Ilyen ta­pasztalatok közreadása a szakma számos területén, a különböző feladatok megoldásán dolgozó szakemberek számára lehet hasz­nos.” A SZÁMÍTÁSTECHNIKA, MINT ERŐFORRÁS A számítástechnika, a szál • :ó- gép kicsiben — például otthon, a háznál — és nagyban — a vál­lalati és hivatali munkában — hozzájárulhat az értelmes tevé­kenységhez, bonyolult világunk információinak rendszerezésé­hez és szolgáltatási fogadásá­hoz. A számítástechnikával a megoldható feladataink a gyógy­kezeléstől a gyógyszeradagolásig kedvezőbb eredményt szolgáltat­nak, az államigazgatásban csök­kentik a zökkenőket, az adathi­ányt, és gyorsítják az ügyinté­zést — több időnk és lehetősé­günk marad az emberibb életre. A pontos információ- és adat­szolgáltatással minden téren, mintegy önmagunkkal szemben is elkerülhetők a félreértések, márpedig a félreértések, a fél­reértelmezések elkerülése egy régi mondás szerint a hosszú élet egyik titka... (Következik: A személyi szá­mítógép) ft termeszek különös várai A társasán élő rovarok között a legkülönösebbek a termeszek. Az ember régóta ismeri őket, hi­szen hihetetlen kártételre képe­sek. A száraz vidéken élő fajok függőleges járatokat építenek a föld mélyébe, mindaddig, amíg vizet nem találnak. A talajban megjelenő vizet azután szájuk­ban szállítják fel a bolyba. Ezek a dolgozók csak ásással és víz­hordással foglalkoznak. Ha szük­séges, egy bizonyos munkát végző dolgozócsoport egyik perc­ről a másikra abbahagyja a munkát, és egy másik feladat megoldásához lát. Például mele­gebb napokon, amikor emelke­dik a boly vízigénye, a dolgozók egy része a vízhordók segítségé­re siet. Elvégezve a többletmun­kát, az önkéntes segítők vissza­térnek eredeti munkájukhoz. A termeszek megdöbbentő mé­retű építkezéseikhez elképesztő mennyiségű anyagot mozgatnak meg. Egy kisebb termeszvár ese­tében is köbméterekben mérhe­tő a kiásott, ide-oda mozgatott föld. A föld alatti boly felett a felszínen rendkívül erős és masszív termeszvárat építenek, anyaga jórészt megrágott fából, különféle félig megemésztett nö­vényi anyagokból, bélsárból és nyálból áll, amelyhez az állatok kiásott talajt kevernek. Az át­lagban 30—40 centiméter vastag falakkal védett építményt csak csákánnyal lehet megbontani. A várat szorgalmas lakói ál­landóan építik, javítgatják, bőví­tik, mivel a szapora népesség állandóan kinövi. Elsősorban a föld alatt terjeszkednek. Megál­lás nélkül szállítják a nővénjd anyagokat, és amit csak talál­nak, felszednek, megrágnak, nyálukkal pépesítik, majd apró rögként ragasztják a falra, ame­lyet más egyedek simára eldol­goznak. A termeszvár szerkezete egy­szerű. Felső részéből több belső, széles csatorna fut a mélybe, ezek a főútvonalak, itt áramlik a levegő is. Az alsó szakaszok is jól szeilőzöttek, de a boly lég­kondicionálásának a mechaniz­musát még senki sem tudta meg­fejteni. A boly közepén sorakoznak a gombakamrák. A termeszek na­pi kalandozásaik közben felsze­dik a gombaspórákat, és az e célra létesített terűtekbe cipelik. Itt növényi anyagokból készült trágyára rakják, ahol a gombák kicsíráznak, és híg váladékuk jelenti a termeszek- fő csemegé­jét. A macrotermes faj vára Nigériá­ban. Magassága a hat métert is eléri. érzékenyitették, A hangerő nö­vekedéséből következtetni lehet a lavinaveszélyre. A davosi ku­tatók remélik, hogy ezen a mó­don számottevően javul majd egy-egy területen a lavinaveszély előrejelzése. Am ezzel a mód­szerrel csak a gleccserhó és a hópadlavinák képződése ismer­hető fel. A laza hóban keletke­ző lavinák veszélyét e műszerek nem jelzik. Sokféle hó, hóréteg, s ennek megfelelően sokféle lavina léte­zik. A lavinaveszély szempontjá­ból a hóréteg statikai állapota a mérvadó, s itt a réteg egészét kell figyelembe venni. Ha a ter­helés eléri a szakítószilárdságot, a réteg szétszakadozik, és legör­dül. A szétszakadozásban nagy szerepe van a lejtő alsó részé­nek, amely mintegy húzza a fel­ső részt. A fenti eljárással nyil­vánvalóan az emiatti repedések és azok növekedése kísérhető fi­gyelemmel. A legalattomosabb, s ezért a legveszélyesebb az Un. hópad. Ez a szél hatására létrejövő szilárd, szemre veszélytelennek látszó hóréteg, amelyben azonban fe­szültségek vannak. Ha a siző a felső részen rátapos, vagy az alsó részen elvágja, a kemény hóréteg eltöredezik, és gyorsan lecsúszik. Ezt elősegítik azok a mogyorónyira megnövő hókris­tályok, amelyek a kemény hó­pad alatti üregben a hosszabb ideig tartó hideg idő alatt, az ottani mikroklíma körülményei között keletkeznek. Lavina kutatás Svájcban, a davosi Hó- és La- vlnakutató Intézetben néhány év óta egy új, korai lavina-előre­jelző rendszer kifejlesztésén dol­goznak. A mérés elve azon a fel­ismerésen alapul, hogy a hóta­karóban már a levinaomlás előtt parányi repedések keletkeznek, s ezek a tízszeresükre-százszoro- sukra növekednek, ha a hőtaka- rő labilissá válik. Kétezer-háromezer méter ma­gasságban a hóban a rengésmé­rők egész sorát helyezték el: ezek fogják fel a hótakaróból érkező hangokat, és villamos je­lekké alakítva a napenergiával működtetett adóállomáshoz to­vábbítják őket, ahonnan azután rádión át jutnak el az intézetbe. A rengésmérők a kőolaj kuta­tásban használatos műszerek át­alakított változatai. Amazdk a mesterségesen létrehozott rengé­sek keltette jeleket, míg a hó­ban használtak azokat a hango­kat hivatottak felfogni, amelyek a hótakaróban akkor támadnak, mikor természetes úton repedé­sek jönnek létre benne. A hóta­karó repedéseiből szétáradó szeizmikus energia 5—100 hertzes hullámhosszúsággal terjed, s ezért a 10 cm hosszúságú hab- anyagtokba csomagolt műszere­ket erre a hullámtartományra Egy kísérleti berendezés látható, amellyel mérhetők a lavinák erő- és sebességviszonyai. Korlátok és lehetőségek a lakossági szolgáltatásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom