Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

2 Kalet-Magyarország 1980. február 17. A nyugtató képernyő Megérjük, 'hogy a számítás­technika ugyanolyan tan­tárgy lesz az iskolában, miint a kémia vagy a testnevelés. Térihódítása viharosan gyors, népszerűsége vitathatatlan. Ezekben a napokban kétezer Commodore 16 típusú szá­mítógépet osztanak szót az ország iskoláiban, ebből Sza­bolcs-Szatmárba 156 kompu­ter jut. A napokban tartottak egy továbbképzést a számí­tástechnikával foglalkozó pe­dagógiai szakembereknek Csopakon. Ezen részt vett Szloboda Gyula, a megyei pe- dagóiai intézet számítástech­nikai felügyelője, aki az MTESZ Neumann, János Szá­mítógéptudományi Társaság oktatástechnikai szakosztá­lyának titkára. Korszakváltás az Iskolákban Programot ír a diák — Az egész országra kiter­jedő számítástechnikai prog­ramot indítanak el hazánk­ban. Ennek több lépcsője lesz, kezdve az informatikai prog­ramitól a megfelelő iskola- komputer kialakításáig — hallottuk Szloboda Gyulától. Az iparban, mezőgazdasápban végbemenő korszakváltáshoz hasonlóan az oktatás sem vonhatja ki magát a számí­tástechnikai előrelépés alól. Egyelőre viták folynak arról, hogy önálló tantárgy legyen vagy beépüljön valamelyik tan,tárgyba, netán tartsuk fenn a jelenlegi állapotot, amikor szakkör és fakultáció keretében sajátíthatják el a diákok a számítástechnikai ismereteket. Számítógép-készítésre írt (ki pályázatot a Tudomány­szervezési és Informatikai Intézet hazáinkban. Nyolc al­kotás érkezett eddig. Sok-sok követelménynek 'keli, hogy megfeleljen az a komputer, amelyet sorozatgyártással sze­retnének olcsóvá, könnyen hozzáférhetővé tenni, hogy az iskolák követelményeinek megfeleljen. Egyebek közt megkötés volt a pályázatnál, hogy színes 'képernyőre írja ki a«z információt, a magyar ABC-t is „tudja” a gép, ne csak az angolt. Már csak azért is fontos egy jó minő­ségű iskolakomputer kifej­lesztése, mert nagyon jó ok­tatóprogramijaink vannak. A magyar játékprogramokat az USA és Anglia is megvette. A számítógép gyökeresen átalakítja az évszázadokon át kialakult iskolai hagyomá­Tessék választani! (Molnár Károly felvétele) nyokat. Korszerű pedagógiai szemléletet kíván a tanártól. Az oktató igazi alkotó sza­badságot élvez az ismeret- nyújtásban. ő választja ki a tanításhoz szükséges iro­dalmat, programot irat, át­alakul: a tanár-diák viszony. Oktatni a pedagógust A személyi feltételek még nincsenek meg a nagyszabá­sú számítógépes programhoz. Megyénkben 198 pedagógust kellene beiskolázni sürgősen legalább egy alapfokú isme­reteket nyújtó tanfolyamra. Vannak olyan intézményeik, ahol már hagyománya van a saáxnítástechni, kának. A nyíregyházi 110-es szakmum- ikásiképezsőban például számí­tógép által vezérelt esztergán tanulnak a jövő szakmunká­sai. Az általános iskolák közül a nyíregyházi 1-es, 14-es, 19-ies jár az ellen, de Nyírbátorban, Mátészalkán, Fehérgyarma­ton és Kisvárdán is tanúi le­hetünk szép eredményeknek. Hógolyó holyett komputer Ma már nem csodálkozha­tunk azon, ha a gyerek a szünetben nem hógolyózni szalad, hanem beül a kom­puter elé vagy lyukas órá­ban programot ír. Hiszen fejleszti a reflexeket, a lo­gikai .készséget a komputer és pszichológiai vélemény szerint a vibráló képernyő megnyugtatja az agresszív hajlamokra képes egyéneket. Az országi® méretű prog­ramtól természetesen nem azt várják — legalábbis egyelő­re —, hogy programozókat neveljenek, aiz iskolában. A komputerhasználat azonban rendszerszerűlbb gondolko­dásra serkent, változik a gondolkodásmód. Tóth Kornélia Változó szerepkör Régiből újat Intézmények, lakásuk felújítása a nagyközségekben A tanácsi bérlakások, in­tézmények karbantartásának, felújításának gondja a nagy­községekben is évről évre visszatérő feladat, örvende­tes, hogy különféle okok mi­att megüresedett épületek, intézmények nem maradnak feladat nélkül: új szerepkör­ben szolgálják tovább a la­kosságot. Csengerben négy tanácsi bérlakás felújítását tervezik ebben az évben. Lakáson­ként száz- és háromszázezer forintnyi költségre számíta­nak, s összesen 766 ezer fo­rintot fordítanak azokra a lakásokra, melyeknek több­ségében szakemberek laknak. Nagy figyelmet fordítanak a középületekre, intézmé­nyekre. A Béke úti általános iskola állapota alaposan le­romlott az utóbbi években. Korszerűsítése, felújítása ezért vált szükségessé. A kül­ső és belső munkálatok el­végzése háromszázezer fo­rintba kerül. Csengersimán, a társközségben hatszázezer forintért szépül meg és kor­szerűsödik a művelődési ház, Szamostatárfalva megürese­dett orvosi rendelője és hiva­tali helyisége az ötszázezer forintos korszerűsítés után ifjúsági klubként él majd to­vább. A kereskedelem feltételei javulnak a vásártéri piac át­alakításával. E célra százezer forintot fordít a tanács. Az elmúlt évben kezdődött és ez évben folytatódik Ra- kamazon az állatorvosi szol­gálati lakás 600 ezer forintot igénylő felújítása. Az intéz­Vendégváró jubilánsok Bakot lőtt a belga Fennállása 40. évfordulóját ünnepli ebben az évben a 9500 hektáron gazdálkodó fe­hérgyarmati Vörös Csillag Vadásztársaság. Apróvadas terület a szat­mári tájon található közel tízezer hektár, de nem lebe­csülendő az őzállomány sem. Ez igencsak vonzza a nyu­gatnémet és osztrák vendég­vadászokat. Évek óta jelen­Fácán a franciáknak A tárgyalóteremből Kifosztotta a Fortunát Jó két hetet kibírt szaba­dulása után korábbi munka­helyén, de aztán elege lett a megkötésekből, s Budapest­ről hazajött Fehérgyarmatra a huszonöt esztendős Veréb László. Nem lépett be egyik céghez sem, inkább csak al­kalomszerűen vállalt valami pénzt hozó foglalatosságot. Időnként azonban ehhez sem fűlött a foga, ezért negyed­évvel azután, hogy kijött a börtönből, csinos kis betörés- sorozatba kezdett. Bemelelegítésként csak egy biciklit emelt el egy lépcső- házból, aztán pedig építési területről tíz hosszú deszkát és két aknatetőt. Villanyve­zeték, három zsák cement, nébány kiló szeg, bögrék, pá­linkás poharak — ehhez a zsákmányhoz is egy felvonu­lási épületben jutott, miután lefeszítette a lakatot. Ojabb építkezés, újabb szerzemé­nyek. ezúttal szerszámok és nyotetzáz forint készpénz, mindez ugyanazon a napon, mint az előzőek. Efer hét múlva a gyarma­ti strand következett. A büfé­ből cigerettát, borokat, cso­kit szedett össze, az ajándék­pavilonból pedig napszem­üvegeket, fürdőnadrágot és némi készpénzt. Másnap a gázcseretelepet szemelte ki, közel kétezer forinttal, zseb- számológéppel és a vezető ott tárolt — hatezret érő — horgászfelszerelésével távo­zott. Szeptember elsejének estéjén a Fortuna söröző láitta kárát Veréb tisztelgésé­nek. Ez volt a legnagyobb fo­gása: magnó, kazetták, pálin­ka és készpénz, összesen kö­zel húszezer forinttal gaz­dagította. Ezután érezhette, hogy melegszik a talaj a lá­ba alatt, elindult a nyugati határ felé. Ügy gondolta át­szökik Ausztriába, aztán pe­dig Kanadába teszi át szék­helyét. A határőrök azonban már Győrnél feltartóztatták. A Mátészalkai Városi Bí­róság dr. Fázsi László taná­csa Veréb Lászlót lopások és tiltott határátlépés előkészü­lete miatt — mint többszörös visszaesőt — három év és hét hónap fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. tős bevételi forrás, a májusi őzbakok külföldiek által tör­ténő kilövetése. Jut a társa­ság 28 tagjának is. Nagy gond viszont, hogy a jármű­vek évek óta sok őzet ütnek el (több közúti itáibLa kellene). A májusi vadászaton belga, francia és svájci vendégek hét darab szép agancsú bakot lőttek (jelentős deviza került az államkasszába; s forint a társaság kasszájába). A fá­cánvadászat is jól sikerült. Olasz, norvég, francia cso­portok, de osztrák, nyugatné­met, angol és svéd vadászok is szép terítéknek örülhettek. A vendégvadászok 600—700 fácánt és nyulat lőttek. — Beléptek a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság Vad­gazdálkodási Rendszerébe. A HUNOR biztosította így a naposfácánokat, s az előne­velteket; s ezek árát a leva- dásztatás után kellett visz- szafizetni. — Az elődök gondos taka­Pillanatkép a vadetetőből r ékossága tette lehetővé, hogy fácáncsibe-nevelő épül­hetett. A nemesborzovai er­dő szélén gyönyörű környe­zetben vadászházat létesítet­tek. A parkosítást, gondozást, berendezést a tagok társadal­mi munkában végezték. A jól dolgozó vadászoknak az intéző bizottság jutalom­vadászatot rendezett. Igazi szenzációt jelentett a vadász­bál, ahol a családtagok, ven­dégvadászok, érdeklődők is fogyaszthatták a terület vad­állományának „mustráját”. A fácántenyésztést ebben a szezonban is folytatják. Idén is szeretnének minél több va­lutát hozó vadászt fogadni. Meglepetéssel is szolgálnak, ugyanis a fehérgyarmati tég­lagyár egykori bányagödré­ben vadkacsákat szándékoz­nak tartani. A tervek szerint ezer szárnyas kerülne a víz­re, s adna feladatot a vadá­szoknak. menyek közül ez évben a művelődési ház felújítása vált szükségessé. A tavaly megkezdett munkák folyta­tására idén több mint egy­millió forintot fordítanak, korszerűsítik a fűtési rend­szert, szociális helyiségeket alakítanak ki, parkettával fe­dik a négyszáz személy be­fogadására alkalmas nagy­termet és különtermeket. Jut feladat az elkövetkező évekre is. Az általános iskola statikai vizsgálatainak elvég­zése után derül majd ki, ér­demes-e felújítani az épüle­tet. Igenlő válasz esetén az elkövetkező tervciklusban megszépülhet az elavult ok­tatási intézrrjény. Űjfehértón minden pénzt az új általános iskola építé­sére fordítanak. Lakásfel­újításra ezért nem kerül sor ebben az évben. A felújítá­soktól kölcsön vett évi 5—600 ezer forintnyi összeget két év múlva kapja vissza a la­kásgazdálkodás. Idén sem marad el azonban az intéz­mények felújítása, karban­tartása. Erre a célra évente hárommilliót költenek. Az átalakítások eredményeként jelentősen javulhatnak az az alsó fokú oktatási intéz­mények munkakörülményei. Ez évben megújul a Néphad­sereg útján lévő épület, amely eddig rendelőnek és orvosi lakásnak adott helyet. Átépítése, korszerűsítése után kétcsoportos napközi otthon­ként él tovább az épület. Az Úttörő utcán lévő iskolaépü­letből tornatermet alakítanak ki, melynek a 2. számú iskola tanulói veszik majd hasznát. A Bocskai utcán lévő három tanteremből és a hozzá tar­tozó melléképületekből köz­ponti fűtéses, öltözővel és tá­lalóval felszerelt óvoda lesz. (k. é.) Megbámulták a városi népek Az úrvezetők doyenje „Mihalkó Gyula 1922. év május hó 26. napján Leitner Jenő hivatalos szakértő előtt sikerrel letett vizsgája alap­ján feljogosíttatik 16 HP-nél erősebb benzin üzemű autó­mobil vezetésére.” Bizonyára meglepődne a közlekedési rendőr, ha igazoltatáskor a fenti szövegű jogosítványt mutatnák neki. Szerencsére Gyula bácsi pedáns ember, és 87 éves kora ellenére sem feledékeny. Féltve őrzött múzeális értékű engedélyét a ládafia alján tartja és az esetleges ellenőrzéskar a je­lenleg is érvényeset mutatja fel. Kimondani is sok, hogy több mint hatvan évvel ez­előtt „jogosíttatott fel” Mi­halkó Gyula az automobil vezetésére. A 20-as évek ele­jén Nyíregyházán csak mu­tatóba akadt automobil. A városi népek igencsak meg­bámulták. Arad város főka­pitánya csak néhány évvel korábban hozta a következő rendelkezést: „A magán járó .automobilok közlekedését a város egész területén betil­tom. Indoklás: lármás, ve­szélyes és kellemetlen szagot terjeszt”. Ebben lehetett is valami, mert mint Gyula bá­csi tréfásan elmeséli, ha Üj- fehértón elindult a kocsival, az úgy pöfögött, hogy nyír­egyházi gyerekek is mindjárt kiszaladtak a város szélére megbámulni a pöfögős csodát. Egy tűrhetően jó kocsi 4— 5 ezer koronába került, azaz a havi átlagkereset har­mincszorosába. Ö először szü­lői támogatással vásárolt egy használt OM kocsit. Nem is volt abban semmi hiba, ment az száz kilométeres sebességgel is, ha kellett. A kocsikázás akkoriban igazi úri passziónak számított. Nem csoda, hogy Gyula bá. csit a földbirtokos és gróf autótulajdonosok nem fo­gadták ; be maguk közé. An­nál is inkább, mert csakha­mar taxis lett. A római temp­lom előtt volt a taxiállomás, a benzinkút pedig a Korona előtt. A szabolcsi úrvezetők do­yenje megfontolt, nyugodt ember benyomását kelti. Bi­zonyára szívesen vették igénybe a szolgálatait. — Milyen utasai voltak? — kér­dezem,1 tőle. — Csak gazdag emberek ültek taxiba, mivel ez nem volt olcsó szórakozás. Sokat fuvaroztam például Vay és IJessewfy grófot. Aranyosapátiban volt egy föl­desúr, akit minden második nap el kellett vinnem a deb­receni Kíiisipipába egy stramm kis szobalányhoz. Hajnalig nála maradt. Mindig öt pen­gő borravalót adott. Jól meg lehetett élni a taxizásból, amit! az autószereles mellett egész a háborúig csináltam. Gyula bácsi még ma is ve­zeti ; a Trabantját. Igaz, hogy már csak ritkán. Mint mond­ja, utálja a fiatalok bravúr­jait. Számítása szerint több mint két és fél millió kilométert vezetett a szinte példátlan hosszú, 64 éves pályafutása alatt. És tegyük hozzá, hogy balesetmentesen. Február 27-én lesz a 87. születésnap­ja. Akkor szeretne majd ki- mei|mi a sóstói szőlőjébe. Ter­mészetesen a saját gépkocsi­ján. Bodnár István A több mint 60 éve kiállított jogosítvány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom