Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET Varga Lajos a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola tudományos főigazga­tó-helyettese (49 éves), az agrártudo­mányi egyetem mezőgazdasági gépész- mérnöki karán szerzett diplomát, s 1975-ben egyetemi doktori címet. 1960 óta dolgozik a főiskolán, kilencedik éve főigazgató-helyettes. Repüléstant oktat, az egyik legizgalmasabb területtel fog­lalkozik, rendszeresen részt vesz és előadásokat tart hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokon. A főis­kolán tudományos főigazgató-helyettes. • A Nemrég összegezte a főiskolai tudomá- w nyos bizottság, illetve a főiskolai tanács a hatodik ötéves terv tudományos ered­ményeit és a további feladatokat. Első kérdésünk: melyek voltak a legfonto­sabb kutatási területek és hogyan függnek össze a főiskola oktatómun­kájával? — A főiskolán igen sok tantárgyat okta­tunk, s ehhez kapcsolódnak a tantárgyfej­lesztő tudományos kutatások. A hatodik öt­éves terv időszakában évenként 15—20 té­mához kértek az oktatóink pénzügyi segít­séget. Ez ugyan elaprózta az évi 825 ezer fo­rintot, de az indokok figyelembevételével elegendő összegeket biztosítottunk ehhez a munkához. Elmondhatom, hogy nem bo­csátkoztunk kényszerű összevonásokra, a témafelelősök önállóan dolgozhattak. Igye­keztünk viszont a gyakorlat számára is hasznosítható eredményeket felmutatni, az ilyen kutatásokat jobban támogatni. A Bár olvasóink többsége nem szakember, w említene néhány eredményesen befeje­zett munkát a jelentősebbek közül? — Az eredményesen befejezett munkák közül néhány: mágneses és magnetoinduk- tív anyagvizsgálati eljárás alkalmazhatósága a mezőgazdasági gépgyártásban, dízelmoto­rok üzemeltetése fagázzal, mezőgazdasági gépek gazdaságos élettartamának vizsgálata, munkaminőség javítása almaültetvények­ben, mezőgazdasági repülőgépek és helikop­terek rezgésmérése, mobil diagnosztikai műszer készítése hidraulikus rendszerek vizsgálatához, permetezőgépek minőségi be­állítása gyümölcsültetvényekben, kalászos gabonafélék gépi szórvavetése, interaktív programozás nyújtotta lehetőségek a műsza­ki jellegű rutinfeladatok megoldásában, klaszteranalízis alkalmazása a mezőgazda­ságban, az energiaátalakítási folyamatok vizsgálata.. . A kutató — ha időközönként beszámol­tatják munkájáról — nem véli-e azt a kutatási „szabadsága” csorbításának? — Nem kis ellenállásba ütközött, illetve ütközik ez nálunk is, de szükséges és hasz­nos. A tantárgyfejlesztő kutatásokat nagy­ban segítette, hogy a tervidőszak folyamán az önállóbb tanszéki munka része lett a ku­tatás, az ellenőrzés, a beszámoltatás. A tan­székvezetők év közben ellenőrizték a mun­kát, év végén pedig beszámoltatták az érde­kelteket, s ezt követően készítették el a té­mafelelősök az évi beszámoló jelentéseket, illetve témazáró jelentéseket. A munkát évente megvitatta és értékelte a tudomá­nyos bizottság, illetve a főiskolai tanács. Milyenek a technikai és személyi felté­telek a tudományos kutatómunkához? — Tudományos tevékenységünk elismeré­seként a hatodik ötéves tervben tizenegy kollégánk nyerte el az egyetemi doktori cí­met. Így a mérnöki végzettségű főiskolai oktatók 67 százaléka egyetemi doktor. Intéz­ményünkben két kandidátus segíti munkán­kat. Jelenleg nyolc kollégánk dolgozik elfo­— Hétvégi interjú N dr. Varga Lajos tudományos főigazgató­helyettessel gadott témán, egyetemi doktori disszertáció­ján. Örömünkre szolgál, hogy elsősorban kutatási munkára 1984 decemberében egy fizikus kezdett el dolgozni a főiskola mű­szaki technológiai tanszékén. — A tervidőszak alatt a tantárgyfejlesztő kutatómunkának önzetlen támogatója volt dr. Soós Pál egyetemi tanár, következetes, segítőkész munkájának köszönhető több ku­tatási eredmény. A repülős oktatók körében dr. Pásztor Endre egyetemi tanár fejtett ki ilyen tevékenységet, szaktanácsaival járult hozzá az intézeti kutatás fellendítéséhez. — A korszerű adatfeldolgozást a tanszé­kek rendelkezésére bocsátott számítógépek segítik. Az oktatók, valamint a tanszéki munkában részt vevő hallgatók is gépközei­be kerültek. Bízunk abban, hogy több okta­tást segítő program készül, illetve kész prog­ram kerül órákon is bemutatásra. A számí­tógépek, a számítástechnika alaposabb meg­ismertetésében, programok készítésében nagy segítséget nyújtottak a számítástech-’ nikát oktató kollégák. £ Mennyiben partnerek az országos, tár­caszintű kutatásokban a nyíregyházi szakemberek ? — Főiskolánk oktatói első ízben a hatodik ötéves terv időszakában kapcsolódtak be a programozott kutatásba, így közvetlen mun­katársai lehettünk azoknak, akik a magyar mezőgazdaság műszaki fejlesztésén az élvo­nalban dolgoznak. „A mezőgazdasági ter­melés műszaki feltételeiftek fejlesztése” cí­mű tárcaszinten kiemelt kutatási program öt témacsoportjában dolgoztak kutatóink a programvezető MÉM Műszaki Intézettel együttműködve. Sajnos, csupán egy téma támogatására sikerült kutatási összeget, százezer forintot kiharcolni. így nagyobb feladatok vállalására nem volt lehetőség. A Ennek ellenére milyen témakörökben jegyzik kutatóikat? — Egyebek mellett a mezőgazdasági ösz- szetett anyagmozgatási munkafolyamatok műveleteinek szinkronizálását, a légpárnás járművek mezőgazdasági alkalmazhatóságá­nak bizonyítását, a repülőgép-vezető hall­gatók pályaalkalmassági vizsgálatának ki­dolgozását említhetem. További témák: nö­vényvédelmi munkák gépesítésének tervezé­se a gyümölcsültetvényben számítógépes programmal, valamint a mezőgazdasági al­katrészek elektródával végzett felrakó he­gesztései. A programhoz három évvel ez­előtt a kutatás-fejlesztési témapályázat el­fogadásával még egy kutató csatlakozott, aki a szecskázókések mechanikai vizsgálatá­val foglalkozott az anyagtakarékos felújítás figyelemmel kísérése mellett. Munkája a külföldi gyártmányú kések hazai felújításá­nak lehetőségét igazolja. — Főhatóságunk segítségével a progra­mozott kutatási munkánk 1984-ben új terü­lettel bővült. „Talaj és terményállapot meg­határozása infrafényképezéssel” címmel or­szágos programhoz is csatlakoztunk. Egy ku­tatónk az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság támogatásával a nyíregyházi főisko­lai tangazdaság területéről légi felvételeket készítve, azt értékelve végez munkát. A té­mazárás ez évben várható. — Vannak külföldi tudományos kapcso­lataink is, együttműködési szerződést kötöt­tünk a lengyel Olsztyni Mezőgazdasági Aka­démiával. Ennek részét képezi a kutatás is. Két gépész és három repülős témában in­dult meg a munka, kölcsönösek az oktató­cserék. Publikációk ez évben várhatók. — A kutatások nem reflektorfényben zaj­lanak, de a szakma, úgy véljük értékeli és elismeri a nyíregyházi főiskola tudományos sikereit. Főiskolánkon évente mind több rendezvényt szerveztünk, illetve vettünk részt ilyenek szervezésében. Rendszeresek az őszi műszaki hónap keretében lebonyolí­tott kutatási tanácskozásaink, ahol éven­ként a különböző témák kapcsán számolnak be az oktatóink kutatási eredményeikről. — A hatodik ötéves terv időszakában fő­iskolánk huszonkét jelentősebb országos, illetve területi rendezvényt szervezett. Ki­emelném az országos karbantartó tanács­kozást, a mezőgazdasági gépek festése, a kő- olajtermékek üzemi felhasználása címen le­zajlott, hasznos tapasztalatokat hozó konfe­renciákat. Főiskolánk oktatóinak kezdemé­nyezésére rendezték meg először 1982-ben, majd 1984-ben a halászatgépesítési tanács­kozásokat. Oktatóink mind több témával képviselik főiskolánkat a rangos országos tudományos rendezvényeken is. Az agrár­műszaki kutatások eredményeit évenként Gödöllőn összegezik a kutatási-fejlesztési tanácskozáson, főiskolánkról 81-ben három témáról három oktató, 82-ben öt témáról hat, 83-ban nyolc témáról tíz, 84-ben tizen­két témáról tizenhét, 85-ben kilenc témáról tizenkét: szabolcsi főiskolai tanár számolt be. A Hogyan sikerül követni a felgyorsult információáramlást egy vidéki főisko­lán? — Főiskolai oktatóink tudományos ered­ményeikkel — mint jeleztem — eljutottak nem egy országos és nemzetközi tudomá­nyos konferenciára, kongresszusra is, ami egyben hitelesíti a szabolcsi kutatók ered­ményeit. Országos rendezvényeken előadást tartottak kutatóink az anyagvizsgálati kon­ferencián, a szerszám- és szerszámanyag szimpóziumon, a repüléstudományi napo­kon, az anyagvizsgálati és kohászati napo­kon, az anyagmozgatás automatizálása elne­vezésű kongresszuson, a géptervezők kon­ferenciáján, a karbantartó tanácskozáson. — Nemzetközi szintű rendezvényen elő­adással szerepeltek a szabolcsi kutatók a fémfizikusok, valamint amorf anyagok vizs­gálati konferenciáján, a növényvédelmi gé­pesítési kongresszuson, a mezőgazdasági re­püléstudományi napokon, a méhészetgépesí­tési konferencián. Az utóbbi öt évben a jelentősebb országos és nemzetközi szakmai, valamint tudományos előadások száma el­érte a kilencvenötöt. A megyei és tájjellegű előadások száma pedig a száznyolcvankilen- cet. — Szakcikkeink megtalálhatók a hazai szaklapokban, konferenciák kiadványaiban. Külföldön is publikált több oktatónk. 1981— 85 között oktatóink tollából 135 szakcikk je­lent meg, míg az ismeretterjesztő publiká­ciók száma eléri a százat. Így sikerül lépést tartani a tudomány fejlődésével. A A főiskolai kutatómunka egyik erőssé- w ge » tankönyvírás és a szakkönyvírás. Milyen friss eredmények születtek mos­tanában a főiskolán? — A szakkönyvírásban dr. Bánházi János főigazgató vezet, négy könyvnek volt a szer­zője, illetve társszerzője. Követői dr. Gön­dör Tibor, dr. Harangozó László. Az Akadé­miai Kiadó gondozásában négy szakköny­vünk jelent meg. A tervidőszakban tíz szak­könyvünket adták ki. Tankönyvírásban dr. Gyovay Ernő jár az élen. Eredményeink szélesebb körű terjesztését is célozva éven­ként megjelentettük a főiskola kutatási köz­leményeit. A mintegy 20—25 szakcikket tar­talmazó kiadványunkat megküldtük a társ- intézményeknek és üzemeknek, valamint a megye hatvanöt termelőszövetkezetének. — Kutatási feladataink megoldásában se­gítségünkre volt a MÉM Műszaki Intézet, a MÉM Repülőgépes Szolgálat, a GATE Me­zőgazdasági Gépészmérnöki Kara, a NME mechanikai tanszéke, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság, a Sárospataki, a Hortobágyi, a Mátészalkai Állami Gazdaság, a nyíregyházi Ságvári, a prügyi Tiszamente Tsz, a helyi Mezőgép és a papíripari vállalat. A Régi gond, hogy a tudományos ered­mények nem mindig, vagy késve jutnak el a gyakorlati hasznosításig. Mi a vé­leménye a főiskolán elért eredmények helyi, népgazdasági hasznositásáról, mi­lyen közvetlen kapcsolatuk van a me­gye termelőüzemeivel? — Több évig azonos gazdaságoknak, vál­lalatoknak végeztünk kutatás-fejlesztési munkát. A tervidőszak elején nagyobbrészt mezőgazdasági üzemeknek, később — a ne­hezebb gazdasági helyzetben — mindinkább ipari vállalatok is megkerestek bennünket. Jelentősebb a Szatmárkert Termelési Rend­szernek végzett permetezőgép-beállítási úri mutató, a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz- nek készült tejipari szennyvíztisztítási eljá­rás, a Hortobágyi Állami Gazdaságnak át­adott nádtisztítási, osztályozási tanulmány- terv, a nyíregyházi Ságvári Tsz-nek készüli melléktermék hasznosításra vonatkozó ta­nulmány, a Mezőgép Vállalatnak készült ol- dalfallemez-gyártó gépsor tervezése, a Vas- és Fémipari Szövetkezetnek átadott radiátor tagosító, hegesztőkészülékek, valamint ve­zérlőberendezés és automatizált anyagto­vábbító rendszer tervei. Több munkában megbízónk a helyi papíripari vállalat. Kivi­teleztünk egy többrétegű hullámpapír imp- regnálót, üzemcsarnoklevegő-elszívó rend­szert terveztünk, AGIC rendszerű karban­tartási technológiákat dolgoztunk ki. To­vábbra is szívesen állunk a termelőszövet­kezetek, ipari üzemek rendelkezésére mű­szaki tanácsadással, s várjuk olyan gyakor­lati témák jelzését, amelyeket akár hallga­tóinknak szakdolgozati munkaként is kiad­hatunk, közelítve még jobban a gyakorlati igényeket. Végül csupán utalásként megem­lítem: főiskolánk oktatói, kutatói tevéke­nyen kiveszik részüket az MTESZ tagszer­vezeteinek, tudományos egyesületeinek mun­kájából, segítik a megye előtt álló műszaki feladatok megvalósítását. Köszönöm a beszélgetést. Páll Géza--------------\ Csatákra, heves összecsapá­sokra is vállalkozó. A bolt­ban közelharcot távnak a banánért. A rossz szomszé­dok között rendszeres a ha­tárvillongás. De vívunk széncsatát, békeharcot. A mozipénztár ostromlott vár­hoz hasonlít. A határozott menyecske kardos. A mű­vésznő a hódolók ostrom­gyűrűjébe kerül. A futball­csapatok nyílt sisakkal küz­denek egymással. A fiú át­karoló hadmozdulattal kö­zelített választottjához. Már hetek óta tart az állóhábo­rú a tsz és a hivatal kö­zött. Tudósok cohorsai in­dulnak támadásba az új is­meretekért. A tárgyaláso­kon megmerevedtek a fron­tok. A bérházról még ma is mondjuk, hogy bérkaszár­nya. A szomszédasszony hangja hasonló a szirénáé­hoz. Kovács berobbant az élmezőnybe. A francia pár­tok megkezdték a választá­.. .nyelvünk militarizálódik. Hogy megállapításom igaz vagy sem, azt kérem dönt­sék el a következő monda­tok olvasása után. Az orvos a gyógyítás frontvonalában dolgozik. A politikus a kér­dések pergőtüzébe kerül. A tantestületben robbanásig feszült a helyzet. Bomba­ként robbant a hír. A gaz­dasági vezetők a termelés tábornokai. Van, aki a hall­gatás fedezékébe húzódik. A család nem egyszerűen háttér, hanem hátország. A nepperek a kereskedelem gerillái. A sajtó össztüzet nyit a hibákra. Természe­tesen vannak a termelésnek közkatonái. A gyermek pol­cán katonás rendnek kell lennie. A fúvósok a zene­kar nehéztüzérsége. Ügy káromkodik, mint egy őr­mester. Más munkájával fényesítgeti a paroliját. A rágalom tapadóaknái ki­kezdték jó hírét. Az autó rakétaként száguldott tova. Az eleső gyermeknek azt mondjuk: katonadolog. Az alkohol ellen frontális tá­madást intézünk. Az aka- dékoskodók zavarórepülései gátolják a haladást. A nagy darab ember olyan, mint egy tank. A szerelmi attak huszáros. Kidolgozzak a csúcs megmászásának had­műveleti tervét. Az ügyért lelkesedő az harcos ember. si hadjáratot. A két család között kitört a háború. Já­ték után a szoba olyan, mint a csatatér. A híres csapat elvérzett a mérkő­zésen. .. Hadd ne folytassam. Gon­dolom, jó játék lehet ezeket a mondatokat átalakítani. Aki megpróbálja, hamaro­san rájön: nem is olyan egyszerű dolog ez. Ugyanis gondolkodni kell hozzá. Mert annyira beidegzödtek egyes kifejezések, hogy szinte eszünkbe se jut, hogy csodásán szép és kiemelke­dően gazdag anyanyelvűnk más szavait keressük a he­lyükbe. Tehát egyféle szel­lemi restség is rejlik abban (rejtőzködik!), hogy a ha­dászat és harcászat, a kato­nai szókészlet egyes darab­jait átvegyük a mindenna­pi kifejezések sorába. igaz, ebben szerepet játsz­hat az is, sok külföldi hírt kapunk, a -tömegtájékozta­tás is hajlamos a harcos ki­fejezések átvételére. De va­lamit közben elfeledünk: ez a kifejezésrendszer gon­dolkodásunk egészére is hat. Az örök harc, háború, front és robbanás kifejezé­sek magatartást alakítanak, s a nyelvi szegénységen kí­vül asszociációs zavarokat is okoz. Egyszerűen rászo­kunk arra, hogy békés esz­közökkel nem bíbelődünk, se szóban, s bizony gyakor­ta tettben sem. Ha valaki úgy véli, hogy éz egyszerű nyelvi gond, melynek megoldására ott vannak a nyelvészek, az alaposan téved. Mert ki-ki felel saját kifejezéseiért, beszéde mívességéért, tisz­taságáért. Egyszóval: gon­dolataiért, melyeket így vagy úgy közvetít. A kato­nás kifejezéseknek helyük van a történelmi művek­ben, a hadtörténelemben, a katonák emlékirataiban, bi­zonyos foglalkozások köré­ben. Még néhány sportág is elvisel egy-egy szót, fogal­mat. De a mindennapok hétköznapi közléseit kár mérgezni a sok kényelme­sen előráncigálható kifeje­zéssel. A hírek hallatán sem lel­kesedek a harcos informá­ciókért. Jobb lenne csupa békés dologról hallani, fő­leg békés szavakkal. Ezért is berzenkedek akkor, ha civil nyelvünk túl harcossá válik. Szeretném megélni, hogy ez a nyelvi restség utóvédharcait vívja. Mind- annyiónk közös megelége­désére. 1986. február 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom