Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Mérlegen a VI. ötéves tervidőszak és 1985 A Központi Statisztikai Hivatal jelentéi ^ gazdaság és a társadalom fejlídtséről A VI. ötéves tervidőszak­ban tovább erősödtek a szo­cialista társadalom, műszaki és gazdasági alapjai, gyara­podott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fo­gyasztása emelkedett, életkö­rülményei javultak. A nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te az időszak folyamán ked­vezőbb lett, ezen belül a kül­gazdasági egyensúly lénye­gesen javult. A külkereske­delmi mérleg az 1980. évi je­lentős passzívummal szem­ben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolá­sokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javu­lása, valamint a nemzeti jö­vedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visz- szafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása mi­att, mérsékeltebb növekedé­si ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövede­lem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalék­kal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évi­től legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építő­ipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volu­mene öt év alatt 9 százalék­kal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények kö­zött kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyá­sakor előreláthatok voltak. A tervidőszak folyamán tett intézkedések és a gazdálko­dó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli több­lettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezett­nél és az előző évinél is ki­sebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, az­az a fogyasztás és felhalmo­zás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 szá­zalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csök­kenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 száza­lékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reál- jövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi jut­tatások növekedéséből szár­mazott. A lakosság fogyasz­tása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fo­gyasztás növekedése lényegé­ben megfelelt a tervezett­nek. A VI. ötéves terv idősza­kában az aktív keresők szá­ma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az öt­napos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevé­kenység terjedése. A terme­lés növekedését a munka­termelékenység emelkedése biztosította, amely az anya­gi ágakban öt év alatt mint­egy 10 százalékkal nőtt. kenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végez­tek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létre­hozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valá- melyest csökkent, a szövet­kezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát A GAZDASÁGI FEJT.ODES FŐBB MUTATÓ* . __________________IMS, év 1984. év 1980. év százalékában százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 90—97 Ipari termelés tol 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 SS Mezőgazdasági termékek termelése 94 112« Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981-1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, mUUárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 * 370 *1981—1985 évek átlaga az 1978—1980 évek átlagának százalékában. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóesz­köz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mint­egy 4 százalékkal nőtt, las­sabban, mint az előző öt­éves tervidőszakban. A ter­melés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszkö­zök kihasználásának haté­konysága egészében romlott. A népgazdaság összes ener­giafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az elmúlt öt évben a ter­melés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek te­vékenységében jelentős át­alakulás ment végbe a ru­galmasabb alkalmazkodóké­pesség érdekében. A valós igényeik kielégítésére emel­kedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szer­vezetek száma, részben a meglévő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósu­lása útján. Űj típusú gazdasági szer­vezetek is létrejöttek és nö­vekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg -a gazdálkodó szervezetek tevé­a szocialista szektor állítot­ta elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgo­zott. (Folytatás a 4. oldalon) A tagság a beszámolót hallgatja. külső és belső okai vannak. Köztudott, hogy nagy volt a belvíz, a jég- és a fagykár. A közelmúlt szabályozóvál­tozásai Szabolcs-Szatmárt kü­lönösen hátrányosan érintet­ték, főleg a 14 aranykorona alatti földeken gazdálkodó­kat. Mégsem foghatunk min­dent a rajtunk kívül álló, ob­jektív tényezőkre. A jövőben mind a termelőüzemektől, mind a megyei vezető szer­vektől nagyobb összpontosí­tást kell megkövetelni. Huszonhét termelőszövet­kezet pénzügyi hiánnyal küszködik a megyében és közülük tizenkettőt szanál­nak. Általában is elmondha­tó, hogy Szabolcs-Szatmár mezőgazdasági üzemeiben a pénzügyi tartalékok a kriti­kus határra süllyedtek. A pártbizottság első titká­ra csokorba szedte a szűkebb pátria mezőgazdaságának idei legfontosabb tennivalóit, feladatait: A megyében — sajátsága­inknál fogva — egyenlő hangsúlyt kell adni a meny- nyiségi és a minőségi fejlő­désnek. A többet, jobbat és hatékonyabban elvnek egy­szerre kel érvényesülni. Je­lenleg például nagy figyelmet igényel a kukorica vetéste­rületek nagyságának meg­választása. Elengedhetetlen a vezetés színvonalának eme­lése, a szakmai munka meg­felelő értékelése, és felérté­kelődése. A belső érdekeltség megteremtése valóban je­lentse azt, hogy a gazdálko­dás részterületei a lehető leg­nagyobb önállóságot kapják meg, és ehhez a feltételek is adottak legyenek. Nem elég megtermelni az árut, de meg kell tanulni el­adni is, sőt kereskedni. Ugyanakkor érvényt kell sze­rezni a szerződésekben elő­írt kötelezettségek megtartá­sának az összes szerződő fél részéről. A tagok foglalkoztatása kö­telessége a tsz-eknek, ezért mind nagyobb érdekük, hogy jól használják ki a rendelke­zésükre álló munkaerőt. A termelési, pénzügyi biz­tonság megkívánja, hogy a mezőgazdasági egységek egy­szerre „több lábon” álljanak. Vagyis — lehetőségükhöz mérten — támogassák, gya­rapítsák a melléküzemágakat, a kisegítő tevékenységeket, karoljanak fel minden új kezdeményezést. Varga Gyula befejezésül elmondta, hogy 1986-ra biz­tató kilátások fannak mind az ország, mincft megye gaz­dasági életében. Szorgalmas, ötletes és becsületes munkát kért a Ságvári Tsz és a me­gye dolgozóitól. (sztancs) Zárszámadó közgyűlést tartott tegnap délelőtt a nyír­egyházi Ságvári Tsz. A ha­gyományosan jól gazdálkodó üzem az 1985-ös gazdálkodá­si évet is szép eredménnyel zárta. A szövetkezet elnöké­nek, Leitner Istvánnak a be­számolójában elhangzott, hogy tavaly — a megelőző évhez viszonyítva — több mint másfélszeresére növel­ték az árbevételüket. A tsz bruttó jövedelme 20 száza­lékot meghaladóan emelke­dett a tervhez képest. A tag­ság a múlt esztendőben 7 százalékkal több pénzt ka­pott kézhez mint tavalyelőtt. A sokat emlegetett rossz idő­járást elsősorban a kalászo­sok sínylették meg. Nagy volt a belvíz pusztítása is. Ennek következtében a ter­mésátlagok elmaradtak a tervezettől. Minthogy azon­ban a többi tevékenységben a fejlődés töretlen volt — és ez az eredményességben is tükröződött — a természet nem tudta a szövetkezet szá­mításait áthúzni. A múlt esz­tendőben intenzíven bekap­csolódtak a megye, illetve a város kereskedelmi ellátásá­ba. Három cikkcsoporttal je­lennek meg a piacon: tojás­sal, sör és üdítő itallal, va­lamint különböző hús és húskészítményekkel. Néhány hónapja indult meg a ter­melés az új húsüzemükben. 28 millió forintot is túlszár­nyaló nyereségükkel a legel­ső helyre pályázhatnak a tsz- ek között a megyében. A zárszámadáson felszó­lalt Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. El­mondta : ez a szövetkezet hosszú évek óta eredményes, s ez alkalom arra, hogy el­gondolkodjunk: mi ennek a titka? Mindenekelőtt a tag­ság munkaszeretete. A Nyír­egyháza környéki tirpákok mindig is tisztességes, jó, dol­gos népek voltak, akik nem azon igyekeztek, hogy a mun­ka rövidebb végét fogják meg. Ugyanakkor értelmes és szakmailag képzett vezető- gárda gyűlt itt össze. Ismerik és szeretik a beosztottjaikat, fogékonyak az újra, kezde­ményeznek. Emellett nem szűnnek meg továbbfejlesz­teni belső érdekeltségi rend­szerüket. Napirenden tartják a tartalékok feltárásának mindenütt égető kérdését. Támogatják a háztáji és ki­segítő gazdaságok munkáját. Támaszkodnak a fiatalokra, a KISZ-re, hogy a gazdálko­dásuk mind hatékonyabb, lendületesebb legyen. Varga Gyula szólt a me­gye mezőgazdaságának álta­lános helyzetéről is. 1980 és 84 között dinamikus volt a fejlődés, a VI. ötéves terv utolsó évében megtört a len­dület. A megbicsaklásnak A kistelepülések üzlethálózatának rekonstrukciós programjáról és a lakásszövetkezetek elkövetkező fel­adatairól tanácskozott pénteken Nyíregyházán a fo­gyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnök­sége. Az 1984-ben kezdődött re­konstrukciós program első két éve a terveknek megfe­lelően alakult, nyolcvankilenc bolt, üzlet született újjá, s ez az alapterület jelentős bővü­lésével is járt. Egyebek mel­lett olyan kis községekben sikerült javítani az ellátás ■színvonalát, mint Nagyhódos, Kispalád, Terem, Komlód- tótfalu, Omboly, Tiszamogyo- rós, Benk, s ezzel lehetőség nyílt a szóban forgó telepü­lések népességmegtartó ké­pességét is fokozni. Az idén tovább folytatódik a prog­ram, az elnökség állásfogla­lása szerint az előkészülete­ket már most, a téli hónapok­ban meg kell tenni, hogy ki­tavaszodván gond nélkül kezdhessék az építkezéseket. Az elmúlt tervidőszakban a lakásszövetkezetekre 1500 lakás megépítése hárult a megyében, ebből 1322 volt a telepszerű, többszintes mó­don épült lakás. A tervet saj­nos nem sikerült maradék­talanul teljesíteni, mintegy kilencven lakás építése né­hány hiányzó szakipari mun­ka csúszása miatt áthúzó­dott erre az esztendőre. A mostani tervidőszakban a lakásszövetkezetek évente mintegy százötven lakás át­adásával számolnak. A leg­fontosabb tennivalók: kor­rekt szerződéskötések, a vál­lalt határidők betartása, be- tarttatása, a minőségi munka. XLIII. évfolyam, 27. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. február 1., szombat Zárszámadi közgyűlés a nyíregyházi Ságvárlban Felkarolni minden kezdeményezést Felújított falusi boltok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom