Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

Tőkehús, mirelit Megújult beitek a kistelepüléseken A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége kedden Ráckevén tartotta idei első ülését. A testület tagjai elemezték a kistelepülések kereskedelmi hálózata rekonstrukciójának tapasztalatait. Megállapítot­ták, hogy a korszerűsítés nyo­mán az ellátásban, a vásár­lási és a bolti munkakörül­ményekben egyaránt lénye­ges javulás következett be. A felújított egységek mint­egy harmadát átszervezték; önkiszolgáló rendszert ala­kítottak ki. A boltok beren­dezéseit felújították vagy kicserélték, és bővítették az áruválasztékot is. A lakos­ság kérésére az élelmiszert árusító üzletek többségében — a rekontrukció után — bevezették a tőkehúst és a mirelit áruk értékesítését. A szövetkezetek az elmúlt öt évben összesen 1500 üzle­teit és telepet újítottak fel, illetve korszerűsítettek. Kambodzsa namzatl ünnepén Barátsági gyűlés Mohácson Kambodzsa nemzeti ünne­pe alkalmából magyar—kam­bodzsai barátsági gyűlést rendeztek kedden Mohácson. A Duna-parti város egyik oktatási intézményében ren­dezett demonstráción a ma­gyar és a kambodzsai him­nusz elhangzása után Do- lecker Ödönné, a Hazafias Népfront városi titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd Kovács Béla, a HNF Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja mondott beszédet. Megemlékezett 1979. január 7-ről, amikor a kambodzsai nép — a testvéri Vietnam segítségével — megdöntötte a kegyetlen polpotista rend­szert. Felszólalt Sok Sophorn, a Kambodzsai Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Eredményem akció Keresik a kocákat Az állatforgailmi és húsipa­ri vállalatok kocakihelyezési akciója iránt növekszik az ér­deklődés. A január 1 -,től ér­vényles, a kistermelők szem­pontjából előnyösebb sertés- felvásárfási árak máris érez­tetik hatásukat. Különösen sóik vemhes állat talált gaz­dára az elmúlt év utolsó hó­napjában, amikor is már is­mertek voltak az 1986-ra szóló, a korábbinál kedve­zőbb szerződési lehetőségek. Az Állatiorgalmd és Hús­ipari Tröszttől kapott tájé- koizitaiás szerint tavaly ösz- szesen 70 ezer kocát fogad­tak a kistermelők, a terve­zettnél mintegy 10 ezerrel többet. Az egy évvel koráb­bihoz képest különösen szem­betűnő a növekedés; 1984-ben körülbelül 52 000 anyaállat talált gazdára, 1985 decembe­rében különösen élénk volt forgalmazásuk, ebben a hó­napban 10 ezer állatot he­lyezitek ki. A tröszt tervei szerint 1986-ban különben mintegy 80 ezer kocát érté­kesítenék ily módon. Az akció sikerét azzal is magyarázzák, hogy nemcsak a sertésfielvásárlási árak ked­vezőbbek, hanem maga az akció is előnyöket kínál. A vállalatok a jó minőségű, ge­netikailag magas értékű ko­cákat a termedőiinél maga­sabb áron vásárolják meg, mintegy 2—2,5 ezer forinttal. A különbözetat a vállalatok saját terhűkre számolják el, kiindulva abból, hogy az ak­ció sikere később javít a hús­ipar alapanyag-elláitásán. A kocák ára 6500 forint, mosit azonban több vállalat ennél I alacsonyabb árat számít fel. j A termelői ár azonban 5500 1 forint alá nem eshet. A kistermelők tenyészálla­tai kivétel nélkül a nagy ké­pességű fajták és hibridek közé tartoznak. Figyelemre méltó, hogy az állatoknak már csaknem fele hibrid, fő­ként a ka-hyb „fajtát” és a hunga-hyb-et keresik. Ezen­kívül továbbra is szívesen fogadják a nagy fehér hús­sertéseket. Az MTI jelenti MARJAI JÓZSEF KUBÁBAN Marjai József, a minisz­tertanács elnökhelyettese Ku­bában tárgyal kétoldalú kap­csolatokról és véleménycse­rét folytat nemzetközi kér­désekről, valamint a szocia­lista integráció előtt álló fel­adatokról. Hétfőn plenáris ülést tar­tott a magyar—kubai gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság. A magyar delegációt Marjai Józsej, a kubait Jósé Ramon Fernandez miniszterelnök­helyettes vezeti. A bizottság XIV. ülésszakának napirend­jén a gazdasági együttműkö­dés mai és távlati kérdései szerepelnek. A megbeszélése­ken részt vesz Bognár Ist­ván, Magyarország kubai nagykövete. FALUVÉGI LAJOS HANOIBAN Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kedden a vietnami fővárosba érkezeti, ahol küldöttség élén részt vesz a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága 37. ülésszakán. A szerdán kezdődő tanácskozáson a KGST tagállamokat a köz­ponti tervező szervek elnökei képviselik. A tanácskozásra szovjet párt- és kormányküldöttség élén Hanoiba érkezett Nyiko- laj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának el­nöke is. Több mint félmilliárdos termelési tervet teljesített a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyárának munkáskollektí­vája. Legjelentősebb mun­kájuk volt az a 929 Tajga lakókocsi, amelyet szovjet megrendelésre készítettek. Az új év első munkanapja is jól indult itt: hozzákezd­tek az idei több mint 700 Tajga—II. típusú lakókocsi gyártásához. Képünk a Taj­ga—II. lakókocsi acélváz összeállításáról készült. Diabetikus cukorka Rozsályból A különböző sütőipari fej­lesztések, az üzemekben el­végzett rekonstrukciók ered­ményeként a Mátészalkai Sü­tőipari Vállalat, amely a me­gye 53 százalékát látja el különféle sütőipari termékek­kel az ellátásához tartozó te­rületen mindenütt kínálati pozícióba került. Egyre gaz- daságtalanabbá lettek a ko­rábbi kisüzemek. Természetes, hogy a válla­lat megpróbálja gazdaságos- sabbá tenni ezeket a kisüze­meket, nem úgy, hogy felszá­molja azokat, hanem úgy, hogy lehetőség nyiljon még a létszám bővítésére is. Több mint egy éve, hogy kapcso­latot kerestek két külkeres­kedelmet is bonyolító vál­lalattal, és olyan termékek készítéséhez kértek javas­latot, amelyek gyártásához a meglévő termelőeszközök használhatóak. Hat hónappal ezelőtt, 1985 júniusában kezdték a pró­bagyártást. A kezdeti nehéz­ségeik az ilyenkor elkerülhe­tetlen veszteségek, a pró­baüzemeléshez kapcsolódó gondok csak az indulás első néhány hetét tették nehézzé. A december végi adatok sze­rint a négyféle ízesítésben gyártott diabetikus cukor­nak Csehszlovákiában már biztos piaca van. Eddig négy vagonnyi készterméket küld­tek el a szomszédos Cseh­szlovákiába és ami ebben az ügyben tanulságos is, a vállalkozás a tervezettnél is nyereségesebb a sütőipari vállalatnak. B. G. Tisztítótelep, vezetékrendszer Céltámogatás­csatornázásra Nem dicsekvésre méltó rekord, hogy Szabolcs- Szatmár megye országosan az utolsó helyen áll csa­tornázásban. Összesen 17 településen van szennyvíz­hálózat. Sajnos még a városokban is bőven adódik tennivaló a hálózatépítésben — nem szólva a köz­ségekről, melyekben főleg a faluközpontokban lévő intézmények kapcsolódnak a szennyvízelvezető há­lózatra. Lemaradásunk e téren szo­rosan összefügg azzal, hogy megyénkben megkésve kez­dődött a vízművesíités is. Az új tervidőszakban még min­dig ez a legfontosabb feladaft. 1990-ig 72 település vízellátá­sát kell megoldani. Csatorná­zásra a szükségesnél kisebb lehetőség lesz. Ám a feladat fontosságát bizonyítja, hogy a községi szennyvízelvezetés helyet kapott a céltámogatá- sos beruházások között. Ebből az összegből nem­csak azok a falvak igényel­hetnek pénzt, melyek tisztító- telep és vezetékrendszer épí­tését tervezik. Kérhetik fo­lyékony hulladék — azaz szippantoskocsivat összegyűj­tött szennyvíz — elhelyezé­sének megoldására is. A tervidőszakban 8—10 kisebb településen — például Jánk- majtison, Tarpán, Beregsu- rányban — határozták el ilyen tároló építését. Ahol há­lózatna és telepre is szükség van, . ott általában társulati formában szervezik a munkát a tanácsok. Gávavencsellőn és Bakta- lórántházán már megalakult a társulat, s az idén befeje­ződik egy-egy vezetékszakasz építése is a teleppel együtt. Rakamazon folytatják. Va­ján pedig megkezdik a háló­zatfektetést. Tiszadadán a tervidőszak elején, Kótajban, Nyírteleken, Dombrádon, Mándokon, Nyírpazonyban pedig a tervidőszak második felében szeretnének hálózatot — s ahol kell. ott telepet is — létrehozni. Jelentős fejlesztés előtt áll Nyíregyháza, ahol a hatodik ötéves terv alatt készült éí a 2-es tisztítótelep, mely 140 millió forintba kerütt, s na­ponta 10 ezer köbméter szennyvíz tisztítására képes. Az építkezés 1987-ben fejező­dik be. Az egyik legfonto­sabb tenn.való a Déli iparte­lep bekapcsolása a szenny­vízelvezető rendszerbe. Ettől is sürgetőbb a lakótelepi köz­művesítés fejlesztése: első­sorban -az Örökösföldön, s a kiskörút északi oldalán. Mint­egy 100 millió forintot költ erre a célra a tervidőszak alatt a megyeszékhely. E (Folytatás a 4. oldalon) Tenyészbaromfi —fűtés nélkül Több éve, hogy tenyészbaromfi tar­tására rendezkedett be a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz. A 60 ezer . darabos állományból 40 ezer tojó tyúk, évente 5 millió tojást értékesítenek a nyíregy­házi keltetőüzemből. A tojóházakban a korábbi években olajfűtéses rendszer működött, ezt alakították át úgyneve­zett rácspadozatos technológiára, így évente 2 millió forint értékű fűtőanya­got takarítanak meg. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfitenyészete 30 millió forint termelési értéket ered­ményezett a múlt évben. Elek Emil Gyarmati Gáborné a baromfik egyik gondozója Keltetőbe szállítás előtt vizsgálják a tojásokat gondosan át­Myirbátorbsn készúl Divatcsizma az S-meűelliek Leányvállalat lett a nyír­bátori cipőgyár. Ezentúl a cipő tervezésétől az eladásig teljes önállósággal rendelkez­nek. Terveiket már az új válla­lati formának megfelelően készítették. 1986-ban kétmil­lió pár cipőt és csizmát gyár­tanak, melyből 924 ezer pár kerül belföldi piacra. Ez év­ben egymillió pár lábbelit küldenek szovjet piacokra, tőkés megrendelésre pedig 160 ezer pár cipőt készíte­nek. Tovább folytatódik a beru­házás, melynek összértéke 180 millió forint. Az új üzemcsarnok, amely a ké­sőbbi bővítésnek is része, ez év márciusában készül el, s lehetőséget terémt a foglal­koztatás további javításához is. A tervek szerint a jövő­ben 130 fővel növelik a dol­gozók létszámát, így a nyír­bátori és csengeti üzem ösz- szesen 1866 embernek ad munkalehetőséget. Az alap­anyagok beszerzésének mód­ját már az elmúlt évben bő­vítették. Brazíliából, Indiá­ból rendelték a jó minőségű bőröket. XLIII. évfolyam, 6. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. január 8., szerda Szorolik Sím I fllufl a

Next

/
Oldalképek
Tartalom