Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

1986. január 2. Kelet-Magyarország Állandó ügyeletet tartanak a nyíregyházi közterület­fenntartó vállalat dolgozói. Képünkön a megyeszékhely központjában dolgoznak a hó eltakarításán. (Jávor László felvétele) V.________________________________________________________/ MUNKASPOBTRÉ A díjnyertes újító Pannónia motorját átalakí­totta, csinált belőle rotációs kapát. Szerinte jobbat, mint amilyet az üzletben kapna. A házilagos rotációsnak na­gyobb a munkaszélessége, üzemeltetése olcsóbb. Készí­tett mást is. Permetezőszi­vattyúkat több változatban, dugattyúst, fogaskerekest, le­vegőnyomásút. A 43 éves csarodai szerelő Baráth Lajos, a helyi Űj Elet Termelőszövetkezet tag­ja. Szenvedélyes barkácsoló. A gép és gépszerelés nem­csak munkája, de életének értelme. A mezőgazdasági gé­pek iránti vonzódása régi ke­letű: — Kisiskolás voltam még, amikor a bátyám már a ti- szaszalkai gépállomáson trak­torosként dolgozott, Nemegy­szer segítettem szántani, ve­zettem a Hoffert. Később, 1960-ban már én is traktoros lehettem. Akkor, 1964-ig a gépállomáson dolgoztam, majd átjöttem a termelőszö­vetkezethez . . . Oka volt annak, hogy Ba- ráth Lajos az életéről, mun­kájáról beszélt. Kihirdették a mezőgazdasági dolgozók megyei újítási versenyének eredményét és a csarodai szerelőnek a második hely jutott. Hogyan és mikor lett újító? — Volt nekem régebben is újításom, de nincs papírra téve, akkor még nem volt szervezett az újítómozgalom a termelőszövetkezetben. A tehenészetben egy szerves- trágya-kihúzót alakítottam át. Gyárilag dörzstárcsával ké­szült és ha megázott, meg­csúszott a kötél. Semmit sem ért. Körmöskapcsolóval ol­dottam meg a dolgot. Több mint tíz éve már ennek és azóta is jó. Hogyan lesz va­laki újító? Erre azt tudom mondani, az embernek mun­ka közben mindig adódnak ötletei: elsősorban a saját munkáján akar könnyíteni, vagy másokén. így voltam a tehenészek dolgát könnyítő eszközzel is. — Könnyű volt a megol­dás? — Nem mondanám. Sokat kellett gondolkodni, töpren­geni. Néhány éjszakám is ráment. Eleinte ékszíjjal próbálkoztam. Nem volt jó. Meg kellett toldani villás körmöskapcsolóval. — Mit kapott érte? ■— A fizetésemet és a jó szót a tehenészektől, akik­nek segítettem. A most díjazott újítás ne­ve: bálafogó villa. Rakodás­hoz, kazlazáshoz jó. Mit ol­dott meg? — Vannak a körbálák, ne­hezek, három-négyszáz ki­logramm egy, nehéz kazlaz- ni. Amíg el nem készítettem a bálafogó villát, a bálákat az úgynevezett gólyával rak­ták. Nem lehetett vele ren­desen dolgozni. Most már tö­kéletes a munka, a kazlazás. A szerelő órabére 22 fo­rint 50 fillér. Jól jön ehhez az újításokért kapott pénz. Igaz, nem nagy pénzek, de minden fillérnek helye és becsülete van. — A fiam építkezik, az én házam sincs még teljesen kész. Van helye a forintok­nak. A bálarakóért 2000 fo­rintot kaptam és most a di­jat. Nem hittem volna, hogy ennyi hasznom lesz belőle. Szó volt még szabad idő­ről, kedvenc elfoglaltságáról, szenvedélyről. Mindenben benne van a gép. A gépek és azoknak műszaki leírása kö­ti le leginkább Baráth Lajos figyelmét. Ha lát valahol valami érdekeset, újat, azt szeretné megcsinálni. Szét­szedni, összerakni, kitapasz­talni valamit, számára ez nem elég. Javítani szeretne mindenen. Seres Ernő Marosán György előadása Nyíregyházán Marosán György tart elő­adást a szakszervezeti, illetve munkásmozgalomról január 2-án, csütörtökön 10 óra 30 perckor Nyíregyházán, a Fel­ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóságon, 14 órától pedig a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatnál. Márkus László, a Madách Színház Kossuth-díjas kiváló művésze december 30-án, ké­ső éjjel, hosszan tartó súlyos betegség után életének 59. évében elhunyt. ★ December 29-én fellépett a Madách Kamara Színházban, Molnár Ferenc vígjátékában. Komédiázott, ahogy máskor, s csak kollégái tudták, hogy minden erejére szüksége van a játékhoz. A háromszoros Jászai Ma­ri-díjas, Kossuth-díjas kiváló művész 1957 óta játszott a Madách színpadán. Mai da­rabokban, drámákban és víg­játékokban, epizód-, karak­ter- és főszerepekben csillan­totta meg sokoldalú képessé­geit, tehetsége egészét adva át kollégáinak és a közön­ségnek. Pályáját színészi dip­lomája megszerzése után a debreceni Csokonai Színház­ban kezdte, de neve a Ma­dách Színházzal fonódott ösz- sze. Egy-egy szerepe mára színháztörténeti emlékké vál­tozott. Márkus László hosszú be­tegsége után is minden ere­jét a színházművészet szol­gálatába állítva dolgozott. Halálával nagy veszteség érte a színház- és filmművé­szetet. 1985: az utolsó esküvő Az 1985-ös év utolsó esküvőjét december 30-án a nyíregy­házi házasságkötő teremben tartották. Gresó Judit és dr. Djogni Achille — benini állampolgár — fogadott hűséget egymásnak a múlt évben. Elhunyt Márkus László 1986: az első újszülött A megyeszékhely első szülötte, Berecz Adrienn a nyíregyhá­zi kórházban 1986. január 1-én hajnali négy óra negyven­kor, 3000 grammal született. (Jávor László felvételei) A múlt évben sok százan láthatták Nyíregyházán, a Művész presszóban a minden hét elején megrendezett Mű­vészpódium műsorát. Az új­szerű kezdeményezés, válto­zatos programjával, heti egy alkalommal tartalmas és színvonalas kikapcsolódást nyújtott a nyíregyházi mű­vészetbarát közönségnek. A telt házas hétfői esték bizo­nyítják, hogy a műsor szer­vezője és vezetője, Glück György jól ismerte fel a kö­zönség igényét. Ebben az évben újra kezdődik a pó­dium. Már január 6-án Buj- tor Istvánnal találkozhatnak a pódium műsorában a nyír­egyháziak, majd 13-án A to­kaji címmel zene-, ének- és versösszeállítást hallhatnak és láthatnak a tokaji borról az érdeklődők. A hagyomá­nyos Dinnyés-klub, Szendrő Iván előadóművész, majd a Nagy László-est zárja a ja­nuár havi pódium műsorát. Képeinken: Váradi Hédi, Ke­res Emil, Hernádi Gyula és Dinnyés József, (császár) Kitüntetés, kinevezés Kiváló Szolgálatért érdem­éremmel tüntette ki az El­nöki Tanács nyugállományba vonulása alkalmával dr. Bar- tha István rendőr orvos alez­redest, a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság rendőrorvosi hivatalának ve­zető főorvosát. A rendőrorvo­si hivatal vezető főorvosává dr. Szász Gyula r. őrnagyot nevezték ki. A kitüntetést és kinevezést Gulácsi Sándor rendőr ezre­des, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője adta át. Ne ilyen Különös módon tette emléke­zetessé az ünnepeket Kisvárdán a szüleivel együtt élő 33 eszten­dős Papp János. Két jeles nap — két súlyos sérülés, ráadásul a szenvedő alany mindkétszer az anyja volt. Már az évfordulóján is túl vagyunk Papp első tetté­nek, de mivel ítélet csak a kö­zelmúltban született, most adunk hírt róla. Január elsején az egész csa­ládnak sikerült felöntenie a ga­ratra. Az alkohol hatására Papp János összekapott valamin fél­testvérével. A lökdösődő férfia­kat az anya igyekezett szétvá­lasztani, de ő látta kárát a bé­kítési kísérletnek. Papp úgy lökte meg az asszonyt, hogy a kőre zuhant. Olyan szerencsét­lenül esett, hogy eltörött az al­sókarja. A húsvét hétfő is hasonlóan indult Pappéknál, mint az újév ünnepet! napja. A locsolkodáson ugrott össze anya és fia. Papp János dühében földhöz vágta a kölnis­üveget, és kijelentette: majd még leszámol az anyjával. Esté­re aztán be is váltotta a fenye­getését. Papp megint csak nem tolta el magától napközben a poharat, s részegen összeveszett az anyjával. Mellbe vágta, majd belerúgott. Idős Pappné hanyatt esett, ezúttal még súlyosabban sérült meg, mint az első alka­lommal. A legveszélyesebbnek koponyarepedése, s ennek kö­vetkeztében agyzúzódása bizo­nyult. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Papp Jánost sú­lyos, valamint életveszélyt oko­zó testi sértés miatt vonta fele­lősségre, s ezért a büntetlen elő­életű vádlottat két év nyolc hó­nap börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. 2., csütörtök KRÓNIKA ÁBEL NAPJA A Nap kél 7 óra 32 perc- kor, nyugszik 16 óra 04 perckor. A Hold kél 22 óra 53 perckor, nyugszik 11 óra 04 perckor. Száznegyvenöt évvel ez­előtt, 1041'. január 2-án je­lent meg — Kossuth Lajos szerkesztésében — a Pesti Hírlap, az 1840-es évek leg­jelentősebb hazai politikai orgánumának első száma. E lappal Kossuth megte­remtette Magyarországon a 'harcos politikai sajtót. Programcikkében egyebek közt ezt írta: „. . . a nap­nak tömérdek szükségei között alig van egy-egy sürgetőbb, mint oly Idő­szaki lap, mely a nemzet életének hű tükre legyen; közzé, nemzetivé tegye öröm, s bánatnak, hűség s törvényességnek, bajnak, s hiánynak minden érze­tét. . . és szabad tért nyis­son az észnek és értelem­nek, jóakaratnak, hogy. . > vak előgyűlölség nélkül, higgadt kebellel, s ama mérséklettel és Hiedelem­mel, mely a jó szándék és igazság bélyege, megvitas­sák és előkészítsék a nap­nak nagy kérdéseit, mik­ben e bonnak jövendője, rejtezik”. Az évszaknak megfelelő időjárás várható. Ország­szerte havazás, időnként megerősödő szél, széllöké­sek esetén hófúvások elő­fordulása. A legalacsonyabb ‘ hajnali hőmérséklet —1 és —6 fok, legmagasabb nap- ■ pali hőmérséklet —4 és 0 ; fok között valószínű. A hivatalnok kéri a fő­nökét, engedje el a húga lakodalmára. Alig tér vissza, neki­esik a főnök és elmond­ja mindenféle hazug frá­ternek. — De hát miért? — hök­kent meg a hivatalnok. — Azért, mert felhívtam a húgát s ő azt mondta, hogy esze ágában sincs férjhez menni. — Ez esetben, uram, a történetben nem egy ha­zug fráter van, hanem kettő. Nekem ugyanis nincs húgom. _____5_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom