Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
1986. január 2. Kelet-Magyarország Rendhagyó közgyűlés Tímáron Rendhagyó módon tartottak küldöttközgyűlést az óév utolsó munkanapján, december 30-án a timári Béke Termelőszövetkezetben. Huszonöt év gazdálkodásának eredményeiről vontak mérleget. De miért tették ezt éppen december végén? Oka, hogy kéthetes nehéz agitáció) követően aláírt, közös munkára szövetkezett a falu. H sorsforduló alakitói A terem, amely küldöttekkel, termelőszövetkezeti alapító tagokkal és a vendégekkel megtelt, önmagában is a fejlődésről, a sikeres munkáról beszélt. Tágas, félszáz ember étkeztetésére alkalmas ebédlő, korszerű üzemi konyha, nemrégen építették. Az elnökségben, a vendégek között sok olyan embert ült, aki egykor szervezője és támogatója volt a timári Békének. Alexa László, Kállai Sándor, Gombás Sándor, Vincze József, Bán György, Sipos Béla, ma már nyugdíjasok, de akkor negyedszázada fáradhatatlan munkálói voltak a sorsfordulónak. Ott volt a három elnök is. Az első és nagyon nehéz esztendőket Tóth József irányításával élte át a tagság. A következő elnök Supé László volt, őt követte a sorban Pásztor András. Most Pásztor András beszélt. Mondta: „Huszonöt év a történelemiben semmi, de egy falu, egy ember életében hosszú és jelentős időszak. Negyedszázad alatt Timáron hihetetlenül nagy változások történtek. Ezért is, másért is most emelt fővel és tiszta lelkiismerettel állhatunk a tagság elé. Amit itt a tsz-szervezők 25 évvel ezelőtt jövendőitek, igaznak bizonyult.. ~e kellett ehhez az igazsághoz az emberek hite, a termelőszövetkezeti tagok szorgalma is.” Tények és adatok is elhangzottak. Az első öt év nagyon nehéz volt, de 1965-ben a termelőszövetkezet vagyona már elérte a 15 millió forintot, a termelési érték meghaladta az ötmilliót, egy munkaegység 37 forintot ért. Abban az időben — a tervutasításos rendszerben — mindennel foglalkoztak; termett a timári föld búzát, tri- tikálét, kukoricát, burgonyát, de digitáliszt is. Az állattenyésztésben a juh, a szarvas- marha mellett ott volt a pulykatenyészet. Ha kilépett medréből... A termelési szerkezet tagoltsága, a gyenge és hiányos eszközellátottság, de sok esetben a tapasztaltalanság miatt az eredmények ingadoztak. Kerékkötője volt a sikeres gazdálkodásnak a gyenge termőhelyi adottság és nem utolsósorban a Tisza. A nyáron szép, nyugalmában kedves folyó, ha kilépett medréből, nemegvszer sok évre kiható kárt okozott. Az 1970-es tiszai ár miatt 10 milliós veszteséggel rt a tsz. Akkor volt az, hogy a stabil gazdálkodás érdekében, valamit ki keile; lalálni. Az iparban, mint nelléktevé- kenységben bízta;:. Létesítettek egy lakatos- és egy gumiipari üzemet. Sokan mondták, helybéliek is, „ebbe a csirizbe beleragadtok”. Nem lett igazuk a tamáskodók- nak. 1975-ben már 63 millió forintot tett ki a termelési érték, 11 millió forint jutott a munkabérre és 8 millió forint volt a nyereség. Sok ága-boga vt. a gazdálkodásnak. Napokig lehetne arról beszélni, van és miként ért el Tímár és Szabolcs község (időközben a két termelőszövetkezet egyesült) szövetkezeti tagsága az 1985- ös számadáshoz. Erről a küldöttközgyűlésen két ember, a főagronómus és a főkönyvelő is szólt. A hatodik ötéves terv záró éve, 1985, talán még az 1970-es évtől is kritikusabban alakult. A Tisza most is kilépett medréből. Az év első felében a víz, a csapadékbőség károsított, a második fél évben a szárazság okozott gondokat. Tetézte az elemi csapást, hogy tavasz- szal rengeteg tárolt burgonyát nem tudtak eladni. Bérelt legelő és kaszáló, fokozott növényvédelem és még egy sor intézkedés vált szükségessé az egyensúly megtartásához. Végtére is a mérleg egyenlege jó, eredmény most is lesz. Tízszeres vagyon Azt már a főkönyvelő mondta: „A termelőszövetkezet tiszta vagyona 1985 végével 161 millió forint. (Tízszerese az 1965. évinek.) Az árbevétel az elmúlt évben 187 millió forint volt. Nyolcvanhárommilliót az alaptevékenység. 73 milliót az ipari termelés adott, a többi pénz az egyéb tevékenységből származott. 1985-ben 20 millió forint volt a fejlesztés, tovább gazdagodott a termelő- szövetkezet gépekkel, épületekkel. Szép és emberi volt az, amit az ünnepi küldöttgyűlésen a felszólalók mondtak. Supé László — másfél évtizedig volt elnök — azzal kezdte: „Nézzünk egymás szemébe. Szervezők, volt vezetők és alapító tagok. így egymás szemébe nézve merem mondani, jót tett nekünk a szövetkezés. Amikor a tanácsházán Sípos Béla, akkor 1960 decemberében elmondta, mi lesz és hogy lesz, meghallgattuk, de nem hitte el senki. Én sem. Azt sem hittem, hogy egyszer én is elnök leszek. Mert az első közgyűlésen nem igen akarta a vezető posztot senki. Ügy gondoltuk, miért okozzunk bajt azoknak, akikkel valaha együtt játszottunk, jó szomszédok, később barátok voltunk. Nem lett baj! Ennek örülök.” Most sem könnyű Szóltak még sokan, Szatmári Bertalan például így: „Ha végignézek szép hazámon arcom derül, szívem örül, írta egy költő régen, én meg most mondom, hogy így érzek. Mert nehéz volt a kezdet... A mai fiatalok már azt sem tudják, mikor vetik a ibúzát és mikor aratják. Ne tudják, nem az ő dolguk, azért van a gép. De még most sem könnyű, hiszen a mi műhelyünk fölött csak a csillagos ég a tető.” így beszéltek. Aztán sor került kitüntetésekre, alapító termelőszövetkezeti tagok és nyugdíjasok jutalmazására. Volt egy közös ebéd, muzsikaszó mellett és voltak idős emberek, akiknek táncra kerekedett kedve. Timáron ilyen volt ez az óévi búcsúztató. Seres Ernő Szilveszteri raidevn az éterben BÚÉK Barcelona! Moszkva! New Biggin! A riporter gondolata mindössze ennyi volt: szilveszter estéjén ki kellene tágítani a világot! így jutottunk el Dévényi József rádióamatőrhöz, aki vállalta, hogy a világ néhány pontján élő rádióskollégájával „tető alá” hoz egy éterbeni szilveszteri randevút. Addig, amíg a házigazda a kapcsolatfelvételhez készülődik, bemutatom őt: Dévényi József, a nyíregyházi Elekterfém szövetkezet villamosmérnöke. Tizenöt éve rádióamatőr. Eddig a világ 100 országával teremtett rádiókapcsolatot. A felesége, dr. Berták Katalin ügyész is ért a mesterséghez. Dévényi József sokat tanult, vizsgázott; s számos engedélyt szerzett be ahhoz, hogy a világ bármely országának amatőréivel többnyire angolul kommunikálhasson. Nemcsak a rádió működtetéséhez, javításához, hanem építéséhez, tervezéséhez is magas fokon ért. Mindezt az MHSZ keretében teszi, és kollégáival már több nemzetközi rádióforgalmazási versenyen szép eredményeket, első és másodosztályú minősítéseket ért el. Jelenleg pedig a szocialista országok rádióamatőreinek 1986-os lengyelországi nemzetközi rádióforgalmazási versenyére készülnek, ahol ö és társai, mint a magyar válogatott tagjai lesznek jelen. Az otthon egyik szobájának falán hatalmas világtérkép, körülötte rengeteg, többek között finn, brazil, ja- páii vételnyugtázó, úgynevezett QSL-lap. Es most lássuk a „medvét”! A készülék állomáskereső gombjának elmozdítása után a fülem a fantasztikus rádiójátékokból ismerős űrbéli hangokra hegyezem. A Városkép új vonásokkal Ősszel megfiatalodva lépett ki Nyíregyháza a városszépí- : tők kozmetikai szalonjából. Átadták a belvárosban a sétálóutcát, felavatták az Október 31. teret, több középület — például a megyei tanács — új színt kapott. Tovább épült az örökösföldi lakónegyed, és a megyeszékhely több pontján készültek lakások. Várhatóan ilyen látványosan formálja a városképet 1986 is? A kérdésre Veres István városi főépítésztől kaptunk választ. Terület - előrelátással Megtudtuk, hogy az idei esztendő ennél szerényebb változásokat ígér. Mindenekelőtt a város több pontján folytatódik a lakásépítés. Az Erdősoron többszintes házakat emelnek, a Káliói úttól keletre eső területen családi házakhoz láthatnak hozzá az építkezők. A háromszáz telek többsége hároméves beépítési kötelezettséggel már gazdára talált. Az új otthonra vágyók szintes, ikerházas tervek közül válogathatnak. A területet a múlt évben közművesítették, és hogy az alapellátással se legyen gond, 1986-ban, illetve a következő évben elkezdik körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár, bölcsőde, iskola építését. Ceitriimrekonstrukcló A megyeszékhely több pontján tervezik az újabb lakásépítések terület-előkészítését. így például lebontják a régi házakat a Vay Ádám kiskörút, Tavasz utca, Hunyadi utca, valamint a Dohány utca, Vasvári Pál és Dob utcák által határolt részekről. A városrendezési terv szerint ta új esztendőben telkeket alakítanak ki a Tiszavasvári út északi oldalán. Az új városrészek tervezésénél ügyelnek a zöldövezetek bővítésére is. Nyíregyháza beépítési térképe azt mutatja, hogy a frissen átadott házak környékén több lesz a park, mint a belvárosban. A város központjában folytatják a rekonstrukciót. A kidolgozott és elfogadott színdinamikai terv alapján újabb középületek homlokzata fiatalodik meg. Átfestik például az OTP épületét, a Kossuth utca sarkán lévő játékbolt feletti homlokzatot, a Halászcsárdát. Tovább bővül a sétálóutca. A Zrínyi Ilona utca után a postától a Kossuth téri ABC-ig terjedő szakaszon korlátozzák a járműforgalmat. (Gyalogolni jó, parkolni nehéz...) Vadászház Sóstón Sóstón újabb boltokat, pavilonokat adnak majd át a fürdővendégek és a nyaralók örömére. Előreláthatóan fordulatot hoz 1986 a régi kádfürdő sorsában. Az idén hozzáfognak a műemlékileg védett épület felújításához, átalakításához. hogy a vadászidényekre érkező külföldi vendégeket Nyíregyháza-Sóstó eme jellegzetes épületében fogadhassák. (rg) EUROPE HUNGARY IARU ZONE 15 QTH: NYÍREGYHÁZA ADR; H-4402 PB.25 II A jyk L0 MC MK nAv/ LC MM MJ QSO WITH 19|GMT|mHz|RST [MODE &(j> í)v'K 3/ ojjltc 53 REM A RKS: _ M.CLflfjL. 73s TKS QSL PSE VLAf BUREAU ^ H-1368 BUDAPEST PB.214 H OP ........ Joe kitöltött QSL-lapja. Dévényi József Moszkvát hívja. vonal túlsó végén Barcelonából egy Armando nevű úr jelentkezik. A hangja olyan tisztán hallik, mintha a szomszéd utcából telefonálna. Elmondja, hogy náluk egész nap ragyogóan sütött a nap, a hőmérséklet 5—8 Celsius- fokig emelkedett. A kérdés- re, ott hogyan zajlik a szilveszter, azt válaszolja: ilyenkor a családok összejönnek, kitűnő a hangulat, pukkannak a pezsgőspalackok, folyik a bor, a sör. Az emberek vi- dám hangulatban köszöntik egymást, táncra perdülnek, átölelik egymást, és fogyasztják a finom falatokat. Alig van idő kölcsönösen boldog új évet kívánni, a hangja ahogy jött, úgy el is tűnik a végtelenben. De már itt van John, aki egy Nagy-Britannia közelében lévő szigeten él. Nálatok mi a helyzet, John? Ezt a napot az új év estjének nevezzük, ekkor partik, összejövetelek vannak — érkezik a válasz. A nálunk jelenle- vők éppen mint egy kórus, lelkesen, az ünnephez illően énekelnek. Nők, férfiak, öregek és fiatalok gyümölcstortát vágnak fel! Mindenki szerencsét kíván a másiknak. Van egy olyan szokás is, mint a skótoknál: éjfélkor egy sötét hajú ember kopogtat az ajtón. A kezében egy darab szenet meg egy fenyő- gallyat tart. A sötét haj a jövő évre jó szerencsét, a szén és a fenyőág melegséget, sze- retetet, egészséget ígér. Boldog új évet, John! Ö is hasonlókat kíván nekünk. Egy moszkvai fiatalemberrel is létrejött az összeköttetés, de mielőtt a diskurzus kialakult volna, szertefosz- latták az éter bonyolult fizikai törvényei. Most úgy látszik, jobbára spanyol és angol rádióamatőrök hangjait „sodorják” hozzánk a fellegek. A vonal túlsó végén egy New Biggin nevű angol halászfaluból lan beszél hozzánk. Közli, ott 4 fok van, a levegő párás. lan villamos- mérnök, fejlesztésekkel foglalkozik. Újságolja, 6 a szilvesztert a nagymamájánál tölti. Egyébként eszik, iszik, és szívesen énekel. Most leült egy kicsit rádiózni és örül a beszélgetésnek. Náluk az új év első napja jeles családi ünnep. Ekkor a nagymamánál valamennyi rokon összegyűl, együtt ebédelnek. Ök is várják a szenet és a fenyőgallyat, a jövő évi sikereket, egészséget, boldogságot hozó embert. Megköszönöm Dévényi Józsefnek az élményt: óriási és mégis kicsi a világ! De jó lenne, ha az emberek mindig ilyen, a szilveszter éjjelén általam is érzékelt békében, jó hangulatban élnének. Cselényi György Sikeres esztendő Záhonyban A MÁV záhonyi üzemigazgatóságán különösen nehéz, de igen jól sikerült esztendő tapasztalatait összegezik ezekben a napokban. Az első fél év behozhatatlannak tűnt elmaradása ellenére — az eredeti költségkereten belül maradva — több területen jelentősen túlteljesítették a tervet. Az import- és tranzitforgalomban csaknem három százalékkal szárnyalták túl a kitűzött célt. Több mint tízmillió tonna árut fogadtak a Szovjetunióból és továbbítottak rendeltetési helyére. Az exportforgalomban a tavalyi csúcsnak vélt mennyiségnél hatszázezer tonnával több áru hagyta el a határt Záhonynál, s ennek ellenére érezhetően enyhült a korábbi vagonhiány. Az egyre nagyobb határ- forgalmi feladatok teljesítésében nagy szerepe volt a napi követelményekhez alkalmazkodó munkaszervezésnek. Az üzemigazgatóság területén ugyanis 24 óra alatt átlagosan 28 ezer tonna árut fogadnak és tizenkétezer tonna exportárut továbbítanak, ezen belül azonban igen nagy a szóródás. Az év végén például az egy nap alatt bejövő rakomány gyakran eléri az ötvenezer tonnát is, a kiszállítandó mennyiség pedig csaknem háromszorosa a szokásosnak. A napi munka- szervezéssel a mindenkori feladatokhoz igazították a létszámot és a szükséges eszközöket. A dolgozókra az átcsoportosítás illetve a rugalmas munkaidő-beosztás, igen nagy terhet rótt, de az új bérezési rendszer kellően ösztönözte az így végzett munkát. Mindennek eredményeként a záhonyi üzemigazgatóság 110 millió forinttal teljesítette túl éves bevételi vét, s ebből a tavalyinál i ízesen 9,5 millió forinttal ■ b jövedelemhez jutottak ~ vasu3
