Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

1986. január 22. Kelet-Magyarország 7 Családi mozi?! Rosszkedvű hétfő reg­gel, morcosán kapaszko­dom a zsúfolt buszon munkába menet. Régi is­merős szorít helyet magá­nak mellettem. Irigylésre méltó természete van. Tőle aztán jöhetnek-me- hetnek az időjárási fron­tok, az is egészen mindegy neki, kilátástalan hétfő reggel van-e vagy re­ményteli péntek délután. Ö mindig jókedvű, tettre- kész. Most is rögtön a lé­nyegre tér. — Na, még mondják, hogy nincs telepátia! Épp neked akartam beküldeni egy levelet, itt a boríték a táskámban, tessék. Elteszem, ámbár fölös­legesen, mert mindjárt mesélni kezdi a tartalmát. Négy megállót utazunk együtt, van idő elvégezni a „postabontást”. — Láttad a szombat es­ti filmet? Gondoltam én, hogy lesz benne egy kis piff-puff, hiszen azért western, na de ez már mégiscsak sok ... Igaz, bemondták előtte, hogy csak 16 éven felülieknek ajánlják, de akkor már késő volt, a gyerekeimet hat lóval se lehetett el­vontatni a tévé elől, an­nál kevésbé, mert hétköz­ben csak a híradóig néz­hetik a műsort. Szóval kénytelen voltam engedni nekik, bár ne tettem vol­na! Éjjel a nagyobbik csak forgolódott, a kiseb­bik meg felsírt álmában, végül mind a ketten át­jöttek hozzánk aludni. Most mondd meg, hogy lehet ilyen filmet adni szombat este, főműsoridő­ben, amikor minden gye­rek ott gubbaszt a képer­nyő előtt?! Erre mondják azt, „a kérdés jogos”. A mozivászonról höm­pölygő erőszakhullámnak még csak-csak gátat vet­het a szülő azzal, hogy bizonyos filmekre nem engedi el, nem viszi el az óvodáskoron már túlju­tott, de a kamaszkoron még innen lévő csemeté­jét. A tévé azonban jószeri­vel családtag. Hétközben még hagyján: az iskolára, a másnapi koránkelésre hivatkozva az erélyes (és főleg a következetes) szü­lő rendszerint különösebb hercehurca nélkül is ágy­ba tudja parancsolni gyer­mekét a mese végeztével. Szombaton merőben más a helyzet. Vélemé­nyem szerint ilyenkor kel­lene a tévének „családi mozit” adnia (úgy fél tí- zig-tízig), mint ahogyan ezt időnként meg is teszi. Hiszen nincs az a zordon apa vagy anya, aki ne en­gedné meg, hogy legalább szombat este a szokásos­nál tovább nézhesse a műsort az aprónép is. S ha ilyenkor „beüt” egy olyan véres-kegyetlen film, mint legutóbb ... Jó, tudom, menet közben is ki lehet kapcsolni a ké­szüléket — ha vállalja a szülő, hogy gyermekesze­mében rossz is lesz, meg csúf is, de jó biztosan nem... Gönczi Mária INFORMÁCIÓ, Ó ... Fiam, aki katona, eltávozásról utazott vissza január 12-én. Mivel olvastuk, hogy egyes vonatok nem közle­kednek, utazás előtt tehát „érdemes érdeklődni”, ezért vasárnap dél körül a fiam elment a nyíregyházi pálya­udvarra megkérdezni, hogy a megszokott, 18,43-kor in­duló vonat közlekedik-e, mert erről az újságban nem volt szó. Először azt a választ kapta, hogy közlekedik. De amikor elment jegyet váltani, ismételt kérdésére a pénztárnál úgy tájékoztatták, hogy mégsem indul. . . Így a három órával korábban induló expresszre vett jegyet. Az állomásra természetesen kikísértük a férjem­mel, aki az információnál még egyszer megkérdezte, mi van a 18,43-as vonattal — a hölgy szerint indult... Már-már meggondoltuk magunkat, de én visszamentem megérdeklődni, mikor ér a vonat Szolnokra. Ekkor a hölgy felállt, odament a táblához, majd közölte, hogy sajnos tévedett — a vonat mégsem indul! Rohanás az expresszhez, nehogy lemaradjon a fiam. Még éppen el­érte. A fentiek után talán nem csodálkoznak rajta, hogy most sem vagyok benne biztos, végül is indult-e va­sárnap az a bizonyos vonat? Nyíregyházáról Szolnok— Budapest felé? Vincze Sándorné Nyíregyháza VAN IS, MEG NINCS IS Községünkben tavaly épí­tettek egy szolgáltatóházat. 1985 szeptemberére a munká­latok befejeződtek, azóta már át is adták. Sajnos, van egy kis szépséghibája: az iparo­sok nem tudják elfoglalni he­lyüket, mert a villany még nincs bevezetve. így a lakos- ' ság csak a cipész munkáját tudja igénybe venni (ő már beköltözött, de persze csak sötétedésig dolgozhat.) Szeretnénk, ha mielőbb hasznát vehetnénk szép szol- gáltátoftázöitknak. ■ ­Kemecse község lakói (A szerk. megjegyzése: Er­re már minden remény meg­van. Mint kiderítettük, a ké­sedelemnek az volt az oka — december 13-án tartották a műszaki átadást —, hogy a KIOSZ megyei szervezete csak a múlt héten tudta meg a TITÁSZ ibrányi kirendelt­ségétől, mennyi fejlesztési hozzájárulást kell fizetniük, s ehhez is maguknak kellett kimenniük a számláért Ib- rányba ... így feltehetően most már valóban csak na­pok kérdése,, hogy a többi öt kisiparos is megkezdhesse a munkát.) ELLÁTÁSI gondok Boltunkban sajnos gyak­ran nem lehet tejet kapni. Szerintünk nem rendelnek eleget. Egyéb áruról nem is beszélve. Például van úgy, hogy két hétig is hiányzik a boltból a mosópor. Kenyeret akkor kapunk, ha reggel ko­rán odaállunk a bolt elé. De itt most a tejen van a hangsúly, mivel többen is vagyunk a faluban kisgyer­mekesek. Kérjük, vizsgálják ki ezt az örökös tejhiányt. T. A.-né, S. M.-né Nyírtét (A szerk. megjegyzése: „Ki­vizsgálásra” nem vállalkoz­hatunk, de bízunk benne, a panasz nyomán megteszik ezt az illetékesek.) CSAK TÜRELEM?! Augusztus végén a Tisza Bútorgyár rendezett egy bú­torkiállítást a NYÍRDOMUS Áruházban. Megnyerte tet­szésem a MODULUX típusú konyhabútor, amelyhez az asztalt, a sarokpadot és az ülőkét a helyszínen meg is vásároltam. A kónyhabútor többi részére az áruház fel­vette a megrendelést, s azt az információt adták, hogy 6 héten belül leszállítják a bú­tort. Befizettem az előleget is. És azóta is várok, de tü­relmem fogytán. Gondolhat­ják, mennyire bosszantott, amikor azt olvastam a no­vember 10-i Kelet-Magyaror- szágban, hogy „a NYÍRDO­MUS Áruháznak sikerült megoldania az elemes, köz­tük a meglehetősen keresett MODULUX, ill. a Nikoletté elemes bútorok forgalmazá­sát”. Én pedig öt hónapja rend­szeres látogatója vagyok az áruháznak, ahol semmi ér­demleges felvilágosítást nem tudnak adni. Más típusú bú­tort választani nem áll mó­domban, hiszen a fél garnitú­rát már megvettem. Ha a vállalat nem képes le­gyártani az e konyhabútorból igényelt mennyiséget, akkor miért hitegetik a vásárlókat? Kasi Ferencné Nyíregyháza SZEMETES ÁLLOMÁS Az ünnepek előtt hazautaz­tunk a szüléimhez. Nyíregy­házáról kisvonattal kellett továbbmennünk, tehát a Pe­tőfi téren szálltunk át. Vára­kozás közben volt alkalmunk körülnézni — sajnos, nem is volt szükség különösebb né­zelődésre ahhoz, hogy az ember felfedezze a padok alatt, a kerítés mellett ösz- szegyűlt rengeteg szemetet, amit egy sarokban még „gon­dosan” össze is gyűjtöttek, ott így valóságos kis szemét­domb keletkezett. Szilvesz­ter előtt utaztunk vissza, akkor még minden ugyanígy volt. Mindez különösen azért bosszantó, mert az állomáso­kon, a pályaudvarokon a MÁV gondot szokott fordí­tani a környezetre (tudomá­som szerint van valami ver­seny is, ami ezt ösztönzi), mint ahogyan ezt is teszik a „nagyállomáson” — a szép park, s az épülő autóbusz­pályaudvar szomszédságában lévő Petőfi téri állomás vajon miért ilyen elhanyagolt? Z. Nagy Endre Budapest, Pozsonyi u. Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez for­dultunk Pliska Lászlóné kétérközi, Szabó Jánosáé milotai, Fekete Lászlóné máriapócsi, Barla László nagyszekeresi, Máté József- né tiszakanyári, Miskolczi József kisvárdai, Orosz Elek mándoki, Csontos Sándorné nyírcsaholyi, Tóth Lajosné cégénydányádi, Várkondi Sándor nyíregyházi, Szabó Jánosné nyírparasznyai, Kutasi József né nagykállói, Novák Lajos nyíregyházi, Nagy Károly né Szabolcs ve­resmarti, Konyecski Jó- zsefné kölesei, Mezei József nyíregyházi, Lemák László­né mátészalkai, Járó János geszterédi, Debreceni And­rás nyíregyházi, Andricsák József ömbölyi, Kiss Gyulá­vá gyügyei, Gyöngyösi Já­nosné nyírszőlős!, Kovács Ferencné gemzsei, Zs. Baj- nai Béláné porcsalmai és Dobos Lászlóné tiszavasvá- ri lakos ügyében. Levélben válaszoltunk Szabó Józsefnénak nyírbá- torba, Böjti Ferencnek Bá­torligetre, Tisza Kálmánné- nak Mátészalkára, Lakatos Miklósnak és Bartha Zol­tánnak Méhtelekre, Tóth Lászlónénak Vásárosna- ményba, Bíró Menyhértnek Lónyára. F. L. tiszamogyorósi la­kos panaszára azt a tájé­koztatást kaptuk a mándo­ki tanácstól, hogy a kifogá­solt homokgödör tulajdono­sa, vagyis az eperjeskei tsz a jövőben megtiltja, hogy innen homokot szállítsa­nak; ügyelni fognak az ille­tékesek arra is, hogy a kér­déses terület ne legyen il­legális szemétlerakóhely. Minderre jelzőtáblával is figyelmeztetik a község la­kóit. Tájékoztatjuk az anyasá­gi segély iránt érdeklődő kismamát, hogy ha augusz­tus 31-én szült, akkor való­ban csak 2500 forint illeti meg. Áz illetékes válaszol NEM KŐTELEZŐ Kötelező-e a jégkár elleni biztosítás? — kérdezték le­velükben a bökönyi dohány- termelők. A biztosítás örikéntes. A nevezett bökönyi termelők az ajánlatot aláírták. Arra törekszünk, hogy a termelői kedvet fenntartsuk. Márpedig a termelői bizton­ság egyik meghatározója — megítélésünk szerint —, hogy a termelő minden körülmé­nyek között, tehát elemi csa­pás vagy peronoszpórakár esetén is a ráfordítással ará­nyos jövedelemre tegyen szert, illetve legalább a rá­fordítás térüljön meg. Ha biztosítás hiányában erre nem kerül sor, a termelő a következő évben esetleg megszünteti a termelést. En­nek elkerülésére az üzemek­ben körzeti felügyelőink a biztosítás megkötésére ösz­tönzik a termelőket. A szó­ban forgó esetben talán ezt tekintették úgy, hogy „köte­lező” volt megkötni a jég­kár elleni biztosítást. A jövőben fokozottabban felhívjuk körzeti felügyelő­ink figyelmét az önkéntesség elvének hangsúlyozására, mindemellett — a termelői jövedelem biztonsága miatt — a jégbiztosítás kötését to­vábbra is célravezetőnek tartjuk. A panaszos levél foglalko­zik azzal a kérdéssel is, hogy a szerződésben meghatáro­zott összegnél 600—700 fo­rinttal többet vontak le a termelőktől. Ez csak úgy fordulhatott elő, hogy a be­ültetett terület nagyobb volt a szerződöttnél, így a na­gyobb területre nyilván na­gyobb biztosítási díjat kellett levonnunk. Dohányfermentáló Vállalat Nyíregyháza TÖRÖTT IZZÓK, FOGLALATOK Kossuth utcai lakosok, pa­naszolták/ Kékeséről, hogy két hörjapja nem lég' környé­kükön a villany. Kisvárdai kirendeltségünk tájékoztatása alapján a cikk megjelenését követő napon a hibát kijavították. Egyébként azért nem ég­tek a lámpák, mert a Kos­suth utcában a közvilágítási izzók és foglalatok egy ré­sze szét volt verve. A köz- világítási lámpatestek rongá­lása Kékesén sajnos már többször előfordult. Ennek megakadályozásához, illetve az elkövetők felelősségre vo­násához kérjük a helyi la­kosság segítségét is. TITÄSZ Nyíregyházi Üzemigazgatóság Másak és adisságek; a névváltoztatásról K. J.-né nyíregyházi olvasónk egy éve vált el második férjétől, akinek a nevét jelenleg viseli. Most az a szándé­ka, hogy (mivel időközben a férfi is megnősült, s az ő feleségét ugyanúgy hívják, mint olvasónkat) újra felveszi első férje nevét. Van-e erre mód? — kérdd. Csak lókkor, ha a belügyminiszter engedélyezi. Ugyan­is a Családjogi Törvény értelmében a válás után a feleség vagy azt a nevet viseli tovább, amelyet a házasság fenn­állása alatt viselt, vagy pedig a leánykori nevét. A név­változtatási kérelmet a házasság felbontásától számított 60 napon belül kell benyújtani az anyakönyvi hivatalhoz. így tehát most már csak arra van lehetősége, hogy kérelmé­vel a Belügyminisztériumhoz forduljon. Novák László nagykállói levélírónk kerékpárral jár dolgozni munkahelyére. A kerékpárt a munkahelyén, az erre a célra kialakított területen tartotta, ahonnan ellop­ták. A kártérítési igényt a munkáltató elutasította. Véleményünk szerint olvasónk joggal követeli kára megtérítését, ez esetben ugyanis a vállalatnak viselnie kell a felelősséget. Ha dolgozójuk ügyében a munkaügyi dön­tőbizottság is kedvezőtlen határozatot hozna, kérelmével forduljon a munkaügyi bírósághoz. B. J. újfehértói lakos a következőket írja levelében. Kocsival együtt megvettek egy lovat, amelyről viszont ha­marosan kiderült, hogy gyógyíthatatlan betegségben szen­ved. Mivel eredeti tulajdonosa nem akarta az állatot visz- szavenni, perre mentek. Ennek során az eladó kijelentette, ha visszakapja a lovat és a kocsit, megpróbálja újra el­adni, s az árából kifizetni a kárt. P.-ék ebbe sajnos bele­mentek, most aztán se kocsi, se ló, s a vételárat is hiába várják. Mivel egyetlen bíróság sem vállalhat garanciát arra, hogy az általuk megítélt összeget be is lehet hajtani, ezért csak azt tudjuk tanácsolni, hogy a levélírók kövessék fi­gyelemmel, milyen végrehajtható vagyonra tett szert az alperes, vagy elhelyezkedett-e dolgozni, s a szükséges in­tézkedések megtétele érdekében közöljék ezt a végrehajtó­val. A végrehajtónak ugyanis nincs lehetősége arra, hogy ilyen irányú nyomozást folytasson. Vass Andrásné varsánygyürei olvasónk több mint egy évvel ezelőtt kölcsön adott néhány ezer forintot azzal a kikötéssel, hogy az összeget a nyár végéig (azaz 1985 szep­temberéig) meg kell adni. A kölcsönvevő borjút vásárolt a pénzből. A kölcsönt azonban nem tudta visszafizetni, ezért cserébe átadta a borjút, de tartása fejében most hat­ezer forintot követel. Olvasónk tudni szeretné, köteles-e kifizetni a borjú tartási .költségét. Nem, sőt. Miután az adós önként átadta a borjút, az a célszerű, ha olvasónk eladja a jószágot. Az árából meg­illeti őt a kölcsön összege, valamint a visszafizetési határ­idő óta eltelt időre évi 8 százalék kamat, továbbá az a pénz, amelyet olvasónk a borjú tartására költött attól fog­va, hogy az állat hozzá került. Az adós csak a fennmaradó összegre tarthat igényt. L. I.-né kisvárdai lakos férje hosszú betegség után meghalt. Az özvegynek meglepődve kellett tapasztalnia, hogy férje a halála előtt nem sokkal végrendeletet készí­tett, s abban vagyonát a barátnőjére hagyta. Olvasónk sze­rint a végrendelet csák kényszer hatására születhetett. Ezt természetesen nem lehet kizárni, de bizonyítani kell, Ha erre remény van, akkor pert indíthat a végren­delet érvénytelenítése végett. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy az örökhagyó gyermekei akkor is kérhetik a köteles részt (ami a törvényes rész fele), ha a végrendelet érvé­nyesnek bizonyulna. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom