Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

1986. január 20. Kelet-Magyarország 7 Százéves a sakk­világbajnokság A sakk a világ egyik legősibb játéka, de az első hivatalos vi­lágbajnoki küzdelmet ,,csak” kereken egy évszázada rendez­ték meg. Előtte 1851-ben a né­met Adolph Anderssen, majd 1861-ben az osztrák Wilhelm Steinitz már kivívta a nem hi­vatalos világelsőséget, de az „igazi” bemutatkozásra 1886-ig kellett várni. Ekkor Steinitz az Egyesült Ál­lamokban két és fél hónap alatt legyőzte a lublini Zukertortot, s címét 8 éven keresztül sikerrel védte. A német Emanuel Lasker 1894-ben döntötte le trónjáról, s Steinitz hat évvel később telje­sen elszegényedve egy elme­gyógyintézetben hunyt el. Lasker 27 esztendőn át uralkodott, s le­győzött ellenfelei rendre pana­szolták, hogy a mérkőzések alatt vastag szivarja füstjével borítja be a sakktáblát és a riválist. Lasker búcsúja dicstelenül sike­rült, Havannában nem tudta el­viselni a trópusi klímát, s 1921- ben egyetlen játszmát sem nyer­ve megsemmisítő vereséget szen­vedett a kubai Jose Raul Capa- blancától. A karibi nagymestert nemzeti hősnek kiáltották ki, s november 19-ét — születésnapját — „Capablanca-nappá” nyilvá­nították. A Németországban, majd Franciaországban élő orosz származású Alekszandr Aljohin 1927-ben vette el a címet Capa- blancától, s 1946-ban bekövetke­zett haláláig — három év meg­szakítással „uralkodott”. Az 1935—1937 közötti időszakban a TIDE későbbi elnöke, a hol­land Max Euwe volt a világelső. Aljohin halála után két évvel, i948-ban — a sakktörténetben egyedülálló esetként — a föld­kerekség legerősebb öt nagymes­tere körmérkőzéses torna kere­tében küzdött meg a világbaj­noki címért. A győzelmet a szov­jet Mihail Botvinnik szerezte meg. Tőle háromszor vették el a világelsőséget, de kétszer sike­resen visszakapaszkodott. Elő­ször tíz, majd kétszer három évig állt a sakkvilág élén. Mind­kétszer, igaz csak rövid időre, honfitársai vették át a szerepet: előbb Vaszilij Szmiszlov. majd Mihail Tál. A hatvanas években is folytatódott a „szovjet kor­szak”. Botvinniktő! Tigran Pet- roszjan, tőle pedig — igen izgal­mas párosmérkőzésen • Borisz Szpasszkij vette át a váltóbotot. Szpasszkíjt 1972-ben Reykjavik- ban az amerikai Robert Fischer legyőzte, mindmáig ő érte el a legmagasabb élő pontszámot. Három évvel később azonban nem állt ki a szovjet Anatolij Karpov ellen, aki így játék nél­kül szerezte meg a világbajnoki címet. Karpov kétszer védte meg sikeresen elsőségét, míg ta­valy, egy „kétfelvonásos” küz­delem második részében veresé­get szenvedett a szintén szovjet Garri Kaszparovtól, aki 22 éve­sen a sakktörténelem legfiata­labb világbajnoka lett. Az eddigi hivatalos világbaj­nokok: Wilhelm Steinitz 1886— 1894. Emanuel Lasker 1894—1921. Jose Raull Gapabianeo 1921—1927. Alexandr Aljohin 1927—1935. Max Euwc 1935—1937. Alekszandr Aljohin 1937—1946. (1946 és 1948 között nem írták ki a világbaj­noki küzdelemsofozatot.) Mihail Botvinnik 1948—1957. Vaszilij Szmiszlov 1957—1958. Mihail Bot­vinnik 1958—1960. Mihail Tál 1960 —1961. Mihail Botvinnik 1961— 1963. Tigran Petroszjan 1963— 1969. Borisz Szpasszkij 1969—1972. Robert Fischer 1972—1975. Anato- lij Karpov 1975—1985. Garri Kasz- parov 1985—. Látogatás az úszószövetságben zenek. KÉSZÜL A CSARNOK — A fedett légfegyveres lő- csarnok elkészültével meg­szűnnek majd gondjaink — veszi át a szót Sára Gyula, klubtitkár. A 21x15 méter alap- területű csarnokban 24 lőál- lás lesz, a berendezések, fel­szerelések a nemzetközi elő­írásoknak is eleget tesznek majd. A modern létesítmény építése az elmúlt tavasszal kezdődött, pillanatnyilag már túl vagyunk a munkálatok fe­lén. A csarnok mellé kondi­cionáló termet is építtetünk. Remélhetőleg a következő té­len már mindkettő sportolóink rendelkezésére áll. Mán László Pályákat építettek „Majd szétvetette az iskolát az öröm...” A bajktaLórántházi fák fázósan húzzák össze csupasz ágaikat. Az úttesten jég- és hófoltok árul­kodnak a télről. Az utcáin fázós emberek. A nagyközség főutcá­ján vaskapu, felirattal : Mező Im­re Gimnázium. A domb tetején áll az épület, falai között középiskolások ta­nulnak, hiszen ez a feladatuk, de sok időt szentelnek a sportolás­ra. testedzésre is. Az 1962-ben alakult iskolában kétszáztíz fiú és lány tanul. Az intézmény per­sze nemcsak érettségi bizonyít­ványról gondoskodik, hanem ar­ról is, hogy az innen kikerülő fiatalok szeressék, megkedveljék a testnevelési és a sportot. A gyerekek legtöbbje a kézi­labdát az atlétikát, s a legújabb sportágat, a kidk-boxot szereti iegjobban. Élénk még az ODK- sportélet. a termésizet járás is. Vannak tehetséges, ügyes ver­senyzők, mint Trencsényi Zoltán, Ger.ják Gábor, Kanda Viktória, Gönczi János, akik dicsőséget szerezitek iskolájuknak., Az iskola falai között a köte­lező testneveüiési órákon kívül, tehát a testedzésre, a verseny- szerű sportolásra is jut idő. A já­tékos, .szórakoztató foglalkozások egész sorát teszik lehetővé a sza­badtéri sportpályák és a torna­terem. Az iskola mögött elterülő rész valóságos paradicsom. Ott van­nak a pályák, a játszótér, a sportkert. ,a bitumenes borítású röp- és kézilabdapálya, a 110x5 méteres salak borítású futóegye- nes. Ezeknek a pályáknak története van . . . De menjünk sorjában! — Már a korábbi éveikben el­határoztuk, hogy az iskola terü­letén továbbfejlesztjük a szabad­téri létesítményeinket — mondta beszélgebósíünik alkalmával Bo- dócs Emánuel igazgatóhelyettes, a szakmaközi bizottság titkára. — Amúgy szépen, csendben, a ma­gunk erejéből igyekeztünk, dol­goztunk. Ahogy láthatóvá váltak a pályaépítési sikerek, csatlakoz­tak hozzánk sokan mások: a he­lyi Mezőgép, a vízgazdálkodási váillalat, a mezőgazdasági szak­munkásképző, a nagyközségi ta­nács, a szülők. Egymás után ké­szültek el a pályák, a létesítmé­nyek, így a két darab bitume­nes pálya és a futóegyenes. S hogy vannak szerencsés vé­letlenek? Ebben az időben érte­sültek a pályaépítési akció lehe­tőségeiről. Az iskola vezetése, a KISZ. a szakszervezet órákon belül döntött: bekapcsolódnak a mozgalomba. — Természetesen akkor is bele- kezdtünk volna az építésbe, ha nincs ilyen akció — vette át a szót Gerő Lászlóné igazgató. — A verseny feltételiéit ismertettük a tanulókkal, így a felhívásra munkát vállalt mindenki. Az is­kolai KISZ-szervezet is kitűnően mozgósított. A jól szervezett társadalmi munka, az összefogás eredmé­nyeképpen szinte rekordidő alatt készült el minden. — A nagyközség apraja-nagyja tolongott az avatóünnepségen — emlékezett vissza Bodócs Eraá- nuel. — Ott voltak a tanárok, a szülők, a gyerekek, s a társszer­vek képviselői, akik segítettek a munkáiban. Az eredményre ter­mészetesen mások is kíváncsiak voltak. A H. Bottyán SE—Bak- talórántháza kézilabda avatómér­kőzést több százan tekintették meg. Novemberben zárásaihoz érke­zett ia pályaépítő akció. Bakta­tó rán.tházán izgatottan várták, kik lesznek a díjazottak, a he­lyezettek. Az értékelő bizottság méltányolta a foakítai erőfeszíté­seket: s a szakmaközi bizottság kollektívája a pályaépítésért 25 ezer forint pénzjutalomban ré­szesült. — Amikor megtudtuk a hírt, majd .szétvetette az iskolát az öröm — mondta Síje Beáta har­madikos tanuló. — Érdemes volt dolgozni, fáradozni, hiszen mun­kánk jutalma kétszeresen is meg­térült. Mi történik a pénzzel, a juta­lommal. az anyagi elismeréssel? — A pénz jó kezekbe került — mondta Gerő Lászlóné. az isko­la igazgatója. — Ebben a kér­désben felesleges lett volna min­den vita: spartfelszeretóst vásá­rolunk az iskola részére. íme egy példa. A baktalóránt- házi gimnázium csak egy a ju­talmazott közösségekből. Nem tettek mást, csak jól kihasznál­ták az adott lehetőségeket. Ahogy mondani szokás: kettőt ütöttek egy csapásra. Érdemes volt. Kovács György Egy helyen és egy időben éles- és „szárazedzés”. A pisztolyosok célba lőnek, a puskások csak imitálják a lövést. Furcsa, három naptár sze­rinti évben élnek a sportlö­vők, így az MHSZ Nyíregyhá­zi Építők Lövész Klub tagjai, vezetők, edzők és versenyzők. A naptári esztendő mellett az edzéstervi felkészülés idősza­ka márciustól márciusig, a ver­senyidőszak novembertől no­vemberig tart. így aztán ha­gyományosnak nevezhető fel­készülési időszakról nem be­szélhetünk — mint például a Labdarúgóknál —, hiszen a ver­senyekkel periodikusan jelent­kezik a felkészülés. ARANYAK, EZÜSTÖK A klub három szakosztá­lyánál — pisztolyos, puskás és koronglövő — négy edző fog­lalkozik a sportolókkal. Le- viczki Zoltán vezető edző (puska és 25 m-es pisztoly), Salánki Imre (serdülők), Vi­rág Sándor (25 m-es pisztoly) és Nagy Csaba (koronglövők). Az ötvenkét igazolt verseny­ző közül 13-an arany-, 24-en ezüst-. 10-en pedig bronzjelvé­nyes minősítés sei rendelkez­nek. A stadion mögötti lőtér, a klub főhadiszállása ebben az időszakban ostorpattogásszerű, légfegyver durrogástól „han­gos”. Télen csak a csendesebb fegyvereket Használják a sportolók, a kisöbű és stan- dar puskák, pisztolyok és skeet fegyverek téli álmot alszanak. KÖZEL AZ ELSŐ VERSENY — Központi edzéstervezet alapján dolgozunk, — tájékoz­tatott Leviczki Zoltán. Az év­nek ebben a szakaszában lég- fegyveres bajnokságok követ­keznek, így mi is ezekre ké­szülünk. Sajnos a lőtérnek csak egyetlen, megfelelően átfüthető helyisége van, eb­ben zsúfolódunk össze. Hét­fő kivételével, naponta tar­tunk edzéseket, délután 2-től este 7-ig váltják egymást a csoportok. Most, hogy egyre közeledik az első verseny idő­pontja, hétvégeken is edze­nek azok, akik részt vesznek január 25—26-án Szegeden az MHSZ téli légfegyveres or­szágos bajnokságán. A talál­kozóra 11 versenyzőnk készül, köztük a nyári országos baj­nok, Barna Zoltán, Spák Csa­ba, Knollmajer János és az utóbbi kettő mellett MHSZ válogatott kerettag Hollik Zsolt. Az indulók közül egyéb­ként az idén jó néhányan kor­csoportot váltanak majd. ZSÚFOLTSÁG ÉS FELKÉSZÜLÉS Nyáron ideáüs körülmények között készülnek a sportlövők. Nem lehet elmondani mind­ezt a téli időszakról. A két- szobányi helyiségben kell megoldani minden csoport fog­lalkozását. Egyidőben lőnek, súlyzóznak — hiszen a jó kon­díció elengedhetetlen — és tartják az úgynevezett szá­razedzéseket. Ennek lényege: a helyes testtartás, a szem és a kéz összehangolása, a tech­nika csiszolása. Mindezek mel­lett ugyanitt az elméleti fel­készítés. Ez a zsúfoltság a szakmai munka rovására megy, amely érezhető a téli verse­nyek eredményességén, a nyári viadalokhoz képest gyen­gébb szereplésen. A skeet-lövők ilyenkor ak­tív pihenőt tartanak, szinte valamennyien vadászattal ké­szülnek. A lőtéren csak a puskások és pisztolyosok ed­A fehér sportról Fehérgyarmaton Fehérgyarmat sportegyesüle­te legrangosabb szakosztálya a teniszezőké. Az Országos Baj­nokság III. osztályában szereplő teniszezők szakosztályvezetője dr. Kovács Viktor, aki örömmel szólt az indulásról, s a várható eseményekről: 1977-től veszünk részt a te­nisz csapatbajnokságban. Há­rom évig, mint Kórház SE, majd a várossá válást követően mint az FSE teniszszakosztálya. Az alapoktól rendszeres segítőnk Nyíregyháza jeles sportembere — Pázmándi József, a Magyar Te­nisz Szövetség örökös tagja. Abban, hogy gyökeret vert a tenisz a városban, nagy szerepe volt a fiatalon elhunyt dr. Cseh Zoltánnak; a ma is rendszere­sen sportoló — labdarúgó játék­vezetőként is ismert — Magyar Miklósnak; s tőlünk elköltözött dr. Bállá Sándornak. Megszakítás nélkül ott va­gyunk az NB Ill-ban. A győze­lem még nem sikerült, de több­ször voltunk másodikak, har­madikok. A kórház területén lé­vő 3 salakospálya mellett 4 ú.i pálya megépítését kezdtük meg — társadalmi munkában — s úgy tűnik ez év őszén már verse­nyeket is rendezhetünk bár­melyiken. Májusban a kelet­magyarországi egészségügyi dol­gozók „dr. Cseh Zoltán Tenisz Emlékverseny”-re, majd szep­temberben a „Szatmár Kupa” te­niszversenyre várunk vendé­geket. Veteránként Magyar Mik­lós és jómagam országosan is jól szerepeltünk. Továbbfejlő­dése érdekében igazoltuk pers­pektivikusabb egyesülethez az út­törő korú Ur Csabát (aikiről a lap januar 3-án írt) : s tovább­tanulása miatt igazolt át leg­tehetségesebb ifjúsági tenisze­zőnk, aki a többezres tenisze­ző táborban a magyar tenisz- ranglista 107, helyezettje volt. Jelenleg Ur László, dr. Rácz József, Fóra Csaba, ifj. Fóra István, dr. Tóth Csaba, dr. Lip- ták Miklós, Falcsik József, Kál- noky Attila, Makay Miklós, dr. Szentkirályi István és én va­gyunk tagjai a csapatnak. Ugyanis régi, kedves, eredmé­Dr. Podhragyay László társa­dalmi edző és tanítványai. nyes játékosunk Banda István Mátészalkán végzi azt a munkát, amit tmi közel egy évtizede Fé­lté rigy arm atan megkezdőink. Bár drága a labda, ütő, szere­lés: szűkös a költségvetés; so­kat kell utazni, szerencsére nép­szerű a sportág. Több intézmény, iskola, üzem területén teniszez­nek, s szerencsére fiatalok is. Az ő nevelésükkel dr. Podhra- gyay László nyugalmazott fő­orvos foglalkozik — társadalmi munkában. — A helyi Petőfi Sándor Közgazdasági Szakkö­zépiskola tornatermében ed­zenek szombat-vasárnaponként. Varga Zsolt, Virág Zsolt, Ara­nyosi László és a többi gyerek igyekezete joggal tölt el biza­kodással bennünket. Az FSE elnöksége nagy el­ismeréssel nyugtázza az FSE teniszezőinek munkáját. Egy­kor az orvosok sportjának tar­tott tenisz, ma már szinte tö­megsporttá lett a városban; s reméljük az előrelépés is sike­rül. Molnár Károly Eredményes évet zártak űszéink Nagyszerű nemzetközi eredmé­nyek, jól sikerült Szabolcs Kupa, minden eddiginél több résztvevő az „Ússzon az egészségéért!” tö­megsportakción, új szakosztály a tanárképző főiskolán. — Ennek ismeretében, milyen évet zárt a megye úszósportja 1985-ben? — Mind a versenysportban, mind a szabadidősportban az eddigi legjobb évet könyvelhet­tük el a múlt évben — vála­szolta Cselószki György, a ihe- gyei úszószövetség elnöke. — Annak ellenére, hogy a ver­senyzők mostohább körülmé­nyek között edzettek, versenyez­tek, hiszen a sóstói uszoda sá­tortetejét csak szeptember vé­gén fogják felállítani, s ezenkí­vül még felszerelésgondokkal is küszködtek. Mégis sikerült ran­gos nemzetközi (ifjúsági EB, IBV) és hazai versenyeken do­bogós helyezést elérni az Nyh. VSSC úszóinak. Az eredmények közül élre kívánkozik Kovács Rita és Szokol Diana eredmé­nye. A többi versenyző is ki­tett magáért, hiszen nyilvántar­tásunk szerint az ifjúságiak kö­zül hárman (Kovács, Szokol, Csabai Judit) arany-, tízen (Csernyus, Duleba, Hajnal, He­gedűs, Kégler, Kéry, Nagy, Sza­bó A., Szabó T., Varjasi) ezüst-, míg heten (Bodnár, Dobránszky, Fekete, Maiina, Mikucza, Vinnai O., Vinnai J.) bronzjelvényes szintet értek el. Ráadásként még egy jó hír: a múlt év márciu­sában alakult meg a Nyíregyhá­zi Tanárképző Főiskola úszó­szakosztálya, amely a felnőttek képzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az uszodaépítésben pedig jó partnerre találtunk a Szavicsav Vállalat vezetésében és munkáskollektívájában. — Üj csúcsot javított az „Üsz- szon az egészségéért!” tömeg­sportakció. Mennyien vettek részt ezeken a sportnapokon? — összehasonlításként: 1981 ­ben 2166, 1982-ben 3741, 1983-ban 7405, 1984-ben 7341 fő, míg a múlt évben túlteljesítettük a bű­vös tízezres számot. A sport- rendezvény nemzetközi sikert is aratott, a versenyen elindult külföldi turisták elismerő han­gon mondták, soha ilyen viada­lon nem vettek részt. Ezenkívül a vállalatok, intézmények ve­lünk karöltve rendeztek dolgozó­iknak úszóversenyt. 1985-ben több versenyt rendeztek Nyíregyházán. Rajt a Szabolcs Kupán. — Eddig csak Nyíregyházáról beszéltünk. Milyen a helyzet vi­déken? — A megyében több települé­sen (Petneháza, Nagykálló, Má­tészalka, Kisvárda, Fehérgyar­mat, Csenger, Vásárosnamény, Tiszavasvári, Baktalórántháza, Nyírbátor) van uszoda, de a té- liesítés sehol sincs megoldva. Ezekén a helyeken a helyi MESO irányításával csak nyáron van lehetőség a gyerekek úszásokta tására. A tanfolyamok lebonyo­lítására és a követelményrend­szer egységesítésére szövetsé­günk Gyula Sándor segítségé­vel olyan ajánlást készített, amely megkönnyíti ezt a mun­kát. — A megyében évente körül­belül mennyien tanulnak meg úszni? — Nyíregyházán 7—800-an, a vidéki uszodákban nyáron kb. 1200-an az iskolai úszásoktatáson felül. — Kik segítik a szövetség munkáját? — A 9 fős elnökség mellett a megyében mintegy 100 fős tár­sadalmi aktívahálózat működik. Közülük 84 versenybíró (25 or­szágos, 12 első, 28 másod- és 19 harmadosztályú) az elmúlt év­ben 13 versenyen működött köz­re. Ezúton szeretném megkö­szönni nemcsak az ő, hanem a szakvezetők, edzők, versenyzők eredményes munkáját. — A szövetség milyen tervek­kel indult 1986-ban? — A legközelebbi program a január 28-i sportaktíva lesz, ame­lyen értékeljük az 1985. évet és ismertetjük az idei célkitűzése­ket. Idén 13 versenyt tervezünk, amelyek közül az augusztus 1—3. között az országos vidékbajnpk- ság és a november 15—16. között a Szabolcs Kupa emelkedik ki. Az „Ússzon az egészségéért!” tömegsportakciót vidéken is sze­retnénk megrendezni, míg új kezdeményezésként ennek része­ként elindítjuk a „Tanuljon meg helyesen úszni!” elnevezésű ren­dezvényünket, amelyen edzők, versenyzők, versenybírók tanít­ják meg a helyes úszómozgásra a jelentkezőket. A Kelet-Ma- gyarországgal és a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójával közösen felújítjuk a „Tófutás, tóúszás” sportnapot. Máthé Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom