Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

4

Kelet-Magyarország

1986. január 20.

KOSSUTH RADIO

Kb. 8,15: Mai kulturális programok. — 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zenemüve.

— 9,30: Gyulai Pál versei. — 9,41: A Gyermekrádió műsora.

— 10,05: Nyitnikék. — 10,35:

Népszerű operettkettősök. — 11,05: Bioritmus. — 11,25: Gna- bócz Miklós feldolgozásaiból.

— 11,40: Ot a láthatatlan házhoz. — 12,45: A Falurádió műsora. — 13,00: Ránki Dezső zongorázik. — 14,10: Leonie Rysa- nek operaáriákat énekel. — 14,45: Esterházy Péter novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Tudós tanárok. Riport. — 15,30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 16,05: Zenéről gyerekeknek. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Holnap közvetítjük. Schubert F-dúr oktettje.

— 17,50: A Mákvirág együttes

felvételeiből. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Mai

könyvajánlatunk. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: A Rádiószínház bemutatója. — 20,15:

Aranylemezek. — 21,30: Tíz

kérdés — a szakszervezetekről. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Egy rádiós naplójából. — 0,15—4,20: Ejfél után.

PETŐFI RADIO

8,05 : Népdalcsokor. — 8,50:

Délelőtti torna. — 9,05—12,00:

Napközben. — 12,10: A Lipcsei Rádió fúvószenekarának felvételeiből. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Nóták. —

13,05: Slágermúzeum. — 14,00:

Kettőtől ötig... — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Kürthy Éva népdalfelvételeiből. — 19,30: Sport- világ. — 19,58: Márkus-kabaré. A Rádió Kiabarészínháza szeptemberi bemutatójának ismétlése. — 21,05: Mezey György

társaságában. — 21,22: Nemcsak zene. A pódiumon: Nino Rota. — 22,00: A koronatanú. — 23,20: Válogatás könnyűzienei

koncertfelvételekből. — 23,00—

0,14: Virágénekek. — 0.15—4,20: Ejfél után.

3. MŰSOR:

9,08: Régi magyar táncmuzsika. — 9,30: Kamarazene. —

10,44: Mahler: V. szimfónia. — 12,00: Bajazzók. — 13,05: Fiatalok stúdiója. — 13,35: Ki asz szikus operettekből. — 14,10:

Bemutatjuk Jean-Luc Ponty

„Mesék” című új lemezét. — 14,48: Régi zene. — 15,23: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat űj lemezeiből. — 16,20: Komjáthy György műsora. —16.50: Egészségünkért! — 17,00—17,30: Iskolarádió. — t7,30: Tenoráriák. — 18,01: Az új magyar zene a rádióban a közönség, a kritikusok és a Kórusok Országos Tanácsa 1985. évi dijáért.

— 19,05: Stílusgyakorlat. —

19,35: Kamarazene. — 20,18: A hét zeneműve. — 20,48: Közvetítés a genfi Nagyszínházból.

NYÍREGYHÁZI RADIO

17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. (A tartalomból: Programajánlat — Sporthírek — Hallgatóink leveleire dr. Kövét Antal válaszol — Fészekrakás ’86 (Pálfi Balázs) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Müsorelözetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne)

SZLOVÁK TV

1G.25: Hírek. — 16,30: Iskolatévé. — 16,50: Iránytű. —

17.40: Dokumentumműsor. — 1 18,20' Esti mese. — 18,30: Tele- , sport. — 18,35: A rendőrség ;

nyomoz. — 18,40: Az emberi t

kapcsolatokról. — 19,10: Gazda- • sági jegyzetek. — 19,30: Tv- , híradó. — 20,00: Mélységi re- : kord. Film. — 21,15: Híradó a t járási pártkonfereneiákról. — ' 21,40: A puskás ember. Film. — ' 23,05: Hírek.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: KÉK VILLÁM

Béke mozi de.: EGY TISZTA NO I—II. du.: ARANYOSKÁM. ,

Móricz mozi: A CAPA.

A tanszékvezető aranya

Fába faragja őseit

velődési napokon, s arany, ezüst és bronz díjat egyaránt kaptak a szakkör tagjai. Január közepétől ismét versenyre, kiállításra készül tanítványaival. A SZOT felhívására megyei és országos népművészeti kiállításokat rendeznek, ezeken szeretné közszemlére tenni élethűen ábrázolt figuráit.

(nábrádi)

Jelzik a kártevőt, vizsgálják a vizet!

Zacskó földdel

a növénypatikába

Január, február, itt a nyár — tartja a közmondás. S bál most „tombol” a tél, már a tavaszt várják a kiskerttulajdonosok, a díszkertkedve- lők, a zöldség-gyümölcs termesztők. Erre az időszakra készülnek a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság Korányi Frigyes utcai árudájában is.

Pásti Béla szaktanácsadó irányításával már újra működik a növénypatika, amely egyéves jubileumát „ünnepli”.

— Valójában növényegészségügyi rendelővé fejlődött. Egy év alatt legalább 250— 300 kiskerttulajdonos, zöldség-gyümölcstermesztő, dísznövénykedvelő keresett fel bennünket — tájékoztatott.

A növénypatikában tanácsokat adnak különböző növények gyógyításához, a növényi tápanyagok pótlásához, a különböző permetezésekhez, növényápoláshoz, a gyümölcsfák ültetéséhez egészen a szüretelés lebonyolításáig, a szobai dísznövények ápolásához, a díszkertek tervezéséhez, a disznóváHogy mi mindenre képes a plasztikai sebészet! A három hölgy egy és ugyanaz. Phyllis Diller 68 éves amerikai művésznő kétszer esett át plasztikai műtéten. A képen (felülről lefelé) az első műtét előtt és után, majd a második beavatkozás után látható.

nyék ültetéséhez, ápolásához stb.

Az idén tovább bővül a növényegészségügyi rendelő szolgáltatása. Újdonság, hogy például az almatermelők részére biztosítják a kártevők előrejelzését. Ezt a patikában táblán is elolvashatják majd az érdeklődők. Ismeretes, hogy gondot okoz a vízminőség és -összetétel ismeretének a hiánya. Ezen is segítenek, mert ingyen végeznek vízvizsgálatokat. S ha bárki bevisz vizet vizsgálatra, néhány nap múlva megtudhatja, milyen a víz összetétele, s a permetezéshez megállapítják a szerek szükséges arányát, keverhetőségét, hogy az valóban hatásos legyen.

Ha egy kiskerttulajdonos nem ismeri kertje földjének összetételét, egy zacskóba szed, s beviszi. A patika gondoskodik róla, hogy megvizsgálják savasságát vagy lúgosságát, mert ezek ismeretében végezheti el a szakszerű ültetést, bizonyos növények, díszfák, cserjék termesztését. Ezt is díjtalanul végzik a növényvédő, patikában. Ezeket a vizsgálatokat márciustól kezdik meg.

(farkas)

Disznótor a szervizben

Szokatlan látvány fogadta január közepén a Metripond szervizüzeme környékén megforduló fehérgyarmatiakat. A mérlegek között ugyanis feltűnt kora reggel egy disznó, amint a szerviz vezetője nagykéssel üldözte.

Az történt ugyanis, hogy a Metripond Mérleggyár szervizgyáregység fehérgyarmati ki- rendeltsége dolgozói gondoltak egy nagyot (közel 120 kilogrammot) , s vásároltak egy malackát Gonda József tarpai tsz- tagtól, s „kiszerelték”. A 20 tagú koUektíva minden tagja szabadságot vett ki erre a napra, s ott serénykedett a feldolgozásnál. A termékekből húsz (azonos tartalmú) csomag készült, s disznóságból kijutott mindenkinek. A kora délutáni végső munkálatokat szatmári csigalevesből készült ebéd zárta. A család pedig a hazavitt csomagokból szűrhette le a tanulságot: jól jártak. A csomag értékétől nagyobbnak tűnik viszont az a haszon, amely az eddigi munkakapcsolat mellett új lehetőséget teremtett egymás jobb megismerésére: a kollektíva kialakítására.

sen forgatta a figurát, s egyszeresük kigondolta: talán ő is tudna ilyet faragni. Tudott is. A véletlen sikeren felbuzdulva faragott egy parasztbácsit, az apjáról mintázta. Ez is reményen felül sikerült. Aztán sorra jöttek ki keze alól a parasztfigurák, csikósok, juhászok, történelmi és mesealakok és persze használati tárgyak „elevenedtek meg” szerszámai alatt. Kezdettől fogva a szatmári és a somogyi díszítőelemeket

Az erotikus táncosnő

Dél körül kopogtam be Ági szállodai szobájába. Még aludt. Az ajtót résnyire nyitotta ki, kérdezte, mit akarok. Mikor megtudja, hogy szeretnék róla írni, megkért, hogy fáradjak a presszóba, ott majd beszélgethetünk. Hamarosan megérkezik. A presszóban néhányan felismerik, összesúgnak. Elnézést kér, hogy megváratott, de mivel éjszaka dolgozik, reggel tovább kell pihennie. Kérdéseimre megfontoltan válaszol, szemérmesen viselkedik. Bemutatkozáskor egy- szuszra mindent elmond magáról, amit fontosnak tart. Megtudom, hogy két éve érettségizett Pesten a Madách Gimnáziumban, de már férjes asszony és nyár óta táncol hivatásszerűen.

— Árulja el, diákkorában is erről álmodozott?

— Hatéves korom óta tanulok klasszikus zenét. Zongorista szerettem volna lenni. De le kellett mondanom róla. Azért a táncolás sem félresiklás. Sokáig jártam jazzbalettre, táncolni remek dolog. Tizenhat éves koromban ismerkedtem meg a férjemmel, aki rockzenész, a Hipnózis együttes vezetője, így hamarosan én is otthonosan mozogtam a művészvilágban.

Némi tűnődés után talán a maga meggyőzésére is hozzáteszi:

— Szerencsés dolog, ha az ember fiatalon színpadra kerülhet. A férjem is támogatott ebben.

— Milyen érzés volt, amikor félmeztelenül először mutatkozott a színpadon — szegezem neki a kérdést.

— Budapesten a Víg Matrózban léptem fel először

nagyon hálás közönség előtt. A taps átlendített a bemutatkozáson. Amikor táncolok, önmagamat adom. Mikor a színpadon vagyok, az nekem teljes kikapcsolódás, megfeledkezem mindenről.

— Erotikus töltet nélkül is lehetne talán táncolni — kellemetlenkedem.

— Lehetne, de úgy szinte lehetetlen elhelyezkedni. Nekem úgy tűnik, hogy a vendéglátóhelyek főnökei jobban igénylik a meztelenkedést, mint maga a közönség. Sejtelmes, áttetsző ruha talán jobban megmozgatja az emberek fantáziáját. Mindenesetre én sem akarom sokáig csinálni, most alapozzuk a férjemmel a jövőnket, szeretnénk majd együtt fellépni egy jó show-műsorral, de ehhez még sok minden kell.

— Egy fiatal hölgy, pláne aki mutogatja magát, az éjszakai életben olykor zaklatásnak is ki van téve. Nem kellemetlenkednek a férfiak önnel?

— Nem, mert a műsor után azonnal felmegyek a szobámba, a megjegyzéseket igyekszem nem meghallani. Ha valami bántót mondanak, az inkább arra vet rossz fényt, aki mondja. Persze hízelgő dolgokat is közölnek. Nyíregyházán a Korona bárjában kaptam pályafutásom legszebb bókját; csak néhány szó volt az egész, de nagyon jólesett. Szép volt Ágnes! — csak ennyit mondtak.

— Ugye kiírhatom a teljes nevét?

— Természetesen. Szarka Ágnes vagyok.

(bodnár)

A csodálkozva szemlélődő azt hiszi, hogy a fából faragott paraszt bácsi mindjárt megelevenedik és megpödri a bajuszát. Szinte hallani lehet, hogy a vándorlegénynek suhog a porlepte köpenye. Azt is hihetjük, hogy a hosszú hajú férfi nem fából van és mindjárt belecsíp a mellette áLló nőalakba. Ilyen meggyőzőek dr. Gyovai Ernő fából készült alkotásai. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskola tanszékvezető tanára a nyíregyházi otthonában — és a főiskolán — mindössze öt évvel ezelőtt próbálkozott faragással. Ma már nemcsak |ta- nárként, fafaragóként is ismerik szerte a hazáiban.

Szinte a véletlennek köszönheti, hogy felfedezte, illetve felfedezték kézügyességét, művészi hajlamát. Bő öt éve a Balaton mellett nyaraLt és vásárolt egy faragott busó álarcot. Szünidő lévén ráérőhasználja. S hogy honnan van a népi ihletése? Elsősorban a gyermekkora világából. Tanítványainak többsége falun lakó. Tizenhárom éve munkásőr, s gyakorlatokon, foglalkozásokon társadalmunk minden rétegének képviselőivel találkozik.

Szívesen használja a diófát és a szilvafát. Alapképesíté- se: gépészmérnök. így érthető, hogy vágó-daraboló gépét kifejlesztette, tökéletesítette. A főiskolán fiatal híveket is toborzott a népművészetnek. Megalakította a fafaragó szakkört, amelynek most tizenegy tagja van.

Az első nagy közönségsikert

1983-ban aratta, amikor a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium országos agrár közművelődési napokat rendezett. Itt egyik kiállított műve arany oklevelet kapott. Tavaly az általa vezetett szakkör szerepelt a közmű