Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. január 17. Először együtt nyolcon Festmények, fotók, ipar- művészeti alkotások együttes bemutatójára készül a vásá- rosnaményi művelődési ház. Egy debreceni alkotócsoport tagjainak munkáival ismer­kedhetnek meg az érdeklődök január 20—február 9 között a művelődési ház kiállítóter­mében. A tárlat érdekessége, hogy a nyolc alkotó most először állít ki együtt, ko­rábban más kollektívákkal vagy egyéni kiállításon sze­repeltek. Az évtizedes barát­ságok, egymás kölcsönös meg­becsülése és az alkotókedv inspirálta végül a tárlat megrendezését. A kiállítók: Fekete Borbála, Holb Mar­git, Madarászná Kathy Mar­git, Sajó Jolán, Sipos Zsófia, Szabó Antónia, Tóth Irén és Török Anikó. „Bizonyára sok nézőt mfegérint majd a tárlat gazdag érzelemvilága — ami nőkről lévén szó — csöppet sem meglepő” — olvastuk a kiállításra invitáló ajánló­szövegben. A tárlat hétköz­nap reggel nyolctól, szom­baton és vasárnap kettőtől este nyolcig látogatható, az alkotások a helyszínen meg­vásárolhatók. Irodalmi presszó Nyüasy Balázs költővel, kritikussal találkozhat a kö­zönség az Irodalmi presszó következő matinéján. A sza bolcsi kötődésű költőt a má­sodik kötetének megjelenése alkalmából Jánosi Zoltán fő­iskolai tanársegéd mutatja be. Házigazda: dr. Katona Béla. Az irodalmi matiné ja­nuár 19-én 10 órakor kezdő­dik a Korona bárhelyiségé­ben. Vásárosnamény: AZ ÉV ELSŐ SZOBRAI. A Képzőművészeti Kivitelező Vál­lalat Népstadion úti műtermében készülnek az év első szob­rai. Az új szobrok, köztük Széchenyi István portréja, a belvárosi Ferences templom angyalfignrái, az év első ne­gyedében kerülnek felállításra a fővárosban. (MTI Fotó — Pintér Márta felvétele) A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház program­jából: Pénteken 17-én délután három rendezvényre várják az érdeklődőket. A Lenin té­ri kiállítóteremben nyílik meg.ai Szovjetunió népművé­szeinek kiállítása, amelynek anyagát a Kárpátontúli terü­leten élő művészek alkotá­saiból állították össze. A tárlat február 2-ig látható. Ugyancsak háromkor, a hangversenyteremben mu­tatják be a Móricz Zsigmond Színház fiatal művészeiből alakult csoport tagjai Csukás István: Ágacska című mese­játékát, amelynek megtekin­tését az ifjúsági közönségnek ajánlják. Háromtól a fonoté- kában gyermekfoglalkozás lesz. Szombaton, 18-án öttől a hangversenyteremben mu­tatkoznak be a Honvéd utcai művelődési ház mozgáskul­túrával foglalkozó csoportjai. Este héttől tizenegyig szól a zene a nosztalgiadiszkóban. Vasárnap délelőtt kilenc­kor kezdődik a társastánc­tanfolyam az úttörőházban. Tíztől ugyanott a Bessenyei Színkör előadásában a Ha­mupipőke című zenés mese­játékot láthatják a gyerekek. Este hétkor ismét jelentke­zik a Hangsúly című hangos Irodalmi folyóirat. A kama­rateremben elhangzó műsort a nyíregyházi rádió egy ké­sőbbi időpontban sugározza. Hétfőn. 20-án délután fél négytől ötig várja a pszi­chológus mindazokat, akik lelki' tanácsért szeretnének hozzá fordulni. A tanácsadás színhelye az épület 32. ter­me. Szerdán, 22-én újra szín­re kerül az Ágácska című mesejáték, délután fél négy­től a hangversenyteremben. Ezen a napon öttől hétig ad tanácsokat a pszichológus. Csütörtökön, 23-án este hattól tízig várják a közön­séget a videodiszkós bemu­tatóra a klubkávéházban. Este héttől az egyik legnép­szerűbb popsztár, Vikidál Gyula és a P. Box koncert­je lesz a könnyűzenei élet egyik kiemelkedő eseménye. Színháznaptár (---------------------------------\ Könyvajánlat Nézeteltérítés Sándor György egyszemé­lyes színháza fogalom. Az egyetemek, főiskolák nagy előadói mindig megtelnek, hia az országjáró ,,hum orális tia” valahol önálló estet ad. Utóbb a televízió is fölfedezte, és több műsorát is közvetítette. Karácsony előtt ,.Lyukas- óra” címmel hanglemeze je­lent meg, a napokban pedig hét előadóestjének szöveg­könyve látott napvilágot. I Sándor György most sem tagadta meg önmagát. A Né­zeteltérítés című könyve expressz Levélre emlékeztet, s a szerző által írt fülszöveg is mindjárt meghökkenti az olvasót: „Feladhatja magát az ember? Persze. Én is . . . nem volt pénzem vonatra, és így feladtam magam portó­san csomagban. De hiába ér­keztem meg, egy csomag nem válthatja ki önmagát, mert ha elhagyja magát, megszű­nik csomag lenni”. Nehéz, gondolkodásra kész­tető szöveg. De aki képes beállni a sándorgyörgyi hul­lámhosszra, bizony nem bán­ja meg. Remekül szórakozik a filozofikus mélységű, (szi­porkázó szófordulatokon, nyakatok ért ötleteken és szó­vicceken.. S mikor megadtuk magunkat az önfeledt neve­tésnek, s rekeszizmunk is kifáradt, Sándor György vá­ratlanul letompítja a hang­ját, és elmond valami na­gyon fontos dolgot, amibe öeleborzong az ember. Intel- íLektuáMs humor a Sándor Györgyé, ami most megje­lenít könyvében is jól érvé­nyesül. (Magvető Kiadó. 19&5) (bodnár) V______________ Széles körű repertoárja van most a Móricz Zsigmond Színháznak, talán soha eny- nyi darabot nem tartott még egyszerre műsoron a társu­lat. Bizonyítja ezt a most következő hét is: hét darabot láthat a közönség. Utolsó előadásához érke­zett Grillparzer szomorújáté­ka, ma január 17-én este kerül utoljára színre a bér­leti előadások keretében a Bancbanus. Erre az előadás­ra a Vörösmarty és a Bajor bérlet érvényes. Ez idő alatt egy tájelőadást is megtarta­nak: Vásárosnaményban Goldoni vígjátékát, A hazu­got játsszák. Szombaton, 18- án délutánra gyermekkö­zönséget várnak a Ludas Matyira, amelyet háromkor kezdenek. Este a Csortos-Ta- mási bérletben Németh László drámáját, a Galileit adják elő. Űjabban vasár­nap is látogathatja a közön­ség a színházi előadásokat, a nagy érdeklődésre való te­kintettel a Bástyasétány 77 délután háromtól és este hét­kor lesz műsoron. Hétfőn a társulat egy része Sátoralja­újhelybe utazik, ahová a Tüskerózsa című mesejáté­kot hívták meg két előadás­ra. Kedden és szerdán ismét a Galilei következik, 21-én a Kossuth, 22-én az Ady bér­letben, ezenkívül kedden stúdióelőadás is lesz: a Stú­diószínpadon a Julié kisasz- szonyt mutatják be. Csütör­tökön, 23-án este a Bástya- sétány 77 szerepel a műso­ron, a József Attila bérlet­ben. ★ A legutóbbi premiereken egy mesejátékkal és egy nép­szerű, vidám, zenés darab­bal jelentkezett a színház. Most újabb színt hozva me­gyeszékhelyünk kulturális életébe, az előbbiektől telje­sen elütő stílusú mű bemu­tatójára készülnek. Gorkij: Nyaralók című művét Sala­mon Suba László rendezi, a főbb szerepekben Gerbár Ti­bor érdemes művészt, Varjú Olgát, Schlanger Andrást, Safranek Károlyt és Juhász Györgyöt láthatja a közön­ség. A díszleteket — vendég­ként — Bálint Ádám, a jel­mezeket Mialkovszky Erzsé­bet tervezi. A bemutató feb­ruár közepén lesz. Fakultáció? Igen! Nyirbogdányi tapasztalatik Önmaguknak, szabad aka­ratukból választják a diá­kok, hogy azután ugyan­olyan kötelezettségekkel járjon, mint bármelyik más tantárgy. Leegyszerűsítve ez az általános iskolákban a fakultáció. Amikor 1985 májusában a nyirbogdányi iskolában jártunk, a peda­gógusok és a diákok közö­sen azt keresték, a helyi adottságoknak megfelelően melyek legyenek a szaba­don választható tárgykörök. Azóta ki-ki letette a vok- sát, a hetedikesek döntöt­tek, mivel szeretnének fog­lalkozni az alapóraszámon felül. A hótól fehérlő januárban arra voltunk kíváncsiak, mi­lyenek az első tapasztalatok. Pesti Tiborné igazgatónő ál­talános helyzetképet adott. A negyvenöt hetedikes ér­deklődése, továbbtanulási szándéka szerint öt fakultá­ció közül választhatott. A számítástechnikai ismerete­ket és a mezőgazdasági gép­javítás alapjait üzemekben oktatják, míg a kémiához, magyar irodalomhoz kötődő fakultáció óráit a háztartási ismeretekhez hasonlóan a tantermekben tartják. AZ ÖNISMERET FONTOSSÁGA — A választást a tanulók­ra bíztuk, és a tapasztalatok néhány esetben azt mutat­ják, a tudatosabb tanári irá­nyításra a jövőben nagyobb szükség lesz — folytatta az igazgatónő. — A gyerekeknek nincs elég önismeretük, más­részt a fakultációról sem sejtettek előre mindent. A számítástechnikáról például néhányan azt hitték, egyet jelent a videojátékkal. Csa­lódtak. Kivétel talán Szőlősi Csa­ba meg Farkas Attila. Ök tudták, mire vállalkoznak. Könnyű nekik, mondhatják osztálytársaik, hiszen a kő­olajipari gyártelepen lakó di­ákok évek óta látogathatják az ottani számítástechnikai kört. A két hetedikes fiú is- megismerte a BASIC-nyelv alapjait, számukra a fakultá­ció az ismétlést, az elmélyí­tést jelenti. SEQLT A GYÁR A fakultáció óráit össze­vonták, tömbösítették. így minden második héten há­rom-három órát tölthetnek a diákok a kiszemelt téma­körökkel. Hosszú azonban az idő a foglalkozások között, a gyakorlásra nincs elég mód. A nyirbogdányi iskolában éppen ezért számítástechnika termet kívánnak berendezni. A Kőolajipari Vállalat tiszai gyáregységének helyi gyárte­lepe támogatja a tervet: a kicserélésre érett kompute­reit átadja az iskolának. Hogy a számítógépek ke­zelése ne maradjon a felső tagozatosok kiváltsága, janu­árban a nyirbogdányi műve­lődési házban megszervezték a Mikro-clubot. Erről a klubvezető, Szathmári Rudolf matematika-fizika szakos ta­nár beszélt: — Negyedikes, ötödikes, hatodikos gyerekek jelent­keztek, hetente kétszer lesz­nek foglalkozások. Eseten­ként tíz gyerek, egy Com­modore—64 számítógép, ami rossz arány. Játékos formá­ban azonban így is megpró­bálkozhatnak a programo­zással, alapot szereznek a fa­kultációhoz. A nyirbogdányi Kossuth Tsz Kapás-tanyai gépjavító műhelyében tartják a mező- gazdasági gépszerelői fakul­tációt. Nagy Mihály és Ma­kara Attila egy osztályba járnak. Derűs arccal idézik fel, hogy az MTZ motorjá­nak szétszerelésénél segéd­kezhettek, a lemezvágás, sze­gecselés nem is olyan nehéz, ha szakértelemmel forgatják a kezek a szerszámot. Olykor belefeledkeznek a munkába, izgalmukban olajos kezüket nadrágjukba törlik, amiért otthon nem jár dicséret. HULLADÉKBÓL KISMOTOR — A munkaruha bizony hiányzik — erősíti meg Sztru- hár Sándor matematika-fizi ka szakos tanár, fakultáció- vezető. — A tsz sokat segít, autóbusz hozza-viszi a tanu­lókat. A tematikával alkal­mazkodunk a munkájukhoz. Most a téli nagyjavítások, karbantartások idején többet járunk ki, az elméleti része­ket átütemezzük. Övakodok is a száraz magyarázatoktól, kint a gépek mellett keve­sebb szóból is többet megér­tenek a gyerekek. A szemléltetés fontos, és hogy legyen elég szemléltető­eszköz, ezért a hetedikesek a gépműhely körül gyűjtik a vashulladékot. Az árán kis­motort vesznek, hogy a tíz legényke annak szerkezeté­vel, működésével is megis­merkedhessen, és esetleg az MHSZ-en keresztül a jogo­sítványt is megszerezhesse. Reszler Gábor Leltár „A vásárlók nem szeretik a leltárt, amit pedi^ normális esetben mindössze évente két­szer tartunk, mégis naponta előfordul, hogy a zárt ajtók láttán azt mondják az embe­rek : már megint leltároznak.” A keddi lapunk második ol­dalán olvastam ezeket a szava­kat, amelyeket a bátorligeti bolt leltárvezetője mondott az újságírónak, s azóta is gon­dolkodom: vajon ő — mint a leltárvezető — szereti-e a lel­tárt. ha mint vásárló találja szemben magát a „Leltározás miatt zárva” táblával. A vá­lasz nyilván nem, hiszen aki vásárolni akar, azt szeretné, ha nem kellene több boltba is elmenni, mindjárt megvehetné amit akar az első helyen, kü­lönösen, ha arról a helyről, ar­ról a boltról van szó, amelyik­ben rendszeresen vásárol. Voltaképpen nem is amiatt ültem írógép mellé, hogy ezt elmondjam, alighanem eszébe jut egy leltározás láttán ez mindenkinek, inkább arra sze­retném felhívni a leltárvezető — és sok leltárvezető — figyel­mét, ami a nagy AJBC-kben, áruházakban évek óta tapasz­talható, Nyíregyházi példákat hozok, hisz ezeket ismerem a hétköznapokból, ezeket a lel­tárakat látom, illetve nem is látom, mert nem a szemem, a vásárló szeme előtt csinálják. Kérdeztem a Nyírfa áruház igazgatóját: ők mikor leltároz­nak? Megnyugtatott, hogy már vége, egy szombaton ottmarad­V ___________________________ tak zárás után, dolgoztak egész vasárnap, s csak akkor mentek haza, amikor elkészültek, így hétfőn reggel — mint máskor kinyithatják az áruház kapuit, a vásárló észre sem vett sem­mit. Legfeljebb azt láthatták az egészből, hogy a járműal­katrész osztályon és a méter­áruknál leltároztak egy fél na­pot, ezeken a helyeken a mil­lió apró cikk, illetve a sok vég lemérni való anyag számbavé­telére nem volt elég a szombati zárástól a hétfői nyitásig az idő. Hozhattuk volna ide példá­nak akár a Kelet áruházat, akár a Centrumot, vagy a- nagy, sok ezer féle árut kíná­ló ABC-ket, a legtöbb helyen megoldották a leltárt a nyit­vatartási idő csorbítása nélkül. S aki ezt tudja, joggal teszi fel a kérdést: miként; lehetséges, hogy egy 15 milliós készletű bolt nem zár be, egy háromszáz ezer árukészletű bolt pedig négy-öt napig tart zárva a leltár miatt? Tudom, mert megkérdeztem: egy ilyen nagy boltban annyi brigádot alakíthatnak, ahány főnök és helyettes van, s akár öt-hat brigád is végezheti egy­szerre a leltárt, a kis boltok­ban pedig — ahol egy főnök, legfeljebb egy helyettes van — ott ők végzik a leltárt, s rá­juk ügyei a leltárellenőr. Ám a négy-öt nap így is sok. Ilyenkor nem csak nyolc órát kellene dolgozni, (mint ahogy legtöbb helyen túlóráznak is), mi több segítenek a központi adminisztráció dolgozói is —, mert ezt kívánja a vásárlók érdeke. És — mert a zárvatar- tás csökkenti a forgalmat — ezt kívánná a kereskedelemé is. B. J. Pornó a pincében Egy asszony telefonon be­jelentette a Budapesti Rend­őr-főkapitányság ifjúságvé­delmi osztályán, hogy a fő­város egyik pinceklubjában a videokészüléken horror- és pornográf filmeket vetítenek. Az ő gyereke is járt ott, és a látottak nagyon megviselték. — Egy este elmentünk eb­be a pinceklubba — emléke­zett vissza Simon Ferenc hadnagy, az ifjúságvédelmi osztály bűnügyi nyomozója. — Körülbelül kétszázan szorongtak a helyiségben. Éppen egy James Bond-fil- met vetítettek. Ezekről tudni kell, hogy bizony akad köz­tük szovjetellenes is. Előkerí­tettük a klubvezetőt, és in­tézkedtünk, hogy a vetítést hagyják abba. — Kértük a videokészülék és a kazetták beszerzési pa­pírjait, a vetítési engedélyt. Mivel nem volt engedélyük és a készülék származását sem tudták hitelt érdemlő­en bizonyítani, a gépet és ti­zenegy horror-, szex- és ak- ciófilm-kazettát lefoglaltunk. Két személy ellen sajtóren­dészeti vétség, három sze­mély ellen sajtórendészeti szabálysértés miatt feljelen­tést tettünk. A klubvezető munkahelyi felelősségre vo­násban részesült, s a klub el­lenőrzését megszigorították. A video rövid idő alatt meghódította a közönséget. A videózás természetes igény, s például oktatófilmek vagy pozitív tartalmú szórakozta­tó filmek vetítése, nézése ese­tén helyeselhető. Az arra il­letékes állami szervek a meg­felelő feltételekről igyekez­tek is gondoskodni. A MO- KÉP-től például bárki köl­csönözhet kazettát. A nyil­vános vetítéshez természete­sen engedély kell. Vizsgálják a videokészülék származását: előfordult, hogy az üzletvezető lopott készü­léket vásárolt, vagyis orgaz­daság bűntettét követte el. A filmek, kazetták eredetét és témáját a büntetőjog szaka­szai szerint bírálják el. A szex témájú például a Btk. szerint a közszemérem meg­sértése törvényi tényállását valósíthatja meg, a politikai­lag nem kívánatos tartalmú kazetta vetítése pedig izga­tást jelenthet. Az illegális videózok az első intézkedéseket követően a rajtaütésszerű ellenőrzést próbálták hatástalanítani. Ha gyanús gépkocsit láttak, azonnal befejezték a vetí­tést. — Ezután önkéntes rend­őröket ültettünk a közönség közé. Amikor az inkriminált kazetta került műsorra, egyikük telefonált nekünk, mi azonnal a helyszínre men­tünk, az ott lévő önkéntes rendőrök pedig meggátolták a bűnjelek eltüntetését. Koordinált rendőri mun­kával az illegális videózás túlburjánzásának sikerült gá­tat vetni. Továbbra is szá­molni kell azonban az or­szágba becsempészett kazet­ták esetenkénti műsorra tű­zésével. Az ellenőrzések, in­tézkedések fenntartása tehát most is indokolt. S*. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom