Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-10 / 289. szám
1985. december 10. Kelet-Magyarország 7 Majd ha fagy... Kertünk téli védelme Itt a tél, kertünkben sok kárt tehet. Előzzük meg a bajt, óvjuk növényeinket a fagytól. A fagyvédelemnek ki kell terjedni a gyümölcsösre, a szőlőre, a fagy- érzéken y évelőkre, az évelő dísznövények legtöbbjére, valamint a mediterrán származású, de szabadban tartott fagyérzékeny növényekre. Amikor az újonnan telepített csemetefák törzsét csomagolópapírral gondosan batakarjuk, nem csupán a téli hidegek ellen védjük. Főleg erdő melletti gyümölcsösökben, kemény teleken, a nyulak és az őzek tetemes kárt okozhatnák a fiatal csemeték törzsének és vesszőinek körülrágásával. A takarásra megfelel a közönséges csomagolópapír. A törzset egészen a ko- 1 róna elágazásig gondosan tekerjük körül a papírral és spárgával kössük át. A törzs takarására ne használjunk szalmát vagy kukoricaszárat, mert ezekben számos kártevő és kórokozó áttelelhet. A szőlő takarásakor a tőhöz annyi földet húzzunk, hogy legalább 50 centiméter magasan védje a tőkét | a fagytól. Tavasszal, a nyi- j tás idején a földet el kell f távolítani, mert ellenkező I esetben a rügyek kipállhat- | nak. Az újonnan telepített évelőket (tulipán, jácint, nárcisz stb.) és a díszfüveket, a szabadban .telelő babér-, füge-, gránátalmabokrot szintén takarni kell. Az éve- velőknek eLég 4—5 centiméter vastag érett, vagy félig érett komposzttakarás. A fagyra érzékeny bokrokat puha spárgával lazán kössük össze, majd az egész bokrot burkoljuk sátorsze- rűen, több rétegű csomagolópapírral, esetleg kilyuggatott, használt fóliával. Ezt ismét kössük át, hogy a szél le ne tépje, majd a bokor aljához húzzunk száraz, egészséges avart. A fagyérzékeny fügét hasonló módon takarjuk. A visszafagyott füge ugyan újra kihajt tavasszal, de a növényt több évre visszaveti. Fagyvédelemre szorul a fűszercserje, a gránátalma és a legtöbb mediterrán növény. V-----------------------------— A pamapafű szép, ezüstös bugáit, ha eddig nem tettük, most azonnal szedjük le. A vázában akár víz nélkül is szép szobadísz még hosz- szú időn keresztül. Ezt a szép, igényes díszfüvet takarás nélkül még az enyhébb telek is meggyötrik. A lombozatot 40—60 centiméter magasságban kössük össze. (Ezzel akadályozzuk meg, hogy a téli csapadék a tő közé jusson.) Ezután 10 centiméter vastagon takarjuk szalma-, széna- vagy avarréteggel. A védőréteget is külön kössük át. Papírból vagy ponyvából, esetleg használt zsákvászonból alakítsunk ki a növény méretéhez igazodó kúpot, amelyet húzzuk a már betakart tőre, így a csapadékot könnyen elvezethetjük. Ezt : segíti elő az is, ha a tő köré földet húzunk. Tavasszal a védőburkot távolítsuk el, a teljesen száraz részeket vágjuk le. Az örökzöldek többségét | megvédhetjük, ha bőséges I öntözés után a növényt kö- | rülbelül egy méter átmérőjű körben őszi lombbal, vagy félig érett komposzt- tal, esetleg szalmával, tö- rekkel takarjuk. A könnyű, nagy térfogatú takaróanya- | got néhány ásónyi földdel is rögzítsük, hogy a szél el ne vigye. Így az idősebb örökzöldek esetében megakadályozzuk a gyökerekkel sűrűn átszőtt talajréteg át- fagyását. A fiataloknál pedig, amelyek még nem gyökeresedtek meg kellően, a gyökerek számára kedvező mikroklímát teremtünk. Az egyes töveket a következő évi csapók magasságáig töltsük fel. Arra vigyázzunk, hogy a föld ne legyen göröngyös, mert így a fagyvédelem nem elég hatékony. Takarás előtt alaposan kapáljuk meg a rózsa talaját, hogy morzsa lékony földdel vehessük körül a tövet. A magas törzsű, fagyérzékeny rózsa takarása akkor okoz gondot, ha nehe- zgn lehet a földig hajlítani a' fácskát. Ezt nagyon óvatosan és fokozatosan végezzük, hogy ne roppanjon meg a törzs. Ha a lehajlí- tást nagyon kockázatosnak ítéljük, ne erőltessük, inkább takarjuk szalmasap- kával a rózsát, a törzset pedig külön, több rétegű csomagolópapírral. T. E. _____________J Hámozott alma utcahosszat A tuzséri főutcán messziről észrevenni a műanyag zsákokba szépen csomagolt hámozott almát. Az egyik összerakott zsákkupacnál Eszenyi Sándorné várakozott lányával a Nyíregyházáról érkező teherautóra. Az al- mahámozásról mondja: — Az idén tizenöt mázsa almánk termett a házunk mögötti kiskertben. Sajnos nem lehetett exportra szállítani mindet, így összefog a család és esténként, vagy amikor ráérünk hámozzuk és felezzük az almát a Nyíregyházi Konzervgyárnak. Jól jön egy kis nyugdíj kiegészítés. Hár- man-négyen este akár a nyolc mázsát is meg tudjuk hámozni. Egy kiló hámozott almáért — most november végétől — tizenegy forintot fizetnek. Császár Csaba KISTERME K-KISKERTEK *41:1.Mi.jf derült, A zajos erjedés után az új bor lassanként megtisztul, de nem mondhatjuk késznek, mivel illata és zamata még nem alakult ki. íze eleinte csípős. Az új bor, ha levegővel érintkezik, avagy melegebb hőmérsékletű helyiségbe kerül, megzavaroso- dik, színét és tisztaságát elveszti, erjedni kezd, ha cukor iá van benne. A bort ilyen állapotában fogyasztásra nem használhatjuk. Megfelelő kezeléssel azonban a bort olyan változásokon és átalakulásokon visszük át, melyek' után a jó íz-, illat- és zamatanyagai kialakulnak. Ekkor a bor már érett, palackérett, készre kezelt. A bor kezelésénél arra törekszünk, hogy érettsége a körülmények szerint rendes időre, minél előbb bekövetkezhessék. A bor fejlődésére és eltartására lényeges befolyást gyakorol a pince. A jó pince fogalmát meghatározó tényezők: annak fekvése, talaja, mélysége, levegőjének száraz vagy nedves volta. Mindezek függvényeként adódik a pince hőmérséklete, annak téli-nyári ingadozása. A bor kezelésénél véleményem szerint — tapasztalatom is igazolja — igen lényeges szerepet tölt be a hordó és annak kezelése, tisztán tartása. Üj hordók, használt hordók és a hibás vagy beteg borok hordóinak előkészítése, ki- kezelése hihetetlenül nagy szerepet játszik a bor kezelésében. | A fejtés A bor kezelésénél első és legfontosabb munka a fejtés. Ezzel a művelettel segítjük legjobban a bor fejlődését, érését. A legtöbb egyéb pinceművelet is a fejtéshez van kötve. Fejtésnek nevezzük azt a pincemunkát, amellyel elválasztjuk a bort a leülepedett seprőtől, vagy aljtól. E.; a fejtés első célja, a másik célja az, hogy levegőt juttassunk a borba, hogy az érlelje, fejlessze. Fejtés előtt ajánlatos vizsgál-^ ni a fejtendő bornak a barnató- résre való hajlamosságát. Ez határozza meg, hogy nyílt fejtést, vagy zárt fejtést végezzünk. A bornak barnatörésre való hajlamosságát úgy vizsgáljuk, hogy egy tiszta üvegbe, vagy kehely pohárba öntünk a vizsgálandó borból, azt a konyhában tartjuk és figyeljük. A bor színe a pohárban, az oxidáz enzim hatására világostól csokoládészínűig barnulhat. Először a bor tetején egy vékony színes gyűrű képződik, mely egyre szélesedik, végül a pohár aljáig elszíneződik <barnul). Ez esetbén a vizsgált bor hajlamos - a barnatörésre. Miért fontos ezt tudni? Á fiatal bort csak ez esetben fejtjük zártan, kénezett hordóba (ezek a borok rothadt szőlőből készültek) . Fejtés előtt hektoliunénként 5—10 gramm kálium-matebiszul- fittal (borkén) kénezünk. Erős barna szín esetén 10—15 gramm borként adagolunk hektoliterenként. A borként kimérés után 1.2—1 liter fejtendő borban feloldjuk és a kikénezett hordóba öntjük, amint fejtés közben a bor már az üres. kezelt hordóba folyik. Ily módon a törést okozó anyagot elpusztíthatjuk és a bor megjavul. A további fejtéseknél az ilyen borokat is nyíltan fejtjük és szellőztetjük. Szabály, hogy ha a barnatörésre való hajlamosság nincsen — a fiatal borokat először nyí-lt, minden további fejtést zárt fejtéssel végezzük. I Nyílt és zárt fejtés Tiszta pálcát dugunk a hordó aljáig. Ez mutatja, hogy milyen vastag a seprő. A pálcához erősítjük a szívócsövet úgy, hogy az kicsit magasabban helyezkedjen el a seprő felett. A bort előbb egy karmentőbe. vagy kádba folyatjuk és innen töltögetjük át az előkészített hordóba. Hogy a levegővel még tökéletesebben keveredjen a bor. tanácsos a bort egy öntöző rózsán átereszteni. Ha szivattyúval fejtünk, abban az esetben a bon a hordóból a csapon át a kármentőbe fejtjük és onnan szivattyúzzuk a másik hordóba. Mint előbb említettem, a barnatörésre való hajlamos, új borokat fejtjük zártan és azokat az idősebb borokat, amelyek eleget oxidálódtak, ezt úgy végezhetjük, hogy a szivattyú szívócsövét rácsavarjuk a hordóban lévő csapra és a bor úgy halad át a szivattyún, hogy a bor közben levegővel nem érintkezik. Zárt fejtésnél a nyomócsövet a hordó aljáig eresszük le. A fejtés előtt kénezett hordóban a kén-dioxid, mely nehezebb a levegőnél, a hordó alján helyezkedik el. A csőből folyó bor alulról levegővel való nagyobb érintkezés nélkül emelkedik felfelé, maga előtt terelve a kén-dioxidot. így igen kicsi a levegővel való érintkezése. Kisebb mennyiségű bor esetén a fejtést végezhetjük átlopózással, vagy gumicsővel (szívócső), természetesen ügyelni kell a gravitációra. A fejtéseknél vigyázni kell arra, hogy a tiszta bort minél pontosabban válasszuk el a seprőtől. * Az első* fejtésnél nem törekszünk a teljes tisztaságra, mégis vigyázni kell, hogy a borban a seprő jól ülepedett, jól elválasztható legyen. A következő fejtéseknél már a bort teljesen tisztán választjuk le. Átfej tésícor tgy pohárral állandóan vizsgáljuk a bort — különösen, amikor már . az aljhoz közel . erünk —, s1 amint1’a kifolyó bor homályosodat kezd, azt azonnal külön fogjuk fel. Ezt a zavaros KERTTERVEZÉS Mennyire a mezsgyehatártól ? Azok, akik idén, vagy kora tavasszal gyümölcsfákat kívánnak ültetni már elvégezték a talajmunkát, az alapozó trágyázást, és most kijelölik a gyümölcsfák helyét. A kerttervezés nemcsak jelentős figyelmet, de a mezsgyehatárra vonatkozó jogszabályok ismeretét is megkívánja. Vissza-visszatérően a szabványokkal ellentétes ültetési mód számos vitára, perlekedésre ad okot. A gyümölcsfák, illetve gyümölcsbokrok telepítését a mezsgyétől egy 1970-ben kelt MÉM-rendelet szabályozza. E rendelet értelmében a telek- tulajdonosok az előírt legkisebb telepítési távolságokat kötelesek megtartani az ingatlan határától. Amennyiben a telek belterületén, vagy zártkerten belül Van, úgy a szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs, vagy bokor (élő sövény), esetén az ültetési távolság telekhatártól fél méter. Három méternél nem magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében egyméteres távolságot kell hagyni. A három méternél magasabb gyümölcsösöket (egyéb fát, bokrot) a telekhatártól két méterre ültethetjük. Külterületen vagy zártkerten kívül változik a távolság. Gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növényt, szőlőt, köszmétét, ri- bizkét, málnabokrot 80 centiméterre ültethetünk a telekhatártól. Minden más gyümölcsbokrot (naspolyát, mogyorót stb) a mezsgyevonaltól két méterre telepíthetünk. Birsalma alanyra oltott körtefa, őszibarackfa esetében két és fél méterre, törpe alanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében három és fél méterre kell növeíni a távolságot. Vadalanyra oltott alma-, körtefa, továbbá kajszi esetében a távolság négy méter, cseresznyefát, a mezsgyétől öt méterre ültethetünk. Hogy a szomszéd kertjét ne árnyékolja, a dió- és gesztenyefát, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfát a telekhatártól nyolc méterre ültethetjük. Előírja a rendelet, hogy külterületen (zártkerten kívül), ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert, úgy gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével az egy méternél magasabbra nem növő bokornövényeinket a mezsgyehatártól 80 centiméterre ültetjük. 2 méternél nem magasabbra növő bokrok esetében a távolság 1 méter húsz centiméter, két méternél magasabbra növő bokrok esetében az ültetési távolság két méter. Fák esetében az előírás mindenkor nyolc méter. Arra is gondolni kell, hogy közút és vasút mentén, minden gyümölcs- és egyéb fát, bokrot, — amely nem nő három méternél magasabbra — a telekhatártól egy méterre lehet ültetni, három méternél magasabbra növő fákat és bokrokat három méter távolságra szabad ültetni. (Dr. Széles Csaba) száraz aljbort és az üledéket megszűrjük és a megszűrt tiszta bort a többi tiszta borhoz-öntjük. I Seprő- leválasztás Mindezek ismerete után adódik a kérdés, hogy mikor kell a bort a seprőjéről először fejteni? Általános szabály, hogy a bort a seprőjéről le kell fejteni. amikor megszűnt az erjedés és a seprő eléggé leülepedett. Téves az a felfogás, hogy a bort sokáig kell meghagyni a seprőn, vagy a törkölyön, hogy azokból Ízt és zamatot nyerjen. ,.Seprő a bor anyja” — ilyen közmondás is járja és e mondás alapján fejtés nélkül a seprőről fogyasztják el mindvégig a bort. Az erjedés befejezése után az élesztősejtek lassan elhalnak és egyes alkotórészüket a bor ismét feloldja. Fehérjeféle anyagok is mennek vissza a borba. Bomlásnak is indulhatnak az elidőbenI halt élesztősejtek és a bomlástermékei is bejutnak a borba: a bor kénhidrogén, záptojás és foknagyma szagot es ízt vesz fel. Szóval beteg lesz a bor. Minél hamarabb és minél tökéletesebben erjed el a zajo- erjedés alatt a must összes cu- köraYiyaga* annál hamarabb tisztul meg az úi bor. Minél több cukor marad az utóerjedésre, annál tovább úszik a seprő az. erjedő borban. Ha a zajos erjedés jól folyt le. négy hét alatt már annyira letisztul, hogy az lefejthető. De ha az alsóerjedésen megy át. 3—5 hónapig is zavaros marad. A fejtéseket csendes, derült, száraz időben végezzük. Ilyenkor a borban lévő szénsav nyugodt. Amint a hőmérséklet emelkedni kezd, vagy a légnyomás alacsony, a szénsav — miután elillanni törekszik — a bort mozgásba hozza, az pedig elveszti a fényét, tisztaságát, egyszóval a tükrös állapotát. A pincét fejtés előtt okvetlen szellőztessük, hogy friss és tiszta levegő kerülhessen a borba. A bor minden illatot és szagot felvesz a levegőből. Ha a fejtés alatt a oince levegője dohos, a borban is érezhető lesz. Dr. Almássy Károly Jubiláló kertbarátok egyszer-kétszer országjáró kirándulásra indulnak. A kertbarátklub keretén belül barátkoznak és művelődnek az emberek. A jubileumi összejövetelen a megye szinte valamennyi kertbarátklubjának küldöttei is részt vettek. Köszöntötték a nagyecsedieket és ajándékokat adtak át. Felvételünkön Fábián Lajos, a fehér- gyarmati kertbarátklub elnöke szerecsendió fát ad át Ozsváth Sándornak, hogy azt elültessék és emlékeztessen a a barátságra, a mozgalomra. Második képünkön nagyecse- di kertbarátklub tagok a nyíregyházi vendégekkel. Tíz éve alakult meg Nagy- ecseden a kertbarátklub. A jubileum alkalmából rendezeti összejövetelen Ozsváth Sándor, a klub elnöke elmondta, hogy az alapító tagok közül már kevesen maradtak, de a mozgalom fejlődik, uj tagokkal gyarapodtak. és jelenleg harmincha- tan vannak azok, akik Nagy- ecseden kertjeikben gyümölcs-zöldség termesztéssel, virágkertészkedéssel foglalkoznak. A kertbarátklub tagjai kéthetenként találkoznak. szakmai megbeszélésekéi tartanak. Részt vesznek minden megyei megmozduláson, ott vannak a vetélkedőkön, borversenyeken. Évente
