Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
„Uat, dt üii mod „ de gáz az nincs . . . propángázzal fűtünk két szobát, konyhát, étkezőt, plusz egy olajradiátor is üzemel. A gázból hetenként négy palackkal fogy, s mindezek mellett fázunk. A fürdőszoba hőmérséklete 5 fok ... Ha érdeklődünk a kivitelezőtől, mikor kerül a vezeték átadásra, különböző határidőket szaibnak... legalább nyolc család várja — többségük albérletben — mások velünk együtt a lakótelepen —, hogy a vezeték nyomás alá kerüljön, s végre a közművesítés igaz legyen ...” — Higgye el, nekünk is nagyon kellemetlen — mondja Magyar László, a Nyírteleki Községi Tanács elnöke. — Az eredeti tervék szerint július végére el kellett volna készülni a vezetéknek. Minthogy ez nem történt meg, a többszöri határidő-módosítás után kértük a kivitelezőt, a KEMÉV-ef, hogy legkésőbb a fűtési szezonra fejezzék be a munkát. Mi ugyanis valóban garantáltuk a lakóknak, hogy októberben már gázzal fűthetnek. Garancia ide vagy oda, a dolgok jelenlegi állása szerint előfordulhat, hogy csak a karácsonyi gyertyagyújtáskor gyönyörködhetnek a lakók a gyújtóLáng fényében, és élvezhetik a családi kör melegén kívül a gáz fűtését is... n kivitelező számlájára Az ügyben érintettek, mindenekelőtt a KEMÉV, azaz a kivitelező számlájára írják a történteket. Magyarázatuk — akadozó anyagellátás, feladataik torlódása — aligha győzi meg az érdekelteket. És nem menti fel a felelősség < roszlónrésze alól a KEMÉV- «t akkor sem, ha tekintetbe vesszük, hogy éppenséggel a I . /.«eg! tanács portája előtt : rread néni' söprögetnivaló: Klaipov Miklós főépítés-vezető iegyzeieifoől kiderül, fatigy április é -ig kellett vol- . . utav-.ii a ’'letet az épí— január ók csak egy esetről tudnak ... Műszaki ellenőrük, Pollák István szolgál az első jó hírrel: — Végre megvolt a műszaki átadás-átvétel, ami azt jelenti, hogy a héten jöhet Miskolcról a Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség szakembere, aki megadja az engedélyt a TIGÁZ-nak, hogy megkezdhetik a vezetékrendszer üzemibe helyezését — feltéve persze, hogy mindent rendben találnak. Javítanivaló ugyanis még akad a TIGÁZ hatpontos hibajegyzéket állított össze, ezeket a mulasztásokat pótolni kell a kivitelezőknek, akik emiatt a hét végén is dolgoztak — mi tagadás, van mit behozniuk. Nagy hagyománya van hazánkban a saját erőből, rokonok, ismerősök segítségével végzett építkezésnek. Az utóbbi években az Ilyen módon épült lakások, melléképületek száma megnövekedett. Talán nincs Is olyan ember, aki ne tudna, vagy ne hallott volna olyan tragédiákról, amely Ilyen építkezésen következett be. Doma Bálint kótaji lakos egy nyári Konyhát és egy kazánházat akart építeni rokanai és ismerősei segítségével, a maga szaktudásában bízva. Doma Bálint ugyanis 1961-ben kőműves szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Munkavédelmi ismeretekből vizsgát utoljára 1968-ban tett, s az ma már érvénytelen. Bár az alapvető előírásokat tudja, Ismeretei az e téren bekövetkezett változások miatt már elavultak. A foglalkozását évek óta nem gyakorolta, vagyonőrként dolgozik. Az építési engedélytől eltérően maga irányította, szervezte a munkát, mert nyilvánvaló, hogy az így olcsóbb volt, mintha szakembert alkalmazott volna. Az építkezés során 1985. május 3-án egy 2,5 mázsa súlyú vasbeton gerendát akart mások segítségével a 2,5 méter magas nyári konyhája tetejére emelni. A vasbeton gerenda felemelésének megkönnyítése érdekében saját maga — szakszerűtlenül, több mulasztást elkövetve — egy vasból készült csőállványt állított össze. Doma Bálint feladata lett volna az is, hogy a segítségül hívott ismerősök munkáját kel„ - ciiitnhCtöen, legalábbis annyi huzavona után végre dűlőre jut. Az embernek óhatatlanul eszébe jut az a bizonyos, sokat emlegetett állatorvosi ló, amelyen egyszerre lehet szemléltetni mindenféle nyavalyát, ezúttal — .jelképesen persze — hazai iparunk számos krónikus betegségét: a szerződéses fegyelmezetlenséget, az anyagellátási gondokat, a határidők tologatását, a munkaszervezési problémákat. Magyarázat mindenre van. Még arra is, hogy ki fizeti a révészt, vagyis (hiszen fűteni addig is kell) ki álltja a tetemes késedelem okozta többletköltségeket. A lakók, természetesen. Természetesen ? Gönczi Mária lóképpen összehangolja, figyelmüket a munkaművelet veszélyeire felhívja, munkavégzésre alkalmasságuikról meggyőződjön. Doma Bálint arról is tudott, hogy Nagy Béla — ő lett a történet áldozata — a munka megkezdése előtt szeszes italt fogyasztott. Ilyen előzmények után Doma negyedmagával a szakszerűtlenül összeállított állványról megpróbálta feltenni a gerendát. Négyőjük és a nehéz vasbeton gerenda súlya alatt az állvány összedőlt. Az állványról leeső Nagy Béla mellére rázuhant a vasbeton gerenda, melynek következtében — az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint — májrepedést, veserepedést, tüdőállomány-vérzést, tü- dőtágulatot, a főér belhártyájá- nak sérüléses repedését, heveny agyduzzanatot szenvedett el. Nagy Béla a sérüléseibe rövid időn belül belehalt. Életét az azonnal alkalmazott orvosi segítség sem tudta volna megmenteni. A legdrágábbal, az életével fizetett más mulasztása miatt. A Nyíregyházi Városi Bíróság a büntetlen előéletű Doma Bálintot a napokban kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, s emiatt őt jogerősen 10 hónap — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. Dr. Szabó Pál A tárgyalóteremből Összedőlt az „állvány“ _ feladata.- ebben van a legtöbb hiányosság. A háztartásoknak mindössze 47 százaléka rendelkezik a szükséges tároló- edénnyel. Az előírások szerint egy húszlakásos lépcsőházban általában tizenkét kis méretű kukának kelL lennie, ezzel szemben a gyakorlatban jó, ha ötöt találnak a legtöbb helyen, de arra is volt már példa, hogy mindössze két szeméttárolót használtak a lakók, pedig megfelelő mennyiségű tároló mellett elegendő lenne a heti egyszeri szállítás. A város egyhanmad részén hetente háromszor, más területein kétszer jelennek meg A más jellegű szállításáról külön gonoo. dik a vállalat. Olyan szolgáltatások bevezetésén munkálkodnak, melyeknek segítségével megoldhatók a háztartások efféle gondjai. Bizonyos időközönként lomtalanítási akciót szerveznek, ügyfélszolgálati irodát nyitnak, KÖZTER-faxi indítását szervezik. A vállalat törekvése, hogy a szemétszállítást közmegelégedésre végezze. Ehhez azonban kevés az egyoldalú igyekezet. Szükséges, hogy a lakók, háztulajdonosok is segítsék munkájukat. Kovács Éva bizoii., tartoznak sek, az egy, nyugdíjas örege.., lyakezdő fiatalok egy . is. A műsorban Erdei Fe- rencre is emlékeztek, akinek munkássága napjainkban is sok tanulsággal, figyelmeztetéssel szolgál. Kulcsár Kálmán akadémikus beszélt személyes élményeiről és utalt a szociológusok mai felelősségére, munkájuk jelentőségére. P. G. Éneklő Hamupipőke A Bessenyei Színkör bemutatója Kellemes ajándékot nyújtott át december 7-én a gyerekeknek a Bessenyei Színkör. A klasszikussá vált mese Romhányi József által feldolgozott változatát mutatta be az amatőrökből álló csoport. A gyermekekhez szóló darabok,sikeréhez a közönség reakciója is hozzátartozik. A bemutató gyermekközönsége végig együtt élt az előadással. Nevettek, tapsoltak, tiltakoztak és lelkesedtek. Kitárták önmagukat, őszintén reagáltak mindenre. Az indító színpadkép gazdag falusi portát idéz, pedig városban játszódik a történet. A termetes Hét- zsákné asszonyság a szakáccsal pöröl. Megjelenik a két nyafka kisasszony, Gyöngyike és Aranyka is. Felbukkan XIII., avagy Kétségbesett Boldizsár király pitvarmestere, aki udvari bálra invitálja a város lányait. A szolgasorba nyomorított Hamupipőke is reménykedik, de nyersen lehűtik. Innen kezdve ismerősen csordogál a történet. Romhányi József érdeme, hogy verses szövege kissé távol tart ja a játék témáját az előadástól. Végül a jó elnyeri jutalmát, a gonosz büntetését, ahogyan az a mesében lenni szokott. A népes szereplőgárda játéka a vásári komédiák alapsémáit idézte, azoknak harsány humora, komikus helyzetei nélkül. A kisasz- szonyok (Szilvássy Klára és Sitku Erika) túlontúl nyafkák voltak, a pitvarmester (Szántó Sándor) rikítóbb eszközöket használt, mint szükséges lett volna, a mostoha is (Srankó Éva) gonoszabb volt a megszokottnál. Hamupipőke szerepében Kiihrner Évát láthattuk. Légies volt, finom és visszafogott, játéka meglepően érettnek tűnt. Kellemes meglepetés volt Kanda Ferenc a nehézfejű király szerepében. Lassú mozgása, általában kifejező arcjátéka az előadás egyik nyeresége. A négy szakmájú Mándi László az eseményeket irányította. A szerelmesek az ő segítségével kerültek össze. Képes volt az előadás során ezt az irányító szerepet elfogadtatni. Megnyerő, szimpatikus modorával, egyszerű játékstílusával. Gáspár királyfit Illyés Péter keltette életre. Sajnos, ritka pillanatokban tudta csaik elhitetni, hogy ő a társát kereső szerelmes fiatalember. A Bessenyei Színkör tagjait különös nehézség elé állította az a feladat, hogy Hamupipőke sorsát zenés játékban kellett életre kelteniük. A kellemes, az előadás több pontján is nagyon kifejező zenét Kazár Pál, Mester Ágnes és Mándi László szerezték. A nem könnyű énekesi feladattal elsősorban Kührner Éva birkózott meg jól, de slágergyanús dalt énekelt Mándi László is. A legke vésbé Gáspár királyfi mozgott otthonosan a dal világában, pedig neki Hamupipőke szívét kellett megnyernie. Lakatos István, az előadás rendezője sokat fáradozik egy, az ifjúság számára játszó színház létrehozásán. A keresés egyik állomása volt ez az előadás is, amelynek tanulságait érdemes levonni. Nagy István Attila
