Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. december 6. emeny a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezésre álló kapacitások megfelelőbb kihasználásával szervezettebben, jobb minőségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti versenyt, és meg kell akadályozni az építési árak indokolatlan növekedését. A mezőgazdaságban nagyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, a keresletnek megfelelő áruválasztékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gabonából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználására, a szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenekelőtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsítését, a megkezdett fejlesztések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növelhetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az észszerű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programra alapozott tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös előnyok alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedésre is sor kerül. 1986. január 1-jével soron kívüli béremelésben részesülnek a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegítők. Ünnepségek a magyar sajtó napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) Ekler György arról is szólt, hogy elkészültek a következő öt év fejlesztésének irányelvei, amelyek meghatározzák jövőnket. Éppen ezért szükséges, hogy a sajtó mozgósítson ezek megvalósítására, a jó célok valóra váltására. Szabolcs-Szatmár megye sok tekintetben hátrányosabb helyzetben van az ország más tájaitól, ezért az itt dolgozó újságíróknak az is a feladata, hogy segítsen a felzárkóztatásban, népszerűsítse a követésre méltó cselekedeteket. Végezetül hangsúlyozta: a legfontosabb közös feladat az MSZMP XIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósításán dolgozni. A köszöntő után kitüntetéseket, elismeréseket adtak át az újságíróknak. A megyei tanács Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adományozott dr. Angyal Sándor főszerkesztő-helyettesnek. A megyei pártbizottság elismeréseit Ekler György, a Hazafias Népfront megyei bizottságáét Soltészné Pádár Ilona titkár, a szakszervezetek megyei tanácsáét Marik Sándorné titkár, a KISZ megyei bizottságáét Kerekréti Mihály titkár adta át. Ezen az ünnepségen adták át a MÉSZÖV, a KISZÖV és a Vöröskereszt elismeréseit is. A Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában tartott ünnepségen Bánóczi Gyula a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke köszöntötte a rádió és a Nyíregyházi Városi Televízió munkatársait, majd a megyei pártbizottság és a megyei tanács elismeréseit adták át az ott dolgozó újságíróknak. A megyei tanács Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adományozott Ágoston Istvánnak, a nyíregyházi rádió helyettes vezetőjének. A szakszervezetek megyei tanácsának elismeréseit Nagy László, az SZMT titkára, a Nyíregyházi Városi Tanács elismeréseit Csernussi Endre tanácselnökhelyettes adta át. Itt adták át a Vöröskereszt jutalmát A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a termelői árak és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosítani kell az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kisgyermekesek és az idős korúak szociális biztonságának javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986. január 1-étől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63— 65 ezer lakás felépítése. A költségnövekedés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai támogatást, valamint a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. O Az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése felelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munkafegyelem lazaságait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályozással, szemléletformálással biztosítani kell a munkaidőalap teljes kihasználását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésére törekedjenek, a kitűzött célok elérésére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömegpropaganda segítse elő, hogy a dolgozók támogassák céljaink valóra váltását. A közgondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az életszínvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság felhívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületed, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítására mozgósítsák tagságukat. A Központi Bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986-, évi munkátervét; ' — ajánlást tett a Népköztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titkárát kinevezte a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztőjének. A NATO új javaslatai Bécsi haderöcsökkantési tárgyalások A NATO új javaslatot terjesztett be csütörtökön a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláson. A Szovjetunió nagykövete közölte, hogy azt gondosan tanulmányozni fogják, de máris látható, hogy a Nyugat ismét megkerüli a lényeget, s nincs ok derűlátásra. A NATO javaslatát az elmúlt hónapokban dolgozták ki, de csak most, a genfi csúcstalálkozó után terjesztik be — közölte Michael Ale- . xander brit nagykövet, aki amerikai és NSZK-beli kollégájával együtt tájékoztatta a sajtót. A Nyugat formailag a VSZ országainak idén februári szerződéstervezetét veszi alapul, (amelyre eddig nem adott választ), ugyancsak félretéve a két szövetség haderőinek létszámáról sok éve folyó meddő vitát. Míg a VSZ azt javasolta, hogy egy első, bizalomerősítő megállapodás alapján 20 000 főnyi szovjet és 13 000 főnyi amerikai haderőt vonjanak ki Közép-Európából, természetesen fegyverzetükkel, harci felszerelésükkel együtt, a NATO valójában csak jelképes csökkentést indítványoz: 11 500 szovjet és 5000 amerikai katonát — de fegyverzetük nélkül. A javaslat szerint ezután 6 évre befagyasztanák a haderőket — ám a fegyverzetek bővítésére ismét csak nem vonatkozna korlátozás. Hol lakik a Mikulás ? (Folytatás az 1. oldalról) r alán még ma sem késő: aki írni akar a Mikulásnak, más néven Télapónak, jó, ha feljegyzi a pontos címet: Tél- ! apó, Demre város, Antalya tartomány, Törökország. Ha a mostani Mikulásról már lekésett, karácsonyig vagy szilveszterig biztos odaér a levél. Ezek szerint a Télapó török? No, nem egészen. Amikor körülbelül 1685 évvel ezelőtt, -az időszámítás szerinti 4. században megszületett ebben az egyszerű, földközi-tengerparti, ha- lászok és földművesek lakta városkában, akkor még nem volt Törökország. Kis- ázsiai római tartomány volt a vidék, a települést sem hívták Demrének, hanem Myrának és Miklóst sem nevezték még Télapónak. Mondhatnánk, „nyári Mikulás” volt, szülőföldje ugyanis meleg, napsütötte vidék. A piros hermelinpalástba csak az európai hagyomány öltöztette, jóval halála után. ö volt ugyanis Myra jóságos és bőkezű püspöke, a későbbi Szent Miklós, akit Lotaringia, meg az orosz pravoszláv egyház védőszentjéül választott. Ezen felül az ügyvédek és a kis gyerekek hivatalos védőszentje is, ez utóbbi „beosztása” miatt tehette meg végül az európai hagyomány ajándékozó Télapónak. A feltételezések szerint az időszámítás szerinti 350 körül szenderült jobblétre, december hatodi- ka, Miklós napja az ö halálának évfordulója minden évben. A mai Demre török városkában, Miklós püspök egykori bizánci temploma előtt szobra áll. Meleg palástjában, hátán puttonynyal izzad a szobor a napsütésben, de legalább soha nem fagy le arcáról a jóságos mosoly, amelyet a körülötte sereglő, ugyancsak szoborba öntött gyerekcsapatra sugároz. A legenda azt tartja, hogy megmentette a várost az éhínségtől, aranyát pedig szétosztotta a szegények között. Oly szerény volt, hogy jótékonyságát titokban művelte: a néphit szerint az aranyat nemegyszer a kéményen át potyog- tatta be a szegények viskóiba. Miután szentté vált, a felhők szárnyán száguldó szánján utazza be a világot, hogy Mikuláskor titokban csokoládét és cukrot csempésszen az ablakba kitett gyerekcipőkbe, másutt meg a karácsonyi és az újévi kívánságokat teljesítse. A pirospozsgás arcú, hófehér hajú és szakállú apó bizonyára örül a repülésnek, mert ha idén egy jottányival sem öregebb, mint tavaly volt, a lépcsőmászás mégis már nehezére esik ... Kulturális fórum, elektronika, lakásépítés Olést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta a kulturális fórumon részt vett magyar delegáció jelén- tését, jóváhagyta a végzett munkát, és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a konferencia sikeres megszervezéséhez, a házigazdái teendők ellátásához, Magyarország és a magyar kulturális élet megismertetéséhez. .A kormány meggyőződése, hogy a kulturális fórum tanácskozásai, amelyöken jeles kulturális személyiségek is részt vettek, elősegítették az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödését, az álláspontok jobb megértését. Üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek az államok közötti kulturális kapcsolatok fejlesztését szolgálják. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programját. Áttekintette a gyógyszer, a növényvédőszer- és intermediergyártás fejlesztésére 1980-ban elfogadott program teljesítésének helyzetét, és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a magánlakás-építés helyzetéről. Ügy határozott, hogy az abban foglalt javaslatok épüljenek be a lakásellátás fejlesztésének VII. ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági programjába, valamint az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervibe. Napi külpolitikai kommentár Az újra kezdett út „Franciaországnak sok megbeszélnivalója van Lengyelországgal ...” — érvelt Mitterrand elnök, amikor válaszolnia kellett a jobboldal támadásaira. A francia reakció ugyanis azért szidalmazta a párizsi politika irányítóját, mert — a nyugati országok vezetői közül elsőként 1981 óta — fogadta a lengyel államfőt, Wojciech Ja- ruzelskit. akinek a neve természetszerűen összenőtt a négy év előtt kezdődött, a katonáknak főszerepet adó lengyel rendezési kísérlettel. A francia belpolitika jobbszárnya persze nem törődik azzal, hogy ez az esztendő már néhány igen magas szintű megbeszélésnek volt tanúja Lengyelország és Nyugat- Európa államai között, hogy csak Craxi olasz miniszter- elnök varsói vizitjét említsük. A józanabbul gondolkodó polgári vagy szocialista politikusok azonban jól látják Európa túlfelén, hogy Lengyelország e kontinensnek igen fontos része, belső helyzete, stabilitása ekként nemcsak belügy, hanem a békes- ségesebb európai viszonyokhoz is sok a köze. A lengyel stabilitás erősödése eredményezte a felső politika szintjén megtartott fontos eszmecseréket a lengyel kormány és Anglia, az NSZK, Olaszország avagy Francia- ország között. Tökéletesen igaza van Mitterrandnak, amikor a sok megbeszélnivalót emlegeti. S, hogy Párizs elöl jár a Varsóhoz való közeledésben, már azzal, hogy a lengyel átalakulás vezetőjével nemcsak tárgyal, hanem fogadja is, nos, abban bizonyosan közrejátszanak a két állam történelmi múltba visszanyúló, különlegesen jó kapcsolatai is. De legelsősorban persze a növekvő respektálása a mai lengyel vezetésnek és eredményeinek. Nem véletlenül értékel hasonló tónusban egy másik nagy tekintélyű nyugat-európai politikus, az NSZK volt kancellárja, Willy Brandt, ö arra mutatott rá, hogy Genf után „bizonyos enyhülés indult el a kelet—nyugati viszonyban”, ekként „újból keresni kell az együttműködési lehetőségeket Lengyelország és az NSZK között”. A nyugatnémet szociáldemokraták vezetője ezt abból az alkalomból hangsúlyozta, hogy Varsóba utazik. A látogatás oka egy sokatmondó évforduló: a lengyel— nyugatnémet kapcsolatokat rendező 1970-es szerződés aláírásának évfordulója. Mitterrand, Craxi, Brandt és mások is Nyugat-Európá ban felismerték, hogy a lengyel dolgok rendeződésére növekszik a remény. Mint ahogy azt is, hogy Európának lesz jobb, ha Varsóval eztán szemrehányások, vádaskodások nélkül, a kapcsolatokat közös érdekből javító szándékkal tárgyalnak. Avar Károly NYÁR ’86 Megjelentek az IBUSZ új programfüzetei. Kül- és belföldi társasutazások, üdülések több száz útvonalon. Kérje az IBUSZ irodákban! 4401 Nyíregyháza, Lenin tér 10. 4700 Mátészalka, Bajcsy Zs. U. 15. (2169)
